Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
Gödöllő -1983 Videofilm városunkról Meghívott közönség és az alkotok jelenlétében bemutatták a Gödöllőről készült 22 perces videofilmét, amelyet a MÉM Agroinform finanszírozásában készítettek. Ez év elején városunkban tartották a huszadik agrarfilmszemlét, s ekkor volt az Agroinform első videós bemutatója. Ez adta az ötletet, hogy készítsenek a városról ilyen technikájú filmet, annál is inkább, mert Gödöllő a továbbiakban állandó házigazdája kíván lenni az agrárfilmek szemléjének. A bemutatón a város nevében Herczenik Gyula, a pártbizottság első titkára ezt ismételten megerősítette. A 22 perces film, amelyet színes televízión vetítettek le, felvillantja a régmúltat, amelynek emlékeit a helytörténeti gyűjteményben őrzik, majd napjaink felé közeledve láthatók mindazok a fontos létesítmények, amelyek Gödöllőnek a legutóbbi évtizedekben bekövetkezett fejlődését érzékeltetik. Feltűnnek az üzemek, a Ganz Árammérőgyár, a Gödöllői Gépgyár, az ipari és fogyasztási szövetkezetek, a tudományos kutató- és oktatási intézmények, az egyetem, a tangazdaság, a MÉMMI, a Humán, a Lati, az iskolák, a közművelődési helyek, az egészségügyi intézmények. Érthető, hogy színes filmen különösen jól érvényesülnek a város parkjai, zöldterületei, de még a műemlékek is, bár tudjuk, hogy azok valójában pillanatnyilag nincsenek a legjobb, legszebb állapotukban. Mozgófilmről van szó, de mint ugyancsak Herczenik Gyula megjegyezte, pillanatfelvétel ez a 22 perc, napjaink, 1983 Gödöllőjéről. Az idei állapotot rögzíti, amely azonban napról napra változik, s egy-két éven belül, a tanácsháza, az új rendőrségi épület, a Dózsa György út elkészültével egészen más képet mutat majd. Ámde a film sem örökre lezárt valami, folytatható és kiegészíthető, a fejlődés újabb fényeivel. A vetítés utáni rövid beszélgetésen arról is szó esett, mire hasznosítható majd ez a képmagnós film. A városunkba érkező idegenek, az intézmények, üzemek vendégei a film révén sokkal érzékletesebb képet kaphatnak Gödöllőről. Az iskolákban felhasználható a gyerekek ismereteinek bővítésére, a Gödöllőhöz való tartozás tudatának erősítésére. Az itt tanuló egyetemistáknak sem árt megmutatni, mert könnyen előfordulhat, hogy valaki itt tanul öt évig, s nem jut el mindazokra a helyekre, ahová érdemes, s ahol valami fontos történik napról napra, akár a termelésben, akár a kutatásban, a kulturális életben. A vetítés persze még nincs megoldva, mert ahhoz speciális berendezés szükséges, ami jelentős összegbe kerül. De minden bizonnyal lesz megoldás, hisz az Agroinform jelen levő képviselői e téren is segítséget ígértek. A bemutató után dr. Vágó Józsefnek, az Agroinform főigazgatójának, Mezei László osztályvezetőnek és az operatőr-rendezőnek, Máriássy Ferencnek a film elkészítéséért emlékplakettet adtak át. Őszi színházi előzetes Elkészült a gödöllői Petőfi Művelődési Központ őszi színházi programja, amely gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt kínál érdekességeket. Mind a gyerekeknek szánt bábszínházi, mind a felnőtteknek szóló pódium bérlet négy előadást foglal magában. Szerepel Gödöllőn a pécsi Bóbita és az Astra együttes, valamint az Állami Bábszínház. Az első bérleti nap október 10-én lesz, a Bóbita mutatja be Aladdin csodalámpája című játékát, három előadásban, délelőtt fél 10-kor és likőr, délután pedig 3 órakor. Az Állami Bábszínház novemberben jön, Téli tréfák, nyári mókák című műsorával. A felnőtt bérlettulajdonosok négy előadóestet láthatnak Koltaí Róbert, Farkasházy Tivadar, Kern András, Sándor György és Verebes István közreműködésével. Az első estet október 16-án tartják, 19 órakor. S mit láthatunk bérleten kívül? Az idei ősz első színházi eseménye október 3-án lesz. ekkor mutatják be Vernemi Lamberthier úr című kétrészes, kétszemélyes bűnügyi játékát. Október 24-én a zágrábi Teatr Ex TD vendégszerepei Gödöllőn, a Hamletet viszik színre. A következő hónapokban a kaposvári Csí- ky Gergely, a budapesti Katona József és a szolnoki Szigligeti Színház művészeit láthatjuk a művelődési házban. Molnár. Ferenc .Liliom, En- qvíít A íribádok éjszakája, Mrozek Emigránsok, Peter Weiss Marat halála, Schwajda György A szent család című darabjait nézhetjük meg. A rendezők és a szereplők névsorából: Babarczi László, Ács János, Máté Gábor, Zsámbéki Gábor, Árkosi Árpád, Gobbi Hilda, Csomós Mari, Máthé Erzsi, Ronyecz Mária, Gelley Kornél, Hollosi Frigyes, Újlaki Dénes, Végvári Tamás. Persze a gyerekeknek sem csak az a négy előadás szól, amelyre bérletet hirdettek. Azokon kívül láthatják Mészöly Miklós Hová mész, az Öltözz bohócruhába című darabot, s majd a téli szünetben a Lúdas Matyit. Tájékoztatásul még annyit, bérletek már kaphatók. Az előadások pontos dátumát és idejét, az esetleges változásokat lanunkban folyamatosan közöljük. Egy hónap múzeum Isaszegen az idén is szép programot állítottak össze a múzeumi és műemléki hónap alkalmából. Vasárnap, október 2-án Tóth Józsefné tanácselnök nyitja meg a hónapot, majd Vasicza György, a múzeumbaráti kör társelnöke tart előadást Az isaszegi munkás- mozgalom kezdetei, valamint Szatmáry Zoltán múzeumvezető Isaszeg I. István király uralkodása idején címmel. A falúmúzeum első napi programja helybeli fiatalok műsorával fejeződik be. A következő hét végén, szombaton délelőtt a fiatalok virágot gyűjtenek, s ezeket délután elhelyezik a honvéd emlékhelyeken. Másnap, október 9-én a magyar—lengyel barátság jegyében zajlanak az események, amikor a két ország hadseregei tiszteletére tartanak megemlékezést. Az 1849-es honvédszobornál a tanácselnök Tóth Józsefné mond beszédet, majd Szatmáry Zoltán szól a szabadságharc magyar honvédéiről és a lengyel légiókról. Ez a nap is a fiatalok műsorával és tárlatvezetéssel fejeződik be. A múzeumbarátoK körének beszámoló közgyűlését október 16-án, vasárnap tartják. Egy hét múlva Szatmáry Zoltán múzeumvezető Régi és új vadászatok Isaszeg erdeiben cím mel tart előadást. A múzeumi és műemléki hónap isaszegi eseményei október 30-án érnek véget Vasicza Ferenc előadásával, amelynek témája a falumúzeum távlati tervei. I f fil b Szombati jegyzet« A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1983. OKTÓBER 1., SZOMBAT ICukasszó helyett kövezek Térdepelve száműzik a sarat Már második hete, hogy kakasszó helyett kövezők csengő kalapácsolására ébrednek Bagón a Malom utca lakói. Persze csak azok, akik addig ágyban maradnak, s nem kelnek hajnali vonatokhoz, vagy az utcára, a mesterek mellé segítségül. Így jószerivel csak a gyerekekre érvényes első mondatunk — ők pedig nem is tudják, mióta keseríti a felnőtteket, hogy esős időben a sár, szárazságban a por az úr a porták előtt. Kisebb vulkán A szép fák és a tarka virágágyások utcájából a község egyik legcsúnyább részévé vált a száz ember köztere. Ki sejtené, hogy egyszer — 1937- ben — már lekövezték, sőt azóta újra is rakták? Az útburkolat ugyanis annyira megsüllyedt, hogy már észre sem lehetett venni. Az autók, hogy ne merüljenek el a vízben és a sárban, a padkára, a járdára hajtottak. Ez a község talán arra lehet a legbüszkébb, hogy útjainak kétharmadán már ismeretlen a sár. Lakói bizony megrökönyödve hallgatták a televízió minapi híradását, amelyben használt kockakő külföldre történő eladásáról tudósítottak. A műsorvezető megjegyzésén — milyen örvendetes, hogy nem lesz az enyészeté a kő — fél is szisszentek. Hiszen eddig sem vált azzá! A Budapesten felszaggatott kövek Bagón gondos gazdák kezébe kerülnek. Egy kisebb vulkán termése fekszik az utcákon. Ám a kövek maguktól nem mennek a helyükre. Így a hajdani kőtörők utódai most ismerkedhetnek meg alaposabban az egyik legnehezebb szakmával, melynek művelői annak idején a világra nyitottak kaput a bagiak előtt. Ez történik a Malom utcában is. A kövek — ezúttal eltérve a helyi hagyománytól — másfél évet pihentek a házak előtt, tovább csúfítva az utcaképet. Ha a hetven felé közeledő Gergely Sándor bácsi nem harcol annyit érte, jövőre is elhúzódott volna a sár pere. Most azonban gőzerővel halad a munka, közeleg az átadás napja. A Malom utcaiak is társadalmi munkában végzik a kövezést — pontosabban az útépítés segédmunkálatait — hiszen a bazaltköveket mesteremberek rakják új helyükre. A kétkezi tevékenységhez kapcsolódik a pénzbeli hozzájárulás a tervezéshez, az anyagokhoz és a kövezők díjazásához. Falun különösen igaz: keveset adnak munka nélkül. Ha mi nem csináljuk meg, más nem végzi el helyettünk, mondják a rövid pihenőkben, s ha a szabadságra terelődik Két kapu között Jöhetne a győzelem Gyorsan terjed a hír, a Gal- ga menti szurkolók délutáni törzshelyeiken egy óra alatt valamennyi közeli labdarúgócsapat eredményéről értesülnek. A három héttel ezelőtti vasárnapon, ahogy érkeztek a nézői, játékvezetői, sportolói jelentések, egyre gyakrabban mondtuk: ez nem lehet igaz! Másolták egymást a csapatok, öt találkozón született 3-0-ás eredmény. Nyert a Túra az Isaszeg, a Hévizgyörk a Gal- gahéviz, a Kartal a Pilisvörös- vár ellen, kikapott az Iklad a Dánytól, a Bag a Fóttól. Két héttel később kiderült, Iklad és Bag valóban összehangolja tevékenységét. Az utolsó szeptemberi vasárnapon mindkét tizenegy hét-hét gólt kapott ellenfelétől. A múlt bajnoki év végén egymást váltó csapatok — a műszergyáriak kiestek a megyei I. osztályból, a bagiak feljutottak oda —, az októberi első fordulóra összeszedhetnék magukat. Az sem volna baj, ha ismét azonos eredménnyel, de — győznének! B. G. Három méter széles lesz az út A szerző felvétele a szó, melynek jelentős részét itt kell eltölteniük, elintézik annyival, hogy az jövőre is járni fog. Mindenhez értenünk kell, vélik az asszonyok és beállnak a láncba, röptetik kézből kézbe a húszkilós utcaköveket. Latolgatják, mikor kell majd újra bontani az utat? Mikor ismerik fel, hogy a községek szennyvízelvezetését és -tisztítását is meg kell oldani, mert az ezer kicsi tároló — szennyezése révén — drágább, mintáz egy nagy! A harmincasok szerint ez majd csak nyugdíjazásuk idején várható, s akkor már gyermekeik is segítenek az újabb kövezésnél. Pedig ez a burkolat nem kopik, tovább kell bírnia, mint a házaknak. Irigy nem akad A mesteremberek, Novák András és Katona János sok másról is hallanak, míg mérnek, szinteznek, köveznek. Ne csináljon mást, csak térdeljen egész nap, aki őket irigyli! Irigylő nem akad, elismerik munkájukat a Malom utcaiak, s a két ember biztos lehet abban, hogy itt is gyarapodott a nekik előre köszönök száma. Vasárnap, a szeles, hideg délelőttön, amikor senki sem dolgozott kinn, végigsétált az elkészült szakaszon özvegy Fi- ló Jánosné. Mindenki tudja, elsősorban az ő érdeme, hogy a bagiak megállíthatják a sarat. Idős, megviselt asszony, s mégis fáradhatatlan szervező. Arról érdeklődött, hogyan védik majd az utat, ne kerüljön rá föld. Látta, teherautót kell szereznie, hogy elszállítsák a törmeléket. A kövek közét pedig jól be kell tölteni sóderrel, hogy ne mozogjanak. Elsőként érdemelné Ha létezne érem, melyet a községért legtöbbet cselekvők számára osztanának ki, elsőként ő érdemelné. Aztán pedig olyan emberek, mint amilyenek a Malom utcát is lakják. Balázs Gusztáv Turisták pihenője Vasárnap, október 2-án, 12 órakor avatják a Szalóky pihenőhelyen a Máriabesnyő mögötti Pap Miska kútja mellett. Ezen a napon reggel 9- kor túravezetők várják az érdeklődőket a gödöllői és a máriabesnyői vasútállomásnál, ahonnan a helyszínre vezetik őket. Gaigahévíz Horgászok versenye Kétszázan jönnek össze rendszeresen Horgászok víz nélkül? Sokan mosolyognak, amikor a gödöllői halfogókról esik szó. Igaz, tava nincsen a Gödöllői Dolgozók Horgászegyesületébe tömörült mintegy kétszáz pe- cásnak, de ügyeiket helyben intézik. Rendszeresek az összejöveteleik, legutóbb szeptember 30-án a művelődési központban találkoztak. Új tagak felvételéről döntöttek, szakmai ismeretekből rendeztek vizsgát és érvényesítették az engedélyeket. S bizonyára hosszasan elbeszélgetnek majd a közelgő nagy eseményről: az október másodikai galgahévizi horgászversenyről. — Nem kell messzire utazni a szerencséért — mondta Újvári Miklós vezetőségi tag. — A túrái Galga menti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet Bika-tavi horgászvizén minden ifjúsági és felnőtt tagtársunk bebizonyíthatja tudását. — A tópartra érkezve le kell adni a horgászigazolványt a versenybizottságnak. A nevezési díjat is a helyszínen lehet befizetni. Az értékelésnél minden darab hal egy pontot ér és minden hal dekagrammja is ugyanennyit számlál. Egy egykilós fogásért 101 pont jár... Az ifjúsági és a felnőtt kategóriák legjobb három versenyzőjét értékes horgászfelszereléssel és oklevéllel díjazzák. A galgahéviziek nemes gésztusának pedig előre is örülnek. Cs. J. ív nap programja Gödöllő, művelődési központ: Kaneto Shindo Fojtogatás. Japán film, 19 órakor. Kós Károly emlékkiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Veresegyház, művelődési központ: Dj. Tressy diszkó, 20 órakor. m mou Várkastély a Kárpátokban. Színes, szinkronizált csehszlovák filmparódia. Csak 4 órakor. Elcserélt szerelem. Színes, magyar filmvígjáték, 6 és 8 órakor. Füst Mártonná Homok Erzsébet legújabb könyvében, a Családi krónikában olvasom, hogy a torkot, szemet maró füst jótétemény is lehet. Konyhájuk azokban a régi időkben pitvarosnak épült, írja, szabad kéménnyel, esős időben, szélben a füsttől alig láttak, de tavasztól őszig mégis itt főzött az édesanyja, már csak a legyek miatt is. Házunkban, lakásunkban napjainkban már nem kell nyelnünk a füstöt, nincs nyitott kémény, falmasina — tűzhely — is alig, gázzal főzünk, esetleg villannyal. Az olajkályhák kiszorulásával ismét előkerültek, persze modernebb változatban a szénkályhák, de nem ismeretlen a hőtárolós villanykályha sem, s még kevésbé a kazán, amely a pincében áll, hogy a házon végighúzódó csövek mindenhol egyenletes meleget adjanak. Finomodó szervezetünk nem bírja elviselni a füstöt. A legkisebb füstöcskét is észrevesszük, alig hogy meglegyinti orrunkat, máris szimatolunk a levegőbe, miközben homlokunkon rezzenésnyi fájdalomérzetet észlelünk. Honnan jön ez a füst? A szomszédból. Bizony, mert a szomszéd disznót tart, s a szabadban álló üstben főzi neki a krumplit. Ütött-kopott cső mered felfelé, s a végére dugott könyök szája a kerítés fölött felénk pöfögteti a pamacsokat. Mert másutt nincs is hely, csak a mi kerítésünk mellett, a fáskamra és a budi közötti védett területen. Persze, ha a másik oldalra vinné, az ottani szomszédja felé szállon- gana a füst. Mit tesz ilyenkor a szomszéd? A legtöbbször semmit. Morog valamit a családjának, káromkodik, ha erősebb szervezetű, esetleg észre sem veszi. Vannak azonban harciasabb egyének. Ök mennek a tat nácsra: —Tessék >- intézkedni, micsoda dolog az, hogy az orrom alá füstöl. — Megelőzendő a tanácsi ember magyarázatát, hozL záfűzi, tisztában van a népgazdasági helyzettel, kell a hús a nép asztalára, de akkor se füstöljön az én udvaromba, miközben meg is gazdagodik a szomszéd. A tanácstitkár évtizedek óta szolgál hivatalában, sokat látott, hallott, tapasztalt ember, és higgadt. Érvel, csendesen, kitartóan. Aztán elballag a szomszédhoz. Ott is érvel, Rendesen és kitartóan. Lehet, hogy azt javasolja, építsen egy kis valamit az üstnek, a kémény majd feljebb viszi a füstöt. Van neki any- nyi pénze, a szomszédról van szó, akivel évtizedek óta egymás mellett élnek, s föltehetően touábbi évtizedekig folytatják az együttélést. Jobb az békességben, mint haragban. Van, aki megérti, van, aki nem. Nem akarja. Bírósági ügyek is kerekednek a szomszédok vitájából Egyszer a füst, az árnyék, máskor a permetezéskor átszálló méreg miatt. Előfordulhat ilyesmi. A perlekedő persze azt állítja, nem a szél hozta át a per- metlevet. Az a rossz ember éjjel direkt megszórta a virágot, a paprikát, paradicsomot, káposztát, reggelre kókadoztak, estére a földre rogytak. Sajnos, ez nem zárható ki. A tanács- titkár ilyesmiről is tud. Bizonyítani persze lehetetlen. Marad a békítgetés, a megértésre való buzdítás. Hisz mégis ez kecsegtet a legnagyobb sikerrel. Annak idején bizonyára sokan álmodoztak füst nélküli világról. Ma sokkál kevesebb a füst. Együttélésünk mégsem zavartalan. Úgy látszik, önmagunkat nehezebben zabolázzuk meg, mint az elemeket, a tárgyi világot. Kör Pál ISSN 013»—1Í57 (Gödöllői Hírlap)
