Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
8 PEST MEGYEI HlRLAP MAGAZIN ms.október*9..szombat Művekbe álmodott vallomások Móricz Zsigmond Varga Imre állandó gyűjteménye Óbudán nyílt meg, a Laktanya utca 7. szám alatt. Mondhatnánk, sokan mondják Is — annyi nehezen kibontakozó, félreértéseket hordozó, fel nem ismert, teljességet el soha nem ért életmű tömkelegében —, hogy Varga Imre szerencsés ember, szerencsés szobrász, aki előtt nyitva áll az út, nincs akadály. Olyan ember ő, aki a rajzi felismeréstől eljut nemcsak a műig, hanem annál tovább is: hatvanévesen megéri, hogy szobrokkal gazdagította sokfelé az országot. Bartók portréját felavatták Párizsban, a Vatikánban 1980-tól sok tízezren szemlélhették meg Szent István szobrát. Nemcsak országosan ismert, hanem nemzetközileg is hírhez jutott művész. manuális erőfeszítésről, eredményről. Korábban Stróbl Alajos, Zala György, Kisfaludi Stróbl Zsigmond jelentette a hazai köztéri szobrászat léptéikét, s az elmúlt években Varga Imre vette át a stafétabotot olyan lenyűgöző termékenységgel, mely tíz szobrásznak is elegendő feladatot jelentene egy életre. viában, Jemenben is hirdetik immár nemcsak az ő, hanem a magyar szobrászművészet kimagasló értékrendjét. Varga Imre dolgozik agyaggal, fával, márvánnyal, bronzzal, kővel, remekül alkalmazza a hegesztést. Szoborrá álmodja Zeusz, Chagall, Táncsics, József Attila, Veres Péter, Der- kovits, Radnóti, Nagy István, Károlyi Mihály, Kopernikusz, Kodály, Bartók és Móricz Zsigmond alakját, Minden szobrászi feladat megoldására képes. Művei nem egyszerűen csak teljesítmények, hanem személyes vallomások. Jelenléte szűkebb pátriánkban, Pest megyében is egyenletesen folyamatos. Százhalombattai emlékművét az 1950-es Vasmunkás portré elmélyítésével valósította meg. Számtalan kezdeményezésének lett összefoglalása a Vácott felállított Anya és leánya Mesterműve a két Czóbel aromás, mely terrakotta és bronz változatokban ismert, több méretben, Szentendrén és Budapesten. Maradandó alkotása a bronzból mintázott és Gödöllőn 1982-ben felavatott Lenin emlékműve. Az eszme, a gondolat izgatta öt Leninben, az a mély töprengés és egyetemes megfontoltság, mely diadalmas társadalmi cselekvéssé lendíti milliók vágyát és akaratát Teljességgel Megoldások Szobra áll Lajosmizsén, Salgótarjánban, Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Budapesten, Debrecenben, Makón, Mohácson, Baján, Siófokon, Pécsett, Szombathelyen, Hatvanban, Gyöngyösön, Hegyeshalomban és az ország sok más helyén. Felállított plasztikái, emlékművei Kómában, Párizsban, Auschwitzban, JugoszláMár az első napokban nagy közönség vette birtokba Varga Imre óbudai állandó gyűjteményét. Itt teljesség látható művekben, vázlatokban, változatokban, a rajzóik, kisplasztikák és szobrok regiszterében. Távozóban egy fontos igazsághoz érkezett el felismerésünk. Ahhoz, hogy a magyar művészet európai értékű rendjét átveszi a címzett, a magyar nép. Művökben és új kulturális intézmények állandó gyűjteményeiben, mely az egész nemzet művészi előrelépését, általános felemelkedését, szellemi gyarapodásunkat igazolja. Folyamatosan Nála a magból mindig erő lesz, nem hagyja tékozolni kincseit. Ehhez adott szobrászi képessége, szorgalma, az a munka, amivel mindig kicsikarta a művet; őrzött, növelt, megszerzett műveltsége, mellyel kapcsolatot épített évezredek emberi gondolkodásával és szobrászattá alakította. Bárlki nyomába eredhet, csak tízszeres munkát szükséges végeznie az átlagnál, meg kell tanulnia hiánytalanul a szobrászat törvényeit, rendelkeznie szükséges a vállalkozás bátorságával, azzal, hogy egyszerre tartsa a kontinuitást Phei- diastól Picassóig és szót értsen a szobrok fogadásában, elfogadtatásában kortársadval. Ez az, amiben követhetetlen. Egyszerre felkészült szobrász és inspirativ művész, aki emellett különleges szorgalommal és munkatempóval rendelkezik. Meggyőző érved is kimeríthetetlenek a szobrok megalkotásában és társadalmi fogadtatásában. Az eredményt és a rendkívüli értéket látva, úgy tűnik, hogy Varga Imrének soha nem voltak választóvonalai. Termékenyen A gyűjtemény udvara Árpádházi Szent Erzsébet Életre szóló barátságok Nincsenek kétségei, csak megoldásai. ötletekben dús képzelete gyorsan alakítja szoborrá az élményt Termékeny a gondolatban és a szobrászi kivitelben. Rendelkezik a sebességgel és a megfontoltsággal egyszerre, pedig szobrászi nyitánya kissé elhúzódott. Siófokon 1923-ban született és harminchárom éves korában, 1956-ban végzett Mikus Sándor és Pátzay Pál tanítványaként. Elmúlt negyvenéves, amikor felfedezték 1965-ben a Műcsarnokban kiállított Prométheusz-szobra révén. A mű Antwerpenbe került, másik változatát később Szekszárdon állították fel. Megnyílt az út Varga Imre előtt, s ő villámsebesen száguldottá be pályáját, minden álmából szobor lett. Varga Imre ismeri a vereséget. Ha voltak is sikertelen pályázatai, ment g, maga útján feltartóztathatatlanul. Adyt 1966-ban álmodta ruskicai márványból szoborrá, melyet Ráckevén avattak fel a költőről elnevezett gimnáziumban. Akkor is erejét megfeszítve dolgozott, amikor még nem ismerték. Akkor is, amikor szép sorjában Munkácsy- és Kossuth-díjas lett, kiváló művész, Herder-díjas. A tények mindenkit meggyőzhetnek erről a kivételes szellemi és Éf Szovjet diplomával több mint ötezren örömmel értesítem, hogy az 1948'49. tanévre a Szovjetunióba szóló ösztöndíjban részesítettem. Az ösztöndíj egyelőre egyéves tanulmányok folytatását biztosítja a Szovjetunióban. Egyidejűleg gondoskodtam arról, hogy a kiutazó ösztöndíjasok repülőgépen jussanak cl tanulmányaik helyére... Dr. Bóka László államtitkár aláírásával 35 évvel ezelőtt küldték cl az idézett sorokkal kezdődő leveleket. Űtnak indult a Szovjetunióban tanuló magyar ösztöndíjasok első csoportja. Fiatalemberek, akiknek nagy többsége először ült repülőn, először lépte át az országhatárt. Orosz nyelvtudásuk is meglehetősen fogyatékos volt, de tudták, hogy olyan ismereteket szerezhetnek a szovjet egyetemeken, amelyekre itthon égető szükség van. Tanultak társadalomtudományt, művészeteket és főként természet- tudományi, műszaki képzettséget szereztek. Szukcbb szakosodás Az akkori ösztöndíjasok visszaemlékezéseiből 1978-ban kötet jelent meg, Feledhetetlen esztendők címmel, melyben kirajzolódik, hogy mi mindennel kellett megküzdeniük. Honvággyal, nyelvi problémákkal, a szigorú tanulmányi követelményekkel. Heti ötven-hatvan órát töltöttek az egyetem-főiskola padjaiban. Az eredmény? Felkészült szakemberként tértek haza, második anyanyelvűkké vált az orosz. És életre szóló barátságot kötöttek Moszkvával, Lentngráddal, a többi egyetemi várossal. A három és fél évtized alatt több mint ötezren szereztek szovjet diplomát az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain. (Nem számolva a fegyveres erők és a társadalmi szervezetek közvetlenül kiküldött hallgatóit.) Több mint háromezren műszaki pályára készültek fel. Bizonyos, hogy a szakemberképzésnek ez a formája jelentős szerepet játszott és játszik a magyar értelmiség utánpótlásában. Hiszen a Szovjetunióban olyan szűk szakmai szakosodás lehetséges, amilyen nálunk nincs, mert a kisszámú igény miatt a hazai felsőszintű szakemberképzés nem lenne célszerű, nem lenne gazdaságos. A közlekedés, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a vegyészet stb. egy-egy részterületével foglalkoztak behatóan a szovjet egyetemeken, főiskolákon. E diplomások nélkül bizonyos szakterületek fejlődése nehezebb volna. (Jellemző példa a paksi atomerőmű, ahol a magyar szakemberek szinte kivétel nélkül a Szovjetunióban szerezték meg diplomájukat.) Kölcsönös érdeklődés Általános tapasztalat, hogy a magyar ösztöndíjasok jól tanulnak, azaz gazdag ismeretanyaggal, jól képzett szakemberként térnek haza. Többségük itthon is kapcsolatban marad a szovjet műszaki, tudományos élettel. Követi választott hivatásának fejlődését, az egykori szovjet egyetemi társaktól, oktatóktól is értesül az újabb és újabb eredményekről. Az érdeklődés természeteProtesszor sen kölcsönös. Ha úgy tetszik, e személyes tájékozódás is segíti a magyar—szovjet gazdasági és műszakitudományos, valamint kulturális együttműködést. A kölcsönös tájékozódás szervezett formájaként említendő, hogy az MSZBT meghívására évente szovjet egyetemi tanárküldöttség érkezik hazánkba. Tagjai azoknak a szovjet felsőoktatási intézményeknek az oktatói, amelyekben jelentős számban tanulnak magyar hallgatók. A delegáció megismerkedik a szakma magyarországi képzésével, a diplomásokkal szemben támasztott igényekkel. Szakterületük legfrissebb ismereteiről informálják a volt ösztöndíjasokat, akik 1976 óta részt vehetnek szovjetunióbeli szakmai továbbképzésen is. Ösztöndíjasok bizottsága Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért kíséri figyelemmel a Magyar—Szovjet Baráti Társaság a volt ösztöndíjasok Itthoni tevékenységét. Hiszen a szakmai ismeretek mellett tapasztalatokat, élményeket szereztek arról is, hogyan élnek, gondolkodnak a Szovjetunióban. Az MSZBT VI. országos értekezletét követően, 1977 februárjában alakult újjá az ösztöndíjas bizottság. Az a szaktárcákkal együttműködve segíti a hazatérő ösztöndíjasok szakmai, társadalmi beilleszkedését, a Szovjetunióban folyó szakmai továbbképzést és a magyarországi ösztöndíjasklubok tevékenységét. A beilleszkedést nehezíti, hogy nem mindig sikerül azonnal megtalálni a végzettségnek megfelelő munkahelyet. A szakmai nyelvet, a hazai szakmai szokásokat is meg kell ismerniük. A többi pályakezdőhöz hasonlóan, a szovjet diplomások is szembetalálják magukat egzisztenciális gondokkal. Kivált azok, akik az egyetemen kötöttek házasságot — a szovjet házastárs elhelyezése kíván segítő figyelmet. Tárcaszinttől a klubokig Értékelte a bizottság például a szaktárcák és a kinn tanuló ösztöndíjasok közötti kapcsolattartást, beszámolókat hallgatott meg a megyei és városi klubok munkájáról, szervezi a szovjet tanárdelegációik magyarországi programját, a szakmai találkozókat, a tárcaszintű összejöveteleket. Budapesten és a megyékben is sorra alakultak, alakulnak az ösztöndíjasklubok. Pécsett a Mecseki Ércbányászati Vállalat, Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát, Dunaújvárosban a Dunai Vasmű ad otthont a klubnak. A budapestiek közül megemlíthetjük a csepeli ösztöndíjasok klubját, a textiles ösztöndíjasokét, a repülősklubot. Ez utóbbi a kijevi polgári légiforgalmi egyetemeken végzetteket fogja ösz- sze. A klubokat közös akarat hozta létre: az ösztöndíjasok igénye, hogy egymással találkozzanak, gyakorolják az orosz nyelvet, kicseréljék szakmai tapasztalataikat. Azaz a klubok szakmai, kulturális és szórakoztató rendezvényeket Is kínálnak. A bizottság legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy bevonja a Szovjetunióban végzett szakembere-, két az MSZBT-tagcsoportok munkájába. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szovjet diplomások szívesen vesznek részt a tagcsoportok tevékenységében. Köztünk élnek, tevékenykednek, immár több mint ötezren. Szívesen megosztják velünk élményeiket. ' MAROS DENES
