Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
1983. NOVEMBER 19., SZOMBAT vVtöfc» Hé! érán át láthatatlan magasságban Nyaktekergető bíráló bizottság b Hét óra hét percen át repültek, keringtek szinte lát- Z hatatlan magasságban Zentai Nándor galambjai, az üllői ^ verseny második fordulójában azonban csak öt órán át ^ bírták a megerőltető terhelést. Kiss Ferenc madarai öt ^ óra 35 perces idővel előzték meg, igaz, az első menetben ^ 7 perces hátránnyal kerültek a második helyre. Tóth Ti- ^ bor falkája 4 óra 47 és 4 óra 58 perccel a harmadik he- 6 lyen végzett. A nagydíjat végeredményben Zentai Nán- 8 dór nyerte meg. Amit ma megvehet... Kutyabunda és kasmirkendő — Anyu, ez csodálatos? És nézd, milyen jól áll, mintha rám öntötték volna — lelkendezik a kamaszlány, miközben a tükör előtt forog egy rövid bundában. Anyja nézegeti, látszik, hogy gondolkodik a vételen, majd rászól a lányára: — Na, vedd le gyorsan! Méghogy tízezret adjak ki egy ilyen kurta kis bundára? Gyere, nézünk apádnak egy kesztyűt! A kislány szomorúan akasztja vissza a szép darabot a kutyaszőrme bunda felírat alá. Amíg azonban ő a kiválasztott kesztyűt fizeti, anyja odalép az eladóhoz. — Mégis megveszi? — kérdezem. — Hát persze, amikor olyan jól áll neki. Csak nem mondom meg, mert karácsonyi meglepetésnek szánom. Gslambdopping E hosszú idő alatt az értékelő, a bíráló bizottság az udvarokon ült és nyakizom- gyakorlatokat végezve tekingetett az ég felé. Persze, a 7 óra csak Üllőn rekord, más községekben már 10 órás repülésről is beszélnek. A galambászok ugyanis furfangos emberek, és a röpversenyek előtt dupld feketével itatják a versenyben részt vevő galambokat, ajzószereket is keverjek, helyeznek az etetővályúkba. A doppingvizsgálat még ismeretlen a galambtársadalomban. — Az eredmény a röpversenyek előtti felkészítéstől és az edzésadagoktól is függ. A galambok ugyanis zárt padlástérben tanyáznak, naponként csupán egyszer nyílik a tetőajtó, akkor aztán szinte egymást tiporva repülnek ki, s a gazda csak akkor engedi le- szállni a falkát, amikor úgy T) üresnek, kihaltnak tűnik ^ első látásra az ócsai pince- ^ sor. Szelíd fácánok kapir- ?gálnak,a földből kiemelke- e dő nádtetők között, csak pakkor rebbennek fel. mi- i kor közvetlen kötelükbe g érünk. Néhány sárga levél » p árválkodik a lugasnak fut- ^ látott szőlőtőkék vesszein. «Korai, párás szürkület % ereszkedik a tájra. Emelkedett az érték Az agyagba vájt pincék lejtős lejáratára sűrű árnyékot vet a nádtető. Lent sötétségbe vesznek a vastag tölgyfaajtók, nem tudni, szabad-e a bejárás, kint-e a gazda. Csak Szűcs János portája előtt látszanak a készülődés nyomai: tisztára súrolt hatalmas üst, nagy kanna víz, tűzrakás várja a vendégeket. A házigazda azonban valahol a túlsó soron, a szomszéd pinci#: egyikében folytat szakértői vizsgálatot a frissen kiforrt idei borok között. A dombhát aljában szekér vesztegel. A két szép sötét ló egykedvűen harapdálja a száraz füvet, míg gazdájuk a pincében foglalatoskodik. A kiszűrődő gyertyafény vezet célhoz. Óvatosan botorkálunk a meredek lejáraton, lassan szokja a szem a sötétséget. Balló Ambrus jókedvvel fogad. — Emelkedett az értéke mostanában a pincéknek. Mióta a sok turista idejár, a tájvédelmi körzetbe, meg őszszel elkezdődnek a fácánvadászatok, gyakran érdeklődnek eladó pince után. Huszonöt éve még kétezer forintot sem fizettem az enyémért, s most 80—100 ezer forintokért cserélnek gazdát. — A helybeliek is megbecsülik a pincesort? Űj határállomás építését kezdték meg Sopron közelében, Kópházánál, a magyar— osztrák határon. Elsőnek elkészítik azt a körülbelül 2 kilométeres utat, amellyel az új határállomást a főváros, illetve a Balaton felé tovább haladó 84-es főútvonalhoz kapcsolja. A határátkelő épülete 1985-ben készül el. A kópházi határállomás tehermentesíti majd az év navéli, az idő elegendő a csúcshoz — avat a hétpecsétes lakat alatt őrzött titkokba Pólyák László, az üllői galam- bászegyesületek titkára. Ebben az évben kilenc versenyt rendeztek, a végeredmény kiszámításánál azonban csak két öreg és egy fiatal falka kétmenetes repülési idejét vették figyelembe. A falka 24 galambból állhat, a nyaktekergető bíráló bizottság szigorúan méri, könyveli a felszállás és a leszállás közötti időt. A fáradt galamboknak egyszerre kell a tetőre telepedniük, a külön-külön érkezésnek büntetőpont a következménye. Szigorúak a szabályok. Külhonba kerültek A titkár elmondja még, hogy a repülés idejének hosz- szát kedvezőtlenül befolyásolja a nagy meleg, a viharos szél és most már a nagy zúgással közlekedő repülők is. — Persze, mi is szívesen járunk ki ide. Valamikor sok szőlő termett Ócsa környékén, jó borunk volt, egyre többen vájták az agyagba a gödröket. Nem kellett ide se szigetelés, se kőfal, csak egy jó erős, pontosan illeszkedő ajtó a fagy ellen, meg a nádtető, hogy nagyobb esőknél nehogy átázzon a talaj. Van itt többszáz éves pince is, de a legfiatalabbak is elmúltak három-négy évtizedesek. Ma már csak a ház körüli kertekben művelnek szőlőt, meg itt kint, a soron van néhány lugas. Újabb érkező alakja fogja el az ajtó felől beszűrődő halvány világosságot. Bán Károly is megelégelte a magányos munkát, átjött megízlelni a szomszéd borát. — Nálunk az a szokás, hogy otthon préselünk, s általában ott tároljuk a mustot is. Gazdaságosabb így, hiszen a ház körül szüretelnek, s nem kell annyi edényt ide szállítani. Aztán otthon megvárják, míg kiforr, letisztul a bor, csak akkor fejtik át a hordókba, s hozzák ;de, téli szálláshelyükre. Persze ez nem azt jelenti, hogy itt kint nincs munka ősszel, hiszen elő kell készíteni a bor helyét, kezelni, tisztítani a hordókat, rendbe hozni a nádtetőt. Romantika a határban A barátságtalan őszi táj úgy látszik, több gazdát rejtegetett, mint gondoltuk volna. Szűcs János is előkerül, nem érkeztek még meg a vendégei, benézett hát ehhéz a szomszédhoz is. — Nyugodt, csendes itt ilyenkor minden, szívesen jönnek ki az emberek. Különösen az ócsai üzemek dolgozói szeretnek ide járni. Mindenkinek van olyan ismerőse, aki a 185 pince valamelyikégyobb részében túlterhelt soproni átkelőt, ahol évenként már több mint egymillió utas, s nagyszámú kamion lépi it a határt. Mód nyílik majd a nem Sopronba irányuló nemzetközi kamionforgalom elterelésére is. Az új átkelőn Burgenland 'középső és déli feléből könnyebben, gyorsabban tudnak Magyarországra jönni, mert nem kell megkerülniük a soproni hegységet. Sajnos, el kell mondani azt is, hogy a fiatalokat nem érdekli ez az elfoglaltság. Pedig a tenyésztő, azonkívül, hogy családjának élő, otthonülő lesz, barátságokat is köthet, és az országos szintű találkozók alkalmával egész életre szóló ismeretanyag birtokába is juthat. Ez lehetővé teszi, hogy az egészséges szelektálás során olyan jeles állományt tenyésszen ki, amelynek egy- egy eladott példánya fedezi a fenntartás egész évi költségét. Az országos kiállításokon a külföldi látogatók között jó híre van a helyi tenyész- anyagnak. Üllői galambok rep- desnek már az NSZK-ban, a közelmúltban pedig Angliába vitték a kiállítás néhány résztvevőjét, és nem is olcsón. Hasznos időtöltés A jövő évi tervekben első helyen szerepel — már januárban — a hagyományos helyi kiállítás rendezése, amelyen 16-fajta galambot mutatnak be, azzal a szándékkal, hogy népszerűsítsék a szabad idő hasznos eltöltésének ezt a módját, amely mellett még kocsmázásra, italozásra sem jut idő. Kiss Sándor nek a tulajdonosa, azt megkérik, hadd tartsák itt a brigádtalálkozót, a névnapot. Akik ma hozzám jönnek, azok például birkagulyást fognak főzni. Most képzelje el, hogyan lehet ezt egy lakásban, húsz ember számára megoldani? Sehogy. Itt meg elférnek a padokon, tüzet rakhatnak, énekelhetnek, nem zavarnak ezzel senkit. Meg romantikusnak is érzik, különösen a fiatalok. Inkább kedvtelés Hideg a novemberi alkonyat. Csontig hatolóbb, mint a pince levegője volt. A vendégeknek szükségük lesz a tűz- melegére, barátságos fénykörére, mely távol tartja a szürke ködgomolyokat. Előkerülnek a nádtetők alól a szorgos gazdák, s egymást köszöntve hazaindulnak. Néhány nap múlva azonban megint útra kelnek, meg kell nézni, mi újság a pincesoron, forr-e még a bor, vagy már letisztult, megállapodott a hordókban. Aztán koccintani, beszélgetni kell egy keveset, meghányni- vetni a világ dolgait. Az ősz a betakarítás, a szüret, a téli tartalékok begyűjtésének időszaka, még akkor is, ha a szőlő már nem sok, p a borászat is inkább kedvtelés, mint nyereséges üzlet. Ám a pincesor szerepe ettől nem változott. V olt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy család, gazdag, jómódú család. Különösen, amíg az apa élt, voltak, éltek gondtalanul. A városka villanegyedében laktak nagy kert közepén épült házikóban, melyhez később úszómedence is. épült, a kertbe pedig különleges növények sora települt; tulipánfa és tiszafa, s ha a szomszédban már lehullatta szirmát a vörös futórózsa, náluk akkor fakasztotta rügyét másodszor, hogy aztán nyár végéig viruljon. A ház bejáratához közel Vénusz szobra állt, melyet az őszi hidegek beköszöntővel gondosan befedtek. Három gyermeket neveltek; két leánykát és egy fiút. Zenét tanultak, főleg a legidősebb leány, akiről hamar kiderült, hogy nagyszerűen énekel. TaHímzésért hímzettet Bár még csak november napjait számláljuk, a Nagy- káta és Vidéke Áfész áruházában (a képen) már a karácsonyi vásár hangulatát idézi a forgalom. Fogynak a drágább holmik, és a jellegzetesen ajándéknak számító árucikkek is.' — Aki okos, az ilyenkor vásárol a karácsonyfa alá — mondja Terek Attila, a nagy- kátai áruház nyugalmazott igazgatója. — Az augusztusi kiárusítás vége óta az őszi-téli szezonra készülünk, s a karácsonyi kínálat java része már a polcokon és a raktárakban van. Sőt, olyan holmi is akad, amelyből már utánpótlás már egyáltalán nem jön ebben az évben. Ilyen például a férfi irhabunda. Ezt szinte csak nyáron lehet beszerezni. Amit kaptunk, már el is adtuk. Tizenháromezer forint ide vagy oda, vitték, mint a cukrot. Sőt, elkeltek a csaknem nyolcezer forintért kínált ír- hadzsekik is, s gazdára talált jó néhány a gyönyörű kidolgozású kutyaprém bundákból. Az eladó esküszik rá, de a fogasokon lógó darabok is bizonyítják; nincs két egyforma színű, mintázatú kabátka sem. Egy nutriabunda is kelleti magát, nagy meglepetésre kiderül; ez az utolsó, a többit egy hét alatt elvitték a vevők. Idős asszony nézegeti kissé tanácstalanul a szép indiai nultak nyelveket, legkevesebb sikerrel a fiú, aki pedig apja szívét annyi reménységgel töltötte el. 'Mamácska is szívesen zongorázott sok szabad idejében, és halványkék, rózsaszín ruhákat viselt, mert apuka azt nagyon szerette, s magyar nótákat énekeltek. Apuka azonban megbetegedett, betegsége súlyosbodott, a város orvosai sorra gyógyították, de hiába volt minden odaadás, apuka meghalt. Bánata is hozzájárult viszonylag korai halálához? Fia ugyanis megnősült, egy kétgyermekes asszonyt választott el a férjétől, s hozta a házhoz, és mama is csak akkor enyhült meg, amikor az asz- szonyka a születendő unokával békítette. És a leányok? Énekesnő lett a szép hangúból, de ’56 blúzokat, özv. Tóth Vendelné Tápiószeléről buszozott Nagy- kátára. — Eladásra hímeztem egy nagy térítőt — mondja —, annak az árából szeretnék venni valami szép, divatos holmit az unokámnak, de honnan tudjam én, mi a 4iyat? Va,- lami nagyon szépet szeretnék. Hímzett blúzt akar a gyerek, de nem magyarost, amilyet én is tudok csinálni. Előre vásárolnak Egy fiatal eladó siet a néni segítségére. A kiválasztott darab valóban szép. Diszkóban, de ballagáson is nyugodtan viselhető. Talán tetszeni fog a kislánynak a nagyi ajándéka, aki bizony több heti, szemrontó munkája ellenértékét adta ki a fodros kis blúzért. Fiatal házaspár válogat a színes gyermekanorákok között. A hatévesforma fiúcska egyelőre nyugodtan állja a próbálással járó kellemetlenségeket. — Itt lakunk Kátán — magyarázza Sziráky Jánosné —, a gyereknek szeretnéhk egykét téli holmit, mert mindent kinőtt. Sajnos, nem túl gazdag a választék ruhaneműből ennek a korosztálynak. Nadrágot nem is találtunk neki. Lehet, hogy Pesten kapnánk, de ha az útiköltséget hozzáadom, akkor már helyben is vásárolhatok megfelelőt, divatosat — a butikban. kisodorta az országból. Az évek során nem lett belőle a nyugati operaházak csillaga, viszont megbetegedett, s hamarosan ’ hazatelepült, kissé megbomlott elmével. Az év nagy részét ideggyógyintézetben tölti, s ha otthon van, nem kevésbé őrült férje gyöt- ri. Húga, a világszép Zsuzsanna, három házasságot is kötött, két férjétől elvált, vagy inkább azok váltak el tőle, a harmadik — a legjobb s leggyöngédebb —, autóbaleset áldozata lett. A zóta élettársa van — el ne vesszen már az a nem kis összegű nyugdíj — nála jóval fiatalabb férfi, atlétatermet. akit mindenben igyekszik kiszolgálni, sőt annak nagylányát is —, alkalmanként. Mamácska nagyon megöregedett. Alig-alig ül a zongorához, s a szomszédolásról is leszokott Herman Éva Anorák és nadrág helyett egy sötét, végig gombos fla- nellruhával és egy kasmír- fejkendővel távoznak. A dédnagymama karácsonyfája alá kerülnek majd ezek a holmik. Az átlag igényeinek — Mi nagyon örülünk, hogy az emberek többsége nem hagyja az utolsó hetekre a karácsonyi vásárlást — mondja Boros Gyula, az áruház osztályvezetője. — Nyugod- tabban, kulturáltabban tudunk így kiszolgálni. Igyekeztünk már szeptembertől beszerezni az ajándéknak szánt árucikkeket. Sapka, sál, kesztyű nagy választékban kapható. S ezek olyan holmik, amelyekből az ünnepekig már nemigen kapunk másfélét. Októberi forgalmunk harminc százalékkal Voít erősebb, mint tavaly ilyenkor, persze az árualapunk is jobb volt a múlt'évinél. " — Milyen árukat keresnek, ünnepek előtt a vásárlók? — Az sok mindentől függ — mondja Terék Attila. — Elkelnek a drága bundák, viszik a színes tv-t, a Hi-Fi berendezéseket, a szép import- csillárokat, világítótesteket. Ám a kis pénzű vásárlóknak is megfelelő kínálattal kell szolgálnunk. Olcsó divatárukat is beszerzőnk. A Kelet-magyarországi Textil Nagykereskedelmi Vállalattal vagyunk szoros üzleti kapcsolatban, mert jó minőségű, ízléses és elfogadható árutermékeket kínálnak. Itt is elkelnek a divatos holmik, de a túl drága, exkluzív darabokra nincs igény. Így vagyunk a lábbelikkel is. Elsősorban a divatos, de nem a'legdrágább cipőket, csizmákat keresik a vevők. A kétezer forintos, tűsarkú csizmacsodákért a fővárosba kell utazniuk a környékbelieknek. A nagykátai áfész áruház az átlagvásárlók igényeinek kielégítését tartja szem előtt. Móza Katalin Karácsonyi vásár Salgótarjánban December 1-től 20-ig Salgótarjánban, a vásárcsarnok területén vásárt szervezünk. A magánkiskereskedők részvételére is számítunk. Elhelyezés: az erre a célra <észített, zárható, berendezett pavilonokban. Jelentkezés, érdeklődés: Mátrádékor ipari szolgállaió szakcsoport Marketing II. részlege, Salgótarján, Mező Imre u. 8. 3100 Telefon: (32) 12-988. Kiforr! már az idei bar Beszélgetések a pincesoron Magyar-osztrák Új határállomás épül Márvány! Ágnes BOLDOGÍT-E A PÉNZ? V
