Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-15 / 269. szám
1983. NOVEMBER 15.. KEDD Emlékezés Tömpe Andrásra Tömpe András, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyisé ge ízületésének 70. évforduló: ja alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak hétfőn a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi jwnteonjában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága névében urnájára Tétényi Pál, a KB osztályvezetője és Szila litvánná, az V. kerületi pártbizottság első titkára helyezte el a megemlékezés koszorúit. A Belügyminisztérium képviseletében Bpgye János rendőr vezérőrnagyés Kövesdy Róbert rendőr ezredes, a Külügyminisztérium részéről Ros- ka István miniszterhelyettes és Somodi Gyula, a pártbizottság titkára, a Művelődési Minisztérium nevében Tóth Dezső miniszterhelyettes és Herczeg Ferenc, a pártbizottság titkára koszorúzott Felmentés Az MSZMP Cegléd városi Bizottsága tegnapi ülésén érdemei elismerésével — felmentette első titkári beosztásából Sárik Ferencet, aki a jövőben a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ ügyvezető igazgatójaként tevékenykedik. Á megyei párt-végrehajtóbizottság javaslatát dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára terjesztette a testület elé. Az ülésen részt vett Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. KISZ-kprosztályú beszélgetőpartnereim fogalmazták meg nemrégiben: szerintük ma sokkal nehezebb fiatalnak lenni, mint mondjuk tíz esztendővel ezelőtt volt. Ahogy nőttek ugyanis az ifjúság lehetőségei, úgy lett nagyobb a felelősségük is. A társadalom egyre többet és többet vár a 20—30 évesektől. De, ha fiatalnak lenni nehéz. milyen fiatal vezetőnek lenni? A válasz kézenfekvő: tokkal nehezebb. Az ifjúságtól viszont éppen azt várjuk, hogy vállalja, keresse a nehéz, az emberpróbáló feladatokat. Maguk a fiatalok szokták panaszolni, hogy nem a képességeiknek, erejüknek megfelelő munkát kapnak, hogy tudásuk kihasználatlanul marad. Hogyan vélekednek erről azok, akik harminc évesen vezetői beosztásban dolgoznak ? Elégedettek-e, vagy másra számítottak? Erről vall a Pest megyei Műanyagipari Vállalat három fiatal vezetője. Kemény csatákat vívunk A vezetői hármas a szerelvényüzemet irányítja. Szabó József üzemvezető harmincegy éves. Fetter Gyula főművezető huszonkilenc, hátrányt Zoltán (szintén főművezető) pedig huszonnyolc esztendős. Volt már idejük belekóstolni a feladatba, 1981 óta vezetik az üzemet. Mi több, mór bizonyítottak is, munkájukkal igazolták kiválasztásuk helyességét. — Az idei százmillió forintos tervünket már szeptember végire teljesítettük — mondja Szabó József. — Igaz, az első félévben szinte minden hétvégén dolgoztunk. Amolyan fiatalos lendülettel állunk a munkáhgz, s ezt a tempót az üzem dolgozói is átveszik. — Azért nem ilyen egyszerű «z az egész — szól közbe Fetter Gyula —, néha bizony kemény csatákat kell vívnunk. Nem mintha a korunk miatt kevesebbet érne a szavunk, de az akadozó anyagellátás, a túlterhelt gépek, a lestrapált szerszámok számos vitát szülnek köztünk és a főnökeink között. — Rengeteget kell törődnünk a napi problémákkal, az emberekkel — fűzi hozzá Lát- rányi Zoltán —, sokkal több időt kell erre fordítanunk, mint például a kifejezetten szakmai munkára. Ezt hem tartom kedvezőnek, bár hozzá tartozik kétségtelenül a vezetői feladatokhoz. Csökkenteni is lehet — Ennek is megvan persze a szépsége — veszi vissza a szót Fetter Gyula. — Talán rhég tetszik is, hogy nehezebbek a körülmények, így megmutathatom, mire vagyok képes. Engem a nagy felelősség nem riaszt, inkább vonz. Az szinte törvényszerű, hogy éppen a PEMÜ-ben került egy üzem élére a három fiatalember. A vállalatról úgy hírlik, hogy kiemelten építenek a fiatalokra, figyelemmel kísérik szakmai előrejutásukat. — Kétségtelenül jobb a helyzet, mint más vállalatnál — vélekedik Szabó József —, de javítanivaló azért bőven lenne nálunk is. Különösen az erkölcsi elismerés különböző formáival nem élnek megfelelően. — És hát a fizetés sem any- nyira magas, hogy tólonganá- nak a fiatalok a vezető beosztásokért. Inkább a prémiumokkal honorálják a többletteljesítményt. Igaz, élnek ennek csökkentésével, elvonásával is, ha hibát, mulasztást követünk el. — mondja Látrá- hyi Zoltán. — A megbecsüléshez tartozónak érzem azt is, mennyire veszik komolyan a szakmai ötleteinket; javaslatainkat — mondja ismét Szabó József. — Igaz, a fejlődéssel nehéz lépést tartanunk, olykor kevés időnk jut a konkrét szakmánkkal foglalkozni. Ennek ellenére sok újítást nyújtunk be, többségét be is vezetik... — Ha nem is mindig megy könnyen egy-egy ötlet elfogadtatása — szúrja közbe Látrányi Zoltán —, előfordul az Is, hogy pereskedni kell az újítási díjért. Nem megkerülni Bármilyen téma kerüljön is szóba, ellentmondásokat is találunk. De mégsincs a beszélgetésnek siránkozás íze, ezek a fiatal emberek valahogy természetesnek veszik a napi gondokat, nehézségeket. Ha nem is számítottak ennyi aka-' dályra kinevezésük előtt, ma már inkább leküzdeni akarják azokat, véletlenül sem megkerülni. Bizonyára érte őket kudarc, s éri még több is a jövőben, amint annyi mást. Találkoztak és találkozni fognak olyan helyzetekkel, amelyek első pillantásra megoldhatatlannak tűnnek. De ennek ellenére még egy fél mondattal sem célozták arra, hogy nem érdemes, hogy mégegyszer nem vágnának bele. Igaz, irigylésre méltónak sem találják helyzetüket. Egyikük ezt így fogalmazta meg: egy kettészelt zsömle közé tett parizerhez hasonlítunk, amit alulról és felülről is szorítanak. M. Nagy Péter A gazdasági szabályzók jövő évi módosítása Jobb feltételeket teremtenek I Mint korábban közöltük, a Minisztertanács múlt heti ülésén határozatot hozott egyes gazdasági szabályozók módosításáról. A gazdasági szabályozásban végrehajtott változások elősegítik az 1954. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását: 'kedvezőbb feltételeket teremtenek « külgazdasági egyensúly javításához, a teljesítmények növeléséhea, segítik a népgazdasági és vállalati jövedelmek közötti jobb összhang Megteremtését, a felhalmozási vásárlóerő tervszerű kéretek között tartását, Az intézkedések jórészt illeszkednék a gazdaságirányítás átfogó fejlesztési koncepciójához. A szabályozóváltozások a termelői árak rendszerére, a vállalati jövedelem- ég keresetszabályozás egyet elemeire koncentrálódnak, nagyobb követelményeket támasztanak a vállalati tevékenység hatékonyságának javítása terén, egyes területeken szélesítik a vállalati cselekvés szabadságát, segítik a vállalatok alkalmazkodását a változó feltételekhez. Egyszerűbb, rugalmasabb A feldolgozóipar egyes területein módosul a termelői árak képzése. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján lehetővé vált. hogy a vállalatok egy részénél egyszerűbb és rugalmasabb legyen az exportárak alapján történő termelői ármegállapítás mechanizmusa. Ugyanakkor azokon a feldolgozóipari területeken. ahol már kialakultak a kiegyensúlyozott kereslet-kínálat viszonyok. és a vállalatok megfelelő mértékben és színvonalon részt vesznek a hazai és külpiaci versenyben —az árrendszer perspektivikus továbbfejlesztésével összhangban — a hazai termelői áraknak a világpiaci árakhoz váló igazodása nem az árképzési előírások, hanem a vevő és szállító közötti megállapodások keretében alakul ki. A vállalati önállóság jelentős növelése a termelői árak megállapításában szükségessé teszi tx rendszeres árellenőrzést, és indokolt esetben szigorú szankciók alkalmazását. A vállalati gazdálkodással szentben fokozottabb követelményeket támaszt az az Intézkedés, hogy 1984. január 1-től Szifol-Cs Aromás a hernádi Hermina Exportlehetőségeivel is foglalkoznak A nagyüzemi esirkehústermelés két hazai fellegvára Bábolna és Hernád. A broiler előállítása jó üzlet és a viszonylag alcsó csirkehús elárasztotta a világpiacot. Fokozódott a verseny és ebben a harcban azoké áz országoké az előny, amelyék kedvező éghajlati viszonyaik miatt nem szorulnak arra, hogy energiafnséges időben drágán fűtsék az ólakat. Ilyen körülmények között, csak azok a termelők számíthatnak sikerre, akik más utakat keresnek, nem riadnak Vissza a kísérletezéstől. Takarmányba fűszer A hernádi Március 13. Termelőszövetkezet új ízekkel kísérletezik. A fűszerezett takarmánnyal etetett csirkék húsa különleges zamatot kap. Ez a mintegy belülről ízesített baromfi Hermina néven került, kerül forgalomba. Mint Koppányi Imre, a termelőszövetkezet elnökhelyettese elmondta: évente két és fél, háromezer tonna Hermina csirkét nevelnek. — A Szilasmenti Termelő- szövetkezettel kötöttünk szerződést. A Hermina különleges tépadalékanyagát ez a szövetkezet állítja elő Szilol-Cs néven. A szabadalmazott ízesítő természetes növényi anyagokból készül, egy csirke részére 0,6 gramm elegendő ahhoz, hogy hú6a eltérő ízt kapjon. A szokott takarmányba keverve adagoljuk a nevelés utolsó két hetében. A broiler, naposcsibéből hét hét alatt válik éretté. A Herminát háztáji gazdaságokban neveljük, a központi baromfi- nevelőben inkább szülőpárokkal foglalkozunk. Nevetségesen hangzik, ám tény, hogy a baromfineveíés két legnagyobb ellensége az áramszünet és a megfázás — mondta Kaldenecker István háztáji agronómus. Áramszünet és Rátha — A nagykőrösi áramszolgáltató körzet határán vagyunk és a túlterhelés miatt gyakran van áramszünet. Ára az ólakat nyáron is fűteni ítéli. A naposcsibe 35 fokos meleget igényei és ahogy növekszik, hetente két fokkal kevesebbet, de az állandó 25 foknak az utolsó hetekben is meg kell lennie. A legkisebb fu- valattól is megfáznak ezek a kényes jószágok, s számukra egy nátha is végzetes lehet. Egy-egy háztáji gazdaságban több mint háromezer csirkét nevelnek héthetes turnusokban. Háromféle tápot használnak ennek során. Az úgynevezett indítónak 888 forint mázsája, a nevelő és befejező táp is 800 forint körül van. Ehhez járulnak még a fűtés, világítás és egyéb költségek. A Hermina ezért drágább, kilónként négy forinttal. Háger Veress Adám, a Szilasmenti Termelőszövetkezet aromaágat-vezetője szerint, a Hermina csirke forgalma pillanatnyilag elmarad a lehetőségektől. — A belülről, etetése során Ízesített csirkehús előnye, hogy az ízanyagok még az élő csirke húsában lerakódnak, főleg a porcogók környékén és a Szilol-Cs egyes komponensei a sütés során fejtik ki hatásukat. Ezt a húst elég, ha elkészítés előtt megsózzák, mégis ízesebb lesz, mint a többi, utólag fűszerezett. A minőségi különbségben látom ennek a fajtának aZ exportesélyét, mért lehet, hogy másutt olcsóbban állítják elő a baromfihúst, de azok a csirkék erősen szójaízüék. A táp exportja A termelőszövetkezet ebben az évben négy tonna Szilol-GS-t gyártott, ennek a tízszeresére te képesek lennének. Mivel a jelenlegi üzletpolitika ezt nem igényli, a táp exportlehetőségeivel foglalkoznak. A külföldi próbaetetések viszont pozitív eredménnyel jártak. A belföldi érdeklődés nagy a Március 15. Tsz saját bolthálózatán kívül, Buda pesten Pest és Nógrád megyében összesen ezernyolcszáz boltba, mintegy kétezerötszáz tónha baromfit szállít. Exportra osak ötszáz tonftá kerül, a MAVAD-on keresztül. Ám úgy tűnik, s a gazdaságosság te azt diktálja: sokkal Célszerűbb, ésszerűbb lenne a Hermina csirkehúst exportálni. mint a magyar szabadalmi el járással készült Szilol-Cs-t eladni a külföldi piacokon... S. E. a vállalatok által fizetett társadalombiztosítási járulék 10 százalékkal nő. így a költségek között emelkedik o munkaerő költségaránya és ez segíti a munkaerővel való takarékos gazdálkodást, a munka termelékenységének emelésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor jelentősen javítja annak feltételeit, hogy a társadalom - biztosítás önfinanszírozóvá váljék. A vállalati bér- és keresetszabályozási rendszer jövőre is érvényben marad, de az iparban, építőiparban és mezőgazdaságban növekedhet azoknak a vállalatoknak száma, amelyek rugalmasabb keresetszabályozást alkalmazhatnák. A tapasztalatok értékelése alapján szükség esetén kisebb kiigazításokra kerülhet sor. Űj bérszabályozási formát alkalmazhatnak azok a vállalatok, amelyek kielégítő kínálatot tudnak biztosítani termékeikből a vevők részére, és így feltételezhető, hogy ez a vállalati költséggazdálkodást és árpolitikát kedvezően befolyásolja. Ez a szabályozás megfelel a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésére kialakított elgondolásnak. A vállalatok a meghirdetett feltételek mellett pályázhatnak ilven bérszabályozás alkalmazására. A vállalati gazdálkodás önállóságát növeli, hogy 1984. január 1-től megváltozik a vállalati tartalékolási rendszer. Megszűnik a kötelező tartalékalap-képzés. Az • önkén«* tartalékolás a vállalati elhatározás alapján történik, az adózás előtti nyereségből. Adót akkor kell fizetni, ha a vállalat ér dekeitségi alapjait e forrásból egészítik ki. A nyereségtartalékot a vállalat év közben felhasználhatja fizetési helyzetének javítására is. Az új vállalati tartalékolási rendszer eredményeképp lényegesen zrősödik a vállalat önállósága, egyúttal gazdálkodási és kockázati felelőssége is. A niac' viszonyokhoz is igazodó megfontolt tartalékolás elősegíti, hogv a vállalatok az esetenkénti n vereség i n ga d o z á sok? * salát erejükre támaszkodva ellensúlyozzák. Külön SKóntlán Változik jövőre az amortizációs rendszer is. Ennek keretében sor kerül a gépek leírási kulcsainak jelentős összevonására. az amortizációs normák egyszerűsítésére. A leírási rendszer rugalmasabbá válik. ha a vállalatok önállóan dööthetnék az előírtnál kisebb amortizáció elszámolásáról, vagyis a késleltetett leírásról. A vállalati beruházások terv- szerűsége érdekében elkerülhetetlenné vált a vállalatok, szövetkezetek fejlesztési pénzforrásainak mérséklése. Figyelembe véve az ez évi jelentős kifizetési többletet. 1984-ben a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési alapjuknak egv részét kötél esek külön számlán elhelyezni, illetve az ennek megfelelő összeget zárolni. A zárolt összegnek egy részét a legfontosabb fejlesztési célok — energiaracionalizálás ahvág felhasználás csökkentése hulladéfpók, másodlagos anyagok nagyobb hasznosítása _ meg valósításának gyorsítására használták fel. A gazdasáe1 szabályozók módosításáról p jogszabályok a Magvar Közlönyben jelentek meg 1983. november 12-én. A felügyelet* minisztériumok a változtatásokról részletesen tájékoztat- táfc. a vállalatokat. A termelési, költségeket növelő áremelkedésekkel, valamint egyes támogatások mea- szühtetésével, illetve mérséklésével összhangban 1984-ben a mezőgazdaság 1 termékek fel- vásárlási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. Az étkezési búza és rozséra 24 forinttal, a kukorica és az egyéb takarmánygabona-félék ára 20 forinttal emelkedik 100 kilogrammonként. Egyidejűleg megszűnik a gabona-többlet- termelési prémium. A cukorrépa ára 2 forinttal, a napraforgóé átlagosan 21 forinttal növekszik 100 kilogrammonként. Átlagosan kilogrammonként 1,40 forinttal emelkedik a vágósertés, 2,20 forinttal a vágómarha és literenként 0,55 forinttal a tehéntej ára. A mezőgazdasági termelésben felhasznált fontosabb termelési eszközök és anyagok körében az ártámogatás csökkentésének következtében átlagosan 16 százalékkal emelkedik a műtrágyák mezőgazdasági beszerzési ára. A növényvédő is gyomirtó szerek beszerzési árainak egy része az Importárak alakulásától függően emelkedhet A mezőgazdasági gépekre a tervezés során 3 százalékos átlagos áremelkedéssel számoltak, A takarmányfélék mezőgazdasági beszerzési árai átlagp- san a következő mértékben emelkednek: import- és belföldi fehérjetakarmányok 8 százalék. kukorica. Illetve egyéb kenyérgabona (a felvásárlási áremeléssel összhangban) mintegy 5 százalék, keveréktakarmányok 6 százalék. A mezőgazdasági kisgépek fogyasztói árai — az ártámogatás 20 százalékról 10 százalékra csökkentése következtében — átlagosan 12—13 százalékkal növekednek. A kötelező tartalékalap-képzés megszüntetésével kapcsolatban az 1984 eleién meglévő tartalékalap egy része — a biztonsági alap állományával együtt — átcsoportosítható az önkéntes tartalékalapba. további része felhasználható az eddigi szabályozás szerinti sajátos célokra (például a korábbi gépártámogatás felének fedezésére). Az ezek után megmaradó összeget a termelőszövetkezeteknél zárolják, az állami gazdaságok pedig befizetik a költségvetésbe: A vállalati fejlesztési források mérséklésére irányuló központi intézkedések a mezőgazdaságban az alábbi sajátosságokkal érvényesülnek: — a kedvezőtlen termőhe- ivű. valamint az aszály miatt 1983-ban veszteséggel záró nagyüzemek mentesülnek a fejlesztési forrászárolás (elvonás) alól. — azok a gazdaságok, amelyeknél az aszály miatt jelentősebb növénytermelési hozamkiesés és eredménycsökkenés következik be, az átlagosnál kisebb mértékű forrászáro- lásra (elvonásra) kötelezettek — a többi gazdaságban a zárolás (elvonás) mértéke az idein felül pár százalék. Változik a támogatás Az említetteken túl a mező- gazdasági pénzügyi szabályozókban még a következő főbb változások következnek be: A nagyüzemek iövcdelemér- dekeltségének növelésére és a társadalombiztosítási járulékemelés részbeni ellensúlyozására a jövedelemadó átlagosan -0 százalékkal mérséklődik. Egyidejűleg az átlagosnál jobb szántóterületeken gazdálkodó üzemeknél növekszik a földadó. Az energiaár-emelés részbeni ellensúlyozására nyújtott átmeneti állami támogatás megszűnik. A szarvasmarhatenyésztis támogatási rendszerén belül jelentősebb változás, hogy a •eiértékesítési prémium megszűnik, a tejárkiegészítés pedig literenként 1 forintról 1.60 forintra nő. A termelési támogatások megmaradnak, a zöldségtermelés ösztönzésére a kistermeik a síkfóliához Is 40 százalékos támogatásban részesülnek. A háztáji és kisegítő gazdaságok adózása nem változik. Vezetői hármas - harminc esztendősen Munkájukkal már bizonyítottak Fiatalos lendülettel állnak a feladathoz
