Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-06 / 236. szám

Nem fér c zseSs&e a cIseIs€?sI isem!e Íme a megdagasztott, sütésre kész tésztagombócok a Nyu­gat-Pest megyei Sütőipari Vállalat dabasi sütödéjében. Naponta 45 ezer darab zsem­le kerül ki a környék üzle­teibe innen. Trencsényi Zoltán felvétele PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Ara 1,40 Eorinl 1983. OKTOBER 6., CSÜTÖRTÖK FoSytcfódík m ENSZ-koigyü-és áStalános vitája Szovjet békekezdeményezések Trojainovszkij elemzése es nemzetközi helyzet?®! A Szovjetunió kedden újabb kezdeményezésekkel lépett az ENSZ-tagországok elé a nukleáris háború sú­lyosbodó veszélyének csökkentése érdekében. Oleg Tro- janovszkij szovjet állandó ENSZ-kép viselő, aki ebben az éviién — Andrej Gromiko külügyminiszter kényszerű tá­vollétében — a Szovjetunió fő szónoka volt az általános vitában, három indítványt terjesztett elő beszédében. A Szovjetunió egyebek kö­zött javasolta a nukleáris fegyverek gyártásának, fej­lesztésének és telepítésének teljes befagyasztását a nuk­leáris hatalmaik által. A szovjet nyilatkozatterve­zet, amely Gromiko külügy­miniszter Pérez de Cuellár ENSZ-főtitkárhoz intézett le­velének mellékleteként került nyilvánosságra, a hasadó­anyagok katonai célú gyártá­sától az új rakéták fejleszté­séig a nukleáris arzenál növe­lésének minden fázisára ki­A LEGFONTOSABB A Dunakeszi Házgyár­ban meséli feldúlta« egy munkáaasszony: Úgy ki voltam akadva, mintha Mekkától idáig kergettek volna. Képzeljétek csak el, ott ödöngünk vagy tizen­öten, a tanácsnál meg egy lélek sincs az irodákban, mert értekezletet tartanak valahol, ahol mindenkinek jelen kell lennie. Dekát ügyfélfogadási nap van! Akkor miért csőditik össze az előadókat? Mi meg töb­ben szabadságot vettünk ki, mégse tudtunk elintéz­ni az égvilágon semmit, csak ácsorogtunk, tehetet­lenül. Én is ácsonogtam, tehe­tetlenül a megyének egy másik városában, nevezete­sen Százhalombattán. Még mielőtt közölhettem volna, hogy tulajdonképpen nem ügyféli minőségben kere­stem az illetőt, akinek a neve az ajtóra szerelt név­táblán szerepel, rövid útctn kitessékeltek: várjon oda­kint! No de hol? A folyo­són egy árva szék sincs, ahová netán le lehetne ül­ni. Másrészt meddig vár­jak? Azt nem tudom, ké­rem, az illető reggel is el­ment, és csak az előbb jött vissza, most vannak nála, de lehet, hogy megint el­megy... Miért? Hát ügy- félfogadás van, nem? De­hogynem. Akkor miért megy el? Ezt tessék vele megbeszélni. Nem beszéltem meg. Ki­tessékelt ügyféli minősé­gemben elhagytam a ta­nácsháza épületét. Az ut­cán aztán volt időm végig­gondolni, ami a két eset kapcsán eszembe jutott: vajon így érezték magukat hajdanán a kucsmájukat kérges kezükben gyűrögető parasztemberek is a fő­jegyző úr ajtaja előtt? Vagy a kispénzű hivatal­nokok, az alighogymcgélek- belőle szatócsok, a sze­génységi bizonyítványért folyamodó munkáasmberek a városi elöljáróság folyo­sóin? Meglehet. De azt mondtuk már régen, hogy az a világ tovatűht. E két megtörtént eset nem jellemző jelen köz- igazgatásunkra, még ama két városéra sem, amely­ben megesett. Ám az, hogy az ilyedmi, legyen egy-két ember hanyagsága, rrieg tudja rendíteni az állam­polgárban a testület iránti bizalmat, az igaz. És ez baj. Mert valóban többször megtörtélniik, hogy ügyfél- fogadási napon éppen az ügyintéző hiányzik a ta- nacsházáról. A kopasz, ri­deg folyosón minden egyes ügyfélnek egyformán ácso- rognia kell, ha oda utasít­ják. Mindenki kiakad, aki dolga-vágezetlenül távozik a tanácsházáról, mások hi­bája miatt. .És ez az, ami ellenkezik a mi rendünk elveivel. Az elmúlt néhány eszten­dőben mintegy félszáz ügy­körrel növekedett a taná­csok hatásköre. Ez több munkát jelent számukra, dé bebizonyosodott az is, hogy a tanácsok nagyobb önállósága megnövelte fe­lelősségérzetüket, erősítette cselekvési készségüket, jobb feltételeket teremtett az állampolgárok megnye­réséhez, a demokrr.íikus munkastílus meghonosítá­sához. Az előrelépés mér­hető, de nem mindenütt elégséges. A közszolgálat­ban dolgozók többsége lé­pést tart a növekvő igé­nyekkel, és magas színvo­nalon látja el feladatát, de még sok helyen él és hat á régről beidegződött gya­korlat, a szervezés, a mód­szerek nem alkalmazkod­nak kellőképpen mai ko­runk követelményeihez. P est megye tanácsai — köztük a százhalom­battai és a dunakeszi is — számottevő lépést tettek az államigazgatás korszerűsí­tése' demokratizmusának fejlesztése érdekében. To­vábbi feladatok is adódnak azonban — mint történe­teink illusztrálják — azért, hogy mindig, mindenki előtt világos legyen, mi a legfontosabb: maga az ügy, amit szolgálunk. Akár ügy­félként, akár előadóként. Ha másért nem, hát azért, mert aki itt előadó, másutt ügyféllé válhat — s fordít­va. De leginkább azért, mert a szocialista demok­ráciában nem az dönti el, kinek van igaza, hogy ki melyik oldalán tartózkodik az asztalnak. A tanácsok népképviseleti, néphatalmi testületek. A tanácsappará- tusoikban dolgozó emberek ugyanezt a néphatalmat szolgálják, s ugyanennek részesei. De csak része­sei... Bálint Ibolya terjed. Mint Trojanovszkij je­lezte, a Szovjetunió a többi nukleáris hatalmaknak való példaadás céljából arra is kész, hogy a befagyasztást először kétoldalú alapon az Egyesült Államokkal valósítsa meg. A második szovjet javaslat szerint az ENSZ külön nyilat­kozat formájában nyilváníta­ná az emberiség elleni leg­súlyosabb bűncselekménynek a nukleáris háború kirobban­tását. Ezt a nyilatkozatterve­zetét a szovjet delegáció szin­tén „sürgős és fontos kérdése­ként” terjeszti elő megvita­tásra. A tervezet értelmében a világ országai bűncselek­ménynek nyilvánítanak „min­den olyíLi politikai és katonai doktrína vagy koncepció ki­dolgozását, előterjesztését és propagálást, amelyek a nuk­leáris háború kirobbantásának jogosultságát hivatottak meg­alapozni”. A szovjet ENSZ-nagykövet emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió korábban egy harmadik fontos javaslatot is a közgyűlés figyelmébe aján­lott. A tervezett szerződés a világűrben tiltaná meg az erő­szak alkalmazását, és a világ­űrből a föld ellen végrehajt­ható erőszakcselekményeket. Trojanovszkij szerint különö­sen időszerű lenne a műhold­elhárító fegyverek betiltása, amelyről a Szovjetunió kész (Folytatás a 2. oldalon.) Új településeken a földgáz Lakossági beruházással Több mint 11 millió forintot költ idén Pest megye gázellátásának javítására, a meglevő vezetékek és be­rendezések karbantartására, korrózió elleni védelmére és biztonsági berendezésekre a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat. Czike Gábor igazgató tájé­koztatása szerint tavaly Öcsa kapott gázt mintegy 15 mil­liós beruházással. Idén ké­szült el a monori vezeték újabb szakasza, ez a munka 5 millió forintba került. Ezt folytatják tovább a Pozsonyi úti lakótelepig. A közeljövő­ben helyezik üzembe a buda­keszi gázelosztót is. Az idei beruházások közül a legfonto­sabbak: a gödöllői Magyar— Szovjet Barátság lakótelep és a Dózsa György út ellátása. Az utóbbi esztendőkben a lakosság is egyre növekvő arányban járul hozzá a szol­gáltatás terjedéséhez. Tizenhét Pest megyei településen, több mint 90 kilométer vezeték ké­szül el ily módon, s körülbe­lül 8 ezer lakásba jut el a vezetékes gáz. A lakosság 130 —150 millió forintos hozzájá­rulása teszi lehetővé e mun­kák befejezését. A közeli hónapokban olyan településekre és szövetkezeti központokba is eljut a veze­ték, ahol eddig nem használ­hatták a korszerű energiát. Kádár János fogadta Helmut Schimdtet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a KB székházában fogadta Helmut Sclimidtet, a Német Szociálde­mokrata Párt alelnökét. A szí­vélyes és nyílt légkörű talál­kozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről, a közép-hatótávolságú rakéták problémaköréről. Fog­lalkoztak a magyar—NSZK kapcsolatokkal, s áttekintették az MSZMP és az SPD kapcso­latait. A megbeszélésen jelen volt Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának veze­tője. Lázár György miniszterei­nek és felesége ebédet adott Helmut Schmidt és felesége tiszteletére. A Magyar Közgaz­dasági Társaság felkérésére Helmut Schmidt előadást tar­tott „Világgazdaság 1983’’ cím­mel a Magyar Tudományos Akadémián. Hannelore Schmidt asszonnyal találkozott Kádár Jánosné. Helmut Schmidt és felesége szerdán elutaztak Budapestről. A vendégeket Horn Gyula bú­csúztatta a Ferihegyi repülő­téren. Jelen volt Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete. Ma: 3. oldal: Október hatodik napján 4. oldal: Jubileum- örökös gondokkal 7. oldal: Győzelmi mámor nélkül Ä lottó* tárgynyeremsnyek gyorslistája 8. oldal: Közelebb az ügyfélhez Vigyázat, gyilkos galóca! Keverőpult Taksonyból f Az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezet taksonyl üzemében megkezdték az ipari tv-lánchoz tartozó keverőpultok sorozat- gyártását. Az év hátralevő részében ötven darabot készítenek a Híradástechnikai Ktsz megrendelésére. Barcza Zsolt felvétele Szakmai bemutató Túrán A búzát szúrva Is lehet vetni öt-hat évvel ezelőtt vetődött fel a gondolat Túrán, a Gal­gamenti Magyar—Kubai Ba­rátság Tsz-ben: mi lenne, ha a búza meg az árpa vetését a legősibb módszerrel, szórva ve­téssel kísérelnék meg? No, persze nem kézzel, hiszen eh­hez évtizeddel ezelőtt sem lett volna elég emberük. Gépekkel inkább, felhasználva a modern technikát. Habár az az igaz­ság, mondogatják most már bizonyos eredmények, sikerek birtokában: arról van szó, hogy a szerintük lassúbb, költ­ségesebb gépi sorba vetést kell kiküszöbölni a gyakorlatból. Méghozzá úgy kísérelték meg ezt, hogy adott volt a műtrá­gyaszórásra alkalmas IFA te­hergépkocsi a megfelelő adap­terrel. Ez ugyan nem helyezi a földbe, csak az előkészített ve­tőágy tetejére a búzaszemeket, de azokat tárcsával a kellő mélységre bemunkálhatják. Tegnap egy kisebb tanács­kozás és bemutató keretében ismertették Túrán ezt a mód­szert a megye.érdeklődő szak­embereivel. Kiss Lajos, a sző-, Az ahsyi featéíhn Az abenyi Űjvilág Termelőszövetkezetben az Idén 130 hektáron termeltek sárgarépát. Megkezdődött a felszedése, és amit betakarítanak, azt koptatás után a Narr körösi Konzervgyárba szállítják. A konzervgyárban felkészülten várják a rakományo­kat, minden feltételt biztosítanak a folyamatos feldolgozásra. Koppány GJyörgy felvétele vetkezet növénytermesztési főágazatának vezetője szólt módszerük eredményeiről. Ki­derült: ők 1981-ben búzavetés­területük ötven százalékán szórva vetették a magokat, az idén pedig szinte százszázalé­kig ezt a módszert alkalmaz­zák. Kimutatták, hogy öt szá­zalékkal nagyobb termést ér­tek el az így bevetett táblákon, a vetési költség pedig húsz százalékra .csökkent a Lajta- gépekkel végzett traktoros ve­téshez képest. Egy-egy adap­ters IFA-gépkocsival naponta 50—100 hektárt tudnak beszór­ni, s a gépkocsivezetőn kívül más személyre, például faros­ra nincs szükség. A módszert alkalmazzák már a Gödöllői Tangazdaság­ban és a GBBR-ben is. Hason­ló eljárást mutatott be itt Bé­kés István, a dabasi Fehér Akác Tsz gépészmérnöke, aki a békésszentandrásiak eljárá­sát ismertette, amelyhez — láttuk is — a kecskeméti Me-, zőgép gyártmányát alkalmaz­zák eredményesen. Országosan 35—40 ezer hektáron kerülhet talajba a mag szórva vetéssel. Úgy tűnik tehát — bár ellene és mellette egyaránt szólnak ma még — a sok vetési tech­nológia közül bizonyos tájegy­ségeken ajánlható. Nagy elő­nyét sokan említették: azt, hogy mindenképpen költségtakaré­kos. F. I. bKóTéletih Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese szerdán az Országház Go­belin-termében találkozott a szocialista országok tudomá­nyos akadémiái képviselőinek 13. értekezlete alkalmából ha­zánkban tartózkodó akadémiai főtitkárokkal. \

Next

/
Thumbnails
Contents