Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1983. NOVEMBER 12., SZOMBAT Psrbk díszeit telepítik Tegnap földbarna, holnap fügéid Tcmpsntct ad a nüvénytérkép Bár még azzal nem dicse­kedhetünk, hogy városunknál, Ceglédnél szebb, virágosabb, gondozottabb nincsen a széles. Duna—Tisza közén, sőt azon túl sem, azért egy ideje érde­mes figyelni némely változá­sára. Érdemes elsétálni parkjai­ba, utcáinak jelenét látva a jövőt hozzá képzelni optimis­ta módon, nem emlegetve a garázda rontó kezeket. A ker- tészkedők, környezetvédők hozzáfűzhetik: hát még, ha az a forró, száraz nyár nem lett volna. Megbízatások serege Október végére, november elejére ébredtek a parkok a nyári kábultságból. Gyepsző­nyeg zöldült újra, majd’ olyan, amiről szinte már le is mond­tak. Sokat sajnált, forróság- ban senyvedt bokrok, cserjék mutatják díszüket, hófehér, li- lás vagy karmazsin színű bo­gyóikat, ígéretét annak, hogy néhány év múltán, megnöve­kedve .mily szépek, gyönyörű­ségesek lehetnek. A város parkos közterületeinek gazdá­ja — rendben tartó gazdája — a Ceglédi Parképítő és Ker­tészeti Közüzemi Kisvállalat. Lassan egy éve, hogy két kom­munális vállalat üzeméből ala­kultak ilyenné és egyben az országban az egyetlen ilyen­né. Van kertészetük, díszfais­kolájuk, tőzegbányájuk, van úgy százhuszonhét dolgozójuk, beleértve a betanított ker­tészt, gépkezelőt, irodistát. A városban 257 ezer négyzetmé­ter parkfelületet gondoznak, s ha a fejlődésre gondolunk, idővel még többet is, Cegléden kívül a szomszédos járások­ban kapnak megbízatást, így parkosítottak például Mono- ron, Gödöllőn, Érden, Nagy­kőröstől 7 millió forint érté­kű munkát kaptak. Várják őket Gyálra, dolgoztak a szol­noki és a budapesti KPM-ki- rendeltség rendelésére fonto­sabb utak mentén. A szolno­kiakkal épp a napokban kö­tötték a jövőre szóló megálla­podást. Ősszel, tavaszra Cegléden kora tavaszi lát­ványos bemutatkozásukat már ősszel előkészítik. Tulipán- hagymák ezrei, előnevelt vi­rágtövek seregei kerülnek köz­szemlére ágyásokban és be­tonedényekben. Utána egy- nyáriak nyílnak, évelők dísz­lenek. Ebben az évben leg­nagyobb ellenségük a rongáló kéz mellett az aszály volt. Ám mégis tudtak meglepőt alkotni. Ilyen volt a tornacsarnok kör­nyékének parkosítása. A má­sodik ütemmel épp a napok­ban végeznek. A városban új parkterület az idén 1,6 millió forint értékben készült, a sportcentrumnál és a Kossuth Komái, szuper, keverék Benzinkutat nyitott a tsz Helyben töltik meg a tankot Végkiárusítás, ameddig a készlet tart. Leginkább így le­hetné jellemezni az Albert- irsa központjában álló ben­zinkút sorsát. Az üzemanyag elfogytával fog megszűnni ez az AFOR-telep, amelyet a köz­ségiek is szükségmegoldásnak tartottak, kedvezőtlen elhe­lyezkedése miatt pedig baleset- veszélyesnek. A helybeli, a dánszentmikló- si és a ceglédberceli gépjár­művezetők nem kis örömére rövid idő alatt épült fel Al- bertirsa határában az új, kor­szerű üzemanyagtöltő állomás. A tágas, betonozott kezelőtérre gördülők immár normál és szuperbenzint, valamint keve­réket vételezhetnek. De vihet­nek magukkal háztartási tü­zelőolajat is. Az új kút létre­jöttével jelentős mennyiségű pénzt takaríthatnak meg az autósok, hiszen ezentúl nem kell Pilisre vaigy Ceglédre jár­niuk hajtóanyagért. A beruhá­zást vállaló és teljesítő Mi­csurin Tsz-nek is hasznára vá­lik az elkészült toltőtelep, mert valamennyi erőgépe és szállító járműve tankolhat itt. Az elképzelés még tavaly megszületett, majd sorban kö­vették egymást a munkálatok: kicserélték a régi vezetéke­ket, a tartályok a téli és a ta­vaszi időszakban kerültek vég­leges .helyükre, betonszőnyeg­gel terítették le a kút elő­terét. A szerelvényezési és a nyomáspróbákkal kapcsolatos . szaki aladatokat a budapesti KLÍMA Szövetkezet 2. számú '■'érnének dolgozói teljesítet­ek, határidőre, pontosan. Az -'.bertirsai Micsurin Termelő­jvetkezet sem pusztán be::u­'zói szerepet töltött be, Kö- ■r.lves brigádjuk például a folyékonyműtrágya-kezejő üzem kivitelezési teendőit szakította m©g. hogy gyors és hatékony közreműködésével a benzinkút mihamarabb elké­szüljön. Az irányító, koordi­náló tevékenységet végzők kö­zül elsősorban Lengyel Pál, a szövetkezet fejlesztő mérnö­ke és Bori Károly, a tsz mű­vezetője jeleskedett a töltő- állomás létrehozása során, A Micsurin Tsz üzemanyag- töltő telepe vasárnap kivételé­vel 7-től 18 óráig tart nyitva. V. S. Ferenc utcai új lakónegyed­ben. A város új negyedeinek parkosításához fakatasztert, tervjavaslatot kertészeti válla­lat készített, ezt próbálják megvalósítani. Csupa virág Hány növényt ültettek az idén? Cegléden 12 ezer cser­jét, 800 fácskát, munkaterüle­teiken pedig összesen vagy1110 ezret. Uvegházuk, 30 holdas faiskolájuk, tőzegbányájuk egy célt szolgál: a környezetszépí­tést. Virágpalántából ebben az évben a szükségesnél 25 ezer darabbal többet neveltek. A többletet a lakosságnak szán­ták, erkélyek, ház előtti ker­tek díszítésére. Sajnos, nem lett mindnek gazdája: az igénylők száma csak addig volt sok, amíg érte menni, ül­tetni nem kellett. Az irodában már készen áll a jövő évi program nagyja. Füvesíteni, kúszó örökzöldet, szolitereket, cserjéket telepíte­nek és sok lesz a virág. A kis vállalat amellett, hogy szépíti a várost, megpróbálja a lakosságot is bevonni még jobban ebbe a közérdekű, hasznos munkába. E. K. Abony Könyvtári esték Az abonyi könyvtárban mind többen fordulnak meg, amióta beköszöntött az ősz. A gyermekrészlegben kéthe­tenként tartja foglalkozásait a nemrég alakult könyvbarátok és kis könyvtárosok köre. Eb­be bárki beléphet az iskolá­sok közül, akit vonzanak az olvasmányok. A felnőtteknek is gondos­kodnak programról. A politi­kai könyvnapok keretében november 21-én este hét óra­kor a könyvtár vendége lesz Gubcsi Lajos, a Magyar Ifjú­ság főszerkesztője. Az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tart előadást hallgatóságának. A könyvtárosok az őszi megyei könyvhetek rendezvényeit is most készítik elő. Az utolsó szitakötő Rosta máivá szögön sem lég lüsfősiként kétszer felüti a sátrát A mesebeli szegény embernek annyi gyereke volt, mint a rosta lika. Így tudják a mai óvodások, akik lelkesen éneklik: „Szita, szita péntek, szerelem csütörtök, dob szérda”. A serdül- tebb nemzedék persze átlát már a szitán, anélkül, hogy kézbe venné. Egyébként is alig tudna különbséget tenni a nullás fi­nomliszt, a kenyérliszt, a rétesliszt meg a derce között, leg­feljebb a búzadarát meg a korpát különítené el. Kihaló kismesterség Amíg malomban őröltettek a gazdák, a háziasszony a zsákból aligha öntötte volna szitálatlan a lisztet a dagasz- tóteknőbe. Ma már a zacs­kós lisztet kevesen szitálják, legfeljebb csak a? óvatosabb- ja. A római tál. a kukta-fazék, a háztartási robotgépek kony­hájából hovatovább száműzik a szitát. Nem lóg szögön a kamrák falán, mert már kam­ra sincs... Kevés menyecske viszi magával stafírungjában, bár ma még beszerezhető. Szita, szita péntek. Bizony ám. a kedd meg a péntek a szita- és rostakészítő kisipa­ros, özvegy Udvardy Károly- né nagyon várt, kedvenc nap­ja. Ilyenkor a kántor úr ud­varából jókor kihozhatja, fel­állíttatja a sátorfáját, ponto­san a Gál köteles szomszédsá­gában. Ez a törzshelye évtize­dek óta. Ponyva helyett ma már műanyag lepedő libben a magasba, alatta sorakoznak a gyerekkézbe illő apró szitától a búza- meg a babrostáig nö­vekvő kerek kérgek. A sziták szövetét valaha lószőrből szőtték, m,a mű­anyag szálból. A rosta finom rázsodronyból is készült, ma galvanizált drótból, amelynek nem szabad megfeketedni. A kérget valaha a romániai fenyvesek adták. Ma a nyír és a bükk az elterjedtebb. Elő­állítása külön iparág. Udvardy néni készen veszi meg a szi­taszövetet, fémsodronyt méret­re vágja, átfűzi, ahogyan kell. akkurátusán összeilleszti. ' és viheti a piacra. A szakisme­ret benne lapul a tíz ujjábán. — Az Udvardyak mind szi­takötők voltak, apósom, fér­jem,. m,eg annak a testvérei. Sorra elhaltak,' én már 1958 óta özvegy vagyok, de húsz­éves koromtól kezdve gya­korlom a mesterséget — sorol­ja a hetvenhét esztendős ap­ró néne. — Nyugdíjam egy fillér se, így hát rászorulok a munkára, piacozásra mind a mai napig, meg ameddig csak bírni fogom, bár — lemon­dóan legyint — pótketyegő van a szívem mellett. Ösz- sze-vissza kaszaboltak a dok­torok, másképpen tán nem is élnék. Így viszont nagyon kell vigyáznom minden mozdula­tomra. Kímélni kéne magam — rpentegetőzik a törékeny kis öregasszony, aki valaha a maga szikár szívósságában akár tizenöt rostát, szitát is megkötött egy nap. A készlet magasra halmoz­va. Mellette közönséges be­Hűtőházitól indul a szállítmány vásárló vesszőkosár, benne ap­ró kalapács, fogó. olló, meg egynéhány sajátos formájú szerszámféle. Ennyi elegendő is a tudományhoz, a többi az ügyes kézen és a szakértelmen múlik. — Száz közül is megisme­rem, amit én csináltam — ál­lítja váltig Udvardy néni, s hinnünk kell a szavát, mint ahogy azt is bevallja, hogy piacok múlnak el. amíg egy­két darab gazdára taláí. Et­től bizony felkophatna az ál­la szegénynek, ha nem árusí­tana bádog holmit is, csupa olyat, ami a gazdasszonynak kell. Tőle őzgerincet, pogácsa- szaggatót, paradicsompasszí- rozót, krumplihámozó masi­nát, reszelőt. kést. villát lehet vásárolni. Ha nem is csur- ran, de ebből cseppen leg­alább valami. Sárga tarhonya Tejszűrő meg levesszűrő sziták aligha készülnek már. A múltkor a kórházi kony­ha rendelt fél tucatot, máskor a vendéglátóipar. A tarhonya­rosta sem eléggé kelendő, pe­dig még itt-ott háznál készí­tik a szép sárga ceglédi tar­honyát. Néha — megkívánván a könnyű csemegét — a ku­korica kinyíló szirmait pattog­tatják a tűz fölött. Ugyan van-e még, aki óvatos előrelá­tással a macska és a legyek elől szitával védi a tejeslá­bost vagy az állhatatlan kot­lási borítja le a nagyrostával? Az bizonyos, hogy — ha szakavatott' kezek bánnak ve­le — a háztartások eme kel­lékei hosszan kitartanak, akár egy nemzedéket kiszolgálnak. Az álmoskönyv szerint Udvardyné asszonynak az élete a munka meg a piac, még így betegesen, gyengécs­kén is. Emlékezetében fel- elevenednek a vásározó idők, midőn három-négy zsákot megrakott az első osztályú portékával. Vidáman kapasz­kodott föl a bérautó tetejére, kendőjét lebegtette a szél, s meg sem álltak a környéki- beli falvak, városok piacáig, vásárteréig. Az volt ám az igazi! Menni kellett, négy gyereket felnevelni. Nem volt csekélység az a küzdel­mes élet. Ma meg a magány* nyal küzd, megosztja az ut­cabeli özvegyásszooyokkal, piacoló társaival. Váltig állítja; addig érzi jól magát,, amíg kimehet a ked­di, pénteki piacra. Nem tud­ni, álmában szOkott-e szitálni. Krúdy Gyula álmoskönyve szerint ez szeles időt jelent. Lisztet szitálni emberséges cselekedet. Mint ahogy arany­port szitálni lánynak szegény­séget, férfinak gazdag asz- szonyt. De ki hisz már az ilyesmiben, mikor szita még a szögön sincs. Tamasi Tamás Fogadóórák November 16-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb-titkára fogadóórákat tart a városházán hivatali szobájá­ban. Ruhák a szalagról Sok apróság kellett hozzá Fazonja válogatja, hogy egy- egy óra leforgása alatt hány ruha kerül ki a ceglédi var­rónők — a Május 1. Ruha­gyár, a' PEVDI konfekcióüze­me, a Nívó Ruházati Szövet­kezet szalagjain dolgozók — keze alól. Általános megálla­pítás volt erre az évre, hogy bel- és külföldre egyaránt munkaigényes holmit varrtak. Gyakori volt a csat, a gomb, a tűzés, a szegálydíszítás, kap­csok, ringlik, zsinórok, hajtá­sok díszítették a kis szériá­ban készült ruhákat. Volt olyan női ruha, amelynek a gyártási ideje mindössze negy­venkét percet vett igénybe, míg más modelleken hetven- két-hetvenhat percet, meg­esett, hogy kilencven percet is dolgozhattak. Cselgánesozó úttörők Volt esély a győzelemre Hetente átlagosan 85 tonna sertés- és 20 tonna marhahús kerül a PENOMAH ceglédi gyárá­ból az üzletekbe. Képünkön: sertést szállítanak a hűtőtárolóból. Apáti-Tóth Sándor felvétele A megyei ifjúsági bajnok­ságban a Szentendre ellen ara­tott fölényes győzelem után Foton elszenvedte első vere­ségét a Ceglédi VSE együt­tese. Ceglédi VSE—Szentendre 4-0 (3-0) CVSE: Kenyó (Szőke) — Hegedűs, Nyári, Karai, Ba­logh — Török, Dankó, Darázs (Végh) — Gyulai, Pálfa-lvi (Végh II.), Fodor (Keresztúri). A szerény képességű ellen­fél ellen a vasutasok fölénye­sen győztek. Jellemző, hogy az ő kapujukra egyetlen lövés sem ment a teljes játékidő alatt, ugyanakkor a szentend­rei kapu előtt több helyzet is kimaradt. Góllövők: Fodor, Balogh, Pálfalvi, Gyulai. Jók: Hegedűs, Gyulai, Nyári, Balogh. Főt—Ceglédi VSE 2-0 (2-0) A gyorsan bekapott gól megzavarta a különben is erősen tartalékosán kiálló ceg­lédi fiatalokat, s az első já­tékrész végén védelmi hibából ráadásul még egy gólt kap­tak. A szünet használt a CVSE-nek. átvette a játék irá­nyítását, de a kapuba nem si­került betalálnia. Az esély pe­dig megvolt rá, hiszen három kapufát is lőttek. A CVSE-bein ezen az ösz- szecsapáson senki sem ját­szott átlagon felül. Cselgáncs Budapesten került sor az úttörő II—III. osztályú orszá­gos egyéni bajnokságra, me­lyen a fiatalok a körzeti rang­sorversenyeken elért helyezé­sek alapján vehettek részt. Az indulás jogát a CVSE dzsúdósai közül nyolcán harcolták ki, s itt, a legjobbak között sem keltettek csalódást. Valameny- nyi súlycsoportban óriási me­zőny lépett a tatamira, volt amelyikben huszonnégy, de volt. amiben harminchat. A CVSE sportolói közül azok is dicséretet érdmelnek, akik az első. vagy a második fordulóban estek ki, mert va­lamennyien igyekeztek helyt­állni. így minimális különb­séggel. — általában több al­kalommal is csak bírói dön­téssel — kaptak ki. Végh Csaba, Pángyánszki Attila, Molnár László, Molnár At­tila és Gerlák Zsolt jutott er­re a sorsra. Szerencsésebben küzdött Tóth Sándor és Simoncsik Zsolt. Több, akadályt sikeresen vettek és csak az első öt közé jutásért vívott találkozón kap­tak ki. A legnagyobb sikert 35 kg-ban (24 induló között) Csurgai Zsolt érte el, ezüst­érmet nyert, s ez kitűnő ered­mény. Két ipponnal aratott győzelem után egy wasaarit érő akciót sikerült végrehajta­nia a döntőbe jutásért vívott összecsapáskor paksi vetél.^- társán. Ezt követően a dön­tőben szenvedett vereséget. U. L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents