Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-09 / 239. szám

1983. OKTÓBER 9., VASÁRNAP Szakszervezeti igen és nem Beszélgetés Timmer Józseffel, a SZOT titkárával Az utóbbi időkben ismét nőtt az érdeklődés a szó* cialista országok szakszervezeti élete iránt. Ma már többnyire nem az olyan alapkérdésekre keresnek vá­laszt, hogy milyen szerepet töltenek be ott a szakszer­vezetek, ahol a hatalom a munkásosztály, a nép kezé­ben van; mit jelent ott az érdekvédelem, miképp érvé­nyesül ez a gyakorlatban stb. Ezeket az alapkérdéseket ugyanis lényegében megválaszolta az idő. A HÉT HÍRÉT KABOLATŰZ 9 A TIT XV. országos műszaki vándorgyűlésének Békéscsaba adott otthont. 9 A főváros volt a színhe­lye a szocialista országok akadémiai vezetői értekezle­tének. 9 Spanyol műszaki napokat rendeztek meg Bu­dapesten. 9 A hét híre az is, hogy Békésen került sor a IV. népi építészeti tanácskozásra. Egyetemi tanácsülés Doktoravatás Az Állatorvostudományi Egyetem tanácsa szombaton nyilvános ünnepi tanácsülésen avatta doktorrá a tanulmá­nyaikat idén befejezett állat- orvostan-hallgatókat. Az egyetem aulájában dr. Kardeván Andor, az egyetem rektora köszöntötte a 81 or­vosjelöltet, akik közül heten summa cum laude, 36-an pe­dig cum laude minősítéssel végeztek. Ünnepélyes esküté­telük után kézfogással orvos­doktorokká fogadták a jelöl­teket. Közöttük tíz külföldi állampolgár is diplomát ka­pott, többségük a fejlődő or­szágokban kezdi majd meg hivatása gyakorlását. A tanácsülésen a 60, illetve^ az 50 évvel ezelőtt végzett ál­latorvosokat is köszöntötték: dr. Széllé Béla nyugalmazott községi állatorvos gyémánt, 19-en arany jubileumi okleve­let vehettek át. Nemcsak személyesen Földvári Pétert, a külke­reskedelmi főosztályvezető he­lyettesét kérdeztük a kulisz- szatitkokról. — Várt vagy váratlan siker ez a brazil üzlet? — Tudtuk, hogy valahol kamatoznia kell műszaki fej­lesztési munkánknak, kereske­delmi, üzletszerzési próbálko­zásainknak. Ám az valóban meglepetés, hogy éppen Brazí­liában nyertünk. A részvételre az adott lehetőséget, hogy ha­zánk is tagja a Világbanknak. A bank által finanszírozott szállítóként szerepelhettünk a versenyen. — Mi is az a versenytárgya­lás? — Magunk nem is utaztunk ki minden versenytárgyalásra. A feltételek alapos áttanulmá­nyozása, helyzetünk mérlege­lése után kidolgozzuk ajánla­tunkat, és azt küldjük el. A pályázati felhívás, minden esetben konkrét műszaki és gazdasági igényeket tartal­maz. Most készítjük el pél­dául egy perui versenytárgya­lásra ajánlatunkat. A peruiak a szokásosnál kisebb dobo­zokba akarják szerelni a fo­gyasztásmérőket, ezért úgy módosítjuk termékeinket, hogy megfeleljenek az igényeiknek. A G-család sikere — A brazil versenytárgyalá­son termékeik műszaki jel­lemzőik (tehát kifogástalan minőségük) és az olcsóbb el­adási ár révén kerülhettek az amerikai, a japán és a fran­cia érdekeltségű multinacio­nális cégek termékei elé. Mi­ként? — Ami a műszaki jellemző­ket illeti, az új G fogyasztás- mérő család kifejlesztésével magas műszaki és esztétikai igényeket is kielégítő terméket hoztunk létre. A fejlesztés A mai, fokozottabb érdek­lődés abból a felismerésből fakad, hogy jelentős változá­sok mennek végbe a szocia­lista országok gazdasági és társadalmi életében. Vajon mi­képp vélekednek erről a szak- szervezetek? Képesek-e arra, hogy megújuljanak, a megvál­tozott feladatokhoz igazodja­nak? Szükségük van-e pálya- módosításra, vagy csupán kö­irányát az előzetes piackutatás alapján határoztuk meg, de nem egy vevő konkrét elkép­zelése, hanem a várható vá­sárlók majdani igényei szerint. Az árat, előzetes kalkulációin­kat figyelembe véve jelöltük meg, vagyis kiszámoltuk: mennyivel nyerhetünk. Jól számoltunk. — Nem ajánlhatták volna meg ezt az árat, ha az nem fedezi a költségeket? — Általában nyereséges üz­letet kötünk, bár ez alól piac- politikai megfontolásból lehet kivétel. Természetesen ez a brazil „bolt” nyereséges. Milliós kockázat — Elképzelhető-e, hogy megnyerik ugyan a verseny- tárgyalást, de mégsem kötnek szerződést, mert ekkor már úgy látják, nem készülnek el határidőre a megrendelt ter­mékekkel? — Ez elképzelhetetlen. A versenytárgyalás előtt ugyanis mindenkinek garanciát kell adnia. Azaz, a várható árbe­vétel bizonyos százalékát le­tétbe kell helyezni. Aki pedig visszalép, az elveszti ezt a pénzt, nem beszélve a vállalat jó hírnevéről! — Mégis, mekkora lehet ez az összeg? — Mint mondtam, a várha­tó bevétel függvényében ala­kul a garancia mértéke. Ál­talában eléri a 3—4 millió fo­rintot. Egy versenytárgyalásra te­hát a pályázóknak ugyanúgy fel kell készülniük, mintha biztosan, azonnal aláírnák a szerződést. Ehhez előre felmé­rik a gyártási, a technológiai lehetőségeket, kapacitásukat, mind a gépek, mind pedig a munkaerő oldaláról. Csak így tudhatják biztosan, hogy mennyi idő alatt, hogyan — lennének — képesek a telje­sítésre. Ellcr Erzsébet rültekintőbb, árnyaltabb mun­kára? Vannak, akik azt is megkérdezik még: ezután is elkötelezettek maradnak ná­lunk a szakszervezetek? Ilyen kérdésekkel kerestük fel Timmer Józsefet, a SZOT titkárát. — A magyar szakszerveze­tek továbbra is elkötelezetlek a szocialista társadalom tö­rekvéseivel, céljaival — mon­dotta Timmer József. — Eb­ben nincs változás. Mint ahogy abban sem, hogy — egyik legfontosabb feladatuk­hoz híven —, a jövőben is védelmezik, s képviselik a dolgozók érdekeit. Hogy erre miért van szükség, az megle­hetősen ismert. Bár az alap­vető társadalmi, gazdasági céljaink közösek, a megvaló­sításért felelős fórumok, szer­vezetek érthető módon min­dig arra keresnek választ, hogy ők miért felelősek, ne­kik mit kell tenniök. Ilyen körülmények között óhatatla­nul előfordulhat, hogy figyel­men kívül hagynak bizonyos érdekvédelmi tényezőket. Ilyenkor jeleznek, lépnek fel a szakszervezetek. — Ám ha még nincs ilyen gond, akkor is szükség van a szakszervezetek helyzet- elemzésére, saját álláspontjuk kialakítására, hiszen — ez is meglehetősen ismert —, bár társadalmunk minden lénye­ges kérdésben egyetért, a részkérdéseik megítélésében már gyakori az egymást ke­resztező csoport, vagy egyéni érdek. Ezért a szakszerveze­téknek alaposan ismerniök kell ezeket az érdekeket. Egy hasonlattal élve nem érhetik be annak a megállapításával, hogy a Gellérthegyről nézve nagyon szép a Rákóczi út. Tudniok kell, hogy etttől füg­getlenül egyik-másik házról még hullhat a vakolat... A valóságban persze sokkal bo­nyolultabb — olykor rendkí­vül bonyolult — helyzetekben kell igent, vagy nemet mon­danunk. • A dolgozók egy része fő­ként a szakszervezet igenjeit Ismeri, s kevesebbet tud a ne­mekről. Mi lebet ennek az oka? Az talán, hogy ritkábbak a ne­mek? Vagy pedig inkább az, hogy kevésbé kerülnek nyilvá­nosságra az ilyen vélemények? — Már az elején leszögez­hetem: egyértelműen az utób­bi. Sajnos, nem kapnak kel­lő nyilvánosságot a vitáink. Pedig vannak ilyen vitáink a tárcák vezetőivel, a kormány­nyal, hiszen — amint mon­dottam — a szerepkörünknél fogva gyakran másképp köze­lítjük meg, nézzük ugyanazt a témát. Ezek közé tartoznak például az áremelések is. Mi is tudjuk, hogy vannak ese­tek, amikor ez elkerülhetet­len, bármennyire kellemetlen is, mégis az a véleményünk: csak a legvégső esetekben nyúljunk ehhez az eszközhöz. Mert nem ez az egyedüli mód­szer, lehetnek, vannak más megoldási módok is. A A vitapartnerek ilyenkor ugyebár mindig felteszik a kér­dést: ha nem ez a kiút, akkor mi legyen az? Mondják meg!... — Minthogy a szakszerveze­tek is a hatalom részesei, le­téteményesei, el kell ismerni: jogos ez a kérdés. Egyben persze azt is jelzi: milyen fe­lelősségteljes, nehéz a szak- szervezetek munkája, S mégis ezt a nehéz, rögös utat kell járnunk, ami alatt azt is ér­tem; nemcsak egyszerűen vé­leményt kell mondanunk a dolgokról, hanem önállóan kell kezdeményeznünk a dol­gozó emberek millióit érintő ügyekben. Ahogy ezt jó né­hányszor megtettük, s a jövő­ben még inkább tenni kíván­juk. a Nem kívánja meg ez a szakszervezeti munka korsze­rűsítését? — Vagy — ha ez már elkezdődött — miben nyilvánul meg e törekvés? Miért beszél­nek az egyes nyugati országok­ban magyar példáról? — A szocialista országok szakszervezetei, köztük a ma­gyar szakszervezeti mozga­lom útkereső szerepe valóban nemzetközi elismerést váltott ki. Érdeklődéssel figyelik munkánkat, még Nyugaton sem vonják kétségbe, hogy szakszervezeteink széles körű jogokkal rendelkeznek. Erről sokan egészen közelről meg­győződhetnek, hiszen gyakran látogatnak hazánkba külföldi szakszervezeti küldöttségek, így lehetőségük, alkalmuk van arra, hogy tanulmányozzák az életünket. (S korántsem mel­lékesen persze nekünk is le­hetőségünk van arra, hogy mi is tanuljunk tőlük.) — Mindez nem keltett bennünk olyan gondolatot, hogy nálunk minden rendben van, továbbra is mindent úgy kell csinálnunk, ahogy eddig tettük. Nagyon vigyáznunk kell például arra, nehogy el­hatalmasodjék a papírmunka. Óvakodnunk kell a hivatali módszerek átvételétől, túlten- gésétől, mindig szem előtt tartva munkánk mozgalmi jellegét. — Ami pedig a legfonto­sabbat, vagyis változó éle­tünket illeti: a szakszerveze­tek csak akkor tudnak a jö­vőben is helytállni,, csak ak­kor tudják hatékonyan befo­lyásolni az eseményeket, ha erőteljesebben, hozzáértőbben figyelik, elemzik a társadalmi, gazdasági életünkben végbe­menő mozgásokat; ha az új helyzeteknek, igényeknek megfelelő cselekvési progra­mokat, dolgoznak ki. Ez per­sze állandó önképzést tesz szükségessé, s a megújulási készségünk fejlesztését igény­li. Nincs más választásunk. — Ez nemcsak azért köte­lességünk, mert a dolgozó tö­megek hatékonyabb érdek- képviselete és érdekvédelme ezt igényli tőlünk, hanem azért is, mert — amint erről már szót ejtettünk — külföld állandóan figyel bennünket. Ha jól dolgozunk, az a nem­zetközi szolidaritást is erősíti, s újabb milliók győződhetnek meg arról Nyugaton is: a szo­cialista társadalom a dolgo­zók társadalma, az nyújt a legtöbbet a néptömegeknek — mondotta befejezésül Timmer József. Kimeríthetetlen gazdagságú kincsestár a népművészet, s annak része, a népi építészet. Nem véletlen, hanem szükség- szerű tehát, hogy tudomány­ágak sora búvárkodik e tág birodalomban hosszú évtize­dek óta, nemcsak eleink mindennapjainak elkerülhetet­len megismerése okán. sokkal nyomatékosabban azért, mert tanulni. okulni, szépet meg­őrizni. értéket megtartani jól felfogott érdeke az utódoknak. Tudósok serege szánta, szán­ja rá életét a népművészet, benne a népi építészet tanul­mányozására. hosszú ideig tartó kutatások eredményét köttetve könyvtáblák közé, oly­kor ezt téve akkor is, ami­kor a jelen világ félrelökni látszik a múltat. így született mag például 1944-ben Imré- nyi-Szabó Imre kötete, melyet annak szentelt, miként szápí- tette-torzította a klasszicista jelleg a parasztházakat Pest— Pilis—Solt—Kiskun vármegyé­ben. Egy munka ez abból a sok­ból. amik rész és egész bonyo­lult viszonyait tárják fel. amik betűkben, képekben őrzik az elsüllyedőt, a szétporlót. mert ma már egyre ritkább az olyan népi építészeti együttes alko­tás. mint Maglód ún. ófalui településmagja. Sajnálatos vagy szükségszerű, de a minő­sítéstől függetlenül igaz, sza­badtéri néprajzi múzeumok­ba szorul — avagy, ha úgy tet­szik. átmentődik — a népi építészet alkotásainak tarka serege, s magunk, utódaink már kiállítási tárgyként szem­léljük azt. amiben, ahol déd­anyáink, ükapáink éltek. Éltek, valóságosan és jelké­pesen is összetartó erőnek ítél­ve a kabolatüzet... Kabola? Mi az? A kandallós tüzelő egyik neve. Egyik, mert hív­ták g ógánynak, pestaljának, kaskamencének, gógnak, s még tucatnyi másnak, jelezve, kifejezve, szavaiban is meny­nyire színes tud lenni az a világ, amelyet valamikori rossz uraink oly’ szívesen ne­veztek az együgyű nép meze­jének. Nem véletlen a kabola említése. A népi építészet al­kotásait ugyanis alaprajz és tüzelőberendezés szerint osz­tályozza — tipologizálja — a szakági tudomány, ezért, hogy a megyére jellemzőt közép­magyar háztípusnak lelöl’k. E házak némelyikében Alsóné­medin még megtalálható a fa*' rágott, festett, mestergeren­dás mennyezet; igen. az, amit — volt idő, amikor — az elma­radottság bizonyítékának tar­tottak. Egészen addig, míg > borsos árért — a sznobok, új­gazdagok betonnyaralóiban fel nem támasztotta néhány tervező, építőmester. Amint így születtek újjá a Dunaka­nyar, a Börzsöny nyaralóápü- leteinél elkorcsosulva, mert eredeti funkciójuktól elsza­kadva a faragott tornácfők, a zsúpfedelek stb.. bár napjaink­ban egy nádazó — mert any- nyira ritka már az. aki e mes­terséget még érti — többet kér egy napra, mint amennyiért más egy hétig dolgozik. Sze­rencsére, nemcsak ilyesmit lelhetünk, hanem Szigetmo­nostoron például láthatunk még a ház falán kívülre he­lyezett — a tornáctetővel vé­dett — konyhai kemencét. Szo- kolyán kéttáblás ajtókat, me­lyek felső része — valamikor — külön nyitható volt, hogy a füst távozhasson. Mert ne fe­ledjük. a 18—19. század fordu­lóján kezdték csak általánosan alkalmazni a tehetősebbek a — kaminos — kéményt, meg­tartva a kabola melegét, túlad­va a füstjén. Rábukkanhatunk még itt-ott — Dabas gyóni ré­szén. Törtei tanyavilágában roggyanó házacskákra, melye­ket zsindely fed. a 30—80 cen­timéter hosszú. 10—30 centi­méter széles fatéglák arról ta­núskodnak. valamikor az em­ber nemzedékeknek épített otthont. Messzire kerültünk ettől, a földházak, talpas-, lábashá­zak szerény — ma annak lát­szó — világától, de kérdés, a jövő mit ítél mai teremtmé­nyeinkből szerénynek, híval- kodónak, szépnek, csúfnak, magőrzendőnek és lerombolam- dónak. A táji. történelmi — időbeli — jellegzetességeken túl az építőanyag, az építési technika, az épületszerkezet stb. mind-mind egyik eleme a népi építészet osztályozó rendszerének, de pótolhatatlan mulasztás lenne, ha csupán a tudomány őrizné a kabolatűz, a mellette élőik, főzök, fürdők, melegedők emlékét. Igaz. a beton tartósabb a döngölt föld­nél. a vályognál, a téglánál, de vannak — kellenek, hogy legyenek — a betonnál is idő­állóbb javaink, értelmi, érzel­mi kötőanyagaink. Mészáros Ottó Ikarusokhoz légrugó A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat pilisvörös- várl részlegében Ikarus autóbuszok légrugóit ügyes kezű asz- szonyok készítik. Naponta 50 darab a teljesítménye — a ké­pünkön látható — Bogár Lászlónénak és Sticza Mihálynénak. Ha visszalép, oda a pénz, a hírnév Egy üzletkötés háttere * Szeptember elején hallottuk a r8vid hírt, miszerint a Gödöl- 2 151 Ganz Árammérőgyár versenytárgyalást nyert Brazíliában. f Novembertől jövő év februárjáig 107 ezer fogyasztásmérőt szal- 4 litanak Dél-Amerikába. Szép eredmény, de vajon milyen mun- y, ka rejlik a hír mögött? Horváth Ildikó NYOLCVANÉVES HÍD Budapesten az eredeti Erzsébct-hidat 1903. szabadulása előtt, az 1945. január 17-ről 18-ra pítették a Duna ékességét. Az újjáépítés 1960- novemberében adták át a forgalomnak. Az első dikon az újjászületett Erzsébet. október 10-én adták át a forgalomnak. Pest fel­virradó éjszakán a hitleristák a levegőbe ro­han kezdődött meg. s az új Erzsébet-hidat 1961 kép egykori felvétel a Ilid építéséről, a máso-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents