Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
1983. NOVEMBER 19., SZOMBAT "xJÉmÍSW 3 Kcmszomsfi-kuhföffeeg testvénnsgyénkbő! TAPASZTALATOK A TARSOLYBAN Mezőgép-kíaiéhif #S3 Kereskednek-e a kereskedik? tmk szlovák nyelven Az éltető hagyományok ápolói '/ A nagytarcsai művelődési ház színháztermében heten- £ te kétszer, kedden és csütörtökön, szlovák népi viselet- $ be öltözött lányok és asszonyok gyülekeznek. Van aki a J férjét, vőlegényét is magával hozza, míg másokat az ut- cára kiszűrődő ének- és zeneszó csalogat be az épü- ^ letbe, ahol ilyenkor tartja próbáit a nagytarcsai nein- á zetiségi együttes. Hagyományőrzők Jövőre lesz éppen huszonöt éve, hogy az alig több, mint kétezeres lélekszámú, zömmel szlovákok lakta községben megalakult az együttes. Az ő céljuk is az volt, mint más hasonló csoportoknak: hogy a helyi és a környékbeli hagyományokat, szokásokat össze- gyűjtsék, s megismertessék azokat másokkal is. — Még ötéves sem volt az asszonykórus, amikor létrejött a tánccsoport. Ez is azt bizonyítja, hogy volt létjogosultsága ennek a kezdeményezésnek — mondja Tóth Pál, a községi művelődési ház igazgatója. S valóban. A szlovák és magyar nyelvű dalok és táncok nemcsak a helyiek előtt váltak népszerűvé, hanem az együttes többször bejárta az országot, s néhányszor már külföldre is eljutottak. Tetszett a műsoruk, ezt bizonyítja, hogy újra és újra meghívják őket. — Az egykori alapítótagok közül ma már mindössze csak hárman vannak — folytatja Tóth Pál. — A többiek később, folyamatosan kapcsolódtak be a munkába. Volt aki azért, mert a családtagja, ismerőse is a csoport tagja, de volt olyan is, aki a tánc, a dalolás örömei miatt vállalkozott erre. A kórus jelenleg tíztagú, a tánckart nyolc pár alkotja. A próbákat, amit Manninger György koreográfus irányít, segíti, hogy egy budapesti, működési engedély- lyel rendelkező zenekar húzza a talpalávalót. Az asszonykórusban a legidősebb Drenyovszki Mihály- né, aki éppencsak, hogy túl van a nyugdíjkorhatáron. Az együttesben énekel lassan tíz éve, s úgy hírlik, hogy a legtöbb dal tőle származik. — Nem én írtam ezeket az énekeket — szabadkozik. — Az apám valamikor kocsmáros volt. Sok ember betért az üzletébe, s a vendégek gyakran régi dalokat dúdolgattak. Akkoriban, bár gyerek voltam, megtanultam ezeket a szlovák énekeket. Bár sokat már elfelejtettem, azért van jóné- hány, amit sikerült megjegyeznem, s most a többiek is ezeket dalolják. Akik látták már a színpadon a nagytarcsai asszonykórust, azok tudják, hogy ez az együttes sokban eltér a többi, hasonló jellegű csoporttól. Abban például, hogy az országban ők. vezették be elsőként: necsak egyhelyben állva énekeljenek, hanem a kórus tagjai táncoljanak is, ha szükséges. Sőt, hagyományai vannak a szóló éneklésnek is. Sárvári Istvánnénak, aki három éve dalol a csoporttal, sokszor kell szembenéznie a közönséggel. itthon nehezebb — Idegenek előtt szívesen énekelek szólót. A gombóc akkor kerül csak a torkomba, ha idehaza a községben van fellépésünk. A falubeliek ugyanis sokkal nagyobb kritikával fogadják a műsort, mint mások. A helyiek semmit sem hagynak szó nélkül, még azt sem, ha a főkötő ferdén áll, vagy elvétjük valamelyik mozdulatot. Persze sokfelé voltunk már — folytatja. — Most őszszel Fóton, Budapesten léptünk fel, korábban jártunk az NDK-ban és többször. Csehszlovákiában. A Szlovákok Világszövetsége évente fesztivált rendez, amelyre a föld minden tájáról meghívnak egy- egy tánc- vagy énekkart. Idén Gyetván volt ez a rendezvény, amin a mi táncosaink vettek részt. Bár volt vagy ötven fellépő, a mieink szép sikert arattak. Ezt legjobban a hosszan zúgó taps igazolta. Tóth Pál, aki ott volt a gyetvai fesztiválon, megerősíti Sárváriné szavait: — Szabadtéren került sor a műsorra, s több, mint 30 ezres közönség látta, hallotta azt. Az asszonyok egyébként maguk varrják és készítik el a ruhákat, amiben fellépnek — magyarázza az igazgató. —• A táncosok öltözékét zömmel vásároljuk, ehhez a helyi tanács ad anyagi segítséget. Szívesen vállalják Természetesen nemcsak a községi tanács, hanem a Szi- lasmenti Tsz, a gödöllői áfész és a kerepestarcsai tanács költségvetési üzeme, valamint a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége is sok segítséget nyújt a nagy- tarcsaiaknak. — Évente általában tizenkét fellépésre vállalkozunk —■ folytatjn Tóth Pál. — Idehaza, de külföldön is gyakori a több napig tartó turné. Ezeket a szlovák szövetség szervezi meg. A mi együttesünk a legutóbbi értékeléskor az ezüst második fokozatot érte el. Ahhoz, hogy a jövőben tovább lépjünk, rengeteg közös mun- ka, próbák szükségesek, d* mert az együttes tagjai szívesen vállalják, bízunk abban, hogy képesek még magasabb színvonalú teljesítményre is. Gond, hogy egy-egy kórusvagy tánckari tag mindig hiányzik a próbákról. Érthető is, mivel a legtöbben dolgoznak, de családi dolgok is hozzájárulhatnak a távolmaradáshoz. A többség azonban mindig kiveszi részét a munkából. Mi is bizonyítaná ezt jobban, mint az, hogy a művelődési ház kisterme oklevelekkel van kitapétázva. Valamennyi egy-egy sikeres szereplés elismeréseként került a falra. Csitári János Folyamatosan dolgozzák fel a nyáron leszedett és tartósított gyümölcsöket a Nagykőrösi Konzervgyárban. Képünkön: a vitamindús leveket palackozzák. Erdőst Agnes (elvétele J! A héten megyénkben járt a Komszomol Omszk megyei < Bizottságának három tagú delegációja. Vezetőjével, La- í risza Antilogovával, a megyei bizottság titkárával eluta- r. zásuk előtt beszélgettünk látogatásuk tapasztalatairól. — A több mint egy évtizedes testvéri kapcsolatunkat, együttműködésünket évenként küldöttségcserével is erősítjük. Ismerkedünk a szervezeti élettel, a munkamódszerekkel. Áttekintjük, felfrissítjük, aktualizáljuk a KISZ és a Komszomol megyei bizottságának együttműködési szerződését, felkeresünk üzemeket, gazdaságokat, különböző intézményeket. találkozunk fiatalokkal. Ismerkedünk, barátkozunk. Ezúttal is rendkívül gazdag programról gondoskodtak Pest megyei barátaink. A küldöttség tagjai mindannyian először látogattak Magyarországra és kellemesen érintett bennünket az a vendégszeretet, az a baráti légkör, amelyet mindenütt éreztünk, amerre csak jártunk. Szorgalmasan jegyzeteltem, hogy otthon mindenről »beszámolhassak. Rengeteg élménnyel, tapasztalattal gazdagodtunk. — Említene néhányat? — Minden ifjúsági szervezetnek megvannak a sajátos, kialakult hagyományai, szervezeti formái, munkamódszerei. Azonban nagyon tetszett az az ésszerűsítés, amelyet a tagnyilvántartásnál, tagkönyvek kiadásánál bevezettek. Sokkal egyszerűbb, mint nálunk. Érdemes megvizsgálni, mi hasznosítható ebből. Bár nem lesz könnyű, hiszen a mi megyénkben 290 ezer a kom- szomolisták száma, szemben a Pest megyei 40 ezres taglétszámmal. Nagy hatással volt ránk az ismerkedés a háztáji gazdaságoklcal. Ezeknek most a mi országunkban is nagy a Mezőgazdasági üzemeink az elmúlt évtizedekben gyorsabban fejlődtek, mint az azokat kiszolgálni hivatott háttéripar, a mezőgazdasági gépgyártás. Ráadásul a különböző eszközöket, vegyszereket és műtrágyákat forgalmazó vállalatok a legutóbbi időkig inkább elosztó, szerepet töltöttek be, mintsem valódi kereskedelmi funkciót. A Pest, Nógrád, Komárom megyei Agroker tavaly január elsejétől — a tröszt megszüntetésével n társával együtt — önállósult. A gépeket, alkatrészeket, a növényvédő szereket cs a műtrágyákat több csatornán keresztül, az importjoggal rendelkező Agrotektől, közvetlenül a gyártóktól, a Tszkertöl és a termelési rendszerektől is beszerezhetik a felhasználók. De a kérdés, javult-e a mezőgazdaság műszaki ellátottsága a közöttük kialakult verseny hatására az Agroker nagyobb önállóságából következően, s milyen jelenleg a mező- gazdasági géppiac? Erről érdeklődtünk Lakatos Tibortól, a vállalat vezérigazgatójától. Valkó Béla jelentőségűje. Űj volt számunkra amit megtudtunk az érdekeltségi rendszerükről, s a segítségről amit a tsz-ektől kapnak, például az állattartáshoz. — Mennyire ismerik az Omszk megyei fiatalok Magyarországot, illetve Pest megyét? — Mondhatom, elég JÓL Minden iskolában tevékenykednek internacionalista klubok, ezek foglalkoznak Pest megye életének megismertetésével is. Nagyon sok fiatalnak van levelező kapcsolata magyar barátokkal, s ez tág teret ad az információcserére. Az Omszk megyei rádió. Valamint az ifjúsági lap minden évben vetélkedőt rendez, amelynek témája Magyarország és Pest megye. Ezek győzteseit magyarországi utazással jutalmazzák, de más lehetőség is adódik az idelátogatásra. S nem csupán a mi Komszomolbizottságunk, hanem a pártós a szakszervezet is küld a delegációkkal fiatalokat Pest megyébe. Ügy gondolom, az ilyen módon szerzett ismeretek a legmaradandóbbak... K. E. — Most például erőteljes a kínálat gépekből, mert a kiválást követően a hiánygazdálkodás természetéből kiindulva túlbiztosítottuk rendeléseinket, a gazdaságok fizetőképes kereslete viszont megcsappant. Ugyanakkor a gyártók tradícióktól eltérően rendkívül pontosan szállítottak. A gépvásárlások várhatóan 30 százalékkal maradnak el a tervezettől, ami azért is elgondolkodtató, mert a gépparknak 45—48 százalékos az értékcsökkenése, s a gyengébb gazdaságok között jó néhány van, amelyik két év óta egyetlen új gépre sem költött. Az álkatrészkép még torzabb vonásokat mutat. • Mire gondol? — Az üzemek 11 millióért rendeltek pótalkatrészt, ezzel szemben vállalatunk 1 milliárdért gyártat és importál. Tagadhatatlanul nagy a rizikó, de mi abból indulunk ki, hogy az üzemek jövőre mégiscsak kijavítják eszközeiket, enél- kül ugyanis elképzelhetetlen a termelés folyamatossága. S még valami: az Agroker az önállósulás után is a legszámottevőbb tényező maradt a me. zőgazdaság eszközökkel való ellátásában, s ennek felelősségét is érzi. © Kereskedik-e a sző Igazi ért élni éjen az Agroker? — Nem mindenki ért velem egyet, mégis az a véleményem, a mezőgazdasági gépkereskedelemben' alapvetően mások a szabályok, mint egy üzletben. Képtelenek vagyunk ugyanis finanszírozni azt, hogy mindig mindenféle alkatrészből elegendő legyen raktáron. Jellemző például, hogy a szocialista országoknak a szállítást megelőzően egy-másfél évvel korábban kell feladni a rendelést a gépekre. Megjegyzem, jelenleg a szokottnál 140 millió forinttal nagyobb értékű alkatrészt tartunk készletünkben, s ez a hatalmas árumennyiség az egyéb berendezésékkel együtt 20—25 millió forint többletkiadást jelent. O Ml hát a megoldás? — A mezőgazdasági üzemeknek a korábbi évek tapasztalatai alapján kell felmérniük igényeiket, s ütemezzék előre- rendeléseiket. Mi viszont garantáljuk, hogy a megjelölt árufélét időben beszerezzük. 0 Ilyen bizonytalan külkereskedelmi pozícióban is? — Ha kell, más vállalattól sz’erezzük be az árut akár a haszonról is lemondva. Mindehhez persze sokkal nagyobb kereskedelmi, illetve vállalati etika szükséges ... ©Ügy hírlik, hogy önök sok tekintetben bírálják a több csatornás értékesítési rendszert, időnként káoszt emlegetnek. — Alapjában véve nem, a versenyre szükség van. Ez a rendszer élénkíti a cégek tevékenységét a vevő megszerzéséért. Mégis úgy gondolom, hogy egyes esetekben elkerülhetetlen a koordináció. A MÉM magára vállalta például a kurrens árunak számító im- pórttraktorok és növényvédő szerek elosztását, ám a mező- gazdasági termelést szolgáló eszközök, anyagok forgalmazása elsősorban a vállalatok közötti összehangoltabb munkát kívánja meg. 6 Az idén tavasszal nehézséget okozott a műtrágya beszerzése. Számíthatna,;-e a termelők a helyzet javulására? — Kevés biztatót mondhatok, az illetékes külkereskedelmi vállalat még nem kötötte meg szerződéseit, s azt sem tudjuk, hogy időben sor kerül-e erre. Csak a hazai gyárakra alapozhatunk. Az öt közül egyedül a Tiszai Vegyi Kombináttal sikerült egyezséget kötnünk. • Sokfelé hallhattunk panaszt a szállításra is. — A MÁV-szállítások nehezen kiszámíthatók. A Magyar Államvasutak ugyanis az utolsó pillanatban a legnagyobb őszi kampány idején jelentette be: Pétről és Peremartonból nem siállít vagonban műtrágyát Az országúti fuvarozta- tással milliós többletköltséget okozott az üzemeknek. © Miközben nagyüzemeink Igyekeznek csökkenteni járműveik üzemanyag-fogyasztását, addig- az anyagbeszerzők országjáró utakra indulnak egy- egy sokszor igen kis értékű alkatrész beszerzése miatt. Palackba zárt vitamin — A probléma nem új, s az ok is ismert. Vagyis nincs egységes nyilvántartás. Az Agro- teknél ugyan már számítógépek memorizálják a készleteket, és néhány Agroker-válla- lat Is kísérletet tett a komputeres feldolgozásra, de ez a program csak öt év múlva valósulhat meg országosan. • Hol tart Pest megye? — Mi január elsején startolunk. Az új szisztéma bevezetése vállalaton belül sem megy simán, dolgozóinknak húszéves gyakorlattól kell elszakadniuk. Egyébként ezeknek az elektronikus berendezéseknek a beszerzésére csaknem 10 millió forintot fordítottunk. O A tröszt megszűnése után a felhasználók joggal várták a kereskedők nagyobb rugalmasságát. Milyen új kezdeményezéseik vannak? — A szükséges fejlesztési alapokat nélkülöző gazdaságok számára jövőre lehetővé tesz- szük — használati díj ellenében — a gépkölcsönzést. Egyelőre 15—20 millió forint értékű gépparkról van szó, de van más újdonság is. A gödöllői búza- és borsótermelési rendszerrel együttműködési szerződést kötöttünk. Valamennyi gépünket ők helyezik üzembe. Pest megyében szervizállomásuk gondoskodik azok folyamatos műszaki ellenőrzéséről. Jövőre ezt a tevékenységet továbbfejlesztjük, a termelési rendszerrel közös vállalat létrehozását tervezzük. Q A kistermelőket eddig ., áligha kényeztette el a hazai mezőgépipar és a kereskedelem. Mint hírlik 1009—150« forint csúszópénzt sem sajnálnak az üzletvezetőktől a Kobi II. motoros kapa után áhítozó kertbarátok. — Az említett berendezéshez valóban nehéz volt hozzájutni. Jövőre azonban a veszprémi Mezőgép Vállalat kétszer annyi Robi II.-1 gyárt mint az idén, és remélhetően két év alatt képes lesz kielégíteni a hazai igényeket. A csehszlovák TZ 4 KB kistraktorból ezután sem elegendő, de a Rába már megkezdte egy hasonló teljesítményű traktor gyártását. Sajnos többe kerül majd az itthon előállított mini erőgép. Egyébként jövőre az eddigi legnagyobb mennyiségű műtrágyát szándékozunk eladni a kistermelőknek, és jelentősen növeljük a kis csomagokban árusított növényvédő szerek és műtrágyafélék választékát.
