Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-26 / 279. szám
Kertbarát kör Előadások, szaktanácsokkal A növényvédő szerek keverése Néhány nap múlva Indul a gödöllői Kertbarát Kör 1983— 84-es programja a művelődési központban. Mostantól jövő júliusig tizenhat alkalommal találkoznak a kertbarátok — általában kéthetenként hétfői napokon, 18 órakor —, hogy előadások, szaktanácsadások, gyakorlati bemutatók, kertlátogatások formájában sajátíthassák el az előadóktól, no meg egymástól is, a zöldség-, a gyümölcs- és a dísznövény- termesztés legújabb módszereit. A kör vezetősége minden érdeklődő és új tagok jelentkezését is szívesen várja. Az idei első foglalkozást november 28-án tartják, ^ ezen a gyümölcsfák téli védelméről, ápolásuk módjáról hallhatnak előadást. Két hét múlva a háziállatok leggyakoribb betegségeiről esik szó. Hogyan keverhetők a növényvédő szerek egymással és a levéltrágyákkal, ez lesz a január 9-én tartandó foglalkozás témája, majd a fólia alatti termelés, később a borkezelés eljárásai kerülnek terítékre. Szadán csak harmincán Kisiparosok kellenének Szadán jelenleg harminc kisiparost tartanak nyilván. Nem sok ez, az igények nagyobbak, ráadásul néhány szakmában nincs is képviselője az iparosságnak. Az elmúlt hónapokban többen megszüntették az iparuk gyakorlását. Hamarosan kellene a községbe bádogos, tetőfedő, cipész, asztalos, műszerész és férfiszabó. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Indiai teázó. Vendég: Joshi Bharat és Joshi Judit. 18 órakor. Kortárs filmklub: Imhoof:A csónak megtelt című svájci film, 19 órakor. Ünnepi dekoráció, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig, önkioldó 1.: csend, fotókiállítás, megtekinthető 16—20 óráig. Szolgáltatás: Cserebere közvetítés, telekocsi közvetítés, lépcsőalji zenebutik az előtérben, kiadványok árusítása, 14—18 óráig, oélyegsarok 14— 17 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fényképei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és használati tárgyai, kiállítás, megtekinthető 10—14 óráig. : Dány, művelődési ház: Dány fényképekben, fényképeken, fotós falutörténeti kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Pécel, művelődési ház: Pécel fényképekben, fényképeken, fotós falutörténeti kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Hévízgyörk, művelődési ház: Hévízgyörk a családi fotográfiákon, fotós falutörténeti kiállítás, megtekinthető 15—20 óráig. Csömör, művelődési ház: A régi fotográfiák Csömörről, fotós falutörténeti kiállítás, megtekinthető 10—12 és 16—20 óráig. Vcrseg, művelődési ház: Családi fotográfiák Verseg- ről, archív fotós falutörténeti kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Isaszeg, falumúzeum: Családi fotók Isaszegen, archív fotókiállítás, megtekinthető 14—18 óráig. Iklad, klubkönyvtár: Katalán-bál, 19 órakor. Domony, művelődési ház: Magnósklub. Galgahévíz, művelődési ház: Asztalfoglalásos és műsoros Katalin-bál, gálgahévízi zenekarrá!. mm Mozi wtw? Szovjet filmek fesztiválja. A sziklabarlang titka. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor! A francia hadnagy szeretője. Színes, szinkronizált angol film. Csak 16 éven .felülieknek! 6 és 8 órakor. I-LOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 279. SZAB 1983. NOVEMBER 26., SZOMBAT ftyek helyen dolgoztak Az agrokémikus újabb oklevele Sára Péter agrokémikussal, a túrái Galgamenti Magyar— Kubai Barátság Termelőszövetkezet munkatársával három éve és néhány hónapja találkoztam először, meleg nyári időben. Akkor a galga- hévizi határban rendszeresen feltűnt az égen egy kicsi repülőgép, s a vasúti megállóhely mögötti major gyepén landolt. Már nem emlékszem, milyen kultúrát permetezett, de az An—2 típusú masinától vezettek a szálak a szövetkezet talajerő-gazdálkodási és növényvédelmi szakemberéhez. Pótlás a szakirodalomban Mit csinál majd az agrokémikus télen? Most elsősorban erre a kérdésre kerestem választ nála. — A műtrágyaszórás utolsó napjaiban vagyunk. Ezenkívül egy szabadtéri feladatunk van még, a remélt havazás előtt célszerű átjárni a határt, a búza-, árpa- és repcevetést, hogy megállapítsuk, hogyan mennek a télbe, találunk-e bennük kórokozót, vagy kártevőt. Ha mindezzel végzünk, akkor az irodai munkák következnek. — Először pótolnunk kell a kampánymunkák okozta lemaradást, például a szakirodalom új anyagainak tanulmányozásában. Sok olyan füzet, könyv érkezett közben, melyet érdemes elolvasnom, mielőtt a jövő évi talajerőgazdálkodási és növényvédelmi terv elkészítéséhez látnék. Az egyik szakkiadvány, melyet Sára Péter mutat, matematikai módszerekkel próbál optimális, tehát például egy adott cél eléréséhez legkisebb költséggel, vagy anyagfelhasználással járó megoldást találni. Miért van erre szükség? — A termelési technológiák jelentős részét alkotják a talajerő-gazdálkodási és növényvédelmi feladatok. A búzatermesztés munkafolyamatainak többsége, a műtrágyázás, a csávázás, a fejtrágyázás, a gyomirtás és az állományvédelem ide tartozik. Talajminta ezerszámra A jövő évi terv készítését megelőzi az idei adatok elemzése. Azokat a munkalapokról gyűjtik ki. — A géptípusok tényleges permetezési. teljesítményét már kiszámítottuk.^ Most a növényvédő és talajerő-után- pótló szerek egy hektárra jutó költségét elemezzük, ezzel is értékeljük a védekezési, gyomirtási technológiákat. — 1978-tól kötelező a háromévenkénti talajvizsgálat. Idén körülbelül ezerhétszáz talajmintát küldtünk be a növényvédő állomásra, ahol azokat mintegy húszféleképpen elemzik. Több mint harmincezer adat érkezik majd vissza, s azokat is feldolgozzuk. A hatóanyag-, a mész-, és a mikroelemtartalom, s a talaj kötöttségének ismerete azért is fontos, hogy meg tudjuk őrizni a magas termésátlagokat. — Hogyan befolyásolta a szárazság a talajerő-gazdálkodást és a növényvédelmet? — Az aszály hatása nem egységes. A kórokozók, például a gombák kevesebb gonddal jártak, mint csapadékosabb években. Nagyobb terméscsökkenést szenvedtek azok a kultúrák, melyekben a kártevők pusztítottak, így almatermésünk is csökkent. A szárazság korai levélhulláshoz is vezetett, kisebb gyümölcsök termettek és nem nyerték el a kívánatos színüket sem. Csökkent a tápanyagfelvétel, ezért a jövő évi termést megalapozó műtrágyázás során a szokásosnál kisebb adagokat szórunk ki foszfátból, 'itálisóból. — Amikor először találkoztunk, levelező hallgató volt a Kertészeti Egyetemen. — Tavaly azt is sikeresen elvégeztem. Talajerő-gazdálkodási szakmérnök képesítést kaptam. Összekapcsolt talajerő — Tudja ezt hasznosítani? — Szakmailag nagyon sokat jelent a második oklevél, anyagilag semmit sem. Minden gazdaságban összekapcsolódnak a talajerő-gazdálkodási és a növényvédelmi feladatok. Első felsőfokú végzettségemet Keszthelyen szereztem. Agrármérnöki diplomát, növényvédelmi szakirányultsággal. Munkámhoz ez is, az is szükséges. A mi feladataink garmadája a tavaszhoz fűződik. Arra is volt példa, hpgy egy napon a szövetkezet^ határának nyolc részén dolgozott a brigád. Balázs Gusztáv Élmény és kapcsolatok Az édesanyák és édesapák töltötték meg a napokban a dányi Kossuth Lajos művelődési ház széksorait. A hagyoKévizgy&rki képek, emlékek Más formában élnek tovább Az elmúlt évtizedben még biztosan éltek azok közül Hé- vízgyörkön, akiknek gyermekkorában az első fotográfiák készültek a faluban. Napjainkban nagyon kevesen lehetnek, akik az ezemyolcszázas években látták meg a napvilágot. A nyugdíjasklub tagjai otthonosan tájékozódnak a j|rá- si kiállítássorozat hévízgyörki tablóin. Csak szemüveg kell a képeken szereplők felismeréséhez | A harmincasok számára seni idegenek a felvételek. A tizenévesek, húszasok viszont azt is mondhatnák, ezek a fotók nem Hévízgyörkön készültek. Kicserélt fajta De ott készültek, vagy legalábbis hévízgyörki embereket ábrázolnak! így találja meg a. falu közelmúltja történetét. Csak azt sajnálhatjuk, hogy a korábbi századokról nem maradt fel ilyen szemléletes dokumentum. A kiállítás képei is" hány olyan dologról szólnak, amelyeket ma már nem találhatunk meg. vagy legalábbis más formában élnek tovább. Több felvétel árulkodik a század első felének gazdálkodásáról. Nem ezt a képet láttam meg először, de a bemutatás élére állítom. Az 1934- ben exponált felvétel hízószemléről tudósít. Először arra figyeltem fel. hogy a gazda is milyen jókora pocakkal szemléli a jószágokat. De fontosabb látnivaló, hogy az akkori sertéseket az állattanban kevésbé járatos mai ember vaddisznóknak nevezhetné. Eny- nyire kicserélődött néhány évtized alatt a tenyésztett fajta! Elképzelni is nehéz Talán illendőbb lett volna egy tablóval kezdenem, melyről kalapban és bajuszban a hévízgyörki Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet első igazgatósága és felügyelőbizottsága tekint ránk. Nagyon komoly emberek lehettek, gondolom, de valaki felvilágosít, akadt közöttük néhány, aki csak a fotográfus előtt vágott ilyen arcot. Vagy az iskolai képsorozattal is indíthattam volna az ismertetést? Az első fotó 1912- ből, Turcsányi tanítót és népes diákseregletét mutatja. Meg- hatóak ezek az objektívfestmények. Nekünk, fiataloknak elképzelni is nehéz, milyenek lehettek azok a nebulók, akik az akkori felnőttek viseletében; bő szoknyában, belinderben a lányok, és hogy a fiúk miben, azt sajnos nem tudom megfogalmazni. Már én is csak képről láttam. Ami még jellemző: egyetlen tanító, s hatalmas osztály a képen, három sor áll, egy ül. egy guggol. Nem olyan nagy a Galga- völgye — mondja Bankó János, a művelődési ház vezetője —, több képen látni túrái, vagy bagi viseletét is. Aztán akadnak olyan felvételek, amelyekről már senki sem tudja megmondani, kit láthatunk rajta, ki volt az az ismeretlen Hévízgyörkön? Látunk katonákat az első világháborútól napjainkig. Ügyes ötlet a' sort mai katonaképpel zárni. A fotókról kiderül, hogy sokan sajnos bakaruhában ismerkedtek a századelőn és a század közepe előtt a nagyvilággal. Egy fotográfia a felirat szerint Sa- rajevoban készült, S. Abinun műtermében, a Franz Josef strasse 68. szám alatt. Györki képviselet Nagyon régi, 1907-es felvétel az akkori viszonyokhoz képest jómódú családot ábrázol, Bélész István és felesége, valamint fiuk, Laci tekint ránk. Gondolták-e vajon, hogy hetvenhat év múlva előkerülnek a családi albumból? A gyűjtés során valameny- nyi képről adatlapot állítottak ki. Mindegyiken ott a jel: tulajdonosaik visszakérik a képeket! Le lehet, le kell másoltatni őket, de az eredeti az örökösök kincse. Bizony nagyon kifosztották a Galga- mente lakóit is a gátlástalan régiséggyűjtők nem oly rég. S az emberek boldogan szabadultak meg — nem is tudták — gyökereiktől. Hány régi tányért cseréltek ki ipari tömegcikkre gondolkozás nélkül! Szerencsére a fotókkal — falán? — más a helyzet. Igaz sok elpusztult azokból is. Valaki elmeséli, kisgyerekként számos felvételt eltépett, gyakran utolsó hiteles emléket egy déd- vagy nagyszülőről. A kiállítás képeiről nagyon szép lányok is ránktekintenek, például Kovács Erzsébet, györ- ki népviseletben. Másik fotó egy ellesett pillanatot őriz. egymásra dőlve alszik Hajdú Mária, Angyal Angéla. Bence Anna. Érdekes tabló mutatja be a fotózás egyik zsákutcáját, a színezett felvételeket. Az egyiket széles mosolyú lány ajándékozta valakinek, ezzel a mondattal: Legyen ez a kis kép drága emlék néked, mert aki ezt küldi, nagyon szeret téged. Végül írjunk a házastársi képekről. Ma ez is ismeretlen ott, ahol eltávoztak már a nagyszülők. Számukra ez lehetett a legértékesebb fotográfia. Ágyuk mögött, a falon volt a helye a nagyméretű képnek, s jelképezte az együvé tartozást jóban-rosszban. Új felvétel készül — Ez itt, a falakon talán a képanyag öt százaléka — mondja Bankó János. — A munka java, ha komolyan gondoljuk, hátra van. De így is sokat dolgoztak, gyűjtöttek, Blaskó Csabával, Fercsik Péterrel és Gregus Ferenccel, aki a kiállítás rendezésében segített. Amikor a nagyközségi tanács titkára megnyitóját mondta, már villant is a vaku, újabb felvétel készült. Mintha azon volnánk, hogy ezt a megállíthatatlan időt folyton megállítsuk. B. G. mányosan népszerű szülők iskolájának megnyitására került sor. Gádor András iskolaigazgató Az iskolai dokumentumok nevelő hatásának családi segítése címmel tartott nagy sikerű előadást. A négy alkalomra tervezett sorozat tartalmas elfoglaltságot ígér a falu lakóinak. Legközelebb művészeti téma kerül terítékre. A tárgyak megismerésétől az élményig címmel az előadó Fábián Dénes művésztanár lesz. Korunk civilizációs ártalmairól, a fertőzésekről és mérgezésekről lesz szó a harmadik előadáson, melyet a KÖJÁL vezető főorvosa tart meg. Befejezésül A szülő és a gyermek érzelmi kapcsolatának alapjairól lesz sző Gódor András előadásában. Fagy a vessző Ebben az ültetési idényben csaknem húszezer gyümölcsfa- csemetét és több ezer gyökeres szőlővesszőt árusítanak a Gödöllő és Vidéke Áfész Szabadság úti telepén. Hancsovszki János felvétele b Szombati jegyzetji Kimzőfonal Jó ideje már, hogy figyelem a barkácsolókat, a ké- zimunkázókat. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Pedig meg kellene becsülni azokat, akik értékeiket, értékeinket eme manuális, vagyis többnyire kézi munkával igyekszenek gyarapítani. Mert hiszen egy asztalterítő, egy díszesen faragott tányér, bot, bútordarab éppúgy érték, mint a gyárból kikerült óra, szekrénysor vagy éppen televízió. Az apró tárgyak, hozzánk nőtt ajándékok, vagy a magunk készítette eszközök olykor még kedvesebbek is, mint a gyáriak. Mit mondjak: jólesik elnézni azokat a fiatalokat, akik vonaton HÉV -en, autóbuszon anyju- I kát, nagynénjüket méltó utódként képviselve hímeznek, kötnek, horgolnak munkába menet vagy onnan jövet. Néha, rohanó korunkban, amikor alig van idő megtanulni az ősök mesterségét, azt gondolja az ember, kimúlnak ezek a jó szokások, hobbik, hogy a fiatalok már nem űzik a csináld magad cseppet sem mai formáját. No de azzal kezdem, hogy a barkácsolók meg a kézimunkázok általában nincsenek könnyű helyzetben. Gondjuk mindjárt az anyagokkal kezdődik. Mit hol vegyenek meg. Különösen városban, de a mai falusi körülmények között is hiánycikk lehet ma már egy-egy szál deszka, léc, s sajnos, olykor még a szög, a facsavar is. Nagyjában, egészében jellemző, hogy a kis tételek beszerzése a nagyobb gond. A minap két délutánt töltöttem el közönséges gipsz keresésével, a gödöllői áruházi szemle után hiába mentem a Sugár üzletközpontba is. Vagyis olyan helyekre, ahol elvileg szinte mindennek egy helyütt kéne lennie. Hiába. A Sugárból a Prizmába küldtek, amit eleve barlcácsáruháznak épített a Skála, de — józan belátásuk említésével legyen mondva — már bevallották: a barkácsolók előtt megbuktak. Folytassuk más anyagokkal. Egy éve van már annak, hogy hímzőfonalat vettek, hazai gyártmány, bej lehet vele, újságolta n minap egyik régi olvasónk. Csak amikor izzadó, vizes kezétől engedni kezdte a színét és befogta a terítő fehér anyagát, akkor figyelt fel rá, hogy ezzel sem érdemes hímezni. Más, ez történetesen velünk esett meg: fehér alapú, piros csíkos népiszőttes- függönyanyagot vettünk, olyat, aminek métere kétszáztíz forint volt, az egészé potom ötszáz. Ez is engedte a festéket. Csakúgy mint az a piros napszövet, ami asztalterítőnek készült, házi hímzésben. Apró bosz- szúságok, hiányosságok ezek? Hát/bizony nem éppen azok, mert egy ilyen terítő, még ha saját munkával is, ha mindent beszámítunk, ezer forintba is kerülhet. Ám ha csak bosszúság, az így nem is mérhető veszteséget okozhat. Mi lehet a hiba? A rossz szövet vagy a hímzőfonal festési eljárása? Vagy a festék kötőanyaga hiányos? Bármi, utána kellene nézni, hogy ne csapják be a szorgos kedvű asszonyokat, leányokat. Vagy ami legalább annyit ér: be kéne vallani, s éppen nem reklámozni, azt; hogy a mai fonalainkkal vagy a gyártottak egy részével nem lehet, nem érdemes kézimunkázni. Rájövünk természetesen mi még arra, hogy a nagyüzemek mellett a hobbiból, kedvtelésből, szórakozásból értéket teremtő embert meg kell becsülni. Ügy, mint ahogy — éppenséggel a mi vidékünkön is — idejében észrevettük: a nagy gazdaságok mellett a sok kis háztáji gazdaság is kincset ér, s termelése a nagyobb kalapban is sokat betölt. Fehér István ISSN 0133—1957 <G0<J0U<51 Hírlap)
