Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

PEST MEGYEI MlRlAP MAGAZIN 1983. OKTÓBER 22., SZOMBAT 8 Az egyeztetés társadalmi érdek Fontos biológiai feladatot Iát,cl % „raktárnyi” panasz nyomában A rejtélyes álom A házfelügyelő tudni véli, hogy a „raktár megszűnik. Legalábbis el­küldi innen a tanács Budaörsre vagy Vecsésre — a rádióban is elmond­ták.” A XI. kerületi Kruspér utcában a házak alatt végig raktárak húzódnak meg. A „baj” a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat raktárával van. Kérdés: miért nem költözik az Pest megyébe? A vád: zavarja a lakók nyugalmát. Teljesen felújították A Kruspér utca 5—7. számú ház alatti pincerészt az élelmiszer-keres­kedelmi vállalat 1975-ben vásárolta meg, több mint egymillió forintért, az ANTUM, festékforgalmazó cégtől. Több százezer forintot költöttek a raktár felújítására, vállmagasságban kicsempézték és ami a legfontosabb, rendezett, tiszta. A tanács, a KÖJÁL, a rendőrség, a tűzoltóság engedélyez­te akkor a telephely használatba vé­telét. Kocsár Dániellel, a raktár vezető­jével körülnéztünk a zsákok, dobo­zok között, szalámik, rizs, olaj, mák, papírzsebkendő, csomagolópapírok, szörpök, és néhány karton sör. Vagyis: mindaz megtalálható itt, ami egy ABC-áruház polcain. Somogyi Ferenctől, a vállalat igaz­gatóhelyettesétől megtudom, hogy a raktár havonta 35—40 millió forint értékű élelmiszert forgalmaz. Nyu­gat-Pest megye területén 240 boltba szállítanak, azaz 200 ezer állandó la­kos (a turistaszezon idején pedig a Dunakanyar vendégeivel együtt csak­nem 300 ezer ember) ellátását kell biztosítaniuk. Az erem két oldala Nem ienné helyes úgy feltenni a kérdést, hogy mi a fontosabb: hu­szonhat lakó nyugalma a Kruspér utcában, vagy 200—300 ezer Pest me­gyei ellátása az alapvető élelmisze­rekkel. Azért sem ajánlatos így fo­galmazni, mert ezzel hallgatólagosan elfogadnánk két dolgot is: egyrészt, hogy a lakók nyugalma addig, amíg a raktár az utcában van, nem állítha­tó helyre, mivel annak a természe­téből eleve adódik, hogy elviselhetet­len zajt csap. Másik: a raktár csak a Kruspér utcában lehet, ugyanis csak innen tudja ellátni a 240 boltot. Kezdjük talán az utóbbival. A köz­ponti elosztó raktár a szakirodalom szerint közbeeső láncszem a termelő és a fogyasztó között. Feladata az el­osztás egyensúlyi állapotának fenn­tartása. Ennek pedig akkor tud ele­get tenni, a legmegbízhatóbban és a legkisebb költségekkel, ha olyan cent­rumban található, ahol a termelők és a fuvarozó vállalatok a legkönnyeb­ben elérik, illetve ahonnan a háló­zatba tartozó boltok a leggyorsabban elérhetők. Pest megye az egyetlen olyan megyénk, amelynek székhelye maga a főváros. Minden Pest megyei vállalatnak jogában áll hát Budapest területén központi irodákat, illetve raktárakat létrehozni. (Áz más kér­dés, hogy ha, érdekük úgy indokolja; szívesebben telepednek meg a ke­vésbé zsúfolt helyeken. Hiszen szá­mos budapesti vállalat raktára is Pest megyében található. Lásd: Ská­la, Amfora stb.) A Nyugat-Pest me­gyei Élelmiszer Kereskedelmi Válla­lat azonban Visegrádtól, Százhalom­battán át Ráckevéig szállítja az áruit, gyűjti be a göngyölegeket. A Kruspér utcai raktár pedig ebből a szempontból a legjobb helyen van: a centrumban. A Belkereskedelmi Szállító Vállalat autóinak sem kell naponta — igen naponta, holott ez zavarja a legjobban a Kruspér utcai lakókat — eleve 40—60 kilométert üresen megtennie, csak azért, hogy a rakodás helyére beálljanak ... Az éremnek persze mindig két ol­dala van. Míg egyrészről a vállalat érdeke igenis az, hogy a központi raktár a főváros területén legyen, a lakók azt szeretnék, ha elköltözne in­nen, hiszen joguk van a pihenéshez. A panaszosokat nem ismerve, talá­lomra csöngettem be néhány ajtón. Zaj, zsúfoltság Vígh Lászlóné, az egyik földszinti lakás birtokosa. Több éve van itthon, most megy vissza a gyesről dolgoz­ni. öt igazán, egész nap zavarja — zavarná — a zaj. Mégis, egészen másként nyilatkozik: — A raktár a két udvar alatt van, A mi lakásunk alatt vágták ki az összekötő folyosót, s csak azt mond­hatom, egyáltalán nem zavarnak. A ínagam részéről örülök annak, hogy tiszta, rendes a pince, nem jön föl az egér, a bogár. Nem úgy, mint a la­kókhoz tartozó, pincerészekből, aho­vá május óta hol ömlik, hol csöpög a szennyvíz! Víghné ablakai azonban az udvar­ra néznek. Talán ezért elnézőbb? A szemközti lakásban lakik Molnárné. Az ő ablakai bizony közvetlenül a raktár lejárata fölött vannak: — Azt nem lehet elmondani, hogy itt milyen zaj, füst, por, benzinszag van! Nem tudok szellőztetni, nem tudok pihenni... A falak is megre­pedeztek. Az évek hosszú sora alatt felgyülemlett minden panasz, a rak­tárra zúdul az idős hölgytől. Harminc év alatt, amióta itt lakik, alaposan megnőtt a Kruspér utca forgalma, szidja a zajt, a port, a füstöt, a zsú­foltságot. Gyakori torlódások A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer kereskedelmi Vállalat azonban csak akkor költözhetne ki a Kruspér ut­cából, ha az ottanival egyenértékű helyet kapna. Nekik — mint mond­ják — nincs pénzük másik raktárra. S ha lenne is, inkább egy új boltot nyitnának belőle. A kerületi tanács eddig nem ajánlott föl cserehelyisé­get. Ezért a vállalatnál úgy határoz­tak, reggel 6 óra előtt nem szabad rakodni! Annak ellenére vállalták ezt, hogy gazdaságossági szempontból éppen az éjszakai rakodás lenne a kifizetőbb! A raktárvezető szerint negyed hétkor érkeznek az első te­herautók. Tény, hogy csúcsidőben egyszerre 8—10 autó is beáll, és sem a járművek, sem a sofőrjeik nem közlekednek „lábujjhegyen”. , Ugró László szintén a házban lakó nyugdíjasnak évekre visszamenően dokumentációja van az áldatlan ál­lapotokról. — Már kezdettől nem ide való volt e? a raktár. A környék sűrű be­építésű lakóövezet, az utca egyirá­nyú, keskeny, ekkora célforgalomhoz. Gyakoriak a torlódások, ilyenkor mindenki türelmetlen, dudálásba kezd... Hiába nyit később a telep, a szállító járművek már korábban ott sorakoznak, hiszen az ő érdekük ehhez fűződik. A gépkocsivezetők hangoskodnak, vitatkoznak, bömböl- tetik a rádiót, csapkodják a kocsiaj­tókat. A raktár dolgozói nem tudnak velük mit kezdeni, hiszen nem az ő beosztottaik. A későbbi nyitás tehát nem orvosolja a lakók panaszát. A tanácsnak kellene tennie valamit. Nem mindenáron A házfelügyelő által említett rádióriportban végső soron azt a megoldást javasolták, hogy ha a raktárt működtető vállalat nem tud érvényt szerezni a szocia­lista együttélés szabályainak, a tanács mondja fel a bérleti szerző­dést. — A felmondás talán túlzás lenne, annak ellenére, hogy arra a helyre tényleg nem való a raktár — mond­ja Bihari László, a fővárosi XI. ke­rületi tanács igazgatási osztályának vezetője. Véleményem szerint az egyedül járható út a költözés. Na, nem a fővároson kívülre, hiszen a gazdaságossági szempontokat külö­nösen ma igazán mérlegelni kell. Tu­domásom szerint a kerület kevésbé zsúfolt helyén akadna megfelelő cse­reingatlan. Ha felhatalmazást kapok rá, fel fogom ajánlani a vállalatnak. Persze könnyebb lenne a helyzet, ha lenne távlati raktárgazdálkodási terv, így időpontot is mondhatnánk a pa­naszosoknak. Addig is tisztázandó azonban a raktár nyitási időpontja. Velünk reggel 7 órában állapodtak meg, majd kaptunk egy levelet, hogy a vállalat nem tudja tartani magát ehhez az időponthoz. Mi is fontosnak tartjuk a közössé­gi érdek — jelen esetben a gazdasá­gosság — érvényesítését egy szűkebb csoport érdekeivel szemben — de semmiképp nem kellő körültekintés híján, mindenáron. Ha lehetőség nyí­lik az egyeztetésre, mindenképp ezt kell választani, senkit nem kénysze­rítve, hogy fölöslegesen vállaljon ál­dozatot, akár még néhány lakót sem. Bízunk benne, hogy a megoldás a felcsillantott remény rövidesen va­lósággá lesz. Hiszen valamennyi ál­lampolgár nyugalma, s a vállalatok ésszerű működési feltételeinek biz­tosítása együtt a társadalom érdeke. ELLER ERZSÉBET Mióta az ember létezik, észleli ön­magát és környezetét. Az észlelés kezdetétől a mai napig egyik legti­tokzatosabb, legrejtélyesebb folya­mat az alvás és az alvás alatti ál­mok. Titokzatos, mert egyik legfon­tosabb velejárója az életnek, mégis sajátságos öntudatlansági állapot, mely a tájékozódás, a figyelem, a gondolkodás és egyáltalán a tartal­mas, alkotó életnek nevezett minő­ség szünetelése, mindenképpen ne­gatív tükörképe. Az ébrenlét és az alvás az élő szervezetek legjellegze­tesebb periodikus működése, mely végigkíséri a létezést. Mégis,' mind a mai napig lényegében talány, ml teszi szükségessé, hogy az ember életének egyharmadát alvással tölt­se. Hatvanéves korunkra 20 évet át­aludtunk, ebből 15 évet mély, sivár, álomnélküli alvásban, 5 évet pedig képekkel érzelmekkel dús álmokkal. Meglepő talán, amikor azt mond­juk, hogy az alvás funkciója igen sok szempontból nem ismert. Ké­zenfekvő magyarázat, miszerint az alvás a szervezet pihenése, erőgyűj­tése. Azonban tudományos tény, hogy az alvás alatt a szervezet egy sor tevékenysége fokozódik. Az sem pontosan bizonyított, hogy az ideg- rendszer milyen értelemben és mó­don tehermentesül, pihen az alvás alatt, mert közben aktív munkát végez. A pihenés és erőgyűjtés te­hát csak részben funkciója az alvás­nak. Ismert, hogy a születő gyermek az első két hónapban napi 20—22 órát, később is' 15—16 órát kíván aludni. Az életkor emelkedésével az alvás­igény. csökken. Ez is meglepő kissé; ha a pihenés és újratermelődés len­ne az alvás alapvető meghatározó szerepe, az élete során mind jobban elhasználódó, kifáradó szervezetnek egyre nagyobb alvásigényt kellene mutatnia. Mindenesetre megállapít­ható, hogy a felnőtt kor alvásigénye egyedien változik, s szeretnénk ez­úttal is felhívni a figyelmet arra, hogy a társadalmi normák által ele­gendőnek tartott 7—8—9 óra alvást erőltetni altatószerekkel igen ko­moly hiba. Egyéni-egyedi igénye a szervezetnek, hogy mennyi elegen­dő, s ha panaszt nem okoz az éve­kig 5—6—7 órás alvás, ne ideges­kedjünk ezért. Szervezetünk ennyit igényel. Visszatérve az alvás felderítésének tudományos útjaira, elmondható, hogy az alvás-kutatás az elektro- enkefalograf (EEG) felfedezésének, illetve kifejlesztésének idejétől szá­mítható. Ez a készülék, az EKG min­tájára, igen parányi elektromos im­pulzusokat is fel tud erősíteni, s a fejbőrre helyezett érzékelők, az alat­tuk levő agyterületekben keletkező bioáramokat írókarok segítségével folyamatosan rögzítik. A nagyszámú vizsgálatok össze. gezéséből lassan kirajzolódott az a kép, hogy a normális emberi alvás bi­zonyos fázisokat tartalmaz, s ezek az ébrenlét, illetve alvás mélységé­nek'szoros váltakozásából adódnak. Durván négy stádiumra osztható fel a normái alvás, az e'lalvástól a mély alvásig fokozódóan. Az első, az „A”- stádium a szendergésnek felel meg. Az ébrenléti elektromos hullámok megváltoznak, számuk és szaporasá. guk csökken. „B"-stádium a felszí­nes alvásnak felel meg. Az ébrenlét­re. jellemző elektromos hullámfor­mák már gyakorlatilag nem észlel­hetők, lassabb és valamivel alacso­nyabb feszültségű hullámforma je­lenik meg az egész agyfelületen. A „C”-stádium a középmély alvás fázisa. A lassú hullámok tovább las­sulnak, feszültségük ugyanakkor megnő, majd az alvás további mé­lyülésével eljutunk a „D”-stádiumba, mely igen lassú, magas feszültségű hullámok formájában jelentkezik, s a mély alvást jelzi. S még titokzatosabb, de minden­képpen izgalmasabb álomról is adott felvilágosítást a fentebb jelzett vizs­gálati lehetőség. A kutatók ugyanis megfigyelték, hogy az éjszakai al­vás során az igen mély (D-stádiumú) alvás közben a műszer hirtelen az ébrenléti állapotnak megfelelő tevé­kenységet jelez, bár a vizsgált sze­mély mélyen alszik. Megfigyelték to­vábbá, hogy ezen időszakban a szem­golyókban gyors mozgások lépnek fel. A legérdekesebb azonban az volt, hogy ebben a szakaszban felébresz­tett alvók túlnyomó többsége álmok­ról számolt be, míg az egyéb stádiu­mokban felébresztettek álmokról nem vagy alig tettek említést. A normál éjszakai alvás tehát a lassú hullá­mokkal jellemzett mély (álom nél­küli) alvás és a fentebb leírt álmo­dási periódusok váltakozását mutat­ja. Az álom nélküli szakaszt körül­belül másfél óránként 10—30 perces álomlátási szakasz váltja fel. Az álom tehát valahol „megfogha- tóvá” vált az objektív tudományos megfigyelés számára. Hiszen az em­beriség története folyamán tatán a legrejtélyesebb jelenségek egyike volt. A biblikus időkben a jövő tit­kait remélték tőle, a mesék, mondák, mítoszok gazdagon élnek vele. Az álom pszichológiai jelentőségét pe­dig sajátos alakító, jelentéseltoló mun­kája, rendkívüli dinamikája adja, mely utat nyithat a normál és kó­ros lelki törések értelmezéséhez, nem beszélve a művészetben játszott sze­repéről. Az álom első igazán tudományos igényű vizsgálata a századelő nagy lélekelemző iskolájának megterem­tője, Freud nevéhez fűződik, bár ér­telmezését ma már igen sok terüle­ten nem tudjuk elfogadni. Az álom szerinte az elfojtott ösztönkészteté­sek elviselhető „szalonképes” formá­ban való kifejezését szolgálja, s ha alaposan elemezzük, feltárhatjuk az álmodó elfojtott, rejtett impulzusait, melyek — legalábbis Freud szerint — többnyire szexuális indíttatásúak. Ö dolgozta ki az ún. álom—munka különböző formáit: eltolás, sűrítés, behelyettesítés, képagglutinació (mo­zaikszerű illesztés), stb. A vizsgálatok azóta ezt a túlzott szexuálcentrikusságot egyértelműen cáfolták. A tudomány pedig felis­merte a már előzőleg említett tényt, hogy a gyors szemmozgások Idején az agy területéről az éber állapotra jellemző tevékenység vezethető le, az illető igen mélyen alszik, de ilyen­kor felébresztve gazdag álmokról számol be. A további kísérletekben az egész alvásidőszak alatt mindig az álmodás fázisában keltették fél a vizsgált személyt, nem hagyták ál­modni. Megfigyelték, hogy több na­pon át ismételve ezt — bár az al­vás összmennyisége bőven megha­ladta a szokásosan igényelt időtarta­mot —, az álom elmaradása komoly lelki zavarokhoz, feszültségekhez ve­zetett. Míg a másik csoportnál, aki­ket ugyanennyi ideig és alkalommal ébresztettek fel, de nem az álmodás idején, semminemű eltérést nem ész­leltek. Kiderült tehát, hogy az álom nem neurotikus beteges jelenség, hanem természetes szükséglete vala­miképpen az embernek, fontos bio­lógiai feladata van. Ennek a feladat­nak még pontos részleteit nem is­merjük. Mai elképzeléseink szerint az álom tehát nem a vágyteljesítés szolgálatában áll, hanem az éber ál­lapotban beáramló impulzusok, tar­talmak jobb és mélyebb megismeré­sét, a zavaró részek feldolgozását, az értelmi megértést segítik elő. A rejtélyes álom titkának burkán tehát a tudomány már kis rést ejtett. A rés tágítása és a titok teljes fel­fedése még várat magára. Színes térben Nádler István müve N. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents