Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

LLOI írta A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1983. OKTÓBER 4., KEDD Ganz Aranuitéfagyár Kapcsolatban a nyugdíjasokkal Anyagi támogatást az üdülőjegy mellé Gödöllő legnagyobb vállala­tánál nemcsak az aktív dol­gozókkal való törődésre, ha­nem a nyugdíjba vonultakról való gondoskodása is szép számmal találunk példákat. Szeptemberben az 1980-as vá­lasztások óta először számolt be a nyugdíj asbizottsá-g tevé­kenységéről a vállalati szak- szervezeti bizottságnak. Ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy Pákozdy Rózsával, a nyugdíjasak munkájának irá­nyítójával beszélgessünk. Jogsegély — Jelenleg 426 szervezett nyugdíjasunk van, de számuk évről évre nő, így munkánk egyre sokrétűbb lesz. Kiemelt feladatunknak tartjuk a volt dolgozóinkkal való szorosabb kapcsolattartást, ügyes-bajos dolgaik rendszeres intézését. Bizottságunknak hármas fel­adata van. A nyugdíjas életre való felkészítés és nyugdíj­előkészítés mellett a tényleges nyugdíjasokkal való törődés adja munkánk gerincét. — Hogyan tartják a kapcso­latot régi dolgozóikkal? — Évente több mint 150 nyugdíjas látogatására kerül sor. Valamennyiüknek havon­ta rendszeresen megküldjük az üzemi újságot, melyből tájé­kozódhatnak vállalatunk életé­ről. Számukra is biztosítottuk az üzemorvosi ellátást. Igény­be vehetik a műszaki és szak- szervezeti könyvtárat csakúgy, mint a jogsegélyszolgálatot. — Rendkívül népszerűek a nyugdíjasklub rendezvényei. — Igen és erre büszkék is vagyunk! A klubban tavaly jú­lius óta havonta egy alkalom­mal találkoznak. Űjságok, fo­lyóiratok, hanglemezek és já­tékok várják az érdeklődőket. Az kötetlen beszélgetések, ta­lálkozások mellett igen vonzó és érdekes programokat is szervezünk. Gyakran előadá­sok és filmvetítések teszik szí­nesebbé az itt megjelentek óráit — Nagyon kedvező, hiszen köztudomású, hogy sok a kis nyugdíjú tagunk. A 115 ezer forintos bevételt a jóléti-szo­ciális keretből 30 ezer forint­tal egészítettük ki. 162 nyug­díjasunk kapott 800 és 1000 fo­ri ntj közötti összeget. Gondos, körültekintő munkát igényelt a legrászorultabbak kiválasz­tása, hiszen 800 ember helyze­tét kellett mérlegelnünk. — Hogyan alakultak a segé­lyek és hányán üdülhettek? — Tavaly a szakszervezeti és vállalati segélykeretünk együttesen 94 ezer forint volt. Ebből összesen 142-en része­sültek. Az idén a kommunista szombat bevételével együtt 239 ezer forintot osztottunk fel ed­dig 260 nyugdíjasunk között. Szeptemberig vállalati és SZOT-üdültetésben negyven­nyolcán vettek részit. Meg kell említeni, hogy szakszervezeti bizottságunk az üdülőjegyek mellett gyakran anyagi támo­gatással is segíti a pihenni vá­gyókat. Brigádsegítség — A nyugdíjasbizottság be­számolója foglalkozik a szo­cialista brigádok nyújtotta se­gítséggel. — Ezúttal csak egy példát szeretnék kiemelni. Gödöllőn lakik a nyolcvan év körül járó Vincze Gyula és felesége. A Ganz 82 szocialista brigád ta­vasszal felásta kertjüket, elve- teményeztek, segítettek a ház körüli teendők ellátásában. Most ősszel a tüzelő behordá- sára vállalkoztak. Sződi Sándor Zsúfolt autósbolt Egyszer van, máskor nincs Mérlegelve — Nagy sikere volt az orvos válaszol foglalkozásunknak. A vállalati jogásszal történt ta­lálkozónkat is meg kell még is­mételnünk. Volt vetítés a régi Gödöllőről és bemutattunk diákat az NDK-ról. örültek klubunk tagjai a gyárlátoga­tásnak is. Negyvenketten autó­buszos kiránduláson vettünk részt vállalati üdülőnkben Ba­latonalmádiban, melynek költ­ségeit az Árammérőgyár fedez­te. — A vasasszakszervezet ál­tal kezdeményezett kommunis­ta szombat bevételét a nyug­díjasok támogatására használ­hatták fél. Milyen visszhangja volt ennek? Nem egyszerű, ha valamit dicsérni akar valaki a keres­kedelemben. Nem, mert amíg az egyik termékről, vagy ter­mékcsoportról megállapítjuk, hogy bőven van, nagy válasz­tékban, addig ugyanabban az üzletben — meg másutt is — akad tartós hiánycikk. Amit csak emlegetünk, keresünk, s úgy tűnik, soha se lesz már belőle. Itt van most, az autósok, de mások körében is megkedvelt, hazai előállítású szilikon spray. Víztaszító, a gumit, a bőrt védi, felfrissíti, szinte új­jávarázsolja. Ha van. De el­tűnt. Hetek óta hiába keresem, nem lelek nyomára Gödöllőn, sem a környékén. Ha nincs, hát nincs. A kereskedők, úgy tapasztaltam, könnyű szívvel adják a választ. S mit ajánla­nak akkor helyette, kérdeztem néhol? Semmit. Pedig, ha nem spray, akkor zsír formájában is piacra, azaz boltba adhatná valaki ezt a terméket. Onnan indultam az elején, hogy nehezen, óvatosan dicsér az ember. így van vele leg­többünk, mert lám az lohaszt­ja lelkesedésében, ami egye­lőre hiánycikk. Azért mégis megkockáztatom az állítást: elégedettek lehetünk a gödöl­lői áruházban az üveg és a porcelán választékával. Azzal is például, hogy a város emb­lémájával ellátott ajándékok is megtalálhatók közöttük. Kár, hogy ugyanilyennel más üzlet­ben, még a magánkereskedők­nél sem lepnek meg minket. Az áruház más osztályán sincs a hely- vagy a környék­beli jellegzetességekkel díszí­tett áru, emléktárgy. No, mondjuk a gödöllői Diana Há­ziipari Szövetkezet Szabadság úti üzlete törekszik az effajta kívánalomnak megfelelni. Pedig nem szégyen e vidék emlékeit kézbe adni. A város ébreszt annyi jó emléket azok­ban, akik egyszer is itt jártak, hogy képben, tárgyban is elvi­gyék hírét. Igaz, valamirevaló, az újabb időkből származó képeslapot, prospektust hiába keres a vándor Gödöllőről, a Galga és a Rákos-patak völ­gyéről. A Gödöllő könyv sincs ott egyetlen kirakatban, s a hat-hét éve készült, alapjában véve még ma is használható városi térképet is hiába keresi a turista. Hát, ilyen vegyes a kép. Ezt kapni, azt most neim, majd csak később. Bízunk benne. Félve dicsérünk. Pedig most volna kedv hozzá, amikor újra azt láthatjuk: zsúfolásig tele a sokszor elparentált, más. kor meg éppen jó példa, ként felhozott Dózsa György úti autósbolt. Kirakatában sokféle alkatrészt, részegységet kínálnak még a kis Fiatokhoz is, holott ahhoz azelőtt nem volt semmi. Bekopogjak-e? Próbát kéne tenni. Csalk ne­hogy . kedvem szegje valami hiánycikk. Szilikon spray-t most sem­miképpen sem kérnék, tőlük sem. F. I. Négyes elágazás Vaksötétben a keresztút Igen sok baleset történik Bagón, a Petőfi tér és a Dó­zsa György út között. Az okok változatosak — figyelmetlen­ség, gyorshajtás, és még sorol­hatnánk. A KRESZ-t nem tanult, idős, kerékpáros emberek számára különösen veszélyes az óvoda előtti kereszteződés. A község főútjára négy irányból érkez­nek oda gépkocsik, s ugyanígy, a főútról is négyfelé hajthat­nak tovább a kereszteződésből a közlekedők. Mindezt átte­kinteni akkor sem könnyű a kisebb forgalomhoz szokott ke­rékpárosoknak, ha a gyorsabb járművek lassan, biztonságo­san közelednek erre. Ám nem ez a jellemző, s a baj hamar bekövetkezik. A közlekedők felelőtlensége mellé társul egy másfajta fele­lőtlenség is. A nyár elején egy száguldó autó, miután a korlát sem állította meg, nekirontott egy vasbeton világítási oszlop­nak, s kettétörte azt. A világí­tást azóta sem javították meg; az egyre korábban beköszöntő estéken a község egyik legfor­galmasabb kereszteződése vak­sötét. Dekázták a zsírt Bizfos pont Amikor Tamás Rezsővel, a 20-as számú élelmiszerbolt igazgatójával találkoztam, Ba­logh Barnánéról kérdeztem. Mi történt vele, neon látjuk az üzletben. — Sajnos már otthon tartóz­kodik, nyugdíjba ment. Hi­ányzik, hiszen jó munkatár­sunk volt, mindenki szerette az üzletben, de nemcsak a kol­légák, hanem a vásárlók is. Én huszonhárom évet dolgoz­tam le vele és csak a legjob­bat mondhatom róla. A Hunyadi János utcai csi­nos családi háziban mosolygó­sán fogadott Baloghné. Kis­lányként került Gödöllőre a jászfényszarui szülői házból. Itt cseperedett fel, itt állt munkába és itt kötött házas­ságot is. Nővére élelmiszerüz­letében dolgozva szerette meg a kereskedő szakmát, s válasz­totta életpályául. Később a Pestvidéki Népbolt Vállalat 20-as számú üzletébe ikerült, Gödöllő központjába. A pult mögé állt, és 32 éven át nem is hagyta el. Átszervez­hették a céget, ő maradt. így lett egyik alapító tagja a Vác és környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnak. — Amikor 1951-ben meg­szereztem a szakmát, még de- káztuk a zsírt, a cukrot és sok egyebet, amelyből ma már mindenki annyit vásárolhat, amennyi szükséges. — Az idő gyorsan eltelt. Az utolsó tíz év pedig szinte sza­ladt. Soha nem számoltam a napokat, s ha gond volt az üzletben, éjjel nem tudtam aludni. Azt hiszem, sikerült jó kapcsolatot (kialakítanom a vevőkkel is. A pult nem vá­lasztott el bennünket egy­mástól. Az évtizedek alatt ösz- szeisimerkedtünk — ha betér­tek az üzletbe, sokukról már tudtam, mit kívánnak vásárol­ni. — Férjem mellett itt lakik a lányom családja is. Közel vannak az unokák, most a vá­sárlók helyett velük foglalko­zom. Görbe Erzsébet — így hív­ták leánykori nevén Balogh- nét — többszörös aranykoszo­rús brigád tagja volt. Négy­szer jutalmazták kiváló dolgo­zó kitüntetéssel, s amikor 25 éves munkaviszonya alkalmá­ból jubileumi gyűrűvel jutal­mazták, a vállalat igazgatója példaképül állította a fiatalok elé. Csiba József Aszódi múzeum Elkészült a felújítás Rövidesen megnyitják a kiállítást Figyelmes olvasóinknak, a múlt iránt érdeklődőknek bi­zonyára feltűnt, hogy az idén nem adhatunk hírt a járás leg­jelentősebb múzeumának, az aszódinak az októberi prog­ramjáról. Nem feledékenység- ről van szó. Mint többször be­számoltunk róla, a múzeum­ban jelentős felújítási munkák voltak. Átépítették a főépület belső részét, feljárót készítet­tek, új a villanyhálózat, a pad­lózat és a mennyezet, áthelyez­ték a raktárakat, a lakók ki­költözése után több helyiség szolgálja a gyűjteményt. Min­dent eredeti jellegének megfe­lelően, a Műemléki Felügyelő­ség előírásai szerint újítottak fel. Az elképzelések szerint szep­tember 30-ra el kellett volna készülnie az új állandó jtiállí- tásnak is, s akkor az idei mú­zeumi és műemléki hónap me­gyei megnyitóját Aszódon, tar­tották volna. Ez azonban nem sikerült. Az anyag és a szük­séges tartozékok megvannak, a kivitelezés, a Központi Mú­zeumigazgatóság más irányú elfoglaltsága miatt némileg csúszik. Az új állandó kiállítás várhatóan decemberre készül el, s Petőfi születésének évfor­dulójához kapcsolva nyitják meg. Mit tartalmaz az aszódi mú­zeum új állandó kiállítása? A címe meglehetősen hosszú: A Galga mente régészeti, történe­ti, irodalomtörténeti, néprajzi állandó kiállítása. A Galga mente kifejezés nem korláto­zódik a járásra, magában fog­lalja a megye északkeleti szeg­letét, Ácsától, Túráig, Váckis- újfalutól Versegig. A történeti áttekintés bizo­nyos korokat csak jelzéssze­rűen, másokat részletesen mu­tat be, attól függően, milyen anyaggal rendelkezik az illető korról a múzeum. A török időkről például nem 6okkal, amit láthatunk majd, azt a Nemzeti Múzeumtól kapták az aszódiak. Kiemelkedő helyet foglal el az állandó kiállításon a vidék kő- és bronzkori, valamint az újjátelepülés utáni időszak Ujja anyaga. Az újjátelepülés során a vidékre a magyarok mellett németek, szlovákok kerültek ide. Életmódjukra a mezőgaz­daság, az állattenyésztés volt a jellemző. Ezek a századok is gazdagon tárulnak a látogatók elé. Aszódnak mint Mezőváros­nak számottevő volt az ipara és a kereskedelme. Az ipartör­téneti részben az egykori ko­vácsok, cipészek, csizmadiák életéről, munkájáról kaptunk képet. S az már a mi száza­dunk történetéhez tartozik, amit az egykori aszódi repülő- gépgyártásról mutatnak be a . kiállításon. Amihez szorosán kapcsolódik a forradalmi mun­kásmozgalmi tevékenység, er­ről dokumentumok, iratok, fényképek tanúskodnak. A népi díszítőművészet ezen a vidéken a ruházatban érte el legjobb teljesítményeit, ennek darabjai is méltó helyet kap­nak, miként a gimnázium tör­ténete, szorosan kötődve a leg­kiválóbb diákjának. Petőfi Sándornak az életútját doku­mentáló anyaghoz. Hogy a múlt hol végződik, s mikortól számíthatjuk a jelent, az egyebek között az ember életkorától is függ. Egyre töb­ben lesznek, akiknek a felsza­badulás körüli évek ködbe ve­sző idők. hovatovább csak nagyszülőik elbeszéléseiből is­merhetik. Az aszódi múzeum új állandó kiállításán ezeket az éveket is bemutatják, noha ennek a kornak nincs annyi emlékanyaga, mint kéne és le­hetne. Ezt azonban folyamato­san pótolják az újabb gyűjté­sek révén. Október 14-ig Ruhagyűjtés Október 14-ig tart az a ru­hagyűjtési akció, amelyet a Vöröskereszt járási-városi szervezete kezdeményezett. Ké­rik, akinek nélkülözhető ruha­darabjaik vannak, és kész azo­kat felajánlani, tisztán vigye el a Szőlő utca 12—14-'«e, a ga­rázsba, reggel 8 és délután 4 óra között. Vihetnek férfi-, női és gyermekballonokat, átme­neti kabátot, öltönyt, zakót, nadrágot, trikót, inget, puló­vert, női és leánykaruhát, szoknyát, blúzt. A ruhagyűjtés! akciót az angolai és a mozam­biki testvérszervezet támoga­tására szervezik. Kézilabda Egygátas vereség Vácott Fortuna elpártolt férfikézi­labda-csapatunktól. A megyei bajnokság tizenkilencedik for­dulójában, a váci vendégsze­replésen kétszeri biztos veze­tés után háromperces rövid­zárlat elég volt ahhoz, hogy a lelkes hazaiak megfordítsák az eredményt és minimális különbséggel győzedelmesked­jenek. Vác—Gödöllői SC 22-21 (12-13) GSC: Zsembery ~ Bense (1), Szabó (4), Urbán (2), Horváth (2), Malizs (6), Hegyi (4). Cse­re: Fibecz — Szlifka (1), Bé­res (1), Mezei. Szigorú szabályzat Kirándulnak, filmet néznek Póló: a szóról föltehetően legtöbbünknek a vízilabda, esetleg egy bizonyos ing jut az eszünkbe. Működik azonban ilyen néven klub is a város­ban. Olyan emberek tagjai en­nek a klubnak, akik megelő­zően túl sok alkohol fogyasz­tásával okoztak maguknak és családjuknak kárt. Pólónak hívják azt a szeszimentes sört, amiről klubjukat elnevezték. A nyáron alakult ez a klub, huszonhat résztvevővel. Egy- egy összejövetelükre átlagosan tizenhatan gyűlnek egybe. Pártoló tagságuk is kialakult, többnyire családtagokból, hoz­zátartozókból. Szigorú szabá­lya a társaságnak, hogy inni tilos. Azért a szigor, hogy le­hetőleg senki se essék újra kí­sértésbe. ne váljék ismét szen­vedélyévé az alkohol. Ismeret- terjesztő előadásokat hallgat­nak, filmeket néznek meg, ki­rándulnak. A klubvezető sze­rint a kirándulás a legkedvel­tebb foglalatosság. Naplójuk­ban, amelyben minden ese­ményt feljegyeznek, több ol­dalon láthatók a rátóti bota­nikus kert képei, eddig ott érezték magukat a legjobban. Mivel a városi művelődési ház a klub otthona, nemcsak a kimondottan nekik szánt előadásokat, filmeket hallgat­ják, nézik meg, hanem egyéb programokat is. Például a ki­állításokat. Felvették a kapcsolatot a megye más klubjaival. Leg­utóbb Ceglédről, Szentendré­ről, Vácról fogadtak vendége­ket. akiktől értékes és hasz­nosítható tapasztalatOíkat sze­reztek. A városnézés sem volt érdektelen, hiszen, mint töb­ben is elmondták, sok olyat láttak Gödöllőn, amit addig még nem. A klub minden páratlan hét keddjén tartja összejöveteleit, ekkor várják az új jelentke­zőket is. Tíz perc elteltével még dön­tetlen volt az állás, utána öt perc alatt 10-6-os vezetést szereztünk, sőt egyszer öt gól is volt a különbség a javunk­ra. A 28. percben viszont egyetlen találatra csökkent az előnyünk. Jó ideig a pihenő után is az első félideinek megfelelően alakult a játék. Kétthárom góllal vezettünk, de mindig felzárkóztak a váciak. Az 51. percben érte el Urbán a hu­szadik találatunkat, és ekkor is hárommal vezettünk. Né­hány könnyelmű labdaeladás és balszerencsés támadásbefe­jezés miatt három perc alatt kiegyenlítettek a vendéglátók, sőt 21-20-ra már ők vezettek. Két perc maradt hátra, ami­kor Béres egyenlített és utá­na is sikerült még támadásban maradnunk. Húsz másodperc­cel a befejezés előtt a váci balszélső becsapta védőnket és megszerezte a győzelmüket je­lentő huszonkettedik hazai .gólt. Ezen a mérkőzésen a védőfal bal oldala gyengélkedett. He­gyi mellett rendre alakultak ki a gólhelyzetek, s csak Zsembery kapus jó formája segített. Szembetűnő volt Sza­bó visszafogott játéka. igaz, sokszor túl szigorúan őrizték. Elfogadható teljesítményt nyújtott támadásban Malizs és Hegyi, hatékony védekezé­sével viszont Bense tűnt ki. aki hosszú éveik után tért vissza Pécelről a GSC-be. A vereségnek két alapvető oka volt. Az egyik szakmai­taktikai hiba — ez az utólagos értékelésnél derült ki —, Sza­bó, akit a mérkőzés elejétől emberfogással kísértek, beál- lóst játszott, ezzel tömörítette a váciak védőfalát. Rossz hú­zásnak bizonyult Bense lecse­rélése, hiszen jól védekezett. Közrejátszott a két pont el­vesztésében az is, hogy a já­tékvezetők nem torolták meg minden esetben a hazaiak olykor kíméletlen védekezé­sét, ezért támadóink elbátor- talanodtaik. Feltehetően a vasárnapi Bu­dakalász elleni találkozón dől el, versenyben maradunk-e az első hely megszerzéséért. Váci Izzó ifi-GSC 33-14 (18-9) ifi GSC ifi: Körömi ~ Szabó (2), Klement (1), Gippert (3), Pocsai, Balsai (7), Rusai. Cse­re: ?4eggyes (1), Mangliár, Tóth Zs., Bátori, Vágvölgyi. Ismeretlen ok miatt Molnár nem tartott az ificsapattal, így cserekapus nélkül álltunk ki. A klasszissal jobb vendéglá­tók végig nagy fölényben vol­tak, kemény védekezésük el­len tehetetlennek bizonyult fiatal együttesünk. Négyszer hibáztak el büntetőt, gyengél­kedett a védelem is. Most még az sem segített sokat, hogy a felnőtt gárdában ed­dig csereként szereplő Kle­ment is az Ifiben játszott. Eredményességéért Balsai, lelkesedéséért Meggyes és Po­csai emelhető ki. M. G. Mozi Flep, a róka. Színes japán természelfilm. Csak 4 órakor. Sugarlandi haj tó vadászat, szökés a börtönből... Színes, amerikai kalandfilm, 6 és 8 órakor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ISSN 4133—1957 (Gödöllői Hírlap) ‘t

Next

/
Thumbnails
Contents