Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1983. OKTOBER 4., KEDD A párf-vh napirendjén Ä szakmunkásképző jelene, jövője igények és lehetőségek Ahogyan iparosodik a járás, úgy irányul mindig na­gyobb jigyelem a monori szakmunkásképző iskola je. lé. Hogyan tudja kielégíteni az igényeket? Miért kell a tanulók bizonyos részének máshová ingáznia? S bő­vülhet-e, önálló lesz-e? Kérdések, melyek sokszor és sokhelyütt felvetődnek, ha a szakember-utánpótlásról esik szó. Az MSZMP Monori járási Bizottságának leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülésén elhangzott tájékoz­tató jelentés jó néhányra választ adott ezek közül. Fekete Gyula, a ceglédi Bem József Ipari Szakmunkásképző In­tézet igazgatója, s Károly János, a monori kihelyezett részleg igazgatója tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a járás szakmunkásképzésének helyzetéről, az 1972-es oktatáspolitikai határozat végrehajtásának ma is zajló feladatairól, a további teendőkről. A monori iskola az Ady úti általános iskola szárnyépületé­ben székel, az évek során las­san enyhülő tanteremgondok­kal, egy műszakos tanítással üzemelve. A demográfiai mu­tatók szerint egyre több ta­nuló kerül ki az általános is­kolákból — 1990-ig hétszáz fő­nél is nagyobb emelkedés vár­ható. Ez s a járás gazdasági egységeinek növekvő munka­erőigénye eleve feltételezi a helyben továbbtanulás lehető­ségének bővítését is. A ceglé­di iskola segítségével korszerű oktatási eszközöket, berende­zési tárgyakat, szemléltető esz­közöket, folyamatosan tudnak beszerezni és biztosítani. A nagy gondot az ivóvízhiány és a vizesblokk már tarthatatlan állapota jelenti — ez közös gond az általános iskolával. A személyi feltételeik alaku­lása biztató: 8 helyett ma már 15 főhivatású nevelő oktat lel­kiismeretesen, terhelésük azon­ban jelentős. Az oktató-nevelő munka szervezettebbé vált. Hat szakmában képeznek 262 tanulót — 90 százalékuk fizi­kai dolgozók gyermeke, 55 szá­zalékuk ingázik. A gyenge elő­képzettség következménye a meglehetősen nagyarányú le­morzsolódás. Az iskola tanulmányi ered­ményével — 2,6—2,7 az átlag Egyszerűen, korszerűbben Nem hibátlanul, de jól A maglódiak gyorsan intézkedtek Törvényesen, gyorsan, egy­szerűen — ez a három jelző jellemzi leginkább a jó taná­csi ügyintézést. Napjainkban éljük az államigazgatás átszer­vezését, korszerűsítését, a kor igényeihez való igazodás idő­szakát. E folyamat egyik je­lentős lépése volt az államigaz­gatási eljárási törvény 1981-es módosítása. A régi, 1954-ben alkotott törvény kiállta az idő próbáját, 1981-ig volt a tanácsi munka alapjogszabálya. A mó­dosítás alapelvei: következete­sen érvényre juttatni a szocia­lista törvényességet és demok­ratizmust, szolgálni az állam- polgári fegyelem megszilárdí­tását, biztosítani a törvény előtti egyenlőséget, mely sze­rint az ügyfelet megilleti az államigazgatási eljárásban a nyilatkozattétel és a jogorvos­lat joga. Az államigazgatási eljárási törvény végrehajtásá­val kapcsolatos belső ellenőr­zések tapasztalatai a tanácsok­nál sorra napirendre is kerül­nek, legutóbb a gyömrői nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottsága tárgyalta a témát. Január elsejétől szeptember 15-ig' 2 ezer 488 üggyel foglal­kozott a gyömrői szakigazga­tási szerv, s 730 elsőfokú ha­tározatot hozott. A jogszerű­séget példázza, hogy mindösz- sze 14 esetben érkezett felleb­bezés a meghozott döntés el­len. s egy alkalommal volt szükséges megváltoztatni a ha­tározatot. Hatásköri, illetékes­ségi vita nem merült fel. A törvény újszerűsége, hogy az államigazgatási szerv saját ügyében első fokon nem hoz­hat döntést — például építési engedély kiadásában. Gyömrő ezekben az esetekben Maglódot keresi meg határozathozatalért. Hatszor fordult elő ilyen eset, a maglódiak mindig igen gyor­san, 15 napon belül intézked­tek. A gyorsaság közös érdek is, hiszen Maglód és Sülysáp viszont Gyömrőhöz fordul sa­ját ügyeiben. A módosított eljárási törvény egyik újdonsága az is, hogy telefonon is idézhető az ügyfél. A tapasztalatok szerint ez igen meggyorsítja az eljárást — már ha lehetőség adódik rá. Rosszhiszemű tanúskodással a gyömrői tanácsnál a vizsgált időszakban nem találkoztak, s nem kellett a tárgyalások so­rán rendreutasítani, kiutasíta­ni, bírságolni senkit. A dolog­hoz tartozik viszont az, hogy az ügyintézők sokszor az elvi- selhetőség határán túl is tü­relmesek voltak egy-egy erő­szakos, dühöngő ügyféllel. A hatósági ellenőrzések is jócskán adnak feladatot a ta­nácsi dolgozóknak. Harminc­két kereskedelmi ellenőrzést tartottak, a tanácstagok és a körzeti állatorvos segítségével, ütemterv szerint, kiterjesztve a vizsgálatot az állami és a magánkézben levő üzletekre egyaránt. A Járási Földhiva­tallal és a Rákosmezeje Ter­melőszövetkezettel közösen vé­gezték a határszemlét. Ellen­őrizték a tartási, életjáradéki szerződések betartását, az ál­lami gondozottak nevelési se­gélyének felhasználását, a szo­ciális segélyben részesülők anyagi helyzetét, a nyári szün­idős diákok alkalmazásának körülményeit is. Az adóható­ság 24 esetben vizsgálta az ingatlanforgalomból származó jövedelmeket, s jártak 19 kis­iparos műhelyében, három kis­kereskedőnél. Ügyészi intézkedés a vizs­gált időszakban nem történt, rendőri segítséget sem kellett igénybe venni. A végrehajtó bizottsági ülé­sen összegzésképp hangzott el: a szakigazgatási szerv dolgozói jól ismerik az eljárási törvény szabályait, igen ritkán vétenek ellenük. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy munkájuk hi­ba nélkül való. a számok azon­ban azt mutatják: a vizsgált időszak alatt törvényesen, rendben zajlottak a tennivalók. K. Zs. — nem rosszabb és nem jobb, mint a hasonló intézmények. A vállalatok elégedettek a vég­zett tanulók többségének helytállásával, bár „viszont” ez nem mindig mondható el: a frissen munkába állók közül jó néhányan nem hűségesek, hamar pályát módosítanak, munkahelyet változtatnak. Fekete Gyula igazgató arról adott tájékoztatást: komplex vizsgálat zajlik a monori szak­munkásképzőben, nemrég pe­dig átfogó vizsgálatot tartot­tak. Az ok: Cegléden — a ter­vek szerint már a jövő tan­évben — elkészül az új szak­munkásképző iskola, s „belép” emellé egy 60 fős tanműhely, kollégium, 3 ezer adagos kony­ha is. Mielőtt átadásra kerül­nének a létesítmények, szük­séges felmérni a monori já­rásbeli képet is. A monori is­kola jövőjét több tényező be­folyásolja, egyebek között az is, mennyit vállalnak az üze­mek, vállalatok a tanműhelyek bővítése ügyében, s mi a kör­nyék reális szakmunkásigénye? A koncentrált oktatás olcsób­ban valósítható meg, s hogy mely profilok kerülnek Monor- ra, a környező üzemek igényé­nek függvénye is. A Volán monori telephelyének, illetve a Monori Állami Gazdaság tan­műhelyének elkészültével pél­dául biztosítottnak látszik, hogy helyben is képezzenek autószerelőket Szükség lenne mezőgazdasági gépszerelőkép­zésre is, az oktatást az iskola tudná is biztosítani — ha meg­felelő tanműhely állna ehhez rendelkezésre. Szó esett a végrehajtó bizott­sági ülésen arról is: szélesebb propagandára lenne szükség a pályaválasztások során. Az úgynevezett pályaválasztási szülői értekezletek sikeresek ugyan — ám ez önmagában nem elég ahhoz, hogy á hiány­szakmákban több tanulót is­kolázhassanak be, s a divatos szakmákra jelentkezők elutasí­tása ne okozzon kényszerű tö­rést, pályamódosítást. Hogy kedvvel, érdeklődéssel készül­jenek a fiatalok választott szakmájukra — amely hivatás­sá válhat E téren pedig van még pótolni való. Koblencz Zsuzsa Új mobil, új hang Vasáruk mellé festék is A kereskedelmet illetően nem túl gyakori esemény, ám annál örvendetesebb: a közel­múltban töbször dicsértük a hangot, mely megváltozóban van. A vásárló közelebb kerül az eladóhoz, ez lassan-lassan napi tapasztalattá válik. Leg­utóbb a monori vasbolttal kapcsolatban emlegettük: jó lenne, ha a régi helyen állan­dóvá válna az új, udvarias, se­gítőkész kereskedői magatar­tás. Hogy szóvá tettük — meg is köszönték, s Vitéz László, az üzlet vezetője információ­val is szolgált, ugyancsak a vásárlók érdekében. Sokan nem tudják pontosan, hogy a Forrás Áruházba való költözködés után hol is talál­ják azt, amit esetleg az áru­házban hiába keresnének. A Deák Ferenc utcai vasbolt ki is esik kissé a központi „va­dászterületről”, néhány vevő tanácstalan. — Ez még" mindig az átállás időszaka — tájékoztat az üz­letvezető. — Mi is észrevesz- szük, hogy aki bejön hozzánk, meglepődik például azon, hogy a megszűnt háztartási és ve­gyi szaküzlet szinte minden áruja — az úgynevezett „könnyű vegyi” kivételével, ide került. Széles a választék PVC-áruból, festékekből, mo­sószerekből. Utóbbiból főleg a közületi vásárlók igényeit elégítjük ki, de természetesen bárki vásárolhat, ha meglátja a polcon. — S mi az, ami a régi pro­filból maradt? — Az összes nehézvas-áru: szögvasak, csövek és egyebek, szögek, lakatok, pántok. Ma­radtak a szerelvények is, így a fürdőszobai és vízvezeték­hez szükséges holmik, kádak, csaptelepek. A tüzeléstechni­kai cikkeket is nálunk találja meg a vásárló, ha kályhát, sze­nes kannát, füstcsövet keres. Gáztűzhelyünk is van, bár nem tudni, meddig, ugyanis nem eldöntött még, hogy ezt a cikket végül az áruház áru­sítja tóajd, vagy a md üzle­tünk. — Űj a cégtábla is, a „vas” szó mellé a festék és a vegyi­áruk is kikerültek. — Reméljük, megváltozott profilunk hamarosan a vásár­lói köztudatba is bekerül, ígérjük, sem a választékkal, sem a hangnemmel nem oko­zunk csalódást azoknak, akik nálunk kopogtatnak. Névadók Vasadon is egyre népsze­rűbbek lesznek a névadó ün­nepségek. 1981-ben négy, ta­valy tizenöt, az idén pedig már 17 alkalommal rendeztek ünnepélyes társadalmi név­adót a kisközség legifjabb ál­lampolgárainak. Második kelvén A csévharaszti MHSZ-klub- nak 51 tagja van, többségük fiatal. Az 1982—83-as évben végzett munkájukkal kiérde­melték, hogy a járás 18 közsé­géből előkelő II. helyre sorol­ták a település klubját. Bob herceg A Monoron működő Nosztal­gia filmklub, holnap délután öt órakor tartja első vetítését a Csokonai filmszínházban. Bemutatásra kerül a Bob herceg című, színes, magyar operettfilm, Keleti Márton rendezésében. A főbb szere­peket Nagy Gábor, Szerencsi Éva, Bánki Zsuzsa, Bárdi György, Páger Antal, Márkus László, Tordai Teri, Somogy- vári Rudolf és Ernyei Béla játsszák. Szebb a mozgás, nő az étvágy A súlyok alkalmazását a gyógyfürdőkben, a víz- és hőkezelést, a lábápolást ismer­nie kell a masszőrnek. A széleskörű közegészségügyi rendelkezések mellett, érteni kell az osztrák szabadalom alapján készült vízszűrő és forgató berendezések működé­séhez is. A drága gép alkal­mazása nyomán megszűnik a medencékben a víz minden­napi cseréje, mégis mindig tiszta és friss. — A gyógyfürdők orvosai különleges kezeléseket is elő­írnak a betegek masszírozásá­nál — részletezi az Üllőn lakó Uszkai László. Ezeket az elő­írásokat szigorúan be kell tartani, különben a hatás ne­gatív lesz. Ruhátlanul könnyebb A különlegesnek tűnő fog­lalkozás mestere, művésze kö­zel 40 éve jegyezte el magát a „vízi” élettel. — Szoboszlón születtem, mindig csábított a meleg víz gyógyító hatásának ismerete, oda szegődtem hát a nagy titok nyitjához masszörgya- kornoknak, ahol a szakértő kezek nemcsak i simogatnak, gyógyítanak is. Jaj, de sok ember hagyta ott az ízülete­ket kínzó, bántó fájdalmas nyavalyáit! Az elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátítása után — Budapest is csupán egy ugrás — vélte az 50-es évek eleién. A Dagályban jóbarát­ra lelt, Warnusz Ödön, az Ül­lői SE nagyhírű egykori kapu- védője volt ott az igazgató, ahol jó híre már megelőzte érkezését. Majd az előkelő Tévétorna Az utóbbi időben elérte országunkat is az aerobic- láz. Üton-útfélén hirdetik .a szakértők is, meg azok is, akik nem hiénaként csak jó üzletnek tekintik. Ez ép­penséggel nem baj, sőt, megmozgatja az embert, s pusztán akadémikus vitát szül, ha azon tűnődnek, ki „fedezte fel” ezt az üdvö­zítő mozgásgyakorlatot. Egy biztos, az életre való test­nevelő tanárok már a mag­nó hőskorában zenére gim- nasztikáztatták tanítványai­kat, szóval nekik nem ez az új. A televízió is igyekszik lépést tartani az igények­kel, s mint láthatjuk-hall- hatjuk, időről időre, mind gyakrabban, folyamatos tor­nára csalogatja nézőit. Így történt ez például a szep­tember 21-i, szerdai estén is. Szólt a kellemes zene, és egy csoport tagjai rend­kívül látványosan tették- vették magukat az ütemre. Szavamra, ritka csinos höl­gyeket vehettünk szemügy­re, amint aerobicoztak. Csak éppen itt van egy csöppnyi bökkenő. Ugyan­is szépségeink valami olyan mozgást műveltek, ami job­bára a diszkók ultraviola derengésében megszokott, de nem a tornatermi átmoz- gatásoknál. Ami önmagában nem baj, az teszi problémássá, hogy a nézők többségét szép, nyugodalmas szemlélődésre, sőt, mit tagadjuk, gyönyör­ködésre késztesse. Csak ép­pen arra nem, hogy bekap­csolódjon a mozgássorpzat- ba. ' Ez különben annál is in­kább a lehetetlenséggel ha­táros, mivel a négyütemű gyakorlatból egy megy el a rácsodálkozásra, a máso­dik a felhördülésre, a har­madik az elemzésre, a ne­gyedik a próbálkozásra — mármint annak, aki halált megvető bátorsággal mégis nekivágna az ügynek. S ez­zel öl meg egy életre való kezdemé ■yezést — mármint a tornáztatást — éppen az aerobic... B. O. Gellért következett, ott a po­litikai, gazdasági és művészi élet jelesei szinte mindenna­pos vendégei, barátai voltak. Mert ruhátlanul könnyebben érteni a szót... A tanuszodában Nem könnyű munika a dö- gönyözás, a tízórás műszak alatt „forgóplaccos” volt a módszer: masszírozás, lábápo­lás, végül vigyázták, őrizték a kabinsort. A másnapok per­sze szabadok voltak, a nyári hónapokban azonban a sza­badnapokon kötelező volt a strandokon a fürdőmesteri ügyelet. A Palatinuszon bi­zony sokat kellett ugrálni, a mélyvízben kalimpáló kezek segítségért esedeztek. Mert oda mindig azok tévedtek, akik úszni sem tudtak. Húsz-egynéhány év után, amikor a Gellért bezárt, s megkezdődött évekig tartó fel­újítása. az ügyeskezű masszőr átkerült a lőrinci piros isko­lánál épült tanuszodába, ahol reggel nyolctól este hatig megállás nélkül váltották egy­mást a kerület számtalan isko­lájának' tanulói. Még a szom­bat sem volt kivétel. A népes kerületi tanácsnak sárga autóbusza még a leg­távolabb fekvő iskolát sem kerülte el. A 30 fokos vízben aztán nincs pancsolás, képzett úszóedzők irányításával nem­csak az úszás alapelemeit sa­játítják el a tanulók, az év végén versenyeket is rendez­nek az iskolák között. Egész életüket segítő Persze nem a versenysze­rű úszás a cél. hanem a meg-megújuló felfrissülés. A víz „kiveszi” még az idegek fáradtságát is. Az iskolai drukk száműzése a tanulmá­nyi eredmény alakulására is kedvezően hat. amellett hely­rebillen a deformálódott váll, egyenesedik az elferdült ge­rincoszlop is. Sikkes, könnyed a mozgás, nő az étvágy, még a nyápickák is erősödnék, bátrabbá válnak és az úszás- tudománv egész életüket segí­tő jóbarátként kíséri végig — hangzik a közelről megfigyelt tapasztalat, hiszen nem vélet­lenül szorgalmazzák annyira mindenütt a társadalmi ösz- szefogást a tanuszodák léte­sítésére. Kiss Sándor Mi ebősök vagyunk Mindennapos történet — Szia! — rikkantotta egy szőke nebuló az ajtóban. — Mama! Hol vagy? Hal­lod? Megjöttem! — Már megint ilyen korán hazaengedtek? — lép ki az anyuka a konyhából, és meg­lepődve mérj végig Jutkát. — Hát te mit csináltál? Hogy né­zel ki? — Tudod, mama, olyan szép volt ma minden — magyaráz­kodik Jutka. — Mindegyi­künk kapott egy könyvet és egy Kodzsek-nyalókát. De én elvesztettem. — Mit vesztettél el? A könyvet? — Nem a könyvet Csak a nyalókát. Kikapta a kezemből egy kutya. Éppen olyan volt. mint amilyet a betűzsiráfos könyvben láttunk — Na mutasd! Mit tanulta­tok ma? — Semmit. Csak ültünk figyeltünk, meg énekeltünk. — Hogy tudtad így elcsúfí­tani magad? — Én? — Csak nézz a tükörbe? Olyan vagy, mint egy madár­ijesztő. A ruhád csupa pecsét. A hajad össze-vissza kócolva — Az nem nagy baj, majd megfésülöd. Képzeld, van egy új barátom. Rolandnak hív­ják. és éppen olyan, mint én! — Olyan rossz? — Dehogy! Olyan magas. A tanító néni ezért az utolsó padba ültetett bennünket. — Ott aztán rosszak volta­tok, ugye? — Én nem, csak Roland. Talált egy sárga krétát és rajzolt vele egy lovat a pád­ra. Az volt ám a ló, mama! Kicsit a medvére, de egy ki­csit a Péter bácsi teherautó­jára is hasonlított. Mondtam is neki, hogy nem tudsz te raj­zolni. Ö azt válaszolta, hogy a tádi nagymamájánál éppen ilyet látott. — Úgy, szóval a blúzod a barátod krétájától lett ilyen? Hát az a négy pecsét hogyan került a kék szoknyádra? — Azt is Roli csinálta! — De nagy kofa lettél! Mindent meg tudsz magyaráz­ni! — Tényleg Roland csinálta, mert az olyan kíváncsi. Min­dennap átkutatja a padokat, ma azt is megnézte, mit vit­tem az iskolába. Megtalálta a vízfestékemet, és le akarta festeni, hogy milyen dömper­rel dolgozik a papája. De nem találtuk az ecsetemet, ezért az ujját használta Láttad volna, milyen hamar összemaszatol- ta az arcát. — Meg a te szoknyád is piros lett. Micsoda iskolások vagytok ti! — komorodott el az anyuka, — Mindjárt az el­ső napokban egymásra keni­tek a festéket. — Tévedsz, mi nem isko­lások vagyunk hanem első­sök — javította ki anyját Jut­ka sértődötten, miközben ki­rámolt a táskájából. Burányi János ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) ..... ■■fl'l.iiiyi.. ^.J. »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents