Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-06 / 236. szám
1983. OKTÓBER 6., CSÜTÖRTÖK Szovjet békekezdemén (Folytatás az 1. oldalról.) közvetlen tárgyalásokat is "felytatni az Egyesült Államokkal. A nemzetközi helyzetről adott iiészletes elemzésben Trojanovszkij beszélt az európai közepes hatótávolságú rakétákról folyó tárgyalások helyzetéről is. „Lesz megállapodás vagy nem lesz, éz az Egyesült Államoktól függ. Az európai nukleáris fegyverekkel foglalkozó sízovjet—amerikai tárgyalások mostani fordulója döntő jelentőségű ebben az értelemben” — jelentette ki. „Ha Washington álláspontja ugyanúgy nélkülözni fogja a koristruktivitást, mint eddig, ha a dolog az új amerikai rakéták fizikai értelemben való telepítéséig fajul, akkor természetesen konkrét intézkedésekhez kell folyamodnunk az erők egyensúlyának megőrzése végett európai és globális méretekben... A nemzetközi helyzet elemzésében abból indult ki, hogy „a föld már szinte megrokkan a felhalmozódott fegyverek súlya alatt”. Súlyosbítja a dolgot az, hogy erősen fokozták tevékenységüket azok az erők, amelyek baját beteges ambícióik nevében tovább rontják a nemzetközi légkört. Trojanovszkij rámutatott, hogy az Egyesült Államok nukleáris erőinek minden láncszemét erősíti vagy korkorszerűsíti. „A féktelen fegyverkezés Igazolására háborús pszichózist szítanak, és a legdurvább provokációktól sem riadnak vissza” — folytatta a szovjet küldött. Rámutatott, hogy Ezovjet részről elvszerű értékelésit adtak a dél-koreai repülőgép katasztrófájáról. A Szovjetunió kifejezte sajnálatát az áldozatul esett emberek élete felett. Ugyanakkor úgy véli, hogy „diverzió tőrként a béke ellen, a militarista politika és a katonai költségvetések további duzzasztása nevében”. A Szovjetunió állítólagos „túlfegyverkezésével” kapcsolatos állításokra Trojanovszkij azoknak a tényeknek az idézésével válaszolt, amelyek szeróat a NATO és a Varsói Szerződés között mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverek tekintetében hozzávetőleges egyenlőség alakult ki. A közel-keleti helyzetről szólva a szovjet delegátus rámutatott, hogy az Egyesült Államok teljesen indokolatlanul „létfontosságú érdekszférájának” nyilvánította a térséget és agresszív politikájának folytatására ösztönzi Izraelt. A közép-amerikai helyzetről a szovjet ENSZ-nagykövet kifejtette, hogy semmiféle „Moszkva és Havanna mesterkedéséről” szóló demogógia sem leplezheti el az igazságot, azt, hogy az Egyesült Államok agressziót szervez Nicaragua ellen. Az Afganisztán körüli problémát a szovjet delegátus szerint az afgán kormány javaslatai alapján kell megoldani. Pozitív jelentősége van az ENSZ-főtitkár megbízottján keresztül folytatott tárgyalásoknak is. Ezek még hasznosabbak lehetnének, ha Pakisztán átfogóbban közelítené meg őket. A távol-keleti feszültségeket növelő tényező: „Japán vezető köreinek úgy látszik, imponál, hogy a NATO távolkeleti partnerének kezdik tekinteni” — jegyezte meg a szovjet küldött, hozzáfűzve ehhez, hogy a Szovjetunió továbbra is a szovjet—japán kapcsolatok javítására törekszik. Egy olyan hatalmas ország, mint a Kínai Népköztársaság, sok tekintetben képes _ hozzájárulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a nukleáris háború veszélyének megszünOKP-FKP megbeszélések Az eurorekéták veszélyei Az olasz és a francia kommunista párt aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az euro- rakéták telepítése újabb fegyverkezési versenyt von maga után. Ez veszélyes volna a kontinensre és az egész világra nézve, felvetné a nukleáris konfliktus lehetőségét — áll abban a közös nyilatkozatban, amelyet Rómában adtak ki szerdán Enrico Ber- lingwer és Georges Marchais tárgyalásainak befejeztével. A két párt megítélése szerint elsőbbséget kell biztosítani a kiegyensúlyozott fegyverzetcsökkentési célzó tárgyalásoknak. Ezzel összefüggésben szükségesnek tartanak minden olyan javaslatot, politikai és társadalmi erőktől származó ösztönzést, amely a tárgyaláspk határidő nélküli meghosszabbítására és a rakétatelepítés felfüggesztésére irányul. Ami a francia atomfegyverek problémáját illeti, Georges Marchais az FKP álláspontját ismertetve leszögezte: ha Genfben nem születik megállapodás, össz-európai értekezleten kellene dönteni a kérdésről. Az OKP véleményét megfogalmazó Berlinguer úgy nyilatkozott, hogy a francia és a brit fegyvereket „figyelembe kell venni, de nem tárgyalási elemként, hanem úgy, mint amelyekkel általában számolni kell az egyensúly meghatározásánál”. tetőséhez — jelentette ki a szovjet fődelegátus. „A Szovjetunió kész a Kínával folytatandó politikai párbeszédre a kétoldalú kapcsolatokról és a békét és biztonságot érintő legfontosabb problémákról.” Bármilyen bonyolult is a helyzet, reális lehetőségek vannak a nemzetközi kapcsolatok e nehéz szakaszának leküzdésére — állapította meg beszédének zárógondolataként Oleg Trojanovszkij. ☆ Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára szerint az ENSZ- közgyűlés vitájában kedden előterjesztett szovjet kezdeményezések érdekesek ' és nagy figyelmet érdemelnek. Fülöp-szigstek leértékelték a pesót Leértékelték a Fülöp-szige- tek nemzeti valutáját. A központi bank szerdán engedélyezte a peso lebegtetését, ami gyakorlatilag annak több mint 20 százalékos leértékelődésével járt. A Fülöp-sziigeiteki pénz leértékelése azoknak a takarékos- sági intézkedéseknek a részét képezi, amelyeket a külföldi pénzügyi támogatás megszerzése érdekében hajt végre a gazdasági csőd szélén álló ázsiai ország. Marcos elnök igyekszik helyreállítani a nemzetközi üzleti világ bizalmát, amelyet megingatott a Beni- gno Aquino ellenzéki vezető meggyilkolását követő heves tiltakozási hullám. Tiltakozás az NSIK-kzn a telepítés ellen Országos figyelmezte A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) felhívására szerdán 11 óra 55 perctől 12 óráig az NSZK egész területén figyelmeztető munkabeszüntetést tartottak a dolgozók, követelve, hogy ne telepítsék nyugatnémet területre az amerikai rakétákat. Az egész országban nemcsak a gyárakban állt le a termelés, nemcsak a hivatalokban szüntették be a munkát, de öt percre megbénult az egész közlekedés is. A járművek vezetői mikrofonon keresztül ismertették az utasokkal a DGB-felhí- váist. A DGB felhívása szerint a genfi tárgyalások „5 perccel 12 előtt” elérkeztek ahhoz az utolsó pillanathoz, amikor még van lehetőség a megegyezésre az európai közép-hatótávolságú fegyverek ügyében, amely után azoqban a nemzetközi helyzet további kiéleződésére lehet számítani. Az országos munkabeszüntetéssel egy időben, a DGB kétnapos, kölni békekonferenciáján, Ernst Breit elnök minden eddiginél határozottabban sürgette: a két nagyhatalom használja ki az utolsó pillanatot, kössön kompromisszumos megállapodást Genfben. Cuellar jelentése a közel-keleti helyzetről Dzsemjeit tárni jam eihnzék Eljött az ideje annak, hogy alapvetően és átfogóan újra elemezzék a közel-keleti válságot — jelentette ki kedden New Yorkban Jamer Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár. A közel-keleti helyzetről készített jelentésében a világszervezet' főtitkára annak a véleményének adott hangot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kulcsfontosságú szerepet játszhat a probléma megoldásában, amennyiben minden érdekelt félnek módot adnak a folyamatban való részvételre. A jelentés ismertetésével egy időben a libanoni ellenzék vezetői Amin Dzsemajel államfőt tették felelőssé a szeptember 25-i tűzszüneti megállapodásban elhatározott nemzeti párbeszéd késleltetéséért. Nabih Berri, az Amal nevű síita szervezet főtitkára rámutatott, hogy a Bejrútban hatalmon lévő kormányzat csupán arab és nemzetközi nyomásra egyezett bele a. nemzeti megbékélési konferencia ösz- szehívásába, de a gyakorlatban halogató, időhúzó manőverekhez folyamodott. Szelim al-Hossz volt miniszterelnök, a befolyásos szunnita körök képviselője szintén az államvezetést marasztalta el. Mindketten visszautasították azt a hivatalos, jobboldaÉ. keinek a mbotrepülőgép-alkatrészek? Zárlat Greenhorn Gsmmoaon A brit hadügyminisztérium október közepétől korlátozza a polgári légiközlekedést az amerikai manőverező robotrepü- lőgápek egy része angliai telepítési helyének kijelölt Green- ham Common légitámaszpont körzete fölött. Ideiglenes jelleggel — három hónapra — katonai légi ellenőrzési zónát ve Jetnek be a báziis térségében. A katonai légi ellenőrzési zóna kijelölésének bejelentése szinte egybeesik a brit atomfegyver-ellenes mozgalom közRowny nyilatkozata Újabb genfi forduló kezdődött Szerdán Genfben a küldöttségvezetők találkozójával felújították a szovjet—amerikai tárgyalásokat a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről. A Szovjetunió küldöttségét Viktor Karpov, az Egyesült Államok delegációját Edward Rowny vezeti. Rowny Genfbe érkezésekor a sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában elmarasztalta a Szovjetuniót a szovjet terület fölé behatolt dél-koreai repülőgép lelövése miatt, de kijelentette, hogy a genfi tárgyalásokat ennek ellenére folytatni kell. A továbbiakban azt bizonygatta, hogy az amerikai küldöttség a fennálló nézetkülönbségek csökkentésére fog törekedni, és hozzáfűzte: „az előrehaladás attól függ, hogy a szovjet fél viszonozza-e majd ezt az erőfeszítést”. lésével, hogy megtörténtek az előkészületek az amerikai rna- nőverező robotrepülőgépek részeinek a szállítására a támaszpontra. A mozgalom szerint október 14-éveI kezdődően érkeznek meg az első alkatrészek a bázisra. li vádat, hogy Valid Dzsumb- latt, a Haladó Szocialista Párt elnöke Libanon felosztására tett kezdeményezést a drúz helyi közigazgatás, a lakosság ügyes-bajos dolgaival foglalkozó népi bizottságok megszervezésével. Szintén a libanoni eseményekei függ össze: Spanyolország nbm engedi meg, nogy a területén lévő amerikai katonai támaszpontokat az Egyesült Államok igénybe vegye a libanoni háborúban való részvételhez — jelentette ki Fernando Moran spanyol külügyminiszter. ísl Aviv lihd-pérti kemény siskáit Jichak Samir kijelölt izraeli miniszterelnök szerdán felkereste a parlament elnökét. Bejelentette, hogy megalakította Likud-párti kormányát, és hétfőre kár bizalmi szavazást a törvényhozásban. A kormánylistát nem tették közzé. Előzőleg Samirnak sikerült megalkudnia parlamenti szövetségeseivel és biztosítania a kabinet fennmaradásához szükséges szavazatarányt — jelentette a jeruzsálemi - rádió. A két német állam felelőssége Frith Honetker interjúja Az NDK és Ausztria kapcsolatainak fejlődését méltatta Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke osztrák újságíróknak adott szerdai nyilatkozatában abból az alkalomból, hogy a közeljövőben az NDK-ba látogat Rudolf Kirchschläger .szövetségi elnök. Honecker az interjúban foglalkozott a Nyugat-Európában tervezett amerikai rakétateíe- pítésre adandó ellenintézkedésekkel is. Erich Honecker — mint az Határozat a brit Munkáspárt kongresszusán Az egyoldalú leszerelésről A brit Munkáspárt kongresszusa szerdán kora délután nagy többséggel megerősítette a pártnak a brit nukleáris erők „egyoldalú leszerelését” szorgalmazó eddigi politikáját. Az e tárgyban beterjesztett határozati javaslatokat az országos végrehajtó bizottság nem támogatta. Abból a meggyőződésből indult ki, hogy az „ellenszolgáltatás nélküli leszerelés” igénye — amit az egymást követő pártkongresz- szusok kifejezésre juttattak, majd a párt választási kiáltványa is tartalmazott — a szavazók nagy hányadát , elidegenítette. Ezért fordult inkább az egész NATO-straté- gia atomfegyvermentesitése felé. A kongresszus azonban nem járult hozzá a politikamódosításhoz. Walesa Mobel-békedijat kapott Méltatlan politikai döntés A norvég Nobel-bákedíj bizottsága szerdán Lech Walesának ítélte az 1983. évi No- bel-békedíjat. Walesát a nyugatnémet Bundestag képviselői jelölték. Az idei Nobel-békedíj jelöltjei között 75 személy és szervezet szerepelt, köztük Philip Habib volt amerikai közel-keleti különmegbízott, és a fajüldözés ellen küzdő, dél-afrikai néger püspök, Desmond Tutu. A díj eddigi tulajdonosai sorában egyebek között olyanok vannak, mint Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, Menahem Begin volt izraeli miniszterelnök — ami azt mutatja, hogy a díj odaítélésében már korábban is közrejátszottak a díjhoz méltatlan politikai megfontolások. GENFBEN MEGKEZDŐDÖTT a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról és csökkentéséről szóló szovjet—amerikai tárgyalások következő fordulója. Az APN szovjet sajtóügynökség ezzel kapcsolatos kommentárjában egyebek között megállapítja: Az eddigi fordulók azt bizonyítják, hogy megegyezés csakis az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének betartásával érhető el. Erről taT núskodik a SALT—I és a SALT—II szerződés példája is. A washingtoni vezetés azonban jelenleg figyelmen kívül hagyja ezt a fontos elvet. Mint ismeretes, a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati erői három összetevőből állnak: földi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakétákból, tengeralattjárókon elhelyezett rakétákból és nehézbombázókon szállítható ballisztikus rakétákból. A két fél ezen a „triászon” belül, különböző objektív és szubjektív okok miatt különböző arányban fejleszti hadászati erejét. Mindazonáltal hadászati erőik egészükben hozzávetőlegesen egyenlőek. A Szovjetuniónak például több földi telepítésű rakétája van, az Egyesült Államok pedig a tengeralattjárókon és a bombázókon elhelyezhető rakétákból rendelkezik nagyobb mennyiséggel. A Szovjetunió APM-KOMMENTÁR A SALAR7-TÁRGYALÁS0KRÓL AZ EGYENLŐ BIZTONSÁG EL VÉN összesen 7 ezer nukleáris robbanótöltettel, míg az Egyesült Államok több mint 10 ezerrel rendelkezik. Washington arra törekszik, hogy mesterségesen felossza a hadászati eszközöket, mégpedig „destabilizálóbbakra” és „kevésbé veszélyesekre”. És szerinte a földi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakéták az első csoporthoz tartoznak. AZ AMERIKAI javaslat alapján mindkét félnek 5 ezer egységre kellene csökkentenie a rakétákra szerelt nukleáris robbanótölteteket. Az első pillantásra ez az egyenlőség megteremtésére, sőt a nukleáris fegyvertár csökkentésére irányuló kezdeményezésnek tűnik. Ám Washington azt javasolja, hogy az 5 ezer robbanótöltetet egyenlő arányban osszák fel az interkontinentális rakéták és a tengeralattjárókon elhelyezett rakéták között. A szovjet interkontinentális rakétákon a robbanótöltetek 70 százaléka van elhelyezve, míg az Egyesült Államok ilyen célbajuttató eszközein csak az amerikai „robbanófejek” 20 százaléka. Tehát az amerikai elképzelés szerint a Szovjetuniónak felére kellene csökkenteni a hadászati erűinek alapját képező interkontinentális ballisztikus rakétákon elhelyezett robbanótölteteket. Az Egysült Államok pedig lehetőséget kapna arra, hogy növelje interkontinentális rakétái és robbahótöltetei számát. Az amerikai tengeralattjárókon elhelyezett rakétákon 5 ezer robbanótöltet van, a szovjet tengeralattjárók viszont csak 2 ezer robbanótöltetet hordoznak. Tehát a Szovjetunió az amerikai javaslat elfogadása esetén vagy beleegyezne abba, hogy ezen a téren megmarad a nyilvánvaló amerikai fölény, vagy kénytelen lenne fokozni a tengeralattjárók építését. A nehézbombázókat tekintve az Egyesült Államok többszörös fölényben van a Szovjetunióval szemben. Az amerikai sajtó olyan értesüléseket szivárogtatott ki, amelyek szerint Washington hajlandó beleegyezni, hogy mindkét oldalon 400 bombázó maradion. Ám az Egyesült Államokban jelenleg 343 bombázó gyártásának programja folyik és 234 további van tartalékban. EzenADN, az APA osztrák hírügynökségnek az interjúról készített összefoglalóját idézi — utalt arra, milyen ellenintézkedésekkel reagálhatnak a Varsói Szerződés országai az amerikai rake újtelepi tésje. A NATO rakétatelepítási határozatának végrehajtásával — amely bonyolultabbá tenné a politikai helyzetet, és leiidézné egy új világh íború veszélyét —• a világ más lenne, mint korábban — állapította meg Honecker. Ebben az esetben a Varsói Szerződésnek megfelelő intézkedéseket kell tennie, hogy ellensúlyozza az új amerikai rakétákat, és ennek során megtörténhet, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban és Csehszlovákiában nagyobb hatótávolságú taktikai rakétákat helyeznek el — mondotta az államtanács elHonecker megállapította, hogy mindkét német államra nagy felelősség hárul a béke biztosításában, mindenekelőtt pedig abban, hogy német földről ne induljon ki újabb háború. kívül megkezdték egy új típusú hadászati bombázó, a B—1B kifejlesztését. Itt megint csak az a helyzet áll elő, hogy a Szovjetunió vagy beletörődik az amerikai fölénybe, vagy szintén nagyarányú fejlesztésbe kezd. Az amerikai indítvány végrehajtása esetén az Egyesült Államok a szovjet robbbanó- töltetek szármának többszörösével rendelkezne és a Szovjetuniónak amerikai mintára kellene átalakítania hadászati erőit. Ezenkívül a washinglo- ni javaslat teljesen figyelmen kívül hagyja az atomtöltetű manőverező robotrepülőgépek kérdését, márpedig ebből a fegyverfajtából 12 ezret terveznek gyártani az Egyesült Államokban. A SZOVJETUNIÓ határozottan elutasítja az amerikai fél minden konstruktivitást nélkülöző javaslatát. A Szovjetunió a hadászati fegyverzet valóban egyenlő és valóban jelentős csökkentését javasolja, azt, _ hogy a hordozók mennyiségét a jelen,léginek egynegyedére, azaz 1800 egységre csökkentsék. Ezen belül mind a három hordozótípus száma csökkenne. A robotrepülőgépek kifejlesztésének betiltásával pedig a hadászati fegyverkezési hajsza újabb csatornái dugulnának el — szögezi le az APN kommentárja.
