Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-11 / 266. szám

ŐRI íiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA / XXV. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1983. NOVEMBER , PÉNTEK Közérdekű bejelentések, panaszok A szó sem száll el nyomtalanul A községi tanácsok végre­hajtó bizottságai évente vizs­gálják a közérdekű bejelen­tések és panaszok intézéséről, a jogpolitikai irányelvek al­kalmazásáról szóló előterjesz­téseket. Egyszerűsítések Sülysápon, a nagyközségi közös tanácshoz a legutóbbi falugyűléseken sok állampol­gár tett közérdekű bejelentést a településfejlesztéssel kapcso­latban. A legtöbben — huszon­kilencen —, az út, járda, csa­torna panaszokat vetették fel. Akadtak közöttük olyanok, amelyeket már korábban megvalósítottak, néhány prob­léma megoldására viszont egyelőre nincs pénzügyi fede­zete a tanácsnak. A hozzászólók 30 napon belül választ kaptak az elin­tézés módjáról és határidejé­ről. Egy közérdekű bejelen­tést elutasítottak, két pa­naszt más szerv hatáskörébe utaltak. Az Elnöki Tanács 14/1973. számú határozata foglalkozik a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveivel. Ennek általános rendelkezéseit az ügyintézés során igyekeznek maximáli­san betartani, különös tekin­tettel a szocialista törvényes­ségre, az ellenőrzés eredmé­nyességére, az állampolgárok neveléséire, amely a jogsza­bály önkéntes követésén alap­szik. Fellépnek a társadalmi tu­lajdon megkárosítóival szem­ben, törekednek a kulturált és gyors ügyintézésre. Több egy­szerűsítési javaslatot dolgoz­tak ki. Házi vizsga Az államigazgatási jogal­kalmazás jogpolitikai elveit ugyancsak igyekeznek betar­tani. Különös gondot fordíta­nak a társadalmi tulajdon, az állampolgári érdekek és a család védelmére. Gondosan bírálják el a beadványokat és a panaszokat. Igyekeznek az ügyfeleket tájékoztatni a tanácstagokon keresztül min­den fontos közérdekű témáról. A szabálysértési ügyekben a bírság összegének kiszabá­sakor figyelembe veszik a cselekmény súlyát, az elkö­vető személyi körülményeit és anyagi helyzetét, az okozott kárt, a tett társadalmi veszé­lyességét. A korábbinál ma­gasabb összegűek a bírságok, amelyek a megelőzést szolgál­ják elég hatásosan. A jogalkalmazás gyakorla­tát az apparátusi és vezetői értekezleteken rendszeresen megbeszélik. A mendei ta­náccsal munkakapcsolatot ala­kítottak ki, kikérik egymás véleményét, ezzel is igyekez­nek a színvonalasabb állam- igazgatási munkára. A tanács ügyintézői isme­rik az erre vonatkozó hatá­rozatokat, házi vizsgát is tet­tek. Eredményesen számoltak be a tudnivalókról a tanács szakigazgatási szervének ve­zetője előtt. Hosszú távon Megállapítható, hogy a süly- sápi nagyközségi közös ta­nács egyre magasabb színvo­nalon látja el teendőit. Az úri tanácskirendeltség mun­kája is megfelel az elvárá­soknak, hosszú távon is biz­tosítottnak látszik az ered­ményesség, az államigazgatás­ban a jogpolitika érvénye­sülése. G. J. Elhunyt Szewczyk Ede A múlt héten még a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójának ünnepsé­gén vett részt a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban, ahol a Mun­ka Érdemrend, ezüst fokozata kitüntetést kapta. Már akkor, az ünnepség utáni percekben is hangoztat­ta: ez az elismerés nem első­sorban az övé, hanem a gyömrői székhelyű Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat egész kollektívájáé. Szewczyk Ede ugyanis ott több mint húsz évig — az alakulás óta — töltötte be az igazgatói tisztet. A két évtized alatt számta­lan eredmény fémjelezte ne­héz munkáját, de érték ku­darcok is. Sohasem tört le, mindig tudása legjavát nyújt­va dolgozott a jobb eredmé­nyekért. Fáradozásait siker koronázta, olyan változások történtek az ÉSZKV-nál, ame­lyek elválaszthatatlanok az ő nevétől. Gazdasági munkája mellett jutott ideje a társadalmi mun­kára is. Hosszú éveken át tagja volt a gyömrői nagy­községi párt-végrehajtóbizott­ságnak, valamint ellátta a pártbizottság mellett műkö­L labdarúgás, kézilabda A vasárnapi rangadó előtt A megyei II. osztályú lab­darúgó-bajnokság A-csoport- jában változatlanul éles és szoros a küzdelem. Egy-egy győzelemmel több helyet is előré lehet ugrani a tabellán. Jól példázza ezt a pilisiek esete, akik legutóbbi győzel­mükkel három hellyel kerül­tek előbbre. A felnőttek ta­belláján járásunk csapatainak helyezései: 1. Gyömrő 11 7 3 l 22-10 17 3. Üllő 11 4 6 1 16-12 14 8. Pilis 11 4 1 6 17-17 9 A Gyömrőnek ugyanannyi pontja van, mint a második helyezett Dánynak, csak az ificsapat jobb helyezése dönt. Éppen ezért nagy érdeklődés előzi meg a Gyömrő—Dány összecsapást, amelyre vasár­nap délután egy órakor kerül sor Gyomron. ★ Az ifiknél jelenleg ez a helyzet: 3. Gyömrő 11 7 3 1 22-11 17 4. Pilis 11 6 3 2 28- 9 15 8. Üllő 11 4 3 4 19-16 11 Az első és második helye­zett Nagykőrösnek és Picéi­nek is 17—17 pontja van. Köztük és a gyömrőiek kö­zött csak a gólkülönbség dön­ti el a helyezéseket. ★ Kézilabda MNK-mérkőzé- sen: Gyömrő—Albertirsa 37-21 (18-13) Albertirsa. Vezette: Stroh- mayer, Szabados. Az idegenben lejátszott ta­lálkozón félgőzzel is biztosan győztek a gyömrőiek. Ügy tű­nik, nagy a különbség a me­gyei I. és II. osztály között. Góldobók: Szabó Imre (11), Novák (7), Érsek T., Kiss Z. (5—5), Veres G. (4), Szellő J. (3), Barabás M., Benkő J. (1— 1). A fiatalok is helyet kaptak a csapatban, ígéretesen ját­szottak. _________ G. J. A nap kulturális programja Gyömrőn, 15 órától: a kép­zőművészeti gyermekklub és irodalmi klub foglalkozása, 16- tól: az ifjúsági; 18-tól a fel­nőtt népi tánccsoport próbája. Üllőn, 16-tól: a honismereti szakkör összejövetele, 18-tól discó. Vccséscn. 10-től és 14.30-tól Raplis Péter című mesejáték, belépődíj 16 forint, 17-től: az A/9 galambászkör foglalkozása és gépkocsivezető-tanfolyam. dő gazdaságpolitikai bizottság vezetői tisztét. Az idén feb­ruárban a gyömrői sport­egyesület elnökévé választot­ták. Minden megbízatását lelki- ismeretesen, nagy hozzáértés­sel teljesítette, ezért is övez­te őt megbecsülés nemcsak a szűkebb pátriában, hanem já- rásszerte. A hét elején ismét kórház­ba került és szerdán reggel szíve felmondta a szolgálatot. Szewczyk Ede életének 54. esztendejében elhunyt. Emlé­két megőrzik mindazok, akik ismerték, szerették őt. Temetéséről később törté­nik intézkedés. igy portré az alkotóközösségből/^ Emberi jelek a térben, rélink A Dél-Pest megyei Nagy £ István képzőművészeti cso- !; port regionális központja ^ november 7-e tiszteletére megkapta a Monori Já- '<j rásért kitüntető cmlékpla- ^ kettet. Ebből az alkalomból ^ mutatjuk be a művészkö- v zösség egyik tagját. Nemrégiben Gábor Éva gyömrői szobrászművész ki­állításán jártam Kecskeméten. A megnyitó beszédet Vígh Ta­más Kossuth-díjas szobrász- művész tartotta. Gábor Éva — Vígh Tamás tanítványa volt az Iparművé­szeti Főiskolán, így természe­tesen gyakorló és értő szem­mel figyelte, nézte, milyen „jeleket” is ad volt tanítvá­nya a világról mostanában. Beszédéből csak három mon­datot idézek — mert ez min­dent megmagyaráz —. és sok segítséget nyújt Gábor Éva művészetének megértéséhez. — A néző nehéz helyzetben van, mert ítélnie kell! Az al­kotó munkái nem látványo­sak és nem mindenki számá­ra közérthetőek, mert ő egy súlyos és komoly utat válasz­tott, aminek megértéséhez el­mélyült vizsgálódás szüksé­ges. ő az a művész, aki az életbe lépő valóságos teret ábrázolja, melyeken a formák gyönyörűsége és játéka a do­mináns. Gábor Éva nevét lapunk ol­vasói már sokszor olvashat­ták, például, hogy a mozgás- sérültek gyömrői kiállításán kiosztott emlékplaketteket, vagy a monori könyvtár fennállásának 30. évforduló­ján odaítélt érmeket ő készí­tette. Hogy a vasadi művé­szeti tábor egyik lelkes pat- rónusa, előadója volt, hogy a gyömrői tájház szépítésében is nagyon aktívan részt vett, vagyis, hogy mindig, minde­nütt ott van, ahol kell. Igazából, közelebbről azon­ban kevesen ismerik őt. — 1953-ban születtem Mo­hácson. 1975—80-ig az Ipar- művészeti Főiskola hallgatója voltam, ahol 1980-ban a szob­rász szakon végeztem. — mondja magáról. — Dolgozni korán kezdtem, mert már a főiskolán is kaptam megbíza­tásokat, például egy Balassi portré elkészítését, amit Hat­vanban állítottak ki a Balas­Könnyezve tisztítják Levelesládánkból Komoly és vidám feladatok A vasadi Kossuth Mg Szak- szövetkezet KlSZ-alapszerve- zete hangulatos vetélkedővel ünnepelte a NOSZF 66. ^évfor- dulóját. A versenyre hat csa­pat nevezett be. Meghívott vendégünk a községi párttit­kár Nánai Sándor volt. A szakszövetkezet elnökhelyette­se, Gál György által vezetett zsűriben Szüle Lajosné párt­titkár, Csizmadia Jánosné szb-titkár és Somodi József KISZ-titkár értékelte a vála­szokat. A vetélkedőnek része volt az a szellemi totó, amely a NOSZF és a Szovjetunió történetével foglalkozott, de szerepelt a műsorban sport­totó, vegyes kérdések, tréfás pingponglabda-hajítás, tánc­verseny is. Végeredmény: 1. az adminisztratív dolgozók NaNOSZFéra csapata (199 pont), 2. a Május 1. szocialis­ta brigád (169), 3. a tmk-mű- hely Anonymus csapata (164), 4. a szerszámkészítők Szuper­brigád gárdája (144), 5. a csomagolok Kossuth Lajos szocialista brigádja (123), 6. a tűzoltók József Attila szo­cialista brigádja (110). Min­den induló csapat oklevelet kapott. Az első három helye­zett tárgyjutalomban része­sült. Galambos Pál kultúrfelelös si utcában. A főiskola elvég­zése után rögtön Gyömrőre kerültem — a kisfiam is itt született —, és mint végzett szobrász azóta itt tevékeny­kedem ... — 1980. óta tagja vrgyok a Fiatal Képzőművészek Stúdió­jának, melynek szervezésével már sok országos kiállításon vettem részt. Kiállítottam a pécsi kisplasztikái bienná- lén a ravennai Dante kiállí­táson, a szegedi nyári tárla­ton, a hatvani Arcok és sor­sok portré biennálén, de még sokáig -orolhatnám. — Hogy érzi magát Gyöm­rőn? — Nagyon jól. Sok segítsé­get kaptam. A tanács például most utalt ki számomra egy műteremnek használható he­lyiséget, amit jelenleg hoznak helyre. A férjemtől, Pál Mi­hály szobrászművésztől is sok segítséget kaptam, 1981 óta pedig a Nagy István csoport tagja vagyok, ami külön nagy öröm számomra. Nagyszerű közösségi élet fojyik itt és nemcsak a közös érdeklődés, de baráti szálak is összeköt­nek már bennünket. A kecs­keméti stúdió kiállításomra például szinte mindenki el­jött. Mikor megérkeztek, szin­te megtelt a terem, együtt örültünk, szóval nagyon bol­dog voltam... — Csodálatos dolognak tar­tom azt is, hogy a szobrász­kodáson túl, olyan dolgokkal is foglalkozhatok, amelyek mindig is izgattak és érdekel­tek, például a művészetpeda­gógiával. , — Körülbelül két évvel ez­előtt megkeresett Nagy Sán- dorné, a járási pártbizottság politikai munkatársa és dr. Csernus J. Alánná, a járási hivatal közművelődési előadó­ja, s akkor született meg a vasadi művészeti tábor gon­dolata. Azóta kiderült, hogy a valóságban is meg tudjuk valósítani azt, ami eddig csak elméletben izgatott ben­nünket. Hiszen a cél nem le­het más, mint az elmélet át­vitele a gyakorlatba, ez azt hiszem nyugodtan mondha­tom —< 'nagyon- jó£ sikerült^ ét feltétlen folytatást kíván. jelen­— Mi foglalkoztatja leg? — A tér! Alkotásaimban igyekszem összekapcsolni a kultúrtörténeti, az építészeti és a szobrászati érdeklődése­ket. Olyan kisplasztika! és éremsorozatokat csinálok, ahol az egyes motívumokat az architektúra, a térbeli kap­csolat köti össze. Főleg bronz­ba és fába dolgozom, de na­gyon szeretem a követ is. — Min dolgozik, milyen megrendelései vannak? — Egy Mező Imre portrén, mely Zánkára, egy érmen, mely Mohácsra és egy fadom- borművön, amely Gyömrőre készül, mégpedig a dr. Szán­tai Györgyné tervei alapján felújított házasságkötő terem falára. A Rákosmezeje Tsz­szel havi ösztöndíjas szerző­désben vagyok, ezért most az irodájuk előtti parkba egy kis állatszobrot tervezek, ami; majd kőből, esetleg bronzból faragok. — Nagyszerű dolognak tar­tom, hogy járásunk egyik kö- zülete egy ilyen kezdeménye­zéssel segíti dolgozói művé­szeti fejlődését. Ez szerintem országos viszonylatban is pél­damutató. Novemberben egy kiállítást rendezek náluk, az őszi munkálatok befejezése után pedig egy előadást ^tar­tok a modern művészetről. — A művelődési házban hetente egyszer egy rajz­szakkört vezetek az általános iskolásoknak. A felhalmozó­dott szobrászati munkáim miatt csak ezt tudtam vállal­ni, a művészeti szakkörünk sajnos. így feloszlott. — Kérem, beszéljen egy kicsit bővebben — laikusok számára is érthetően — ar­ról, mit is közvetítenek mű­vei a ma emberének? — Munkáim egyik szerep­lője mindig valamelyik ter­mészeti erő és az ember tu­datos tevékenysége által fel­épített monumentális emlék­művek, az architektúra. Illet­ve ezek kettős viszonya, aho­gyan az egyik felőrli a mási­kat, de elpusztítani nyomta­lanul azért nem tudja. Ennek a küzdelemnek, az építésnek és pusztulásnak a kettőssége izgat, illetve az évszázadok során felépült és megmaradt kultikus dolgok nyomai... — Mit gondol, mi lehet az oka annak, hogy mint ember és mint művész egyaránt jól érzi Gyömrőn magát? — Kiemelkedő a közösségi élet. Ilyenről eddig még so­ha. nem hallottam. Itt olyan emberek élnek, akik képesek egy tájházat építeni, egy mű­vészeti központot „teremteni”, Kytarkács-tűzzománc mű­helyt létrehozni. -álük'TéépesÁ az egyéni, a közösségi és % művészeti érdekeket össze­kapcsolni. Itt az illetékesek ezt a három ténvezőt mindig szem előtt tartják. Kétségtelen, ilyen szárnyaló művészeti élet nem virágoz­hatna itt sem megértő és patronáló vezetők nélkül. Az ő odafigyelésükön és lelkese­désükön túl, a lakosság igé­nyessége is. segíti a munkát, hiszen közadakozásukkal és társadalmi munkájukkal már sokszor hozzájárultak az el­képzelések kivitelezéséhez... Monostori Kriszta A Budapesti ZÖLDÉRT monori kirendeltségén — mint a neve is elárulja — nemcsak a környék zöldségcllátásáról gondoskod­nak, hanem például naponta körülbelül 10 mázsa konyhakész hagymát is szállítanak a fővárosba. Rizmajer Jánosné és Szi­rom Kálmánné bizony könnyezve tisztítja a magyaros ételek egyik legnélkülözhetetlenebb alapanyagát Hancsovszki János (elvételé Jegyzet Meddig bocsánatos bűn? Az elmúlt héten, csü- törtökön délelőtt zaj­lott a monori nagyközségi közös tanácsnál a szabály­sértési tárgyalás, a helyi sütőüzem ügyében. Határo­zat akkor még nem szüle­tett. írtuk is, hogy visszaté­rünk rá. Közbejött az ün­nep, a három nap munka­szünet, nemigen volt alkal­munk meggyőződni róla: használ-e vajon a komoly, felelősségre vonó szó, a hi­vatalos számonkérés? Ked­den reggel egy kis ABC- áruházból vittem haza ked­vetlenül a friss kifliket. — Nem tudom, tetszik-e kérni? — tanácstalankodott az eladó, míg megmutatta a sötétre sült, kirepedezett, formátlan péksüteményt. Aznap reggel hirdetett határozatot a szabálysértési bizottság. A sütőüzem dol­gozói közül öten részesültek figyelmeztetésben. Tudo­másul vették, a határozat tehát jogerőre emelkedett. A tanács megkereste a ke- repcstarcsai központot is, figyelmeztetve a vezetőket a monori üzemben előfor­duló hiányosságok mielőbbi megszüntetésére. Figyel­meztették a monori üzem vezetőit is: figyeljenek job ban a technológiai szabá­lyok betartására. Aki ismeri a sütőüzem­ben tapasztalható gondo­kat, eltűnődik. Hasznos lesz-e vajon a jogszabály adta lehetőségek közül ez a legenyhébb fajta felelős- ségrevonás? Ki tudja, mit eredményezett volna egy- egy személyre szóló, maga­sabb pénzbírság...? Talán azt — amitől kimondva és kimondatlanul mindenki tartott —, hogy veszik a kalapjukat a nagy nehezen megszerzett és megtartott dagasztok, feladók, pékek. S akkor egy ideig esetleg még ilyen kenyér, még ilyen péksütemény sem jut az asztalokra. Ám ebből az alapállásból ítélni csak egyetlenegyszer lehet. Ily módon ugyanis az üzemben minden bűn bocsánatos bűnnek számít. Q egyszercsak azon kap­*“7 juk magunkat, hogy kiszolgáltatottak vagyunk kenyérügyben. S esszük vagy nem esszük, kérjük vagy követeljük — nem kapunk mást. K. Zs. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents