Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

ŐRI ilia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1983. OKTOBER 1., SZOMBAT Az adatok mögött látni kell a gyereksereget Nem társadalmi gond forrása Néhol hiányos a kapcsolat a művelődési házakkal Ma kilenc órakor ül össze az MSZMP Monori járási Bi­zottságának tanácskozótermé­ben az úttörővezetők konfe­renciája. Az úttörőelnökség öt esztendő munkájáról ad szá­mot, a VII. konferencia hatá­rozatainak tükrében. Olyan beszámoló kerül a plénum elé, amelyet a héten a járási párt­végrehajtóbizottság is megtár­gyalt. Sőt, úgy összegezhetett: a vb elismerését és köszöne­tét fejezi ki Hajnal Béla já­rási úttörőelnöknek, munka­társainak, az úttörő-csapatve­zetőknek, s mindazoknak, akik nélkül nem valósulhatott volna meg ilyen színvonalas és töretlen munka a piros nyak- kendős pajtásokért, mint ami­lyen a járásban tapasztalható. Itt vannak körülöttünk Az adatok sokat mondanak ugyan, de önmagukban csu­pán száraz számok, ha nem látni mögöttük az igyekvő, al­kotó, nyüzsgő gyereksereget. Ez esetben azonban alighanem mindenki előtt megjelenik a kép, a lelkesen együtt mun­kálkodó, táborozó, hulladékot gyűjtő vagy kerékpártúrára induló lányok, fiúk csapata. Hiszen itt vannak körülöt­tünk mindenütt. — Nagyobb társadalmi fi­gyelem irányul most az út­törőmozgalomra — mondta a párt-végrehajtóbizottsági ülé­sen jelenlevő Nemoda István megyei úttörőelnök. Sok kriti­ka érte már ezt az intézmény- rendszert, olykor okkal, olykor ok nélkül. Egyet nem szabad figyelmen kívül hagyni: a gyerek nem társadalmi gond forrása — hanem öröm. A „fix pontok” azonban szétszó­ródóban vannak, a családok fellazult szerkezetében a gye­rek státusa megrendül, lazul a család kultúrközvetítő szere­pe. Mindezt tudva kell az út­törőmozgalomnak — és segí­tőinek — úgy munkálkodnia, hogy helyére tegye, ami bi­zonytalan. önálló csoportarcu­latot kialakítva, elhagyva a formális elemeket, nem át­véve, de támogatva az iskola célkitűzéseit — hiszen nem jó, ha összemosódik az iskola és az úttörőmozgalom munkája, s nem tudni, melyik melyik — dolgoznak együtt. Az országos átlag fölött — A monori járásban a munka jó — hangsúlyozta —, kimagasló eredményekkel is találkozni, köszönetét érdemel ezért az úttörőelnökség s minden közreműködő. A tanulóknak 98,4 százalé­ka kisdobos, illetve úttörő a járásban. Politikai, világné­zeti, erkölcsi nevelésük, a tanórán kívüli tevékenységük szervezése, koordinálása, az esztétikai, hazafias, honvédel­mi nevelés, a mozgalmi kép­zés — az úttörőmozgalom fel­adata. Minderről a mai konfe­rencián is részletesen szó esik. Arról is például, milyen sokat jelent a KISZ-taggá ne­velésben a pedagógus KISZ- alapszervezetek segítsége, hogy szép számmal és eredmények­kel működnek az úttörőszak­körök, hogy tovább nőtt a rendszeresen túrázó csapatok száma. Egyre nagyobb tömege­ket mozgatva rendezik meg a járási művészeti szemlét, ahová a legjobbak kerülnek, s emelkedett a szép kiejtési versenyek, az énekkarok, kó­rusok vetélkedőinek színvona­la. Néhol hiányos még a kap­csolat a művelődési házakkal — keresni kell az együttmű­ködési lehetőségeket. Az úttörőcsapatok zömében él és dolgozik az Úttörő Gár­da, szakrajokban ismerkednek a vöröskeresztesek, a tűzoltók, a honvédek, a munkásőrök, a polgári védelem feladataival a gyerekek. A megyében is el­ismert színvonalú Úttörő Gár­da-szemlék nemcsak a szaktár­gyi tudásról, de az alakiság­hmeretterjesztő előadás Automaták és patikák Közösségi összetartó erő A technika és szellem cím­mel a sakkautomatákról tar­tanak ismeretterjesztő elő­adást október 6-án, csütörtö­kön este 7 órai kezdettel Pi­lisen, a Móricz Zsigmond Mű­velődési Házban. A következő előadás — Nép­tánc, mint közösségi összetar­tó erő — október 23-án lesz, majd 31-én a házipatikáról hallgathatnak meg tájékozta­tót az érdeklődők. Ucyelethhi Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26), Monoron, Monori-eidőn, Csév- haraszton, Vasadon és Péteri­ben: központi ügyelet (Mono­ron, a járási rendelőintézet­ben), Maglódon és Ecseren: dr Gáspár Pál (Ecser), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Csernyk Zoltán (Mende), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen: dr. Gajdátsy Árpád tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Ügyeletes állatorvos: dr. Bálint Ferenc (Üllő, Kossuth L. u. 18., telefon: 9.). Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban, vagy az ügyeletes ál­latorvos címén. ról, a fegyelemről is képet ad­nak. Kiemelkedő, magas színvo­nalú őrsvezetőképzés zajlik rendszeresen. Az úttörőcsapa­tok munkáját 13 tagú elnök­ség irányítja, éves munka- és ülésterv alapján, tartalmas kapcsolatot tartva a csapatok­kal. Eredményesen dolgoznak a szakbizottságok. Az irányí­tó pártszervekkel, az általános iskolákkal való együttmun- kálkodás eredménye, hogy az úttörővezetők kiválasztása igényesen történik. Színvona­lasak és népszerűek a járás ifjúvezetőinek rendezvényei. Az ifivezetőknek nem csupán a száma nőtt örvendetesen a megyei, de az országos átlagot is meghaladva — hanem mun­kájuk színvonala is javult. A járási úttörőelnökség munkáját a járási KISZ-bi- zottság irányítja, hasznos ta­nácsokkal, útmutatással segíti. Jók az elnökség kapcsolatai a járási társszervekkel, a közsé­gi aktívák egyre nagyobb részt vállalnak a mozgalmi munka segítésében. Mindezek — tények. S nem is a teljes­ség igényével felsorolva, hi­szen a páct-vb ülésen, beszá­molón kívül hangzott el az is, hogy 37 raj, közel ötszáz út­törő segíti a helyes közleke­dést, kisrendőrként. Elismerés, köszönet A járás legmagasabb poli­tikai testületének állásfogla­lásával indul ma az úttörőve­zetők konferenciája. Az elis­merés, a köszönet azonban ezúttal sem a megállás határ­köve, csupán jelzés: ezen az úton, így érdemes tovább ha­ladni. Koblencz Zsuzsa Fetoszálazás és stancolás közben Évente mintegy 80 ezer doboz fotősarkot készítenek a IPapírárukészítő Ipari Szövetkezet gyömrői telepén. A képen: Gidai Elemérné és Kugyclka Györgyné a fotószálazó gépen, Rohfeld Károlyné pedig a stancológépen vágja a fotósarkokat. Hancsovszkl János (elvitele Tanácsadó '83 Ä kisipari árak képzéséré! A lakosság jogos igénye A monori járásban a lakos­sági szolgáltatás mintegy 60— 70 százalékát kisvállalkozók' (kisiparosok, gazdasági mun­kaközösségek) végzik. A szol­gáltató tevékenységen kívül nem jelentéktelen a lakosság és egyéb gazdálkodó szervek részére végzett árutermelés jellegű tevékenységük sem. Jogos igényként jelentkezik a lakosság részéről a kisvállal­kozók áralkalmazási rendsze­rének megismerései ;„2e .. Kereslet-kínálat A kisipari jogszabály módo­sítása, valamint az új vállal­kozási formák bevezetésének egyik célja a versenyszellem kialakítása, ezen keresztül az áraknak a piaci értékhez való jobb közelítése volt, ezt céloz­za a kisüzemi termelők átkép­zésére vonatkozó 54/1951. (IX. 4.) MT. sz. rendelet is. Az új rendelet az árképzés vonatkozásában az előzőekben tapasztalható bizonyos merev­séget kiküszöbölve egy tágabb vállalkozói áralkalmazást tesz lehetővé. Az árat esetenként a verseny, a kereslet-kínálat aránya a rendeletben biztosí­Kézilabda, labdarúgás A hét vége sportműsora SZOMBAT Kézilabda. Megyei férfi I. osztály: Csepel Autó—Gyömrő, Szigetszentiklós, 13 óra 45. Az ifjúsági mérkőzés 12 óra 45-kor kezdődik. VASÁRNAP Labdarúgás. Megyei I. osz­tály: Ceglédi VSE—Ferihegy SE, Cegléd, 14 óra, Sülysáp- Soroksári VOSE, Sülysáp, 14 óra. Megyei II. osztály. A-cso­port: Üllő—Pilis, Üllő, 14 óra, Tápiószecső—Gyömrő, Tápió- szecső, 14 óra. Járási I. osztály: Ceglédber- cel—Péteri, Ceglédbercel, 14 óra, vezeti: Szuda (partjelző: Schiller), Dánszentmiklós— Abony, Dánszentmiklós, 14 óra, P. Szabó (Sárosi), Monor —Vasad, Monor, 14 óra, Zsu- zsandor (Szóró), Vecsés II.— Mende, Vecsés, 14 óra, Letkó (Ágoston), Kocsér—Ecser, Kő­cser, 14 óra, Eperjesi (Mészá­ros), Maglód—Albertirsa. Maglód, 13.30 óra, Hörömpő János (Lits, Csanaki), Törtei —Nyáregyháza, Törtei, 14 óra. Szalontai (Prohászka). Az ifjúsági mérkőzések mindhárom osztályban 12 óra­kor kezdődnek. A Maglód—Al­bertirsa ifimérkőzés 11.30 óra­kor lesz. Serdülőmérkőzések: Péteri— Maglód (Schiller), Dánszent­miklós—Pilis (P. Szabó), Mo­nor—Gyömrő (Zsuzsandor), Vecsés—Üllő (Ágoston), Nagy­kőrös—Albertirsa (Eperjesi), Abony—CVSE (Szalontai). A mérkőzések 9 órakor kez­dődnek az elöl álló csapatok otthonában. Borítékos... Újra itt van ... Mármint a borítékos sorsjegy. Ugyan­olyan gyűrű veszi körül a mo­nori újságospavilont, s ugyan­olyan izgatottan tépkedi a nyereményt rejtő — vagy nem rejtő — kis papírt a szeren­csét próbáló, mint máskor. Az OTP monori járási fiók­jától azonban ezúttal kis tör­téneti ismertetőt is kaptunk a sorsjegyekről. Eszerint az első borítékokat 16 évvel ezelőtt kezdtük tépkedni, 1967-ben. Azóta — a mostanival együtt — 433 millió darab került for­galomba. A bevételt olimpiai és sportcélokra, illetve ifjúsá­gi sportfejlesztésre fordították és fordítják. öt forintjainkkal- ezúttal — ha narancssárga, ha skarlát- piros, gesztenyebarna, illetve smaragdzöld borítékot hú­zunk is — 50 ezertől 10 forin­tig nyerhetünk. tott lehetőségek alapján elté­ríthetik a merev kalkulációs ártól. Az árvetés tartalma: Az árvetésnek tartalmaz­nia kell a szolgáltatás, illetve a termék előállítása során fel­használt közvetlen anyagkölt­séget, közvetlen bérköltséget és a bruttó fedezetet. A közvetlen anyagköltségnél kell figyelembe venni a; nyers- és alapanyag, a segéd- és csor magolóanyag, az alkatrészek egységre vonatkozó hányadá­nak a tervezési és a mintaké­szítés során felmerült költsé­geket, valamint az igénybevett bérmunka díját. A közvetlen bérköltséget az érvényben levő bértáblázatok alapján a kialakult bérviszo­nyoknak megfelelően a munka minőségének figyelembevéte­lével kell számításba venni. A bruttó fedezetnél a rezsi- költségeket és a nyereséget kell figyelembe venni. Rezsiként elszámolható költ­ségek: Az előzőekben figyelembe vett egyéb anyagok beszerzé­si költsége, a bérkifizetésekkel kapcsolatos költségek, az al­kalmazottak egyéb juttatásai, a berendezések működtetésé­vel kapcsolatos kiadások, az állóeszközök amortizációs költ­sége, a technológiailag indo­kolt selejtveszteség, az üzle­tek bérleti díja, az ügyvitellel kapcsolatos költségek. A pénz­ügyi rendelkezések alapján áthárítható adók, illetékek, ka­matok, közvetlen költségként el nem számolható műszaki fejlesztési és garanciális javí­tási költségeket. Az árvetésben nem vehető figyelembe az adóhiány és egyéb büntetés jellegű költség. Az árvetésnek tartalmaznia kell a termék, illetve a szolgál­tatás megnevezését és olyan mértékű műszaki leírását, amelyből a végzett munka egyértelműen meghatározható. Mikor nem kell a kisterme­lőnek árvetést készíteni? Ha nem haladja meg Olyan árutermelés esetében, ha az adott egyes termék ára a 200 forintot, valamint a szol­gáltatás díja a 100 forintot nem haladja meg, kivéve a folyamatosan ismétlődő tevé­kenységeket; ha a terméknek, szolgálta­tásnak hatósági ára, díja van; ha a terméknek szolgáltatás­ra alkalmazott ár, vagy díj a termékre vonatkozó hatósági iránydíjat nem haladja meg. Ilyen hatósági iránydíj vas például a gépkocsijavításra meghatározva IV/13/1983. (ÁT. 10) ÁH. szerint; az árhatóság felmentése ese­tén. Az árvetésre nem kötelezett kisiparosok sem mentesek a számadási kötelezettség alóL Az árak rugalmassága: A kalkulált ártól a vállalko­zó és a megrendelő a tárgya­lás során eltérhet, de az így tárgyalási úton kialakított ár nem lehet aránytalanul maga­sabb a forgalomban levő ha­sonló áru, illetve hasonló szolgáltatások árához viszo­nyítva. A szabad árformába tartozó termékeknél az árat a felek a piaci viszonyok, vala­mint az összehasonlításra al­kalmas termékek árának fi­gyelembevételével megegye­zéssel alakíthatják ki. Ezeknél az áraknál különösen figye­lembe kell venni a tisztesség­telen haszonra vonatkozó meg­állapítás rendelkezéseit. Nem állapítható meg tisztességte­len haszon hatósági irányár és irányrezsi órabér alkalmazása esetén. Az iránydíjon felül Az építőipari áralkalmazás: Az építőipari kisvállalkozók­ra a IV./34/1983. (ÁT. 30) szá­mú hatósági iránydíj megálla­pítás vonatkozik. Az ármegál­lapítás tartalmazza az építő­ipari kivitelezés időnormáit, amelyet a megadott 90 forint/ órás rezsióradíjjal lehet al­kalmazni. Az így kialakított vállalkozói ártól csak a javí­tási, fenntartási, karbantartási munkák esetén lehet pozitív irányban eltérni. Ezekben az esetekben 30 százalékkal nö­velhetők a megadott időnor­mák. Az iránydíjon felül érvé­nyesíthető költségek: — a szükséges tervezési jel­legű munkák díja; — tényleges fuvarozási és rakodási költségek, plusz 3 százalékos anyagkezelési költ­ség; — emelőgépek költsége; — telephelyen kívüli mun­kavégzésnél jelentkező egyéb költségek; — különleges körülmények­ből adódó költségek; — forgalmi adó. Magócsi Pál a járási MÜTEF osztály iparügyi főelőadója Következő téma 1983. októ­ber 29-én, A zártkerti építke­zés. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap» v'

Next

/
Thumbnails
Contents