Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN ws.november íz.,szombat Tanulás melletti töprengés A reform sikere érdekében Messziről és más-más utakon érkeztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre a rendkívüli felsőoktatási ifjúsági parlament résztvevői. Az egyetemi és főiskolai fiatalok választott küldöttei, mintegy háromszázan, és vendégek: tanárok, a Művelődési Minisztérium vezető munkatársai, KISZ-vczetők. Nemcsak azért volt hosszú és különböző az útjuk, mert az ország sok pontjáról indultak, hanem azért is, mert évek teltek cl azóta, hogy megfogalmazódtak a felsőoktatást reformálni szándékozó gondolatok és azok sem terjedtek mindig egyenes vonalban és párhuzamosan. Hamarabb ébredtek az ellentmondásokra azok, akik közvetlenül érezték a gondokat. Akik előre tudták, hogy mint végzett társaik, ők sem találnak majd könnyen képzettségüknek megfelelő munkát. A közgazdászhallgató akkor döbbent meg, amikor „a lába elé hat esztendeje az a híres vakolat szakadt”. Egy ideig mégsem változott semmi még. Ötletek kellenek Néhány évvel ezelőtt új korosztály tett elsős esküt az aulákban. Tagjai között a korábbi évfolyamoknál többen voltak, akik ráébredtek, hogy nem elég a gondok felismerése, viszonyaikat maguknak kell változtatniuk. „Az ember elvárná, hogy akik frissen bekerülnek az egyetemre, gondolatokkal, ötletekkel jönnek — írták. — Ehelyett mi van? Igénytelenség, nagyfokú fantáziátlanság. Ha már 19 éves korában nincs valakinek ötlete, nincsenek igényei, később mi lesz? Ide ötletek kellenek, lendület, akarni kell azt, hogy valami szülessen, majd én megmutatom hangulat.” Eszmélésük kezdetén először nem volt hová fordulniuk. A KlSZ-alap- szervezetekben — mint az MSZMP KB 1981 februári határozata is megállapította — a hallgatókra ható összetett társadalmi okok, valamint a KISZ belső problémái miatt is érezhetően romlott a közösségi élet. Ifjúságunk egyes rétegei — olvastuk másutt — messze előreszaladtak politikai elemzésüket és programjukat tekintve a KISZ-hez képest és megpróbálták a szervezetet ezen igényeknek megfelelő politizálásra ösztönözni. . . , Az ifjúsági szövetség 1981''tavaszán találkozott ezekkel a fiatalokkal. Űj korszak kezdődött akkor a főiskolai, egyetemi KlSZ-szerveze- tek életében. Első jelentős sikere az ösztöndíjreform keresztülvitele volt. Ebben sokat segített a politikai vezetés őszinte demokratizálási szándéka is. Á felsőoktatás megújításának szükségességéről szólt az MSZMP Központi Bizottsága is a már említett határozatában: az egyetemek és főiskolák tevékenységének valamennyi területén a minőségi követelményeket kell előtérbe állítani. A felsőoktatás távlati — mintegy az ezredfordulóig tartó — fejlesztésének tervét 1983-ra kell elkészítenie a Művelődési Minisztériumnak. Rövidebb távlat A rendkívüli ifjúsági parlament első, legfontosabb napirendi pontja ehhez kapcsolódott. A küldöttek Gödöllőn vitatták meg a Művelődési Minisztérium javaslatát Álláspontjukat figyelembe véve terjeszti majd a Minisztertanács elé programját a tárca. Mielőtt a fiatalok véleményt alkottak, Köpeczi Béla miniszter és Bihari Mihály főosztályvezető szólt. A miniszter elismerte, hogy a javaslat bizonyos kérdésekben nem tartalmazza a megoldásokat, s a konkrétság fokát sem éri el. Jórészt azért, mert távlati népgazdasági terv sincs. Mégis, miért terjesztik elő a javaslatot? Azért, mert vannak kidolgozott, rövidebb távú fejezetei. Ezek megvalósításával nem kell várni. Bihari Mihály elmondta, hogy nincs nagy hitelük az oktatási reformoknak. Ez a vitaanyag is megismétel 8-15 évvel ezelőtt kitűzött, azóta is megvalósítatlan célokat. Fontos, hogy a készülő oktatáspolitikai dokumentum az összes ellátandó funkciókat tartalmazza. Az értelmiségképzés minőségi szakaszába kell lépnünk. A mennyiségi fejlődés, amely során az új iskolák épültek, hirtelen növekedett a hallgatói létszám, nagyon sokba került. Ám ami előttünk áll, az még drágább lesz. Sok múlik a felsőoktatás kulcsembereinek magatartásán. A legfontosabb kérdés: a javaslat megmozgatja-e az érdekelt értelmiséget? A reformelkötelezett kormány mellé felsorakozik-e nyomásgyakorló társadalmi erő? Az ifjúsági parlamentre utalva kijelentette, hogy a diákság legfőbb fóruma 1981-ben, az ösztöndíjvitában is előrevivő szerepet vállalt. Most újra sokat várnak tőle. A reform ürügyén sok egyetemen sajnos a meglevő lehetőségeket sem használják ki a korszerűsítésre. A bevezető előadásokat a küldöttek Vitája követte. Előzőleg felfokozott figyelemmel várták a javaslat közreadását, s a rendelkezésre álló rjéhány hét alatt ..^lapos^n és lelkiismeretesen áttanulmányozták azt. felelősen mondtak róla véleményt. Alacsony részesedés Megállapították, hogy a javaslat megismerésére és széles körű megvitatására kevés idő volt és ebből az érződött, hogy elkészítői kevéssé kíváncsiak véleményükre. Ez csökkentette az elképzelések hatását a hallgatók és a fiatal oktatók körében. A benne foglaltakat jónak tartják, de sajnálatos, hogy annyi év után sok eleme még mindig csak terv. A minisztériumi anyag megmutatja, mit kell tenni a felsőoktatás fejlesztéséért, de a cselekvés hogyanját nem jelöli meg. Bár nem azt az elképzelést vitatjuk meg — mondták —, amely a kormány elé kerül, parlamentünkkel segíteni kell a felső- oktatás fejlesztésének ügyét. A küldöttek javasolták, hogy a minisztérium vitaanyagát ne tekintsék reformkoncepciónak, hanem gyógyszernek, amely nem a végső gyógyulást nyújtó orvoslás. Melyek az alapvető tennivalók? Az oktatást csak a társadalom egyidejű, sokoldalú fejlesztésével együtt lehet megújítani, ezért a koncepció kidolgozása sem lehet egyetlen tárca ügye. Hogyan lehetne addig javítani a pedagógusok munkáját, amíg az nincs kellően elismerve? Hogyan változtatható meg a tanulók érdekeltsége, ha a vállalatok nem tartanak Igényt a többlettudásra? A felsőoktatás részesedése a nemzeti jövedelemből, európai összehasonlításban rendkívül alacsony. Fel kellene ismerni, hogy nemcsak az anyagi beruházások termelnek tőkét. A felsőoktatás — úgynevezett — puszta szinten tartása egyet jelent a lemaradás növekedésével: Szűrjük ki a zsákutcába vezető képzési formákat, legyen műhely az egyetem, ahol az oktatónak okítania, okosítania, a hallgatót önálló gondolkodásra késztetve. A vizsgaközpontúság helyébe a tudásérdekeltséget állítsuk! A teljes ülés után intézménytípusonként szekciókban folytatódott a munka. Az egyik csoportban az agráregyetemisták, agrárfőiskolások alkottak véleményt a javaslatról. Ágazatokhoz igazodott Dr. Ángyán József, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem növénytermesztési tanszékének adjunktusa először arra utalt, hogy a társadalom értékítélete szándékainkkal ellentétessé vált. A minőségi, tartalmi kérdésekre irányuló reform viszont az értékek tisztázása nélkül nem valósítható meg. Az egyetemi oktató is veszített társadalmi presztízséből. Statisztikai kimutatás szerint 1980-ban a pályakezdő értelmiségiek fizetése a kezdő szakmunkások keresetének átlagosan a 87 százaléka volt. Három évvel később már csak a 74 százaléka. Ángyán idézte az Agrártudományi Egyetem lapjának, a Mezőgazdasági Mérnöknek egyik írását. Abban szerepelt, hogy egy nyolc osztályt végzett HÉV-jegykezelő életkeresete 32 éves koráig 970 ezer forint, míg az egyetemi oktató addig a korig — nagyon tisztességes kereseti előmenetelt feltételezve — 530 ezer fo- ■ rinto.t kap kézhez. A gődöllőieket közvetlenül érinti a minisztériumi javaslatban az, hogy meg kell valósítani a felsőoktatási intézmények körzeti együttműködését és részben integrációját, amelynek ésszerű földrajzi keretéül az észak-magyarországi, a dél-alföldi, az észak- és közép-dunántúli, továbbá a dél-dunántúli felsőoktatási régiókat jelölték meg. Az egyetemisták a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium álláspontját fogadják el. A gazdasági életben jelenleg végbemenő folyamatokkal ellentétesnek tartják a megfogalmazott centralizációs elképzeléseket. Az agrárszakképzés a termelés ágazataihoz igazodva fejlődött. A tanár- és tanítóképző főiskolák, valamint az óvónőképző intézetek szekciójában is érdekelt volt Pest megye, Zsámbék révén. Egy hozzászólásban azt emelték ki, hogy amikor pedagógusképzésről beszélünk, valamennyiünket érint a kérdés, hiszen gyermekeinket is taníttatnunk kell. A munka éjszaka is folytatódott, s hajnalban csak azért fejezték be tevékenységüket az egyes szekciók szerkesztő bizottságai, hogy legyen mivel táplálni a sokszorosító gépeket, a küldöttek elé kerüljenek a közösen kialakított vélemények. Így történt ez a parlament második éjszakáján is. A GATE vendégei dicsérték a vendéglátókat, elégedettek voltak a szállással, bár csak keveset Hencz Károly, a gödöllői városi KISZ-bizottság titkára a vendégek között. Barcza Zsolt felvétele! pihentek; a gépelésben segédkezükkel — sokszor kellett újrakezdeni az egészet—; s a nyomdai dolgozókkal. Nagy munkát végeztek a diákok a pár nap alatt. Tudták, hogy több éves tanulás melletti gondolkodásuk, töprengésük és nem kis törődésük fekszik a parlament elé kerülő, elfogadásra javasolt anyagban. Köpeczi Béla művelődési miniszter az ifjúsági parlament zárónapján megköszönte a küldöttek alapos munkáját, a szenvedélyes vitát. Elismerte, hogy a minisztérium javaslata nem radikális reformkoncepció, hanem komplex fejlesztési terv. Véleménye szerint a magyar felsőoktatás tartalma nem olyan rossz, mint a hallgatók megítélik. Ugyanakkor a radikális reformhoz nincsenek meg sem a pénzügyi, sem a személyi feltételek. Nem akar irreális célokat kitűzni, olyat ígérni, ami nem valósul meg. Az ifjúsági parlament ténye is bizonyítja, hogy a •társaSálorri és a politikai vezetés elszánt a fejlesztésre. Hiszen a világon is úgy fogadják el hazánkat, mint bátran kísérletező ország. Az ifjúsági parlament végül állás- foglalást szerkesztett a minisztérium javaslatáról. Egy négyoldalast, amelyben politikai véleményét fejezi ki, egy jóval bővebbet, amelyben fejezetről fejezetre szakmai kérdésekben foglal állást, valamint egy javaslatot arra, hogy mit tartalmazzanak a szakági fejlesztési tervek. Többek között leírják: az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1931-ben elemezte a felsőoktatás helyzetét. Az erre épülő komplex fejlesztést elhatározó minisztertanácsi döntés jelentős várakozást váltott ki a felső- oktatás ellentmondásait naponta érzékelő fiatalok körében. Az előterjesztett javaslat viszont nem tudott megfelelni az ifjúság előzetes várakozásának, mert ez nem a felső- oktatás reformprogramja. Gyökeres korszerűsítés A javaslatban foglalt célok, irányok döntő többségével az ifjúsági parlament egyetért, úgy véli, hogy megvalósításuk valóban a felsőoktatás fejlesztését eredményezné. A leírt gondolatok nagyobb részének megvalósítási módját és feltételeit azonban a javaslat nem veszi számba. Az ifjúsági parlament szerint a felsőoktatás gyökeres korszerűsítése csak mélyreható, permanens reformfolyamat révén érhető el. Egy reformkoncepciót akkor is érdemes kidolgozni, ha megvalósításának ma nincsenek meg a feltételei, mert lehetőséget teremthetne a gyors döntésekre a feltételek módosulása esetén. Nagyon lényegesnek tartják külön kiemelni, hogy a felsőoktatás részesüljön már a nyolcvanas években is nagyobb arányban a nemzeti jövedelemből. A küldöttek végül bizottságot választottak, amely két ülés között képviseli az ifjúsági parlamentet, majd fejezetről fejezetre történő szavazással elfogadták az 1981. évi parlament intézkedési tervének módosítását. A kimerítő munka után nem csoda, hogy amikor elhangzott a parlament bezárását megállapító mondat, néhányan azt is szavazásra akarták bocsátani. BALÁZS GUSZTÁV Szavaznak az egyetemisták Küldöttek és vendégek az aulában
