Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-29 / 281. szám

1983. NOVEMBER 29., KEDD Ötszáz előadás Szovjet irodalmi est A Radnóti Miklós Színpad humorban bővelkedő, felejt­hetetlen műsorral lépett föl a napokban Tápiógyörgyén, a művelődési központban. A szovjet irodalom című folyp- Jrat élő mellékletében gazda­gon árnyékolt szatírákat, jó­kedvű írásokat gyűjtöttek egy csokorba. A sárga kesztyű címmel. A produkció a mai szovjet irodalomnak abból a rétegé­ből adott ízelítőt, amelyet napjainkban kezdünk felfe­dezni; a Szovjetunió népei­nek, nemzetiségeinek páratlan gazdagságú prózáját, humo­rát. Ilf-Petrov,' Vlagyimir Viszockij, Kim Rizsov, Gin- jári, ínyin Oszacsuk és Ar- kagyij Rajkin írásait Somhe­gyi György, Thirring Viola, Verdes Tamás, Pécsi Ildikó és Keres Emil vitte színpadra. A pódium jellegű előadás össze­kötő szövegét Bíró András költő írta és mondta el. A tápiógyörgyei szerepléssel a szovjet irodalom élő mel­lékletének kis kollektívája túljutott az előadássorozat 510. föllépésén. B. M. Megyei pályaválasztási hetek Változatos programok A január végéig tartó Pest megyei pályaválasztási hetek ideje alatt szűkebb pátriánk­ban mindenütt igen változa­tos programokkal, módszerek kel támogatják a fiatalokat az oly fontos döntés meghozata­lában. Ebben a munkában kü­lönösen kiemelkedik Cegléd és Százhalombatta. Cegléden a városi tanács mellett pályaválasztási bizott­ság működik, s akárcsak Száz­halombattán. itt is segítik az iskolák pályaorientáló tevé­kenységét. A folyamatos mun­ka kiemelkedő eseménysoroza­ta a pályaválasztási hetek. Ilyenkor kerül sor a pályavá­lasztási témájú osztályfőnöki órákra, szülőd értekezletekre. TIT-előadásokra. üzemlátoga­tásokra. A dabasi járásban a kisegítő iskolásoknak külön programot szerveznek azokba gyárakba, amelyek munka- lehetőséget kínálnak számuk­ra. v. Nyílt napokat szinte minden középfokú oktatási intézmény­ben tartanak. Főleg iskolai szin­tű pályaválasztási vetélkedők­kel színesítik a programokat a monori és váci járásban, va lamint Dunakeszin. A ceglédi járás rajzpályázatot hirdetett az iskolákban. A monori és a váci járásban nyolcadikosok klubja műkö­dik. amelynek ebben az idő­szakban a pályaválasztás a legfontosabb témája. A klubba rendszeresen meghívják a kö­zépfokú iskolák tanulóit. így a fiatalok közvetlen hangnem' ben beszélhetik meg pályavá­lasztási gondjaikat, érdeklőd­hetnek az iskolákról, szakmák­ról. A hetek programjaiba egyre aktívabban kapcsolódnak be a művelődési házak, könyvtárak is. Az érdi pályaválasztási ki­állítás fő szervezője a műve­lődési ház volt. A szentendrei művelődési központban pálya- választási napot tartanak. Gö­döllőn is igen sok eseményt szervez a művelődési ház a döntés segítése érdekében. A dabasi járási és a ceglédi já­rási-városi könyvtár irodalom- jegyzéket állít össze a pálya- választással kapcsolatos köny­vekről. tájékoztatókról, s ezt eljuttatják az iskoláknak. Falusi olvasójegy Harmincöt négyzetméteren Valóságos gyöngyszem a Budai-hegység nyugati lejtő­jén Budajenő. Pest megyei léptékkel mérve apró falu, 852 lakossal. A kanyargós ország­út mentén álló házai nyugodt jólétet tükröznek, s valami nehezen megfogalmazható sa­játos tartást. Talán a sok-sok generáción keresztül apáról fiúra szálló igényesség és táj­hoz ^kötődés látható. szilánkjai teremtik a kellemes hangula­tot. Története során többször Is elpusztult Budajenő, sőt volt a szomszédos Telki külterületi pusztája is, de most ismét ön­álló tanácsa van az 517 lelket számláló Telkivel közösen. Nem nosztalgia Budajenő jellegzetessége, hogy ugyan kis léptékekkel, de mindent megtalálunk határai között, ami egy falu életéhez kell: állami, politikai és társa­dalmi szervezeteket, iskolát, könyvtárat, művelődési házat, szabadtéri színpadot és sport­pályát, üzletet és orvosi ren­delőt. Pedig a felnőttek többsé­ge ingázik, egy részük a toki Egyetértés Termelőszövetke­zetbe, más részük Budapest gyáraiba. Bizonnyal ez is Oka, hogy az utcán már nem látunk népviseletbe öltözött embere­ket, bár különösen a német nemzetiségiek még egy-rkét év­tizede is hűségesek voltak ha­gyományos ruhadarabjaikhoz. Ami a városlakóknak a fa­lusi élet iránti nosztalgia, az Budajenőn természetes hét­köznapi életmód. Megőrizték az egységes közösséget és a mindannyiuk érdekét szolgáló aktivitást. A tanács és a helyi népfront szervezésével java­részt társadalmi munkában építették a szabadtéri színpa­dot, tatarozták a művelődési házat, részt vettek a gyermek- intézmények felújításában. A agaktívabbak azt is érezték, hogy jó volna megmenteni a népi, népművészeti hagyomá­nyokat a jövő generációk ré­szére. Ennek eredménye, hogy évente nemzetiségi találkozót sndeznek, amelyre a német mellett szlovák és szerb együt­teseket is meghívnak Pest me­gye különböző településeiről. Ezek a háromnapos találko­zók felpezsdítik az egész köz­ség életét. Jövőre biztos Nos, a jellegzetességek közé természetszerűen tartozik, hogy Budajenőn mindenkinek isme­rőse mindenki. Tudnak egy­más örömeiről és gondjairól is. Valószínűleg éppen ezért nagyon büszkék a helyi kar­rierekre. Nemcsak a közülük elszármazott, s ma vezető be­osztású falubeliekre; ennél is jobban számon tartják azokat, akik helyben futották ki for­májukat. S erre is van példa. Bakos Katalin igazgatóhe­lyettese annak az iskolának, amelyben nebulóként koptatta a padokat. Budajenőről indult, diplomát szerzett, aztán visz- szajött, és nemrégiben kapta meg a helyi tanácstól a húsz­éves pedagógusi törzsgárda- jelvényt. Gyakorta említik a kis települések zártságából kö­vetkező gondokat, pedig van annak előnye is. Például az a ki nem mondott, de mégis lé­tező követelmény, hogy egy ember életének teljességéhez elengedhetetlenül hozzátar­tozik a kötelességnél több, na­gyobb feladat vállalása. Ba­kos Katalin ennek az öntör­vénynek a parancsára vállal­ta a három és fél ezer kötetes községi könyvtár vezetését, csekély tiszteletdíj mellett. A bibliotéka alapterülete ép­pen 35 négyzetméter, szabad­polcai között mégis találunk eldugva két kis asztalt, ap­rócska székekkel. Az egyiket a kályha közelében. Mert ide nemcsak könyvért járnak az emberek, bejönnek egy ki­csit beszélgetni is, ki-ki el­mondja esetleges betegségét, megmutatja a gyerekétől ka­pott levelet, vagy éppen kö­zépiskolai eredményeiről szá­mol be. Könyv nélkül azét rit­kán távoznak a látogatók: a község lakóinak negyedrésze rendszeres olvasó (ez a megyei statisztikai átlagnak majdnem kétszerese). Igaz, mindig ta­lálnak újdonságot, mert ebben az apró faluban évente tízezer forintot költenek könyvvásár­lásra a tanácsi pénzből. És majdnem ugyanennyit fizet­nek ki az emberek az élelmi­szerboltban a könyvespult előtt, hogy családi gyűjtemé­nyüket gyarapítsák. — Valóban évek óta tervez­zük a könyvtárunk bővítését — mondta Szilágyi Tiborné, a községi pártszervezet titkára, aki egyben a tanács végrehajtó bizottságának is tagja és az általános iskola igazgatója. — Az utóbbi két évben a műve­lődési ház tatarozása, felújí­tása vitte el a pénzünket. De jövőre egészen biztos előte­remtjük azt a harmincezer fo­rintot, ami a könyvtárnak kell. Hozzákapcsolunk még egy he­lyiséget, amit jelenleg raktár­nak használunk. Ha nem is lesz tökéletes a megoldás, de sokkal jobb feltételeket tu­dunk majd biztosítani a köl­csönzéshez, a könyvtári órák megtartásához és az alkalmi rendezvényekhez is. Egy követelmény Nem panaszként mondta Szilágyi Tiborné és Bakos Ka­talin, hogy a közművelődés sok formáját átvette az iskola: he­lyet, szakembereket ad a népi- tánccsoportnak, a tanfolya­moknak és az ismeretterjesztő előadások nagy részéhez is. Az pedig már törvénysszerű: a nemzetiségi találkozókat kö­zösen szervezi az iskola, művelődési ház és a könyvtár. Más rendezvényre ritkán vál­lalkoznak, inkább elviszik az érdeklődőket az Egyetértés Termelőszövetkezet jó feltéte­teket biztosító művelődési há­zába. A budajenőieket nem­csak a körülmények, hanem a felismerés is ösztönzi, hogy a közművelődésben az intézmé­nyek közös munkáját valósít­sák meg. A könyvtároshoz beszélgetni betérők juttathatják eszünkbe a kistelepülések hajdanvolt fonóit. Ezeknek létalapját meg­szüntette a mostani, fejlettebb gazdálkodási forma. De mind­azt a szerepet, amit a fonók a mindennapi közéletben és a népi kultúra gyarapításában betöltötték, azt a falvak kö­zösségi intézményeinek, a mű­velődési házaknak, könyvtá­raknak és a kluboknak kell átvenniük. A budajenői kép bizonyítja: megvan erre a le­hetőség, ha akadnak közönsé­gükért cselekedni kész embe­rek. Kriszt György Gyors eredményre vágynak Beszédhibák, olvasási zavarok Vége a tanításnak. Önfeledten futkároznak a gyere­kek a ráckevei zeneiskola udvarán. Vidám kiáltozással, nevetgélcsscl vezetik le a félnapos hallgatás alatt ma­gukba fojtott feszültséget. Néhányan a logopédusra, Gavalovics Gábornéra várnak. Szívesen jönnek a heti foglalkozásokra, ahol mindig új siker várja őket, apránként megszabadulnak a gátlásaiktól, kisebbségi érzést okozó beszédhibájuktól. nDk) módja. Sajnos azonban a csa­ládok szabad idejük jelentős részét a televízió előtt töltik, s az óvodai csoportok létszáma is olyan magas, hogy ritkán juthatnak szóhoz a gyerekek. — Említette, hogy egyre többen keresik fel az írás­vagy olvasászavarral bíbelő­dök közül. Mi ennek az oka? Pösze gyerekek Hét éve foglalkozik szakem­ber a ráckevei járásban a be­szédhibás, olvasási zavarokkal küzdő gyerekekkel. Nem kis áldozatot vállalnak azok a szülők, akik Dömsödről, Duna- varsányból, Szigethalomról munkaidő után hozzák cseme­téiket az órákra, vállalva a meglehetősen nehézkes közle­kedést. A logopédus közben a kö­vetkező beszédjavító foglalko­zás kellékeit készíti elő. Tej­fölösdobozokra, kartonleme­zekre ragasztott képekkel, já­tékokkal rakja tele az asztalt. A gyermekek a pontosan ej­tett hangokat a képek vizuális emlékéhez köthetik, s a szem­közti tükörben figyelemmel kísérhetik a hangképzés helyes technikáját is. — Sajnos a Tanért nem for­galmaz a mi munkánkhoz szükséges szemléltetőeszközö­ket, nekünk kell elkészíteni azokat. Pedig az óvodák és az alsó tagozatosok is jó hasznát vennék ezeknek az apróságok­nak, szívesen alkalmaznák az oktatás, gyakorlás során. — Milyen beszédhibák a leggyakoribbak mostanában? — Sok pösze gyerek kerül hozzánk, de szaporodott az összes beszédhiba, s az olva­sási és írási zavarok is gyak­rabban fordulnak elő. Negatív példa — ön szerint mi okozza ezt? — Az élettani pöszeség (azaz a helyes hangképzés elsajátí­tása előtti állapot) kissé talán kitolódott. Ennek abban látom az okát, hogy a kicsik korán közösségbe kerülnek, ahol elsősorban egymással kom­munikálnak, s inkább elta­nulják egymás hibáit, mint­sem a tiszta kiejtésű felnőtt hangképzéshez alkalmazkod­nának. Az ilyen beszédhibákat gyakran otthon is javítani le­hetne, ha a szülők eleget be­szélgetnének a gyerekkel, ha az óvodás korúak számára kö­vetendő példát nyújtana a felnőttek szókincse, kifejezési — Ez a kérdés is szorosan összefügg az előbbiekkel. A közösségben felnőtt gyerekek­nek alig van lehetőségük él­ményeik elmesélésére, keve­sebbet kérdezhetnek, s így a számukra zavaros információ- halmazt, a külvilágból, a tele­vízióból szerzett ismereteiket nem tudják rendszerezni. így bizonyos gondolkodási műve­letek elvégzésére nem alakul ki megfelelő készségük. Az új, globális olvasási módszer vi­szont sokkal magasabb szintű gondolkodási készséget igé­nyel, mint a hagyományos be- tűfelismeréses, elválasztásos. A gyengébb képességűek kö­zül tehát sokan betű- és szó­tagcserékkel, hangfelismerési problémákkal küszködnek. Ve­lük csak egyéni foglalkozással, folyamatos korreoetálással le­het eredményt elérni. Felzárkózni az átlaghoz — Egyszóval hiányolja a korai verbális képzést a ki­csinyek életéből. Mi a véle­ménye az iskolák ilyen értel­mű eredményeiről? — Mi annyit tehetünk, hogy a hangképzési zavarokat kor­rigáljuk, felzárkóztatjuk a gyerekeket az átlaghoz. Ám ■további tanulmányaik során is fontos lenne a beszéd, hiszen a lényegkiemelés, a rendsze­rezés elsajátítása jobbára hoz­zá kötődik. Márpedig az isko­lákban is elsősorban feladat­lapos, írásbeli módszereket alkalmaznak. Talán ez az oka, hogy minden tanítványom szí­vesen jár ide. Nemcsak azért, mert megszabadulhat nyo­masztó beszédhibájától, ha­nem azért is, mert itt végre csak rá figyelnek, csak őt hallgatják, elmondhat min­dent, amit fontosnak érez. Megdöbbentő, mekkora az igény a gyermekekben a fel­nőttekkel való kommunikálás iránt, mekkora közlési vágy él bennük. Gavalovics Gáborné óráin a leggátlásosabb gyermek is fel­oldódik. Valamennyien öröm­mel, bizalommal mesélnek ap­ró, napi élményeikről, s köz­ben nemcsak a helyes beszéd- technikát sajátítják el, hanem fontos fogalmakat, összefüggé­seket is tisztáznak. Hatvan­négy, csilogó szemű gyerek alakítja egymást váltva a han­gokat a tükör' előtt, igyekeznek gyorsan felzárkózni társaikhoz. Valamennyien elérik, hogy el­ső osztályos korukra beszéd­hibájuk ne gátolja őket a ta­nulásban. Az iskola nagy erő­próbáján azonban csak azok jutnak keresztül könnyedén, akiknek a család megadta a kellő figyelmet, akiket mindig végighallgattak. A rövid napi beszélgetések sok esetben ta­lán elejét vehették volna a későbbi komoly megterhelés­nek. s a több órás utazásnak Ráckevére, a logopédushoz. Márvány! Ágnes ff ■ A Pannónia stúdióban készül A rajzfilmek világából ■'.•fi Népszerűek itthon is, kül­földön is a Pannónia film­stúdió egész estés animációs filmjei. Ebben az évben a Vízipók és Az idő urai című produkciókat tűzték a mozik műsorára és decemberben ke­rül a képernyőre a Háry Já­nos című alkotás. A na­gyobb szabású, egész estés filmek sorozata jövőre sem szakad meg: Januárban a Misi mókus, áprilisban a V-FIGYELŐ Család. Annyi ötletszerűen kiválasztott téma és összekaz- lazott adás után végre egy tar­talmában fontos, formáját te­kintve pedig kielégítő műsor­ral jelentkezett a Pénteki ran­devú. Aki fönnmaradt a szóban forgó sugárzás idején — te­hát pénteken éjjel tíztől tizen­egyig —. az jól tudhatja, hogy a családról mint érzelmi, tár­sadalmi egységről esett sok­sok okos szó a Déri János vezette eszmecserében. Igen, a mai familiákat elsősorban érzelmi és társadalmi közös­ségekként elemezgették a pszichológusok és a szocioló­gusok, hiszen — hallhattuk — régebbi és első számú rendel­tetésük. mármint a gazdasági szerepük, mára már szinte tel­jesen megszűnt A hajdani nagycsaládok sorra felbom­lottak, és a három, olykor négy generációt tömörítő ra­jok javarészt két évjáratúnkká egyszerűsödtek. A szülők és a gyermekek pergetik napjaikat egy fedél alatt, immár anél­kül, hogy a közös igyekvés kohéziója tartaná őket ösz- sze. Hát akkor egyáltalán mire való a modern család? — hangzott el újból és újból a kérdések kérdése. Nos, leginkább arra. hogy afféle emberi kohóként útjuk­ra bocsássa az újabb és újabb évjáratokat, mégpedig a tár­sadalom megkívánta igények és elvárások szerint. Ez a rendeltetés is nagyon fontos rendeltetés! Annál inkább az, mivel az újabb kutatások ki­mutatták, hogy életünk legele­jétől teljes értékű lényekként kell kezelni mind a lányokat, mind a fiúkat, hiszen az első három év az, amikor az egész életükre szóló, majdani vi­selkedésüket befolyásoló imp­ressziókkal találkoznak. Eb­ben a kezdeti szakaszban fon­tos igazán az anyai, apai gon­doskodás. az a bizonyos jó csa­ládi légkör, mert ha ekkortájt nincs meg a dajkáló szeretet, annak hiányán később már nem lehet segíteni. Mindez persze nem kinyi­latkoztatásként, hanem közös töprengés, számos szituáció­elemzés eredményeként hang­zott el. Ilyenformán pedig éppen úgy, ahogyan azt a né­ző szereti: üres prédikáció he­lyett meggyőző érvhalmaz szállt feléje a hangszórókból. Űtravaló. S ha már a fel- cseperedők jellemformálásáról esett szó, hadd folytassuk az elmúlt napok televíziós mű­sorának visszaidézését egy má­sik, szintén e témakörbe tar­tozó programmal. Montágh Im­re remek Ütravalójának dicsé­retével. Aki látta már ennek a sorozatnak egyik-másik fél­óráját, az tudhatja, hogy a szép és helyes beszéd meg a harmonikus mozgás tudora — amúgy főiskolai tanár — eb­ben a vállalkozásban az embe­ri magatartás különféle hely­zeteit elemzi. Sorra vette egyszer például azt, hogy ki hogyan toppan be a többiek közé; a legelső találkozás — amely, ugyebár, a legmara­dandóbb nyomokat hagyja — milyen kedvező vagy ellenér­zéseket kelt. Legutóbb, szom­baton pedig gesztusaink ér­tékét mérette meg. S tette ezt úgy, hogy újból és újból összevetette az elhangzott szó­csoportot meg az azt követő mozdulatsort, hadd tudja meg a néző: mikor volt közöttük harmónia, és mikor lett ez a két megnyilvánulási forma disszonáns. Amilyen jól szórakoztunk például azon. hogy az egyik közreműködő beszédét egy má­sik nagydiák kar- és kézmoz­gással kísérte, éppen olyan hiánytalanul megérthettük, hogy a jól meggondolt és szé­pen elmondott szöveghez csak a mértékletesen nyomatékosító gesztuscsoport illik. Az ’vi­szont feltétlenül kell, mert hi­telesíti, a közlés igazát bizo­nyítja. Nem igaz tehát az a szólásmondás, hogy aki muto­gat, az hazudik. Aki rosszul mutogat, ann^k kételkedhe­tünk az igazában... Egy kérés azok irányába, akik olvkor népesebb gyüleke­zetek előtt szabadon adnak elő: jegyezzék fel maguknak Montágh tanár úr műsorát: minden szónoklattani stúdiu­moknál többet tanu’hatnak abból. Akácz László Daliás idők, című produkciót mutatják be. Még ebben az évben elkészül, és jövő má­jusban a nézők is megtekint? hetik a Hófehér című filmet. A stúdió jövő évi tervei kö­zött szerepel a Mesék Mátyás királyról című eredetileg te­levíziós sorozatnak készített film moziváltozatának létre­hozása. Dargay Attila rende­ző jövőre kezdi forgatni a Macskamenyasszony című fil­met, amely a Cigánybáró cí­mű Johann Strauss-operett animációs változata — szati­rikus, ironikus hangvétellel, A jövő év, úgy látszik, a macskák esztendeje, ugyanis Hepp József könyvéből Ter- novszky Béla Macskafogó címmel forgat filmet. A jövő évben is több tele­víziós sorozatot készítenek a Pannónia filmstúdióban. Ezek közös jellemzője, hogy jó­formán valamennyi 13 rész­ből áll. Nem babonából, ha­nem annak okán, hogy a tömegkommunikációs szakem­berek szerint éppen 13 hét — azaz egy negyedév —, az op­timális idő egy-egy tévésoro­zat vetítésére. Dargay Attila és az elsőfilmes Füzesi Zsu­zsa A nagy ho-ho-horgász cí­mű filmet készíti el, Cakó Fe­renc sorozata a Sebaj, Tóbiás! nevet kapta. Több nagy sike­rű film újabb szériái is a rajzasztalra kerülnek: elké­szül a Magyar népmesék, a Doktor Bubó és a Vízipók cí­mű népszerű filmek újabb sorozata. A sorozatokon és a nagy­filmeken kívül több egyedi film elkészítése i« szerepel a jövő évi tervekben. Foky Ot­tó La Desodora címmel for­gatja szatirikus hangvételű, szépítőszerekről szóló opera- paródiáját. Verne művei alap­ján kerül a filmszalagra Reisenbüchler Sándor Békél­tető expedíció című munkája. Az Oscar-díjas Rófusz Ferenc Gravitációk címmel készít filmet. A Pannónia filmstúdió pécsi műtermében készül a jövő esztendő egyik kiemel­kedőnek ígérkező produkció­ja, Kismányoki Károly Jour­nal 1, 2. című munkája. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents