Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-22 / 275. szám

1983. NOVEMBER 22., KEDD kMiíop A szlovákok demokratikus szövetségének tisztségviselői Befejeződött a kongresszus Mint az első oldalon közöljük, vasárnap folytatódott a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének kong­resszusa. Több felszólaló szorgalmazta a szlovák nyelvoktatás to­vábbfejlesztését, mind az óvodákban, mind az iskolákban. He­lyeselték, hogy a szövetség a határozati javaslatba foglalta: a következő években még hatékonyabban támogatja a szlovák amatőr művészeti csoportok tevékenységét. Kezdeményezi a szlovák olvasómozgalom szélesítését, a szlovák honismereti és helytörténeti kutatást. A felszólalók beszéltek arról, hogy a szlovák lakosok tár­sadalmi munkájukkal, anyagi támogatásukkal is hozzájárultak lakóhelyük fejlesztéséhez. A helyi állami és társadalmi szer­vek mindig számíthatnak közreműködésükre. A küldöttek el­mondták, hogy több megye alakított ki kapcsolatot szlovákiai kerületekkel. Hangsúlyozták: kölcsönösen hasznos a határmen­ti kapcsolat ápolása. Ribánszki Róbert, a népfront országos tanácsának titkára a testület nevében köszöntötte a kongresszust. A vitában huszonnvolcadik- ként kapott szót Remitzky Endréné nyugdíjas Mária- nosztráról, s a társközségiek, a szobiak és ipolydamásdiak nevében is elmondotta: a nemzetiségiekkel való törődés hazánkban nemcsak a jogok törvénybeiktatását jelenti, ha­nem a szükséges feltételek megteremtését is. Ennek kö­szönhető, hogy általános a fel­lendülés a magyarországi szlo­vákság kulturális hagyomá­nyainak gyakorlásában, érté­keinek gyarapításában. Az ál­lamközi egyezmények mellett nagy jelentőségűek a helyi kezdeményezések. Szob párt­éi állami vezetése szoros kap­csolatot tart a Csemadokkal és a Csehszlovák Kultúrával. Rendszeresek 1971 óta a szo­bi napok keretében szervezett augusztusi több napos határ­menti találkozók a három te­lepülés lakói és a határ túl- felén élők között. Az Aíész a szlovákiai — lévai — Jedriota- val közösen szervez árubemu­tatókat. tapasztalatcseréket, együtt dolgoznak és töltik sza­bad idejüket a határállomáson dolgozó vasutasok, vámosok — kiváltképp a fiatalok —, s a szobi gyümölcsfeldolgozó, va­lamint az országhatáron túl a korponai ugyancsak ápolja az üzemek közötti jó viszonyt. Such János, a szövetség fő­titkára a vitában elhangzotta­kat összegezve elmondotta: a felszólalt 37 küldött és meg­hívott értékes javaslataival egészítette ki a beszámolót és a határozati javaslatot. A továbbiakban a kongresz- szus egyhangúan elfogadta a beszámolót és a határozati ja­Remitzky Endréné vaslatot, amely rögzíti a szö­vetségre váró főbb feladato­kat. A küldöttek egyetértettek a szövetség alapszabályzatát módosító javaslatokkal, majd megválasztották az országos választmány 61 tagját. A választmány titkos szava­zással megválasztotta a szö­vetség elnökének Such Jánost, a szövetség korábbi főtitkárát. Alelnökül választották Movik hászlónét, a püspökhatvani ta­nács elnökét és Srám Andrást, a HNF nógrádi bizottságának titkárát. A szövetség főtitkára Jakab Róbertné — korábban az Országos Pedagógiai Inté­zet osztályvezető-helyettese — lett. Az országos választmányban kilencen képviselik Pest me­gye szlovák nemzetiségű la­kosságát, Movik lAszlónén kí­vül Csizmadia Vilmos energe­tikus Ácsáról. Divald Béláné laboráns Vácrátótról. Dudás Mihály nvugdíjas Vácegresről, Gombár Sándor, a dabasi Fe­hér Akác Tsz elnökhelyettese, hizicska József esztergályos Tárnokról. Mikusik Béla, a pilisszentkereszti tanács elnö­ke. Szenyan János lakatos Pé­teriből és Varga Mártonná be­tanított munkás Maglódról. ' Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvözölte az újon­nan megválasztott országos választmányt és az elnökség tagjait. ígérve: a Művelődési Mmisztérium a lehetőségekhez mérten mindent megtesz a nemzet’ségi nvelvoktatás. a kulturális értékek, a hagvo- mánvápolás feltételeinek to­vábbi gyarapításáért. A kongresszus az elnök zár­szavával. s az Intornacionálé hangjaival fejeződött be. MTESZ-pályamunkák Ötletek az anyagtakarékosságra Az MTESZ az anyagtakaré­kosságért címmel kiadvány jelent meg, amely az 1982. év­ben lebonyolított anyagtaka­rékossági pályázat díjazott, ju­talmazott és a zsűri által egyéb hasznosításra javasolt pályaműveinek rövid tartal­mát ismerteti. A kiadvány cél­ja, hogy a pályamunkákat, új ötleteket, javaslatokat minél szélesebb körben megismertes­se, ezzel is segítve mielőbbi felhasználásukat. A gyűjte­ményben szereplő, összesen 138 tanulmány közül 108 ipari, 10 közlekedési-szállítási, 9 mezőgazdasági energiatakaré­kossági megoldással foglalko­zik de vannak közöttük számítástechnikai szervezési és élelmiszeripari témák is. A pályamunkák tartalmi is­mertetése mellett közük a pályázat s„zerzőinek nevét, pontos címét, az MTESZ-nél kapott nyilvántartási számát, valamint a javasolt felhasz­nálási területet is. A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése Háromnegyed év eredményei A megye 1983. 1—III. negyedévi fejlődésének fóbb mutatói: Megnevezés Az 1982. 1—III. negyedévi százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban Kivitelező építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 100.7 95,9 103.8 106,2 102,4 103.6 103.6 100,0 BERUHÁZÁS A megyében a beruházási tevékenység továbbra is je­lentősen meghaladja az el­múlt év hasonló időszakáét. Valamennyi népgazdasági ág­ban többet fordítottak fejlesz­tésekre, mint egy évvel ko­rábban.' A többletfelhasználás döntő része az iparban je­lentkezett, ott is a konvertál­ható export árualapot növelő hitelből megvalósuló létesít­ményeknél. A gazdálkodó egy­ségek elsősorban a folyamat­ban lévő beruházásaik gyor­sítására törekedtek. Emelke­dett a tanácsi beruházások értéke is, a felhasználás 43 százalékát kommunális célok­ra fordították, ezen belül is főleg kulturális létesítmé­nyekre. IPAR A megyében települt szocia­lista ipar termelése 1983. első kilenc hónapjában mindösz- sze 0,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. Növekedés csak a minisztériumi iparban kö­vetkezett be. • Az ipari termelés, a villa- mosenergia-ipar és a könnyű­ipar kivételével valamennyi ágazatban emelkedett. Az év eddig eltelt időszakában az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat az élelmiszeripar volt, termelése 4,9 százalékkal nőtt. A nehézipari ágazatok együt­tesen 1,1 százalékkal növel­ték termelésüket. Ezen belül legnagyobb mértékben, 3,6 százalékkal a vegyipar bőví­tette termelését, de a gépipa­ré és az építőanyag-iparé is alig maradt el a 3 százalékos emelkedéstől. Az építőanyag­ipar többek között 3,3 száza­lékkal több cementet állított elő, mint egy évvel korábban, s nőtt az égetett és a nyers tégla mennyisége is. A legfelsőbb Bíróság teljes ülése Az ítélkezés új feladatai Hétfőn megtartotta idei ta­nácskozását a Legfelsőbb Bí­róság legmagasabb szintű tes­tületé, amelynek elnevezése — a törvény szavaival —: teljes ülés. A Markó utcai székházban lezajlott esemé­nyen részt vett dr. Markója Imre igazságügy-miniszter, dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese, s meghívták a ta­nácskozásra a megyei bírósá­gok elnökeit is. A társadalom, a rend védelme Dr. Szilbereky Jenő, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke elő­adói beszédében egyebek kö­zött rámutatott, hogy az igaz­ságszolgáltatás feladatai szoro­san összefüggnek a szocialis­ta jog funkcióiával, a társa­dalmi viszonyokkal. A jognak és a jog realizálását megvaló­sító igazságszolgáltatásnak — mutatott rá — ma is alapvető szerepe van a társadalmi vi­szonyok és rend védelmében. Ugyanígy változatlanul fontos az emberi konfliktusok fel­oldása. a különböző jogviták rendezése, az emberek közötti viszonyok alakítása, beleért­ve a jogsértések megelőzésére való törekvést is. A Legfel­sőbb Bíróság kiemelt felada­tai közé tartozik — mondta az elnök —, hogy segítse az igaz­ságszolgáltatás hatékonyságát, továbbra is biztosítsa a rend. az igazság, a törvényesség ér­vényesülését. A következő időszakban fo­kozottan és jogpolitikai igény­ként is jelentkezik — az ítél­kezésben csakúgv mint az élet rhás területein — a köz­vagyon, a közélet tisztaságá­nak védelme, a kötelezettségek fegyelmezettebb teljesítése, a gaz'h kodó szervezetektől pe­dig az eddiginél nagyobb gondosság, körültekintés meg­követelése. A teljes ülésen — az elnöki előterjesztés nyomán — ele­mezték a bűnözés helyzetét. Ennek kapcsán kiemelték, hogy szükséges a közveszélyes munkakerülő személyekkel szembeni még következetesebb fellépés, mert a munkakerülő életmód egyik forrássá a bűn- cselekményeknek. Mind a köz­vagyont, mind a személyek ja­vait károsító bűncselekmények új, sajátos elkövetési módjai — fokozott veszélyességük miatt — szigorú büntetések kiszabását kívánják. A gaz­dasági bűncselekmények gyakran együtt ielentkeznek korrupciós cselekményekkel; ez a társadalmi védekezés ha­tékony módszereit és a bün­tetőjogi eszközök fokozott alkalmazását indokolja. Az állampolgárok egymás közötti pereiben, személyi és vagyoni vitáiban — miként elhangzott — a jogos érdekek védelme mellett fel kel] lép­ni a rosszhiszemű eljárások­kal, az állampolgári fegyel­mezetlenséggel szemben. Az ítélkezés — fogalmaztak — fejezze ki a jogi kötelezettsé­gek teljesítésének szigorú kö­vetelményeit. A tömegtájékoztatás jelen­tősége, a valósághű tájékozta­táshoz fűződő érdekek, a nyil­vános vélemény és bírálat fontossága, a személyiség vé­delme szükségessé teszi a saj- tóhelyreigazítási eljárásokkal kapcsolatos állásfoglalások hozatalát olyan kérdésekben, amelyekben a bíróságok gya­korlata nem egységes és ame­lyekben a sajtó, a tömegtájé­koztatás munkatársai is bi­zonytalanok — állapították meg. Az újítói és feltalálói tevé­kenység feltételeinek javításá­ra központi intézkedések tör­téntek és korszerűsítették az ide vonatkozó jogszabályo­kat is. A tapasztalatok szerint a vállalati átszervezés során ed­dig nem sok munkaügyi vita keletkezett, ám felmerült jó néhány olyan jogi kérdés, amely a továbbiakban köz­ponti iránymutatást igényel­het. A jogalkalmazás néhány kérdése Megállapították a teljes ülésen, hogy a vállalatok és a szövetkezetek közötti viták száma, tárgya, perértéke az utóbbi időben a korábbinál jobban tükrözi a gazdálkodó szervezetek nagyobb költség- érzékenységét, az igények ér­vényesítéséhez fűződő tényle­ges érdekeit. Az eddigi iránymutatásokon túl biztosítani kell, hogy a bí­róságok következetesen és fokozottan alkalmazzák a jogkövetkezményeket, ha a termek, szolgáltatás minősége rossz. A szerződésszegésből szár­mazó igények érvényesítésé­nél, a vállalatok magatartá­sának vizsgálatánál a bírósá­goknak fokozott figyelemmel kell lenniük arra, hogy a je­lenlegi gazdasági körülmények a gazdálkodó szervezetektől az eddiginél nagyobb gondos­ságot, körültekintést, kezde­ményezőkészséget, kockázat- vállalást és felelősséget kíván­nak. Igv a szerződésszegésben való vétkesség vagy vétlenség megítélésénél — fogalmaztak a bírák — nem lehet elegen­dő bizonyos adminisztratív igazolás az eddigi módon, ha­nem a szerződés teljesítése útjában álló akadályok el­hárítása érdekében a gazdál­kodó szervezetektől megfele­lően aktív tevékenység bizo­nyítását kell megkívánni. A teljes ülésen a felszólalók — köztük dr. Markója Imre és Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője — sokrétűen ele­mezték a jogélet, a szocialis­ta törvényesség, az igazság­szolgáltatás más időszerű kér­déseit is, majd egyhangúlag elfogadták a következő idő­szak ítélkezési feladatairól szóló előterjesztést. A könnyűipar termelése 6,7 százalékkal elmaradt a tava­lyi első kilenc hónapétól. A visszaesés a szövetkezeteknél volt nagyobb mértékű, de az állami vállalatoknál is gon­dok merültek fel; elsősorban a munkaerő- és az anyagellá­tás hiányosságai hátráltatták a termelést Az iparban foglalkoztatot­tak száma további 2500 fővel csökkent, akiknek több mint a fele a könnyűipari egysé­gektől lépett ki. A megye iparában ezzel egyidejűleg be­következett termelésemelkedés a munka termelékenységének további javulását jelzi. A megyei székhelyű válla­latok és szövetkezetek saját termelésű értékesítésének mennyisége valamelyest meg­haladta az előző év azonos időszakáét. Az értékesítésen belül a belföldi eladások mennyisége nem érte el a tavalyit, míg a külkereskedel­mi célú kivitelé több mint 40 százalékkal emelkedett. ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek által végzett munkák mennyisége 4,1 száza­lékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A minisztériumi építőipar kivételével vala­mennyi szektorban csökkent a termelés. Ezzel egy időben mérséklődött a visszautasított rendelések értéke és aránya, s nőtt a versenytárgyaláso­kon való részvétel. Az építő­ipari szervezetek is fokozták exporttevékenységüket, az or­szághatáron kívül végzett építési-szerelési munkák érté­ke jelentősen meghaladta az elmúlt évit.' Az építőiparban foglalkoztatottak száma mér­sékeltebb ütemben ugyan, de tovább csökkent, 6 száza­lékkal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság tevékeny­ségét a megyében kedvezőt­lenül befolyásolta az aszály. A gazdaságok a tervezett ütemben haladnak az őszi mezőgazdasági munkákkal. A betakarítással párhuzamosan megkezdték a talajelőkészítést és az őszi vetést. A megye állatállománya a nagyüzemi gazdaságok tevé­kenységének eredményeként — a juhok kivételével — to­vább gyarapodott. A kisegítő és egyéni gazdaságokban ugyanis az állattartási kedv mérséklődése tapasztalható. Az idén a mezőgazdasági nagyüzemekben — évek óta először — csökkent a foglal­koztatottak száma. Az állami gazdaságokban 1,1 és a ter­melőszövetkezetekben 3,8 szá­zalékkal dolgoztak keveseb­ben az egy évvel korábbinál. A létszámcsökkenést elsősor­ban szakcsoportok kiválása, gazdasági társaságok alakulá­sa idézte elő. ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A lakosság főbb forrásokból származó készpénzbevételei a tavalyinál mérsékeltebben emelkedtek. Ezen belül a mezőgazdasággal kapcsolatos bevételek az átlagnál lassab­ban, a bér- és bérjellegű be­vételek — a bérkiegészítések­kel együtt —, 6,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A foglalkoztatottak havi átlagbérének növekedé­se a megfigyelt népgazdasági ágak mindegyikében mérsé­keltebb volt az 1982 I—III. negyedévinél. Tovább nőtt a lakosság ta­karékbetét-állománya, össze­ge szeptember 30-án 10,5 mil­liárd Ft volt, 12 százalékkal több, mint egy évvel koráb­ban. A lakosságnak nyújtott hitelek állománya a betétállo­mánynál erőteljesebben, 18 százalékkal emelkedett, össze­ge szeptember végén megha­ladta a 13 milliárd Ft-ot. Míg a hosszú lejáratú hitelek irán­ti igények fokozódtak, addig a középlejáratúak közül az áruvásárlásra fordított hitelek állománya 1,7 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi egységek áruforgalma az év első kilenc hónapjában 22,4 milliárd Ft volt — fogyasztói folyóáron számolva —, 7,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül az állami kereskedelem 8,5 szá­zalékos forgalomnövekedést ért el. Legnagyobb ütemben, 32 százalékkal a magánkeres­kedelmi hálózat áruforgalma fejlődött. A kiskereskedelmi árszín­vonal emelkedését figyelembe véve a forgalom mennyisége az egy évvel korábbival azo­nos. Nagyobb növekedés — 2,3 százalékos —, a ruháza­ti cikkeknél tapasztalható, ugyanakkor bolti élelmiszerek és élvezeti cikkekből, vala­mint vegyes iparcikkekből szinte változatlan mennyiséget vásároltak, a vendéglátás for­galma viszont 3 százalékkal csökkent. Az áruellátás az év első fe­léhez viszonyítva valamelyest romlott. A burgonya, a zöldség- és a gyümölcsfélék piaci felhozata­la míg az év első felében a tavalyinál lényegesen kedve­zőbb volt, addig — döntően a kedvezőtlen időjárás követ­keztében —. az I—III. ne­gyedévben' együttesen már kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Mind­ezek hatása megmutatkozott e cikkek árszínvonalában is. A megyében az építési kedv alakulására ösztönzőleg hatott az építési kölcsönfeltételek módosítása. A III. negyedév végéig 3124 lakásra adták ki a hasz­nálatbavételi engedélyt, ke­vesebbre, mint egy évvel ko­rábban. Mind az állami, mind a magánerőből épült lakások száma csökkent. Területi meg­oszlásukat tekintve az állami lakások nagyobb része a vá­rosokban, a magánerőből épí­tetteké a községekben fejező­dött be. A megyében mindig jelentős volt az üdülőépítés, a negyedév végéig 716 üdülő készült el, ami 1,6 százalék­kal több a tavalyinál. Közü­lük legtöbbet a megye két üdülőövezetében (a Dunaka­nyar és a Ráckevei-Duna-ág) fejeztek be. Az elmúlt időszak alatt végrehajtott fejlesztések ha­tására, ha szerény mértékben is, de tovább javultak az ok­tatás körülményei. Az 1983/84. tanév kezdetéig 131 új általá­nos iskolai osztálytermet ad­tak át, valamint 51, eddig más rendeltetésű helyiséget vontak be az oktatásba. Ez­zel az idei tanévben 3,6 szá-, zalékkal több osztályterem-’ ben kezdődhetett meg a taní­tás, mint egy évvel kor-óban. Ugyanezen időszak alatt az általános iskolai tanulók szá­ma 2.0 százalékkal emelke­dett, s létszámuk elérte a 121 ezer főt. Ezen belül azonban az első osztályban már mint­egy 850 fővel kevesebben kezdték meg a tanulmányai­kat, de még mindig 4 ezerrel többen, mint a tavasszal vég­zett nyolcadikosok. Ez év szeptemberében 7054 általános iskolai pedagógus dolgozott, számuk közel 3 százalékkal volt több az elő­ző évinél, ugyanakkor csök­kent a képesítés nélkül okta­tók száma. Az általános iskolát végzett, közel 13 ezer tanulónak 89 százaléka tanul tovább a kö­zépfokú intézményekben. Ez az arány alacsonyabb az or­szág megyéinek átlagánál. A megyében lakó továbbtanulók közel felének budapesti isko­lák biztosítják a tanulási le­hetőségeket. A megye területén működő középiskolákban több mint 10 ezer tanuló oktatását kezdték meg, közülük 3 ezren első év­folyamosok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents