Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM 1983. NOVEMBER 26., SZOMBAT Éjjel-nappal szolgálatban Közlekedés haves, jeges utakon RódsóosszekSttefésli'Sfl állnak Budapesttel * Játékterem — árnyékokkal Színes fények, sápadt gyertyák A bériek engedélyt kértek es tanácstól ^ Az útmenti Ják szinte £ roskadoznak a zúzmarától, í amelyek egy része már le- ^ hullott a bitumenre. Gép- £ kocsivezető ismerősöm szin- I te bocsánatkéröen mondja: í — Ne haragudj, én ilyen- $ kor már csak hatvanas se- 0 bességgel megyek, fő a biz- $ tonság! Csák akkor nyug- £ szik meg, amikor hozzáte- % szem, én is a lassú vezetés $ híve vagyok, s ráadásul í egyszerű potyautas ... A hosszú ideig tartó kelle­mes ősz után elég hirtelen kö­szöntöttek ránk a hideg na­pok. Hiába, Tél tábornok itt kopog az ablakon, lehetséges, hogy mire ezek a sorok nyom­tatásban megjelennek, néhol már fehér hópaplan borítja majd az utakat. Fekete burkolat A monori és a nagykátai járás útjainak tisztán tartása, a zavartalan közlekedés bizto­sítása, a közlekedési táblák cseréje, javítása a Budapesti Közúti Igazgatóság monori üzemmérnökségének feladata. Vezetőjétől, Vaszari Imrétől érdeklődtünk, hogyan készül­tek fel a félre? — Téli legfontosabb teen­dőnk a két járást átszelő fő- közlekedési útvonalakon az úgynevezett fekete burkolat állandó biztosítása. Különösen nagy jelentőségű a 4-es szá­mú főút állandó tisztán tartá­sa a hótól, hiszen ott jelen­tős a külföldi gépkocsik, első­sorban a kamionok forgalma. Ezek zavartalan haladását pe­dig a legmostohább időjárási körülmények között is garan­tálnunk kell. — Hallhatnánk bővebben a tél előtti felkészülésről? — Nálunk tulajdonképpen november 1-én kezdődött a tél. Néhány nappal később megtartottuk a gépszemlét is, amely elfogadhatóan sikerült. A Volántól négy hóekés ZIL- teherautót bérelünk, a négy IFA-t pedig a vecsési Feri­hegy és a tápiószentmártoni Aranyszarvas tsz-től kaDtuk bérbe a téli hónapokra. Van­nak saját járműveink is. — November 15-től műkö­dik a monori és a nagykátai központunkban az állandó éj­jel-nappali ügyelet. A monori Gyomron, 8 órától: kismo­torvezetői; 10-től: balett-tanfo­lyam, 20-tól: Katalin-bál. A tájház nyitva tartása: 9-től 12- ig és 14-től 17-ig. Az úttörő­házban, 9-től: Kilián-kör nyol­cadikosoknak és a. kezdő ifi­vezetők képzése, valamint a természetjáró szakkör foglal­kozása. Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26), Monoron, Mo- nori-crdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: közpon­ti ügyelet (Monoron, a járási rendelőintézetben). Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pi­lis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Menden: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr. üzemmérnökség telefonszáma 270, a nagykátaié 216. Ezeken a számokon lehet hívni ezen­túl bármikor, ha valahol for­galmi akadály, hófúvás ke­letkezik. A már fentebb említetteken kívül a Monor—Gomba—Se­nye—Káva és a Monor— Gyömrő—Rákoskeresztúr út­vonalak tisztán tartása a leg­fontosabb feladatunk. — Mivel szórják majd a terepet? — Az úgynevezett őrjáratos utakon alkalmazzuk a sószó­rást, a kisebb forgalmú ra- jonos utakra homokot vagy salakot terítünk. Néhány adat jól érzékeltetheti, hogy milyen nagy értékű és mennyiségű só és egyéb adalékanyag áll a rendelkezésünkre. Fűrészpor­ral kevert sóból 2 ezer 467 tonna, egyéb sóból 501 tonna áll halomban a központi te­lephelyen. Egyéb mechanikai szóróanyagból csak 300 tonna van a birtokunkban. r Állandó kapcsolatok — Kikkel tartanak kapcso­latot? — Természetesen a járási rendőrkapitányság közlekedé­si alosztályával szinte min­dennapos a munkakapcsola­tunk. Közösen informáljuk egymást a gondokról, felada­tokról. ök segítenek nekünk mindig a közlekedési táblák, útburkolati jelek készítésénél és kihelyezésénél egyaránt. A Volán 20. Vállalat monori üzemfőnökségével is állandó a kontaktus. A legfrissebb in­formációkat tőlük kapjuk, hi­szen autóbuszaik néhány órát leszámítva egész nap közle­kednek. Nekik sem közömbös, csúszós-e az út, biztonságos-e a közlekedés. Közvetlen rádióösszekötte­tésben állunk a Budapesten levő megyei központtal, URH- lánc köti össze őket az Űtin- formmal, amely egyébként rendszeresen kér tájékoztatást tőlünk elsősorban a 4-es szá­mú főközlekedési út állapotá­ról, amely friss hír aztán nemegyszer elhangzik a rádió és a tévé híradásaiban is ... — A központi meteorológiai szolgálattól pedig mi kapunk Monoron, 16-tól: a gyermek színjátszó csoport próbája. Pilisen, a moziban, 17-től és 19-től: Jézus Krisztus szuper­sztár. Üllőn, 20-tól: Katalin-bál. Vecsésen: az ifjú túraszak­kör foglalkozása, 20-tól: Kata­lin-bál, belépés csak meghívó­val. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Horváth János tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Ügyeletes állatorvos: dr. Csaj bók Ferenc, Monor, Kistói u 12. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban, vagy az ügyeletes ál­latorvos címén. pontos és fontos előrejelzést a következő napokra. — Végül is mit ígérhetünk az autósoknak, buszutasoknak a hosszú téli hónapokra? — Minden tőlünk telhetőt megteszünk a hozzánk tartozó utakon a zavartalan közleke­dés biztosítása érdekében. Kö­zös érdekről van szó, hiszen nem közömbös, idejében eljut­nak-e a munkahelyeikre az ingázók, a közlekedési balese­tek száma ne szaporodjon e gyönyörű, de — számunkra nehéz évszakban. Amely rá­adásul a szokásosnál hosz- szabbnak ígérkezik. Jó lenne már túllennünk rajta. És a gyerekek ? — Ezzel az óhajával nincs egyedül, nekünk — meg bizo­nyára kedves olvasóinknak is ez a véleménye. Kivéve a gye­rekeket, akik már alig várják az első hópaplant. Hogy vi­dáman, önfeledten szánkóz­hassanak, hógolyózhassanak. Egyedül, vagy az anyukákkal, apukákkal... Akik közül so­kan naponta ülnek a volán mögé. Nekik sem felhőtlen öröm a tél néhány hónapja. Gér József November 22-én a Monori Hírlapban megjelent Egy ta­nácstag véleménye, A szürke ház egyedül maradt? című cikk. Úgy érte a tanácsi bér­lakások, ha már becézzük: a sárga ház lakóit, mint derült égből a villámcsapás. Nem tudom, tanácstagunkat ki informálta ennyire félre. Tudniillik, a november 5-i társadalmi munkában bizony a sárga háziak is részt yettek. A ránk eső területről nem a szövetkezeti lakás lakói taka­rították el a szemetet! Ezt a fuvaros is bizonyíthatja, akit a tanács bocsátott rendelkezé­sünkre, hogy elszállítsa az összegyűlt szemetet, törmelé­ket. Ezúton köszönöm meg neki, hogy még segített is a mun­kában. Bizony, az igaz, hogy mi jóval kevesebben voltunk, de úgy gondolom, a szürke házból sem vett részt minden­ki, holott náluk közel sem lakik annyi öreg, beteg, nyug­díjas, mint nálunk. Ha valaki nyáron végigmegy a Schön- mann utcában, észreveheti, hogy a sárga ház előtt virág nyílik, fű zöldell, gondozott a ház eleje. Ugyanezt nem mondhatnám el a szürke ház előtti, kiszáradófélben lévő gazról. A költségvetési üzem Hajdan volt a papírbolt. Az­tán átköltözött a Forrás Áru­házba. Megürült helyiségét bérbe vették, átfestették, a ki­rakatszemeket beragasztották tapétával, s egykettőre kike­rült a felirat is: játékterem. Video-játékokkal és minden­féle automatákkal szórakozhat itt a vendég délelőtt 10 órá­tól este nyolcig. Mondják, a premier sikeres volt, a meg­nyitás első estéjén alig fértek egymástól a felnőttek meg a gyerekek. Kattogtak a masi­nák, villogtak a fények, egy bedobás tíz forint,' csak tes­sék, tessék... :::::: Balázsék aznap este nem tudtak tévét nézni. Kialudt a villanyuk is, aztán megint fel- fénylett, de hunyorogva. A té­vén fekete sziporkák szalad­gáltak. Balázsék tanácsi bér­lakásban élnek, abban az épü­letben, ahol a játékterem is helyet kapott. Két faluk közös a teremével. — Az uram, igaz, kapatos volt egy kicsit, berohant hoz­zájuk; s nyilván nem a meg­felelő hangot használta — sír- dogál Balázsné. — De amikor én átmentem, szelíden kezd­tem, mégis kiutasítottak, épp, hogy ki nem löktek az ajtón. Azóta is vibrál a villanyunk, tegnap este is gyertya meg zseblámpa mellett üldögél­tünk. Kérdem én: akinek pén­ze van, az mindent megtehet? Ezt is? Hétfő délelőtt van. Kétnapos a játékterem múltja. Tíz óra­kor ott ácsorgók a ráccsal és lakatokkal védett ajtó előtt a monori főtéren. Két-három perc alatt iskolás gyerekek ra­ja vesz körül. Jönnek bicik­likkel, gyalog, kipirultan, tíz- tizenkét évesek. Várnak. Ne­gyed tizenegykor sem türel­metlenkedik senki. Egy bojtos sapkás behúzódik a kapualjba, kertészbrigádja nálunk sem járt sűrűbben, mint náluk. Végezetül csak annyit sze­retnék mondani: nem tudom, szolgál-e tanulsággal a sárga ház lakóinak, h.a folyton rosz- szat mondanak és írnak róluk. Annak a kevés embernek, aki próbál valamit tenni a rend érdekében, nem sok buzdítást jelentenek az ilyen írások. Zsengellér Sándorné, a Schönmann utcai bérlakások háztömbfelügyelője Az évfordulón lövészverseny Steinmetz Miklós kapitány halálának 38. évfordulója tisz­teletére Vecsésen ismét lövész­versenyt rendeznek, ezúttal november 27-én, vasárnap dél­előtt kilenc órakor. A benevezettek három pró­balövés után 10 értékelt lö­vést adhatnak le kispuskával, fekvő helyzetben. Nevezni a helyszínen lehet, 14 éven felüliek indulását várják. Találkozó a VÍZ ÉP ebédlőjében, fél kilenckor. tornacipős lábát dörzsölgeti. Hideg van. — A néni is játszani akar? — kérdezik. — Dehogy! — mondom. — Csak nézelődni jöttem. Sorolják, hányféle gép van. Hogy milyen izgalmasak. Ök az iskolában délutánosok, azért jöttek most. Egyikük zsebében negyven forint, a másik, mint mondja, az egész szüreti pénzét itt költi el. Nem, dehogy sajnálja, hogy lehet ilyet kérdezni, megvan otthon mindene. Legalább nem unatkozik — nevetgél — ötös tanuló a Munkásőr ut­cai iskolában, havonta elolvas egy könyvet, van ideje bőven. — Addig járok ide, míg csak meg nem unom! — je­lenti ki magabiztosan egykék- dzsékis. Nem nyugtat meg. Van vagy nyolc csodamasina. Mire megunja, egész évi zsebpénze elfogy, meg az uzsonnapénz — és honnan veszi vajon a pótlást... ? Ök maradnak, én nem várok tovább, megpróbá­lom kideríteni, miért is gaz­dagodtunk éppen e játékte­remmel a főtér oly sok egye­bet nélkülöző középpontjá­ban? — A bérlők a tanács szak- igazgatási szervétől kértek en­gedélyt a nyitásra — mondja Csulák Imréné, a tanács mű­szaki-kereskedelmi osztályán. A KISOSZ javasolta. A rend­őrségtől is kaptak szóbeli ja­vaslatot. Kérhetünk írásbelit is, de a rendelet szerint nem kötelességünk figyelembe ven­ni. A szomszédok hozzájáru­lását sem kellett kérni, erre nem tér ki a jogszabály, ez csak iparosoknál van előírva, kereskedőknél nincs. A játékterem tehát keres­kedés. Nézzük, mivel keres­kednek, az ajtó már nyitva, bent a nyüzsgő gyereksereg. A tulajdonos — elegáns, szé­pen dekorált hölgy — jöttöm- re rendkívül ideges lesz. Azt azért el kell ismernem, hogy ebben a teremben semmiféle rendbontás nem fordul majd elő. A hölgy ugyanis erélyes mozdulattal feltessékel a sa­rokban levő üvegkalitka do­bogójára, hogy ott beszélges­sünk. Én fent állok, mint egy piedesztálon, de egyáltalán nem megdicsőülve, miközben ő lent elmondja, hogy sen­kinek semmi köze hozzá, bér­lik-e az automatákat vagy vették. Igaz, minek is kérdez­tem? Az például sokkal job­ban érdekel, mit szól, hozzá, hogy 14 éyen aluli gyerekek itt ilyen vígan költekeznek? — Ugyan, vigyáznak ők a . gépekre, a videóval nem is játszanak. — Nem is a gépek épségére gondoltam. Inkább a pénz­re... A zsebpénzükre, az uzsonnapénzükre. A megyei I. osztályban sze­replő kát csapatunknak ma és holnap utolsó lehetősége lesz a javításra. Ha az olvasó belelapoz a keddi újságba, lát­hatja, hogy mind a vecsésiek, mind pedig a sülysápiak igen kedvezőtlen helyzetben állnak a tabellán. Noha kiesésről ko­rai lenne még beszélni, ezt a lehetőséget sem szabad kizár­ni. A Sülysáp együttese hetek óta nem nyert. A csapat a se­reghajtók közé tartozik, és valljuk be, a mai gödi mérkő­zésen úgyszintén kevés az esélye a pontszerzésre. Ügy látszik — az eredmények bi­zonyítják —, nemcsak játék­tudásbeli, taktikai hiányossá­gok, hanem belső morális problémák is hátráltatják a sülysápiakat. Remélhetőleg, a téli szünet jót tesz majd, és rendezni tudják a sorokat. A vecsésiek csak abban kü­lönböznek a sülyiektől, hogy amíg azok otthon és idegen­— A szülők, ugye, ma már nem szűkmarkúak az ilyesmi­vel. Rátérünk a panaszra, Balá­zsék villanyára, nézhetetlen tévéjére. Azt mondja, ezek no­tórius panaszkodók, s ami a szívükön, az a szájukon: ilyen emberek, akik nyugdíjas ko­rukra sem tudták elérni, hogy ne egy tanácsi bérlakásban éljenek, hanem a sajátjukban, ahol nem zavarják őket, hát ilyenek, akik naphosszat az utcán ácsorognak, ebbe a já­tékterembe ne is tegyék a lá­bukat. Csak állok és várom, mi jön még. Mondanám, hogy nem vagyok meggyőződve róla, mi­szerint aki tanácsi bérlakás­ban él, az élhetetlen, vagy lump. Lehet, hogy csak ke­vésbé ügyes. De megérkezik a férj, aki nyugodtabban igyekszik helyére tenni a dol­gokat. — Panaszkodnak. Még nem nyitottunk ki, amikor bejöt­tem az üzletbe lesöpörni a fa­lat. Rögtön átszaladtak, hogy mi van, mit művelek, át aka­rok törni a szobájukba? Érez­tem, hogy na, ennek lesz még folytatása! Van is. Egyet meg­ígérhetek: ha kiderül, hogy valóban a mi gépeink okozzák a hibát, a lehető leggyorsab­ban, minden költséget vállal­va elhárítom. És szeretném, ha elkerülhetetlen kapcsola­taink a jövőben korrektek lennének. Ne jöjjenek ide cirkuszt csinálni, ennek érde­kében én megteszek min­dent ... Ez lenne a happy end: szé­pen, emberségesen rendezni a vitát. Csakhogy ez nem is lesz olyan könnyű. Horváth Fe­renc, a DAV monori kiren­deltségének vezetője azt mondja: még nem jutottak ki a helyszínre, de nagyon is va­lószínűnek tartja, bogy az áramkimaradásokat a szom­szédos lakásban a működő gé­pek okozzák. A ház régi, a há­lózat elöregedett, egy-egy ilyen nagyobb bárházban há­rom-négy áramkör is van. — Most hallom először, hofey megnyitották a játékter­met. A tulajdonosnak nálunk kellett volna jelentkezni, hogy szerződést köthessünk egy megbatározott teljesítményre, hogy megmondhassuk, alkal­mas-e egyáltalán a hálózat az üzemeltetésre. És nem is tudom, mit ber­zenkedünk ellene. Hát nem jobb szórakozás ez az egész, így ahogy van, mint például egy kocsma? Csak az a baj, hogy az ember viszonyít. Eszé­be jut, teszem fel, hogy á könyvtár nem tudja már rak­tározni a könyveit. És a gj'e- rekrészlegben annyi hely sincs, hogy a csemeték leülje­nek. Koblencz Zsuzsa ben is sorra vereséget szen­vednek, ők néha otthoni mér­kőzéseiken győzelmet tudnak aratni. Igaz, ha idegenben lép­nek pályára, általában öt-hat gólt kapnak. Holnap a Szent­endrei Petőfi együttesét fogad­ják hazai környezetben. A vendégek múlt héten a Sziget­újfalunak lőttek egy ötöst, s minden bizonnyal nagy önbi­zalommal lépnek majd pályá­ra. A hazaiaknak nehéz mér­kőzésük lesz ellenük, de bí­zunk abban, hogy jó játékkal gyarapítani tudják pontjaik számát. Végezetül a program: SZOMBAT Göd—Sülysáp, Göd, 13 óra. VASÁRNAP Ferihegy SE—Szentendrei Petőfi, Vecses, 13 óra. Az ifjúsági mérkőzések 11 órakor kezdődnek. K. J. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) A nap kulturális programja Ügyelet Dagosztós I Aln'nein tn fii) _70 * Na ponta 60—70 mázsa kenyeret sütnek az Észak- Pest megyei Sütő­ipari Vállalat mo­nori üzemében. Monoron kívül el­látják Péterit, Gombát. Bényét és Kávát is. A kép előteré­ben: Szekeres Jó­zsef betanított munkás a dagasz­tócsészéből a fel­adást végzi. Hancsovszki János felvétele Levelesládánkból Szét kérnek a sárgából Hét végi labdarúgás Utolsó javítási lehetőség

Next

/
Thumbnails
Contents