Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-22 / 275. szám

Ma: 3. oldal: Az ítélkezés új feladatai Háromnegyed év eredményei 1. oldal: Ajándékul viszik otthonukba Újraéledő Holt lelkek A bábok életre kelnek 6. oldal: Kapuzárás Északon és Délen-11. oldal. Pályaválasztási tanácsadó 12. oldal: Halálra gázolta a kisfiút j Ma: 12 oldal g FEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM J%ra 1,40 forint 1983. NOVEMBER 22., KEDD — ni iiimi ■ mi—i m mii» nn—— A karhatalmi erők brutális fellépése a béketüntetőkkel szemben Vita a bonni parlamentben Tegnap reggel Helmut Kohl kancellár nyilatkozatá­val megkezdődött a Német Szövetségi Köztársaság par­lamentjében az amerikai közép-hatótávolságú fegyverek telepítésével kapcsolatos vita. A parlament épületét telje­sen körülzárták a karhatalmi erők, tekintettel a bákemozga- lom által meghirdetett erő- szakmentes blokádra. Vasárnap tartott ülést a bé­kemozgalom úgynevezett több­ségi parlamentje, a lakosság többségének nevében elutasí­totta a tervezett telepítést. Kohl beszéde alatt a telepí­tést elutasító békemozgalom több ezer tagja tüntetett a parlament előtt. Az óriási lét­számban kivezényelt karhatal­mi erők vízágyúkat és könny­gáz-gránátokat vetettek be el­lenük. Egy nappal a Bundestag ülé­se előtt vált ismertté Bonnban, hogy Jurij Andropov leyelet intézett Helmut _ Kohlhoz, amelyben a jelentések szerint megismételte: a Szovjetunió nem mondhat le a francia és a brit rakéták figyelembevéte­léről az egyensúly kialakításá­nál. A szovjet vezető azt is aláhúzta, hogy a telepítés vég­rehajtása lehetetlenné tenné a genfi tárgyalások folytatását jelenlegi formáiukban. A Német Szövetségi Köztár­saság kormánya, a kormányt alkotó koalíciós pártok a Szovjetuniót teszik felelőssé az európai közép-hatótávolsá­gú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások ered­ménytelenségéért és ezért tá­mogatják az új, amerikai nuk­leáris fegyverek NSZK-beli telepítését — jelentette ki a nyugatnémet parlament teg­napi ülésén elhangzott kor- mánynyilatkozatábaii Helmut Kohl kancellár. Több mint egyórás beszédé­ben Kohl ismét felsorakoztat­ta kormánya minden jól is­mert kijelentését erről a kér­désről. A nyugatnémet kormányfő azzal is igyekezett megnyug­tatni a telepítés ellen tiltako­zó erőket, hogy — szerinte — a tárgyalások folytatására, (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János és Lázár György fogadta a vendéget A belga külügyminiszter látogatása Budapesten A magyar—belga hivatalos külügyminiszteri tárgyalásokon Leo Tlnde- man$ vezette a belga, illetve űr. Várkonyi Péter a magyar delegációt Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására vasárnap, a késő délutáni órákban hi­Arafat sajtóértekezlete Fegyvernyugvás Tripoliban Az El-Fatah lázadó erői teg­nap kora délután Tripoliban bejelentették, hogy beszünte­tik a harcot. Mahmud Labba- di, az Am/at-ellenes erők egyik szóvivője szerint a dön­tést egyoldalúan hozták meg, Rasid Karami volt libanoni kormányfőnek és Hasszán Ka­lednek, az országban élő szun­nita felekezet főmuftijának a kérésére. Ahmed Abdel Rahman, Ara­fat szóvivője megerősítette, hogy a késő délelőtti óráktól kezdve Tripoliban „de facto tűzszünet” van az El-Fatah (Folytatás a 2. oldalon.) Megválasztották a tisztségviselőket Befejeződött a szlovák nemzetiségi kongresszus A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsége VII. kongresszusának máso­dik, befejező napján, vasár­nap folytatták a vitát, az MáZMP KB Politikai Főisko­láján tanácskozó küldöttek be­számoltak a hazai szlovákság életéi 61, munkájáról, helyi kezdeményezéseiről. A kongresszus küldöttei Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának küldött levélben fe­jezték ki a hazai szlovák anya­nyelvű lakosság ragaszkodá­sát szocialista rendszerünkhöz. Biztosították pártunkat és kor­mányunkat, hogy a szlovák ajkú emberek a magyarokkal és más nemzetiségiekkel együtt a jövőben is tevéke­nyen vesznek részt szocialis­ta társadalmunk építésében, a közéletben. (A tanácskozásról részletesen a 3. oldalon számolunk be.) GépjsiYífés Ecérdijelekke! Ä raktárkészlethez igazodva Ilyenkor novemberben, esztendőről esztendőre kez­detét veszi a mezőgazdasági gépjavítás. Az idén azon­ban mintha más lenne a helyzet: a gazdaságok ered­ményük javítása érdekében igyekeznek a jövő évre ha­lasztani e munkát. Szá­mottevő mennyiségű al­katrészt, a nehezebb pénz­ügyi helyzet miatt, csak 1984-ben szándékoznak vá­sárolni. A valóság persze az egyes üzemekben ennél bonyolul­tabb. A pilisi Aranykalász, és a tápióbicskei Április 4. tsz- ben szerzett tapasztalataink alapján elmondhatjuk, nincs ok különösebb aggodalomra, az üzemek ígérik, időben fel­készítik eszközeiket a követ­kező termelési évre is. Gál Lászlótól, a pilisi tsz fő­mezőgazdászától megtudtuk, hogy megkezdődött ugyan a gépjavítás, de a sokéves gya­korlatuktól eltérően, az éppen raktáron levő alkatrészek ha­tározzák meg, milyen masiná­hoz nyúlnak elsőként a sze­relők. Más a helyzet az IFA teher­autókkal. Ezeknek az import­ból származó járműveknek a javítása — legalábbis határ­időre — csak akkor lehetséges, ha a kurrens cikkeket már az idén megveszik. Az Aranyka­lász Tsz-ben egyébként hama­rosan átadják rendeltetésének az új 360 négyzetméteres sze­relőműhelyt. Pest megye egyik legjobban felszerelt javítóműhelyének vezetőjét, Fejes Pált, a tápió­bicskei tsz mérnökét kértük meg tájékoztatásra. Elmondta, hogy gépparkjuk 70 százalé­kánál kezdődött meg a javítás. A pilisiekhez hasonlóan ők is azokat a kombájnokat, trakto­rokat javítják, amelyekhez készletükben rendelkezésre áll az alkatrész. Ezek közé tarto­zik egy E—516-os arató-csép­lőgép, egy T—150 .K típusú traktor és több MTZ erőgép is. A javításban jelenleg 60-an vesznek részt. A sokéves ha­gyománynak megfelelően a gépek kezelői is, a jól fűtött!, műhelyben szorgoskodnak. v. a vatalos látogatásra Budapestre érkezett Leo Tindemans belga külügyminiszter. Leo Tindemans hétfőn reg­gel a Hősök terén megkoszo­rúzta a magyar hősök emlék­művét. Ezt követően a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a magyar—belga külügymi­niszteri tárgyalások. Várkonyi Péter külügyminiszter és a belga diplomácia vezetője vé­leménycserét folytatott idősze­rű nemzetközi kérdésekről, s áttekintette a két ország kap­csolatainak alakulását, to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit. A megbeszélésen Jelen volt Willy Tilemans, a Belga Ki­rályság budapesti és Lőrinca Tamás, a Magyar Népköztár­saság brüsszeli nagykövete. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta Leo Tindemanst. A szívélyes lég­körű találkozón véleménycse­rét folytattak a nemzetközi élet fontosabb kérdéseiről, va­lamint a magyar—belga kap­csolatokról. A találkozón Jelen volt Várkonyi Péter,.Alfred Cahen a belga külügyminisztérium politikai főigazgatója, továb­bá Willy Tilemans és Lőrincz Tamás. Ugyancsak hétfőn a délutáni órákban Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke parla­menti dolgozószobájában fo­gadta a belga diplomácia ve­zetőjét. Hivatalos látogatását befe­jezve Leo Tindemans az esti órákban elutazott Budapest­ről. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent vendéglátója, Várkonyi Péter. Ott volt Willy Tilemans és Lőrincz Tamás. Magyar—laoszi EgyiittműkBdés Jegyzőkönyv aláírásával be­fejezte munkáját a magyar— laoszi gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés! bizottság VI. ülésszaka. A VI- entiane-ban tárgyaló magyar delegációt Borbándi János, « Minisztertanács elnökhelyette­se, a laoszi delegációt Saly Vongkhamsao miniszterelnök­helyettes vezette. A delegáció laoszi munkáját befejezve hazaindult Buda­pestre. Közélet Aj abonyl József Attila Tsz-ben Jól felszerelt, korszerű műhelyekben javítják a mezőgazdasági gépeket, ahol az időjárás hidegre fordultával sem kell fagyoskodniuk a szerelőknek. Erdős! Agnes felvétele Luciano Lama, a CGIL fő­titkára vezetésével Budapest­re érkezett az Olasz Általá­nos Munkásszövetség küldött­sége. A magyar szakszervezeti tárgyalócsoport és az olasz testvérszervezet képviselői között megkezdődtek a meg­beszélések. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára hétfőn a KB székházában fogadta Luciano Lámát. Mihail Poljakov, az SZKP KB mezőgazdasági és élelmi- szeripari osztálya helyettes vezetője, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására november 14. és 20. között szovjet pártmunkásküldöttség élén látogatást tett hazánkban. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta Mihail Poljakovot. Gerhard Schürer miniszter­elnök-helyettes, az NDK Álla­mi Tervbizottságának elnöke, aki Faluvégi Lajossal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­vel, az Országos Tervhivatal elnökével folytatott tárgyalá­sokat, vasárnap elutazott ha­zánkból. műveltség hiánya, s ennyi­re — hallgatólagosan — tu­domásul vehető az élet má­sik terepén? Azt természe­tesnek tarthatjuk, hogy a társadalmi munkamegosz­tásban elfoglalt helyhez az iskolázottság különböző fo­kai kötődnek, ám amint a segédmunkás, a rakodó mindennapjait zavarja analfabetizmusának tu­data, úgy zavarja a peda­gógust is viszonylagos tu­datlanná válása, elmaradá­sának veszélye vagy tény­leges bekövetkezése. A vi­lágirodalom klasszikus nagyjainak egyike, Romain Rolland — a .széplelkek még ma is megbotránkoz- nak ezen a pragmatizmu­son — abban látta a művé­szet értelmét, azt várta at­tól, hogy „tanítson meg él­ni". Amit kitágíthatunk a szűkén vett művészeten túlra is, a kultúra — ben­ne az oktatás, a képzés — egészére; ezért kell, kelle­ne legalább a nyolc osz­tály, ezért kell, kellene leg­alább a lépéstartás mini­mális igénye és lehetősége itt meg ott, azaz a példa­ként említett két terepen. Persze, ez a két terep, szél­ső pontként, csupán illuszt­rál, más és más fokon, de a benne rejlő általános jel­lemzők mindenütt föllelhe- tők. Mert bármennyire egyszerűnek látszott is hosszú időn át az itt min­denki tanul illúziójának hullámain ringatózni, nap­jainkban egyre kemé­nyebb a figyelmeztetés; tetemesek a képzettségi, a műveltségi hiányaink, sok mindenre — így az új dol­gok iránti nyitottságra, a tudomány eredményeinek befogadására, a kultúra gazdaságtanának kialakítá­sára — még a képességein­ket sem teremtettük meg, nemhogy gyakorlatunk len­ne benne. S okféle tapasztalat hal­mozódott fel már ar­ra napjainkban, hogy elsősorban nem a kiadható pénzzel van baj — a kul­túra a nemzeti jövedelem több, mint hat százalékát köti le —, • hanem annak hasznosulásával. Mégis, mindenütt a pénzről halla­ni...! Milyen pénz hiánya miatt marad az egyik anal­fabéta, s milyen forint len­díti a másikat a nyolc osz­tály elvégzésére? Valóban pusztán bankók vonzata lenne a szakmájával lépést tartó és az elmaradó peda­gógus? Igen, a művészet tanítson meg élni, amint a tág értelmű kultúra is ezt tegye. Amihez azonban először azt kellene megta­nulni, hol, hogyan nyílnak az utak a kultúra birodal­mához, hol, hogyan és miért kanyarodnak el jónak vélt utak ettől a biroda­lomtól. Mészáros Ottó H árom helyen is habo­zás nélkül feleltek igennel a kérdésre a munkaügyisek, s mert gaz­dagok a tapasztalataik, hinni kell nekik. A kérdés az volt, vannak-e nap­jainkban alapfokon sem képzett, azaz írni-olvasni nem tudó férfiak és nők a munkára jelentkezők kö­zött? Ezek szerint vannak, s nem csak ott, ahol — egy állami gazdaságban, egy szállítási, egy építőipa­ri vállalatnál — tudako­zódtunk. Igaz, a jelentke­zők nem valami nagy posz­tot vettek célba; növény- termesztési gyalogmunkás, rakodó, segédmunkás lett a beosztásuk, s oda — halla­tni — néni kell diploma. Diploma nem, de... de annyi is elég, ha a nevü­ket képesek leírni? A pénzt — fizetésüket — megszá­molni? Kinek elég ez? Nekik? A munkaadónak? A társadalomnak? Látszatra nagyon távol esik ettől az, amit Biator- búgy pedagógus pártalap- szervezetének titkára em­lít, mint mondja, a fiatal kollégák között elgondol- koztatóan gyarapodik azok­nak a száma, akik nem vál­lalnak társadalmi munkát, túlterheltségükre hivat­kozva, ám amikor alapo­sabban tudakozódik valaki, kiderül, a szabad idő — ebből csípne le a társadal­mi megbízatás — a legrit­kább esetben szolgálja tíz önművelést, a művészetek friss eredményeinek, alko­tásainak fölfedezését ezek­nél az elzárkózó fiatalok­nál. Hanem akkor mire kell? Olykor semmire, lö­työgőssel fut el, gyakran azonban pénzkeresésre ilyen meg olyan munkák­kal, hiszen ott az otthonte­remtés kálváriája, bár ez az otthon esetleg nem több, mint a fizetés felét követe­lő szoba... A nyögve sem lenyelhető gondcsomó az, hogy közben az idő halad, a hat-, nyolc-, tízesztendős esetleges szünet az önkép­zésben, a kultúra táguló te­repeinek birtokba vételé­ben, szinte törleszthetetlen adósság. Ezért — ezért is —, hogy mind népesebb azoknak a tábora a peda­gógus pályán — és nem­csak a pedagógus pályán, hanem más értelmiségi csoportoknál úgyszintén —, akik így-úgy ösz- szecsipegetnek ezt meg amazt a kultúra friss gyümölcseinek halmából, ám valójában fogalmuk sincsen róla, milyen gyü­mölcsöket terem a kert. Aligha véletlen tehát — mondja a gyakorló pedagó­gus párttitkár —, hogy a pályakezdők közül sokan egy-két éven belül búcsút mondanak a katedrának. Ennyire zavaró lenne az egyik esetben a kultúra, a TANÍTSON MEG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents