Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-11 / 266. szám
[ IHa; 12 <»l«8al | PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Ár« 1,40 forint 1983. NOVEMBER 11., PÉNTEK állásfoglalás küldöttségünk lengyelországi látogatásáról • • ülést tartott a Minisztertanács A területfejlesztés állami feladatai Egyes gazdasági szabályzók és az adózás módosítása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a terület- és településfejlesztéssel összefüggő állami feladatokra. Megbízta az Országos Tervhivatal elnökét, valamint az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy dolgozzák ki, bocsássák társadalmi vitára, majd ezt követően terjesszék a Minisztertanács elé a hosszú távú területfejlesztési célokat és feladatokat. A kormány határozatot hozott az egyes gazdasági szabályozók módosításéról. 1984. január 1-től többek között változnak a vállalati ár-, jövedelem- és keresetszabályozás, a mezőgazdasági ár- és pénzügyi szabályozás egyes elemei, módosul a dolgozók bértarifája, és ezzel párhuzamosan egyszerűsödik a vállalatok kategóriába sorolásának rendje. A Minisztertanács döntése értelmében ugyancsak január 1-től 10 százalékkal emelkedik a gazdálkodó szervezetek társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége, a korábbi fogyasztói áremelések ellentételezését szolgáló személyi jövedelemkiegészítéseket be kell építeni a bérrendszerbe. A kormány megváltoztatott több, a lakossági adózással kapcsolatos rendelkezést. 1984. január 1-től — a háztáji és kisegítő gazdaságokban elérhető jövedelmek kivételével — valamennyi egyéb adóköteles jövedelmet új általános jövedelemadó szabályoz. Ezzel összhangban módosulnak a lakossági adóigazgatásra és társasági adózásra vonatkozó előírások is. A Minisztertanács áttekintette az országgyűlés őszi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat és kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, s az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket. ★ A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa megtárgyalta és jóváhagyta a Kádár János által vezetett párt- és kormányKÖZTEHERVISELÉS A z ország több mint 10 millió állampolgára közül mintegy 2,5 millióan fizetnek általános jövedelemadót, szellemi foglalkozásúak jövedelemadót, illetve a háztáji és kisegítő gazdaságok utáni adót. A jövedelemadókból származó éves költségvetési bevétel mintegy 3 milliárd forint. Az új rendelet az általános jövedelemadó és a szellemi foglalkozásúak jövedelem- adójának rendszerét módosítja és egységesíti; az »seték túlnyomó többségében mérsékli az adót. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója nem változik. Nem érinti az intézkedés a munkaviszonyból, a szövetkezeti tagságból származó és az ezzel azonos megítélés alá eső nyugdíj- járulék-köteles jövedelmeket sem. Az új adórendszer megszünteti a különböző tevékenységek révén szerzett jövedelmek eltérő mértékű adóztatását. Az általános közteherviselés szellemében az adó nagysága a megszerzett jövedelemtől függ. Az adókulcsok továbbra is progresszív adózást írnak elő, de az egyes jövedelemsávokhoz tartozó adóteher csökken, ezzel a korábbinál jóval magasabb jövedelemhatárok esetén érvényesül csak erős progresszió. Az új szabályozás szerint a foglalkozások, tevékenységfajták szerint különböző mértékű adóztatás helyett egységesen, kizárólag az összjövedelem nagysága alapián kell az adót fizetni. Ez azzal is jár, hosv a különböző forrásból származó . jövedelmeket összevontan adóztatják. Az adóztatás egységes, a korábbinál kisebb tételeket tartalmazó adókulcstáblázat alapián történik. A bevételeket terhelő költségeket természetesen a tevékenységek eltérő jellegének megfelelően különböző mértékben lehet levonni. Az adó alapja (adóalap) az így kialakított tiszta jövedelem. Mivel általában csökken az adó eddigi progressziója, az állampolgárok — magasabb árbevétel esetén is — érdekeltté válnak abban, hogy tevékenységüket bővítsék. Kedvezőbbé válik az idős kor és a munkaképesség csökkenése miatt adómentességet élvezők helyzete, mert 1984-től kezdve — a korábbiaktól eltérően — csak az évi adómentességi jövedelemhatárt (48 000 forintot) meghaladó jövedelmük után kell adózniuk. Előnyösebb az új költségelszámolási rend is, mert az adóalap kiszámításakor — ténylegesen felmerült kiadásokon túlmenően — lehetőség nyílik meghatározott körben a tevékenység gyakorlásához szükséges eszközök kopásának (értékcsökkenésének) költségként való elszámolására. S zámos könnyítés mellett január 1-től szigorúbb következményei lesznek az adóeltitkolásnak. Az eddigi — túlnyomó többségében szabálysértési — bírság helyett felemelt adót állapítanak meg. Ez az adóhiány 20 százalékától 50 százalékáig terjedhet. A jövedelemadóval kapcsolatos adóhatósági hatáskörök többsége vidéken a megyei, illetve megyei városi illetékhivatalokhoz kerül (a fővárosi kerületek eddigi hatásköre változatlan marad). Az átcsoportosítás a nagyobb szakértelmet igénylő feladatok jobb végrehajtását segíti elő, egyidejűleg a korszerűbb adatfeldolgozásnak, jövedelemnyilvántartásnak. az adminisztráció egyszerűsítésének a feltételeit is megteremti. küldöttség október 26—27-i lengyelországi látogatásáról szpló jelentést. Á szívélyes, nyílt, elvtársi légkörben, a két nép közötti hagyományos barátság jegyében folytatott tárgyalásokat valamennyi megvitatott kérdésben az egyetértés és a nézetazonosság jellemezte. Kifejezésre jutott az a közös szándék, hogy minden területen tovább erősödjön a két szocialista ország együttműködése. A Politikai Bizottság és a Minisztertanács megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás hasznos hozzájárulást jelent .az MSZMP és a LEMP együttműködésének további elmélyítéséhez, a két ország közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztéséhez, a magyar és a lengyel nép barátságának erősítéséhez, a szocialista közösség egységének megszilárdításához. Befejeződött a találkozó ítoséá Szerződés Csütörtökön Szófiában befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjei elnökeinek konzultatív találkozója. A tanácskozáson megvitatták az európai biztonság és együttműködés megszilárdításával kapcsolatos kérdéseket és dokumentumokat fogadtak el, amelyeket közzé- tesznek. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke csütörtökön fogadta a tagállamok parlamentjeinek elnökeit, köztük Apró Antalt, az országgyűlés elnökét Kádár János kitüntetést adott át Gastáv Hasaknak Magyar-csehszlovák tárgyalások Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön hivatalos barátó látogatásra Prágába érkezett Az MSZMP KB első titkára Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára meghívásának tesz eleget. A magyar és csehszlovák zászlókkal feldíszített prágai főpályaudvaron elsőként a vendéglátó Gustáv Husák üdvözölte a vonatból kilépő Kádár Jánost, valamint a kíséretében lévő Szűrös Mátyást, az MSZMP KB titkárát és Kótai Gézát, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetőjét. A fogadtatáson megjelent Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, ott voltak Csehszlovákia politikai és társadalmi életének képviselői. A megérkezést követően Kádár János és Gustáv Husák jó ismerősökként köszöntötték egymást, hiszen a két párt vezetője az utóbbi időben évente találkozott. Gustáv Husák legutóbb tavaly szeptemberben járt Budapesten. A mostani legmagasabb szintű tanácskozás a két párt és a két kormány rendszeres kapcsolattartásának fontos állomása. Éppen egy hónappal ezelőtt folytatott megbeszéléseket Prágában Lázár György vezetésével magyar kormányküldöttség. Kádár János és kísérete a pályaudvarról a prágai várba hajtatott, ahol délelőtt megkezdődtek a két párt vezetőjének tárgyalásai. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára Vasil Bilakkal, a CSKP KB elnökségének tagjával, a KB titkárával folytat megbeszéléseket. Délben kitüntetési ünnepségre került sor a prágai vár dísztermében. Kádár János ünnepélyes külsőségek között átadta Gustáv Husáknak, a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjét. A ■ magas kitüntetést a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban valamint a két ország kapcsolatainak elmélyítésében szerzett érdemeiért adományozta az Elnöki Tanács a CSKP KB főtitkárának. Az ünnepségen Kádár János és Gustáv Husák beszédet mondott. A kitüntetés ünnepélyes átadását követően Gustáv Husák díszebédet adott Kádár János tiszteletére. Az MSZMP KB első titkára rövid pohárköszöntőjében a többi között leszögezte; „E mostani megbeszélések is hatékonyan hozzájárulnak pártjaink, országaink és népeink barátságának, testvériségének és együttműködésének fejlődéséhez”. A délutáni órákban Kádár János a prágai nagykövetség épületében találkozott a magyar kolónia képviselőivel. Az MSZMP és a CSKP tárgyalóküldöttsége Kádár János és Gustáv Husák vezetésével a kora esti órákban záró megbeszélést tartott Magyar részről ezen részt vett Szűrös Mátyás és Kótai Géza, valamint Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. A CSKP delegációjának tagja volt Vasil Bilak. (A beszédeket a 2. oldalon ismertetjük.) A d©I§ozók ebeinek részvételével 3. oldal: Harmadik jelöltet állítottak A karfiolügy és ami utána jön 1. oldal: SoSiféle halat árultak Krónikások versenye 6. oldal: Ceglédi centenárium 9—10. oldal: Rádió*, tv-műsor a jövő hétre Békenagygyűlés Bu áapsstei A fővárosi dolgozók ezrei csütörtökön azért látogattak el a Budapest Sportcsarnokba, hogy tiltakozzanak az Amerikai Egyesült Államok tervezett rakéta telepítése ellen, felemeljék szavukat az emberiséget fenyegető veszélyekkel szemben, követeljék az általános és teljes leszerelést, támogatva az enyhülési folyamat erősítését. A Koltay Gábor rendezte kulturális műsor után Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára lépett a mikrofonhoz, s üdvözölte a politikai demonstráció résztvevőit. Beszédében hangsúlyozta: a szocializmus és a béke egymástól elválaszthatatlan fogalmak, hiszen építőmunkánk céljait csak nyugodt körülmények között válthatjuk Megszűnik a kötelező tartalékalap A mezőgazdaság feladatai A nehézségek ellenére jelentős eredmény ' A magyar agrártermelés az Ismert nehézségek — aszálykár, a cserearányok romlása, a külpiaci verseny fokozódása — elleniére jelentős eredményeket érit el 1983-ban. Mert igaz ugyan, hogy a szárazság több növényünk hozamát csökkentette, de az állattenyésztés így is teljesíti tervét, növekedik a kiegészítő tevékenység volumene. Az elkövetkező évet kellőképpen megalapozták nagyüzemeink: biztosított a takarmány. Búzából a népgazdaság igényének megfelelően a tervezettnél 3 százalékkal többet vetettek a nagyüzemek. A gazdaságok nyeresége viszont a vártnál kisebb lesz. összességében teljesülhet az élelmiszeripar terve is. Egyebek között erről tájékoztatta tegnap délután a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban a tárca minisztere, Váncsa Jenő, Heves, Komárom, Nógrád és Pest megye, valamint Budapest agrárágazati vezetőit, üzemi irányítóit. A jövő évben az alaptevékenységben az 1982-es eredményeket kell elérni, a nem rubelelszámolású exportban is a tavalyi árbevétel a . cél. A beruházások közül egyebek közt a gabona- és bortárolók építését, a meliorációt részesítik előnyben. Nem csökkenhet a cukorrépa területe, a burgonyáét pedig valamelyest növelni szükséges. A legsúlyosabb aszálykárt szenvedett gazdaságokban is garantálja a termelés folyamatosságát, és mód nyílik bizonyos fejlesztésre is. Váncsa Jenő ezt követően foglalkozott az 1984-től érvényes szabályozómódosítással. Átlagosan 20 százalékkal mérséklődik a jövedelemadó, ugyanakkor növekszik a földadó. Megszűnik a kötelező tartalékalap-képzés és a tejértékesítési prémium. Jelentősen emelkedik a kedvezőtlen adottságú üzemek alapár-kiegészítése. Közelítik a mező- gazdasági nagyüzemek ipari és szolgáltató tevékenysége után fizetendő adók rendszerét az iparvállalatokéhoz. A bér- és keresetszabályozásiban nem lesz változás. A miniszter végezetül megállapította, hogy az elvonások, a szigorú feltételek közepette csak jobb termelésszervezéssel, nagyobb fegyelemmel, az áruk minőségének javításával képesek az érintett gazdaságok, vállalatok az előttük álló komoly feladatokat teljesíteni. V. B. valóra. Az imperialista köröl azonban most arra töreksze nek, hogy megbontsák a kialakult katonai erőegyensúlyt, s maguk felé billentsék a mérleg nyelvét. Világszerte fokozódik a feszültség, s az emberiség aggódik: a szülő gyermekéért az ifjú a jövőjéért, követelve az értelmes és tartalmas élet jogát; az idősebbek pedig élvezni szeretnék eddigi munkájuk gyümölcsét. Ezért jöttek el a sportcsarnokba e korosztályok képviselői, akik természetesen nemcsak önmagukat, hanem kollégáikat, diáktársaikat is képviselik. És azt sem túlzás kijelenteni, hogy ez a demonstráció egész dolgozó népünk akaratát, a béke megoltalmazásánajr szándiékát fejezi ki, erősíti — mondotta végül Maróthy László, megnyitva az Országos Béketanács kezdeményezte rendezvényt, amelynek szervezéséből több más politikai szerv is kivette részét. Elsőiként dr. Hollán Zsuzsa akadémikus Az orvosok a békéért nemzetközi mozgalom magyar tagozatának vezetője szólt, majd Horváth József, a Csepel Szerszámgépgyár Béke szocialista brigádjának a vezetője, Hídvéghy Melinda, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem negyedéves hallgatója s Keresztúry Dezső akadémikus, az Országos Béketanács tagja. Ezután Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára mondott beszédet. — Közel kerültünk a fegyverkezési verseny újabb szakaszához, a közép-hatósugarú, nukleáris robbanótölteteket hordozó amerikai rakéták nyugat-európai telepítéséhez. Ha ezeknek az eszközöknek a telepítésére sor kerül, kétségtelenül közelebb esünk egy termonukleáris katasztrófa, egy újabb világháború veszélyéhez I is — kezdte beszédét Pozsgay Imre. — Ám reméljük még ma is, hogy a két világhatalom genfi tárgyalásain kedvező fordulat következhet be, s akkor a fegyverek egyensúlya alacsonyabb fokon valósulhat meg. Nem hihető, hogy a mai fegyverek árnyékában létezhet erő, hatalom; amelynek érdeliében állhat az egész emberiség elpusztulásával járó világégés kirobbantása. A mi békemozgalmunk kormánypárti —' hangoztatta —, mert a kormány is békepárti. De jól csináljuk-e a dolgunkat, ha a béke ügyét letesszük a nekünk való, ámde mégiscsak hivatalos intézmények kézébe, s mi csupán ösztökéljük ezeket az intézményeket, hogy teljesítsék kötelességüket? Önbecsülésünkhöz az is hozzátartozik, hogy nem elégít ki bennünket a mégoly jószándékú kormány tevékenysége sem, ha magunk közvetlenül nem vehetünk részt a békét szolgáló cselekvés kimunkálásában; ha jelenlétünkkel és közreműködésünkkel nem fejezhetjük ki, hogy mélységesen aggaszt bennünket az imperialista körök törekvése a háborús feszültség növelésére; hogy elítéljük a közép-hatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítését, hogy mélységesen szolidárisak vagyunk a közvetlenül fenyegetett európai és amerikai népek lenyűgöző, milliókat nyílt cselekvésre késztető mozgalmával. — Örömeinket szaporítani, bajainkat gyomlálni, ritkítani kellene. Kinek-kinek megvannak ehhez a személyes tervei. De amikor e tervek megvalósításán fáradozunk, lássunk hozzá az eddiginél is erősebb szocialista nemzeti közösságtudat felépítéséhez önmagunkban, ami által egyenként jobb emberek, vagyis többek leszünk — mondotta befejezésül Pozsgay Imre. Aczél György Komárom megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Komárom megyébe látogatott. A vendéget a gyermelyi Petőfi Termelő- szövetkezetben fogadta Anta- lóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára és Varga Gyula, a Komárom megyei Tanács elnöke, Tóth , Béla, a tsz elnöke beszámolt a 4500 hektáron gazdálkodó nagyüzem eredményeiről és gondjairól. A látogatás következő állomása a BHG tatabányai gyára volt. Ezután Aczél Gyöngy Tatabányán, a megyei párt- bizottság székházában a megye üzemeinek, intézményeinek, tömegszervezeteinek képviselőit aktívaülésen tájékoztatta az időszerű ideológiai kérdésekről.