Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

ző több ezer IFA tehergépkocsi est, az elveszett visszapillantó ilt reflektorokat a pátyi Zsámb i. Képünkön a beérkezett IFA- felmérik a kocsik állapotát. Erdős! Agnes Lsliefne édesebb a termés Répaszezan - kampány nélkül Néhány esztendeje még a cukorrépa-betakarítás az őszi mezőgazdasági munkák közül a legnehezebbek közé tarto­zott. Szeptembertől januárig, esőben, hóban, sárban szedték, tisztították, fejezték a növé­nyeket. Kampányként emle­gették a répaszedést, melynek sikere érdekében katonák, diákok, üzemi munkások se­gítettek a szövetkezeteknek. Ma: jól olajozott, gépesített a répabetakarítás, önjáró gé­pek szedik fel a termést, szá­mítógép programozza a szállí­tást és a feldolgozást — tájé­koztatott Molnár Károly, a Mátravidéki Cukorgyár osz­tályvezetője. Pest megyében nyolc ter­melőszövetkezet termeszt cu­korrépát a Hatvani Cukor­gyárral kötött szerződés alap­ján. Közülük egy, a vácszent- lászlói gépkocsival szállítja be a termést. A többiek szá­mára a dömsödi, a kiskunlac- házi, a tápiógyörgyei, a nagy- kátai és az acsai vasútállo­máson létesítettek átvevőhe- lyet. Pest megye a feldolgozandó répahegyeknek csupán 5 szá­zalékát adja, de ez sem je­lentéktelen mennyiség: 3500 —4000 tonna. Az idei termés az aszály miatt meglehetősen gyenge, 300—310 mázsa. Saj­nos ez még a többi megye át­lagától is elmarad 30—40 mázsával. A sok napsütés el­lenére sem különösen magas a cukortartalom: a tiszta súlynak 15,4 százaléka. Hasonlóak a tapasztalatok a szolnoki cukorgyárban is, ahová hat Pest megyei gazda­ság, 1126 hektárnyi termőte­rületről szállít répát. Nagy Konrádné csoportvezető el­mondta, hogy még nagyon elején járnak a szezonnak a jászkarajenői Árpád és a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság termelőszövetkezet kezdte el a betakarítást. Az előzetes minősítés sze­rint a hozamok elég gyengék, de a cukortartalom elég jó: 16 százalék körül mozog. A jász- karajenői Árpád Tsz-ben azonban korántsem ilyen jó a termés, s így aligha lesz gaz­daságos számukra ez az ága­zat. Szeptember 30-án kezdő­dött, s november 15-ig tart e hat Pest megyei gazdaságban a cukorrépaszezon, december­ben a feldolgozás is befeje­ződik. Addig valamelyest még változhatnak az átlagtermés­BUNDAZOKNI T isztelem a tisztes tö­rekvésű magánkeres­kedőket, magániparo­sokat, mert tapasztalatból tudom, a megye sok tele­pülésén áldásos a tevé­kenységük, nélkülük igé­nyek serege maradna ki­elégítetlenül. Éppen, mert tisztelem a tisztes törekvé­sűeket, egyre jobban aggó­dom értük; saját társaik miatt. Azok miatt, akik félreértik a magánipar és -kereskedelem jogosítvá­nyait és lehetőségeit, s még inkább azok miatt, akik félreértelmezik ,szere­püket. Vélem, nem a köz­hangulat fordul szembe né­mely helyen a magánszek­torral, hanem e szektor né­mely tagja fordítja szembe a közhangulatot tevékeny­ségükkel. írom érthetőbben: már a negyedik településen kérdik tőlem, tudom-e, mi a bundazokni? Mondom, bizonyára, a meg nem ne­vezhető, vastag női fehér­neműhöz hasonlóan, a bolyhos, meleg zokni. Té­vedés! A bundazokni az a vékony, átlagos pamutzok­ni, amely hiánycikk, na­gyon ritkán kapható. Mitől bunda akkor? Attól — fe­lelik az oktondinak kijáró türelemmel —, hogy az ál­lami vagy a szövetkezeti üzletben nem kapható. A magánbutikosnál van! Van, az a zokni — mert nem kisipari készítmény, nem magánimport, hanem az állami üzem kartoncsoma­golásából emeli ki a keres­kedő —, amely nincs az ál­lami vagy a szövetkezeti üzletben. Föltételezhető rosszindulat nélkül: azért nincs ez utóbbiakban, mert a butikosnál van. Negyven százalékkal drágábban ... Nem akrom elhinni: fo­gom magam, bemegyek az üzletbe, bár a jogszabály tiltja ezt, azt mondom, Ju- cika, Mancika, Pistikém, ide azokkal a zoknikkal, fölnyalábolom a negyedes vagy százas kartonokat, s viszem, már adom is el- tíz perc múlva, rátéve a negy­ven százalékot... E negy­ven százalékból telik hálá­ra Jucikénak, Mancikának, Pistikémnek. Nem akarom elhinni, de a szemem előtt vásárolja meg ifjú váro­sunk teljesen ifjú élelmi­szer-áruházában egy halk szavú pasas a teljes papri- kásszalámi-készletet. Hat­van kilót! Nagy étkű csa­ládja lehet... Fölvilágosí­tanak: szerződéses vendég­lős, a neje büfés. így már érthető. így már érthető, hogy vevők serege kullog el a hentespulttól öt perc múlva, azt hallva, elfo­gyott az amúgy is ritkán kapható paprikás szalámi? Bundazokni, bundaszalá- bi, bunda-építőanyag. Igen. Ilyen is van. Például a tégla, a tetőfedő cserép, pa­la, az ajtó- és ablakkere­tek, testek. Megugrott a megyében az építési kedv, az említett cikkek — de sajnos, nemcsak ezek — eltűntek, kevés van belő­lük, ritkán kaphatók. Az állami, a szövetkezeti tele­peken. Furcsa módon oly­kor az ezeknek a telepek­nek diszponált árut — egy tételben! — az építőanyag­magánkereskedőknél látjuk viszont, tetemesen növelt áron. S ha e furcsaság szóra indítana valakit, kapja az arrogáns választ, mivel foglalkozzon ... Amint akkor sem kell nél­külözni az arroganciát, amikor tizenhárom, tizenöt forintért a magánpék—ma­gánkereskedő duó keletien, sületlen, égett aljú kenye­ret sóz el, s valaki meré­szel szólni. Betű szerint azt kapta válaszként — jegyzőkönyv van róla —, ha nem teszik, akkor za- bálják a kenyérgyárit... Mit vél jogának az ilyen maszek? S véli-e, van kö­telessége is? Mit gondol az ilyen üzleti tisztességről, szakmai becsületről? Gon­dol-e egyáltalán ilyesmi­vel? Avagy egy a fontos: az esténként összeszámolt bevétel? Senki nem árthat annyit a magánkereskede­lemnek, a magánkisipar­nak, mint éppen azok, akik birtokon belül vannak, akik maximálisan élvezni akarják a vállalkozás min­den előnyét, lehetőségét,, a vállalkozással járó legki­sebb kockázat, felelősség viselése, a minimális szak­mai követelmények teljesí­tése nélkül. amari haszon, a leg- leg-legszerényebb be­fektetéssel, néme­lyeknek ez a vállalkozási filozófiája, s mert a megye városai, községei sokféle érdekszövevénytől terhel­tek. legtöbbször ehhez a fi­lozófiához akadnak partne­rek. Partnerek, akik kenő­pénz, ajándékok, a vám megkerülésével az ország­ba bejutott cikkek meg­szerzése fejében egy tétel­ben adják át a paprikás szalámit, a zoknit, az épí­tőanyagot, teljesen elvétve jogok és kötelességek tere­pét, utóbbira még véletle­nül sem tévedve. A tisztes­ségtelen maszek munka nélkül szerzett haszna nem vág a földhöz bennünket. A tisztességtelen maszek munka nélkül szerzett hasz­na azonban fölháborít, köz­hangulatot ront, politikai szándékokat, keresztez, tár­sadalmi szükségleteket já­rat le. A tisztességesek sű­rű’ében most már gvak- rn.bban bukkannak fel a ti**te««4i»telenek. T'T.'i fanGjv- juk. ők nem restek a bun- dazokhit ráhúzni a — fe­jünkre ... Mészáros Ottó H re s a cukortartalomra vonat­kozó adatok. Az azonban bi­zonyos, hogy ismét sikerül el­érni a tervezett célt: import nélkül hazai cukorból tudja kielégíteni az igényeket a me­zőgazdaság. Cs. A. Lázár Csehszlovákiáim látenst Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke a közeli napok­ban hivatalos, baráti látoga­tásra a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságba utazik, Lu- bomir Strougalnak, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság szövetségi kormánya elnökének meghívására. Helmut Schmidt Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ked­den Budapestre érkezett Hel­mut Schmidt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) al- elnöke, volt kancellár és fe­lesége. Az SPD képviselőjét Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Norman Vencker, az NSZK budapesti nagykövete. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára megbeszélést folytatott Helmut Schmidttel időszerű világgazdasági és nemzetközi politikai kérdésekről. A meg­beszélésen részt vett Kovács László, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. PEST 3IEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVn. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM Ara 1,40 CorÍElt 1983. OKTOBER 5., SZERDA Szemlén az SFÁ-k Az országba beérkező több így például a pótülést, az esetlegesen megsérült ce Tsz-ben pótolják. vei tartozékait, tükröt, az Zsámbéki Meden- IFÁ-k szemléié­felvétele M n t 3. oldal: Megmozdult a szőlők hegye Kereskedelem az apró falvakban 4. oldal Nagy romantikusok új lemezeken 6. oldal: Jogi tanácsok 7. oldal: Táblázat — tükörképpel 8. oldal: Folytatódik az utónyár Ä PEMU sikerének titka Megduplázott tőkés export A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat vezetői óvato­san terveztek az 1983-as év­Budakalászon, Dunakeszin, Nagykőrösön á szolidaritás jegyében őrzéséért folytatott küzdelem­hen. * Nőaktíva-értekezletet tar­tottak tegnap délután Duna­keszin. A város vezetői, a párt és a szakszervezet nőfe­lelősei és a Hazafias Népfront aktívái A nők szerepe a bé­kemozgalomban címmel hall­hattak előadást dr. Pongrácz Vilmosnétól, az Országos Bé­ketanács tagjától. Az előadó a prágai béke­világtalálkozón szerzett ta­pasztalatairól számolt be. El­mondta, hogy a találkozó résztvevői egységesen foglal­tak állást a világot fenyegető nukleáris veszély ellen, s munkájukban, nem volt elkü­löníthető a nemek szerepe. ★ Szolidaritási nagygyűlést, tartottak Nagykőrösön is, a Toldi Miklós Szakközépiskola aulájában, ahol a hazánkban tartózkodó chilei kommunis­ták képviselője, tartott nagy hatású beszédet. re. Céljaikat a ténylegesen meglévő erőforrásokra ala­pozták. Az első háromnegyed év eredményeinek ismereté­ben még nyugodtabban néz­nek az esztendő vége elé: várhatóan tíz százalékkal tel­jesítik túl a terveket. Az 1,9 milliárd forintra tervezett össztermelési érték valószí­nűleg meghaladja majd a 2,1 milliárd forintot. így termé­szetesen nyereségük is na­gyobb lesz az elképzelnél. A kecsegtető eredményeket nem kis mértékben köszönhe­ti a PEMÜ az export dina­mikus fejlődésének. Tőkés ki­vitelüket idén megduplázták. Nem tévedés, a tavalyi 24 millió forintal szemben idén 48, millió forint értékű árut adtak el konvertibilis piaco­kon. E valóban számottevő növe­kedés nagyrészt a gondos ex­portelőkészítő munkának kö­vetkezménye. Éppen egy éve működik a vállalatnál külön exportcsoport, s szintén egy esztendeje dolgoznak együtt a KONSUMEX külkereske­delmi vállalattal. Ez a cég forgalmazza külföldön a PE­MÜ termékeinek 80—90 szá­zalékát, mégpedig minden ed­diginél sikeresebben. A Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron jött létre például egy 30—40 millió forintos üzlet a világ­hírű Scholl-papucsokat gyártó osztrák céggel. Tizennyolc millió pár műanyag talp szál­lításáról írtak alá szerződést, s ebből már kiszállítottak 850 ezer párat, mintegy ötmillió forint értékben. Az exporthoz azonban a piackutatáson, a jó külkeres­kedői munkán kívül más is szükséges. Nevezetesen elad­ható termék. A PEMÜ ké­pes ilyet produkálni. Gép­parkja megüti a világszín­vonalat, s dolgozói ezekkel a berendezésekkel kiváló minő­ségű árut gyártanak. M. N. A XX. századi gyűjtemény Megnyitó a Galériában Kedden a Magyar Nemzeti Galériában megnyílt a XX. század festészetét és szobrá­szatát bemutató új, állandó kiállítás. Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se megnyitó beszédében olyán jelentős eseményként értéxel- te az új kiállítás megnyitását, amely egyben méltó kezdete az országos múzeumi és mű­emléki hónapnak is. Utalt r.á, hogy a közönség most annak a korszaknak a művészetével találkozik, amely sok szállal kötődik á mához. Kiemelte: az új bemutató azért is figye­lemre méltó, mert teljessé te­szi a Galéria állandó tárlatai­nak sorát, s ezentúl a magyar művészet — történelmünkkel szorosan összefüggő alakulása — az államalapítás korától napjainkig követhető nyomon. Kifejtette, hogy a XX. század művészete, a modern magyar művészet nem különíthető el a korszak társadalomtörténe­tétől. Ez: a kiállítás is tanú­sítja, hogy e századi történel­münk különböző periódusai sorsdöntő fordulóikkal olyan élesen határolódnak el egy­mástól, hogy a művészettörté­net nagy szakaszait is — ter­mészetesen figyelembe véve az egyes művészeti ágak sajá­tosságait — csa'kis ezen az alapon lehet világosan és ért­hetően kijelölni. * Országszerte, s Pest megyében í is tcváob folytatódnak a szoli- í daritási hónap eseményei. E2- Z úttal Budait alaszr ól és Nagykő* 2 rösről a fiatalok és Dunakeszi- ^ ről a nők részvételével tartott £ rendezvényekről adtak hírt tu- y4 dósítóink. A békéről és a szolidaritás­ról esett szó azoknak o KISZ- fiataloknak és propagandis­táknak aktíváján, akik tegnap jöttek el a szentendrei járás­ból és a városból a Lenfonó és Szövőipari Vállalat buda­kalászi gyárának kultúrtermé­be. Ez egyben az 1983—84-es politikai képzési év nyitó ese­ménye is volt. A gyűlés előadója, Rádi László alezredes, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola taná­ra beszélt az aktuális külpoli­tikai eseményekről, elemezte a NATO és a Varsói Szerző­dés erőviszonyait. Szólt ha­zánk és a fejlőbő országok kapcsolatairól, haladó külpo­litikánkról, a világban elfog­lalt helyünkről, a kis orszá­gok szerepéről a béke meg­áP r r A cím ezúttal nem váratlan ellenőrzést takar, hanem valóságos tű­”ü.rast- ,Aki atJía: Makránszky Károlyné, a Pest megyei Közúti ■ Építő Vállalat laboránsa, ami kapja: az aszfaltminta. Ha adott idő alatt megfelelő mélységre hatol a tű az anyagba, az aszfalt jó. Ha nem ... Trencsényl Zoltán felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents