Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

juhkozmetika — saját zsebre Rajtavesztett a birkagróf A tűzvédelem önkéntesei H azánkban mintegy har­minc önkéntes tűzoltó­ság az idén ünnepli fenn­állásának századik évfor­dulóját. Az ország 2959 te­lepülésén több mint 53 ezer önkéntes tűzoltó van. akik évente több, mint kétezer tűz oltásában vesznek részt, s rendszeresen ellenőrzik területfelelőseik a tűzren- dészeti szabályok betartását is. Egy-egy esztendőben a hatszázezret is meghaladja a tűzrendészeti szempontok alapján ellenőrzött lakások száma. Az önkéntes tűzol­tók munkáját is dicséri, hogy az elmúlt években a lakóházakban és a mező- gazdaságban egyaránt ke­vesebb a tűzeset. A megelő­zéssel megmentett érték — forintban kifejezve — mil­liárdos nagyságrendű. Te­vékenységük nélkülözhetet­len az ár- és belvíz elleni védekezésnél is. Az önkéntes tűzoltók kü­lönböző tanfolyamokon el­sajátított ismereteinek gya­korlására, a tapasztalatszer­zésre rendszeres alkalmat adnak a községi, a területi és az országos tűzoltóver­senyek, amelyekben sok tíz­ezer néző előtt a legjobb rajok mutatják be tudásu­kat A testület utánpótlása is biztosított. Az érdekes, tu­dást és fegyelmet igénylő feladat vonzza a fiatalokat. Áz önkéntes tűzoltók pat­ronálják a vidéki úttörőcsa­patokat: 544 rajban több mint ötezer úttörő ismerke­dik a „szakma" rejtelmei­vel. Az úttörő gárda ezer­egyszáz tűzoltó rajában tíz­ezer pajtás vesz részt rend­szeresen tűzvédelmi kikép­zésen. A csaknem 400 KISZ Ifjúsági tűzoltórajban pedig 3600 fiatal sajátította el a hivatás alapismereteit. Az elmúlt esztendőben ha' zánkban 140 ezer bűncselek­ményt regisztráltak, pontosab­ban ennyi vált ismertté. A korábbi évtizedek során egyetlen esztendő sem muta­tott ilyen riasztó statisztikai adatot, s ha ehhez hozzávesz- szük, hogy az esetek 60 szá­zaléka vagyon ellen irányult, nyilvánvalóvá válik, hogy o bű­nözés visszaszorításához a ko­rábbinál hatékonyabb eszkö­zök válnak — társadalmi méretekben is — szükségessé. A kedvezőtlen helyzet okai rendkívül összetettek: számos társadalmi jelenséggel is kap­csolatba hozhatók, de nem vá­laszthatók el a nagyvilágban bekövetkezett egyes változá­soktól sem. A bűnügyi tapasz­talatok szerint a bűnözést ki­váltó vagy elősegítő okok na­gyobb számban, szélesebb kör­ben jelentkeztek, mint koráb­ban. Csalások, lopások Voltaképpen arról van szó, hogy a közös értékeket meg- rövidítők tudatosan keresik azokat a lehetőségeket, me­lyek a gazdasági élet változá­sai során — szabályozatlan­ságból, rendezetlenségből — alkalmat adnak az illegális pénzszerzésre. Sikkasztások, csalások, lopások, sőt még gondatlan kezelések is jelzik ezt a „zavarosban való halá- szást”, s előfordul sok helyen, főként kereskedelmi egysé­geknél, hogy huzamosabb időn keresztül képesek a tár­sadalmi tulajdont károsítani. Természetesen a rendőri szervek sem tétlenkednek: évente átlag 25 ezer esetben keresték meg a vagyon keze­léséért felelős szerveket és tulajdonosokat, javasolva olyan intézkedéseket, melyek szűkebbre szabják a bűnözők lehetőségeit. A védelem egyik formája — túl a belső ellen­őrzések megszigorításán — az értékek és vagyontárgyak megbízható őrzése, tárolása. Tavaly mintegy . 7 ezer betörés Birkákkal kereskedni sosem volt rossz-üzlet, s napjaink­ban is egész csinos kis jöve­delemhez juthat az a juhász, vagy tenyésztő, aki gonddal és hozzáértéssel nevelgeti piacra szánt jószágait. Még nagyobb lehet a jövedelem, ha némi üz­leti érzékkel megáldva a négy­lábú árut ügyesen forgatja, s ha netán még érti is a kereske­dés osínját-bínját. De aligha­nem itt van a határ is. Nem a jövedelemszerzésben, persze, hanem az ehhez szükséges esz­közök tisztességes, vagy uram bocsá’ törvényes mivoltában. Mert a pénzt lehet szaporítani egyéb módon is. Kijátszva az adózást, áthágva becsületes üzletkötés szabályait, sőt megrövidítve a közös vagyont: becsapva szövetkezetét, válla­latot s egyént egyaránt. Az a harminckét éves tápió- bicskei férfi, akit a közvéle­mény találóan, s maliciózusan birkagrófnak titulált, ugyan­csak különös módon próbált sokkal többet szerezni magá­nak, mint amennyit a törvé­nyes lehetőségek megengedtek volna. Tisztességes szerződés Majd hároméves ügyeskedé­séről és manipulációjáról ko­rábban már hírt adtunk la­punkban — ám akkor még mint gyanúsított szerepelt ha­sábjainkon. Ügyét azóta a bí­róság tárgyalta, s a vádlottból időközben bűnös lett. Lisóczki András a hetvenes évek végéig önálló juhászként élt Felsőpakonyon, majd Tá- pióbicskén. Később — 1979 má­jusától — a nagykátai Ma­gyar—Koreai Barátság Tsz- hez szerződött hasonló minő­ségben. A közös gazdaságtól 51 millió 700 ezer forintos kárt okozott, s ezeknek zöme is a vendéglátóipari és kiskereske­delmi hálózatban történt, te­hát ott, ahol az értékek, s fő­ként a készpénz hanyagabbul volt tárolva. Nemesfémre vadásznék A rendőrségi tapasztalatok szerint a legfőbb célpont a la­kás. Évente 3—4 ezer lakás- betörésből 68—80 milliós kár keletkezik, ezt követik a ví- kendházak kifosztása 6—8 millió forintos veszteséggel, de nem maradnak ki a sorból a borospincék, a magánkis­iparosok műhelyei, a kiske­reskedők üzletéi sem. A betö­rők napjainkban a kiemelten nagy értéket rejtő lakásokat kedvelik, ahol könnyűszerrel, könnyen pénzzé tehető holmi­kat találnak: drága műszaki cikkeket, szőrméket, bundá­kat, arany- és ezüst tárgya­kat, ékszereket, valamint mű­kincseket. Az elmúlt eszten­dőben például 198 olyan betö­rés történt, mely egyenként százezer forintot meghaladó zsákmánnyal járt. S talán itt kell megemlíteni egy sajátos szemléletet is. Az elmúlt másfél évtized alatt jelentősen gyarapodott a la­kások felszereltsége, egyesek pedig jelentősen növelni tud­ták családi vagyonukat is. Sok helyütt nagy összegű kész­pénz, magas betétállományú s bemutatóra szóló takarék- könyv, komoly mennyiségű nemesfém, érem- és képgyűj­temény található szinte mini­mális védettség közepette. Ma­gyarán: ott, ahol százezres ér­tékek halmozódtak fel, nem telik néhány ezer forintos széfre, vagy megbízhatóbb zárrendszerre? Nos e szemlélet megváltoz­tatása feltehetően a bűncse­lekmények visszaszorítását is szolgálhatná. Ezért is kezde­ményezte a belügyminiszté­rium az Állami Biztosító köz­reműködésével és a Magyar Televízió segítségével azt a pályázatot, melynek célja és meglehetősen tisztességes al­ku értelmében anyajuhok gon­dozását vállalta. A tsz a jó­szágneveléshez hodályt, ön­költségi áron legelőt, takar­mányt biztosított és szükség esetén gyógyszert is adott Li- sóczkinak. Cserébe elvárta, hogy a kezdetben 150-es, majd később 400-as juhállománya évente bizonyos számú jerké­vel gyarapodjék, s minden­nemű értékesítés esetén ju- honként 550 forinttal a szövet­kezet kasszájába elszámoljon. Mindezen túl őt illette a nyáj­ból eredő valamennyi haszon, származzék az szaporulatból, tejpénzből, vagy gyapjúho­zamból. Kikötés csupán annyi volt, hogy minden ügyletet a tsz-en keresztül bonyolítson le. Lepermetezte, s eladta Nos, e kétségtelenül kedve­ző szerződés is hozzájuttathat­ta volna Hisóczki Andrást tisz­tes jövedelemhez, ám ezt, a ju- hászatban — mint később ki­derült — ugyancsak jártas em­ber alighanem kevesellte. S ezért kezdett hozzá egy egé­szen különös tranzakcióhoz, mely a várható tisztességes summákat megsokszorozta. Mindenekelőtt megszegte a szerződésben rögzített feltéte­leket, s hozzálátott saját üzle­tének megszervezéséhez. Fel­duzzasztottá elsőként is állo­mányát a legkülönbözőbb he­lyekről összevásárolt birkák­kal, majd a már ezres darab­számot is meghaladó nyájból a legjavát saját zsebére értéke­sítette, a selejtesebbet pedig a tsz állományaként tartotta fenn. Ebből is igen tetemes plusz pénzre tett szert, ám Lisóczki ezzel a manőverrel nem elé­gedett meg. Felhasználva a Magyar—Koreai Barátság lényege a viszonylag olcsó, ugyanakkor biztonságos va­gyonvédő berendezések gyár­tása és elterjesztése. A kezde­ményezésről a televízió ked­di, Felkínálom című műsorá­ban már bizonyára sokan ér­tesültek, a pályázat feltételei­vel, részleteivel azonban ér­demes alaposabban megismer­kedni. Biztonsági berendezések Az Állami Biztosító 1970- ben még „csak” 2,8 millió fo­rintot fizetett ki azoknak a magánszemélyeknek, akiket lopással, betöréssel megkáro­sítottak. Ez az összeg tavaly már 73 millió forintra emel­kedett. Érthető hát, hogy a biztosító e statisztika árnyé­kában most mintegy 120 ezer forintot készségesen felajánl olyan találmányokra, melyek a házi vagyon védelmét szol­gálhatják. Olyan biztonság- technikai eszközök kidolgozá­sát jutalmazza az említett ösz- szegből, melyek megakadá­lyozzák bizonyos helyiségekbe a behatolást, vagy a tárgyak eltulajdonítását fizikai vagy automatikusan továbbítható elektronikus jelzéssel. Avagy — ha mégis megtörténik a bűncselekmény — segíti vagy gyorsítja az elkövető leleple­zését. A pályázaton részt ve­het minden belföldi magán­vagy jogi személy, illetve al­kotó kollektíva. A pályázatot titkosan és kizárólag pos­tán, ajánlott küldeményként lehet benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni ezt a szót: Pályázat! A cím: Magyar Te­levízió FELKÍNÁLOM, Buda­pest 1810. A postára adási ha­táridő 1983. december 15. 24 óra. Végezetül a pályadíjakról: a beérkezett munkák közül az első helyezést elérő 50 ezer, a második 30 ezer és a harma­dik 20 ezer forintos díjban részesül. Emellett két — egyenként 10 ezer forintos — különdíj kiosztására is sor kerül. T. L Tsz-szel kötött szerződését újabb és újabb tételeket vásá­rolt, illetve értékesített, hol a gyapjúforgalmi, hol az állat­forgalmi, hol peddig a húsipa­ri vállalatnál. Jellemzően: se­lejtes birkákat vett nagy tétel­ben és olcsón, amit aztán né­mi tartás és feljavítás után nyereséggel továbbadott. Amiben persze túlságosan meghökkentő motívum nincs, illetve nem lenne, ha nem a következőképpen zajlott volna le. Lisóczki ugyanis a gyapjú- forgalminál személyes isme­retséget, s némi ajándékot lat­ba vetve olyan birkákhoz ju­tott hozzá, melyeket túlkondi- cionáltnak neveznek, s ame­lyek általában tartási techno­lógiai betegségben szenvedtek. Ezeket kilogrammonként 25— 45 forintért összevásárolta, majd 15—20 nap teltével, ami­kor a lábvégi fájások a jószá­goknál elmúltak, 60—80 fo­rintért továbbadta. Sőt, még ennél is rafináltabb megol­dáshoz folyamodott: hason­lóan olcsón s ugyancsak a gyapjúforgalmitól megvett mintegy 600 birkát, s ezek kö­zül 180 darabot kiválogatott. A kiszemelt juhokat rézgáliccal lepermetezte az éjszaka folya­mán, majd a külsőre már vé­telképesnek bizonyult (kozme­tikázott) példányokat másnap eladta — ugyancsak a gyapjú- forgalminak, lényegesen drá­gábban. Nyájához csapatta Manővereihez némi hamisí­tástól sem rettent vissza. A törzskönyvezett jószágokból például eltüntette a tulajdon­jogot is jelző krotáliákat: így esett meg hogy egészen köny- nyedén adott túl a közös gaz­daság tulajdonát képező 350 darab vemhes anyajuhon. És mert saját maga teremtette hatalmas gazdaságában az ez­res tételekben értékesített jó­szág után az adótételek is meg­lehetősen komolyak lettek vol­na, Lisóczki egy sor adásvéte­li ügyletet hamis néven bonyo­lított le. Részben a magánju- hászatában alkalmazott embe­rek, részben barátok, ishaerő- 6Ök adták nevüket kisebb-na- gyobb ellenszolgáltatásért cse­rébe az üzletkötésekhez. Lebukását alighanem a már gátlástalanná vált pénzéhség okozhatta. Elkóborolt ugyanis a tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz harminc-egynéhány juha, s ezt Lisóczki András különösebb teketória nélkül nyájához csapatta. Igyekezett megnyírva gyorsan túladni a jövevény birkákon, ám a megkárosított szövetkezet még idejében intézkedett, s a birka­gróf pályafutása ezzel dicste­len véget ért. A bírósági tárgyalások során aztán fény derült az apróbb részletekre is. A közel három évig üzletelő juhász 2015 da­rab birkát vásárolt és több mint 2800 darabot értékesített. Ennél azonban beszédesebb számadat a forgalmazott ösz- szeg: 2 millió 171 ezer forintos befektetéssel magánjuhásza- ta majd 5 és fél millió forint bevételhez jutott. Leszámítva azonban a tartással járó vala­mennyi költséget, s azt a tényt, hogy a megbízó szövet­kezet könyvelési adata} sem optimálisak. Lisóczki András jogtalan hasznát minimum 800 ezer forintban lehetett meg­határozni. Ügyében — másodfokon — a napokban hirdetett ítéletet a Pest megyei Bíróságon dr. Hrabéczi Gyuláné tanácsa. Üzérkedésért, lopásért, vala­mint magánokirat-hamisításért 1 év, 4 hónap szabadságvesz­tésre, valamint 200 ezer fo­rint elkobzás alá eső érték megtérítésére kötelezték. Egy­ben elrendelték a nagykátai járásbíróság 1981-ben más bűn- cselekmény miatt hozott, de próbaidőre felfüggesztett, íté­letének végrehajtását, mely ugyancsak 1 év szabadság- vesztésre kárhoztatta Lisóczki Andrást. Az ítélet jogerős. Tamási István Pályázat dijakkal Védtelen lakás, milliós zsákmány EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÜTINFORM JELENTI Karády László: — Az M7-es autópályán a hét végén nem lesz for­galomkorlátozás. Mindkét pályán két sáv áll rendelkezésre A másik két autópálya az Ml, M3-as is jól járható. A Dunakanyarba készülők • 11-es úton Szentendrén a belső körúton végig jelzőlámpák szabiid jelzésére mehetnek tovább, a héten új programmal megkezdte mű­ködését a három utolsó csomópontban a jelzőlámpa. A Dunán a komp a Határcsárda és Szigetmonostor között csak személykocsikat szállít. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Pécelen F. J. jogosítvány nélkül motorozott, és eközben nekiütközött egy, az út szélén parkoló autónak. A karambol következtében F. J. súlyos sérülést szenvedett, s kár keletke­zett mindkét járműben. m ilyen apróságnak tűnő balesetek nem ritkák a megye utjain sem. S nincsenek tanulság nélkül. Az okozat a sérülés és az anyagi kár. Az ok a felkészületlenség Nem véletlen, hogy a járművezetéshez jogosítvány, s a jogosítványhoz alapos ismereteket adó tanfolyam szükséges Ezeknek az ismereteknek a birtokában F. J. valószínűleg nem karambolozott volna. Am ez a szó, volna, mindig valamilyen elmulasztott lehetőségre utal, mint ezúttal is .. • RANDEVÚ DUNAKESZIN Még a rendezőket is meglepte, milyen sok kíváncsi érke­zett a megyei honvédelmi, polgári védelmi és közlekedésbiz­tonsági napra a dunakeszi repülőtérre. S volt is mit nézni; s. néphadsereg harci technikáját, a légi rendészet s a mentő- szolgálat helikoptereit, az Országos Vízügyi Hivatal Pilatus Porter repülőgépét, a BM kutyavezető-iskolájának be­mutatóját, az ejtőernyősöket, a vitorlázórepülőket és a moto­ros sárkányokat, a rendőrmotorosokat és a közlekedésbizton­sági versenyeket. A Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács huszonhat aktivistája derekas munkát végzett, érdekes kiállításokat ren­dezett és különleges ügyességi pályákat állított össze. A szer­vezést külön bizottság vállalta magára, Dutka Antal, a PmKBT munkatársa, Harangozó Lajos, a Pest megyei Tanács ipari osztályának főelőadója, Mohos Árpád, a PmKBT tit­kára, Mudrony József, a PmKBT-titkárság vezetője és Papp János szakbizottsági vezető mindenre kiterjedő figyelmének köszönhetően zökkenőmentesen zajlottak az események. Végül a négy kategóriában és kilenc csoportban megrende­zett versenyeken háromszáztizenöten vettek részt, és ezen­kívül kétszázharmincan vizsgáztak ezen a délelőttön segéd­motor-vezetésből. A pálmát a PEMÜ vitte el, csapatban és egyéniben három első és két második helyet szereztek. A legnagyobb érdeklődés az autós ügyességi versenyt kí­sérte, itt nemcsak a nehéz, technikás pályát kellett a részt­vevőknek a lehető leggyorsabban venni, de elméleti felké­szültségükről is számot adtak. Így alakult ki a sorrend, ezer kem alatt első: Fehér István, a nagyobbak versenyét Berecz András, a nők küzdelmét R. Gergely Terézia nyerte. Dutka Antal elindítja a stoppert és az első kerékpáros versenyzőt az ügyességi pályán A légirendészet helikoptere után Sztár volt a lányok körében Is a nézzük meg mi van a KKESZ-sát- hófehér rendőrségi BMW és raknál pilótája Útban a kategőriagyőzelem felé a fehér Trabant és csinos hölgy- gazdája Erdőst Agnes felvételei Balesetmentes közlekedést kíván járművezetőknek és gya­logosoknak egyaránt: Roóz Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents