Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-09 / 239. szám
kMíod 1983. OKTÓBER 9., VASÁRNAP \A HÉT VILÁGPOLITIKÁI KÉRDÉSEI A nukleáris veszély isökkentéséért Az új szovjet javaslatok visszhangja — Nyitány Genfhen A hatodik tiltakozó nap előtt növekszik a feszültség Chilében A szovjet diplomácia a héten is bizonyságot szolgáltatott arra, hogy az Egyesült Államok által mesterségesen élezett nemzetközi helyzetben is folytatja erőfeszítéseit a feszültség enyhítése végett. Bár Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert az amerikai kormányzat megakadályozta abban, hogy részt vegyen az ENSZ munkájában, Troja- novszkij, a Szovjetunió állandó világszervezetbeli képviselője szólalt fel a közgyűlés általános vitájában, s fejtette ki országa álláspontját. A szovjet felszólalás három új rendkívüli horderejű indítványt tartalmazott a nukleáris háború súlyosbodó veszélyének csökkentésére. MIT TARTALMAZ E ROM ÜJ JAVASLAT? HAAz első indítvány — ha elfogadnák — alkalmas lehetne arra, hogy megállítsa a nukleáris fegyverkezési versenyt. Nemcsak azt indítványozza ugyanis elő, hogy ne telepítsenek sehová sem új atomfegyvereket. Azt is előirányozza, hogy tiltsák meg azt, hogy hasadó anyagokat katonai célokra használjanak fel, új nukleáris fegyverrendszereket fejlesszenek ki, atomfegyvereket gyártsanak és hadicélokra új rakétákat építsenek. Vagyis a Szovjet indítvány a nukleáris arzenál növelésének minden lehetőségét figyelembe veszik, amikor tilalomfákat állít az egyes fázisok elé. Nyugati hír- magyarázók is elismerik e szovjet kezdeményezés átfogó jellegét. Hiszen — mint megjegyzik — a szovjet javaslat elfogadása esetén megvalósulhatna az atomfegyverek gyártásának és telepítésének teljes befagyasztása. Ez pedig kiindulópontot képezhetne a későbbi csökkentésre. A második indítvány nem kisebb horderejű. Eszerint az ENSZ-nek olyan nyilatkozatot kellene elfogadnia, amely az emberiség elleni legsúlyosabb bűncselekménynek nyilvánítaná a nukleáris háború kirobbanását. Miért volna ez sürgős és fontos kérdés a szovjet előterjesztés szerint? Azért, mert — mint emlékezetes — a Szovjetunió korábban már ünnepélyes kötelezettséget vállalt, hogy nem alkalmaz elsőnek atomfegyvert. S bár Moszkvából hasonló kötelezettségnyilvánításra hívták fel mindazokat a hatalmakat, amelyek nukleáris fegyverekkel rendelkeznek, a válasz még várat magára. Sőt Washington és atomfegyverekkel rendelkező NATO-szövetségesei siettek kijelenteni a szovjet nyilatkozat nyomán: változatlanul érvényes az Észak-atlanti Szerző dés Szervezetének az a háborús forgatókönyve, amely hagyományos fegyverzettel ki robbant konfliktus esetére a nukleáris fegyverek bevetését irányozza elő. Sőt egyes Pentagon-tábornokok ezután erő teljes propagandahadjáratba kezdtek, amelynek célja az úgynevezett „korlátozott nukleáris háború” doktrínájának elfogadtatása a NATO-államok közvéleményével. Az új szovjet indítvány ezt is célbaveszi, amikor indítványozza: az ilyen doktrínákat és propagandahadjáratokat is bélyegezzék bűn- cselekménynek. A harmadik fontos szovjet javaslat egy szerződéstervezet, amely a világűrben tiltaná meg az erőszakos cselekményeket, s azt, hogy onnan földi célpontok ellen támadást hajtsanak végre. Miért oly fontos és időszerű ez a kezdeményezés? Látszólag ilyen veszély nem fenyegeti az emberiséget. Hiszen — mint egyes hírmagyarázók megjegyezték — korábban az ENSZ közgyűlése már túlnyomó többséggel elfogadott pgy olyan határozatot, amely a világűr békés felhasználásáról intézkedik. Mégis nem véletlen, hogy szovjet részről éppen most és éppen ilyen súllyal vetik fel e szerződéstervezet időszerűségét. Reagan amerikai elnök ugyanis a közelmúltban fedte fel egyik beszédében, hogy az Egyesült Államokban jelentős dollár- milliókat fordítanak olyan kísérletekre, amelyek célja, hogy a világűrben helyezzenek el mesterséges holdakon nukleáris fegyvereket. Ezeket az amerikai elnök szavai szerint részben arra használnák fel. hogy mesterséges holdakat semmisítsenek meg, ballisztikus rakétákat romboljanak szét és csapást mérjenek esetleg földi célpontokra is. Vagyis amikor a Szovjetunió kormánya az ENSZ égisze alatt ennek kizárására szerződés megkötését javasolja, ismét a fegyverkezési verseny egy veszélyes kiterjesztését kívánja megakadályozni. HOGYAN FOGADTÁK EZEKET A JAVASLATOKAT A Nato-Államokban ? Az ilyen alkalmakra a nyugati fővárosokban a szóvivők szótárában kész az idevágó formula. Ez így hangzik: „Megfelelő módon és szintén tanul, mányozzák az új indítványokat.” De ugyanígy megszokott fordulat az is, hogy ehhez a mondathoz a szóvivők sietik hozzátenni: az új szovjet kezdeményezések „nem tartalmaznak új elemeket”, csupán „ismétlései”, „megváltozott formában való kifejtései a korábbi hasonló szovjet indítványoknak”. Ezúttal is pontosan ennek lehetünk tanúi. Az a tény azonban, hogy ezek a nagy horderejű szovjet javaslatok az ENSZ közgyűlésében hangzottak el, biztosítják azt is, hogy a világszervezet legmagasabb szervének idei tanácskozása végén, szavazásra tegyék fel elfogadásuk ügyét. S tekintve, hogy az ENSZ-ben ma már a fejlődő országok vannak többségben a tagállamok padsoraiban, gyakori, hogy ilyen nagy fontosságú indítványok a nyugati hatalmak ellenszavazatai dacára is többségi határozattá emelkednek. Más kérdés természetesen, hogy a világszervezet döntéseinek csupán ajánlás jellegük van az egyes tagállamok kormányai számára, s végrehajtásuk nem kötelező. Mégis ha az ENSZ-államok többsége elfogad egy-egy békekezdeményezést, amelynek célja az atomháborús veszély csökkentése, jó hír az emberiség számára, s van bizonyos befolyásoló ereje nemcsak a világ közvéleményére, hanem azokra a kormányokra is, amelyek csupán „tanulmányózni" akarják ezeket a javaslatokat, de elzárkóznak elfogadásuktól. Ez magyarázza, hogy a szovjet diplomácia miért nyújtja be újra meg újra az atomháborús veszély csökkentését célzó javaslatait a világszervezet közgyűlésében. MILYEN ELŐJELEK KÖZÖTT KEZDŐDÖTT MEG A SALART-TANÄCSKOZÄS ÜJABB MENETE? A hadászati támadó fegyverek csökkentését célzó genfi szovjet—amerikai tárgyalások a héten a nyári szünet után folytatódtak. A washingtoni propaganda már a nyitány előtti hetekben igyekezett olyan behyomást kelteni a közvélemény előtt, mintha az „áttörés végett” nagyszabású új, amerikai kezdeményezés készülne. Mivel azonban a Reagan-kor- mányzat éppen a genfi újrakezdés előtt fogadtatta el a washingtoni törvényhozással rekordköltségvetéseit, amelyek az új hadászati támadó fegyverrendszerek kifejlesztését tartalmazzák, ez a beharangozás az új kezdeményezésekről, széles körű kétkedést keltett. Amikor tehát Reagan elnök beszéde elhangzott Washington álláspontjáról a genfi tárgyalásokon, a tényleges kezdeményezések hiánya nem is keltett meglepetést. Reagan retorikával próbálta pótolni, hogy Washingtonnak nincs igazi, a Szovjetunió számára is elfogadható csökkentési javaslata a hadászati támadó fegyverarzenált illetően. Egy új szót alkalmazott a csökkentés helyett, a „leépítést". Azt mondotta, hogy fokozatosan lépésről lépésre kell leépíteni a meglevő ra'kéta-nukleáris fegyverzetet. Ebben egyet is lehet-- ne érteni, ha ez tényleg szándéka volna Washingtonnak. Kitűnt azonban, hogy Reagan ezt a „leépítést” csak úgy képzeli, el, hogy az elavult fegyverek helyébe modernek kerüljenek. A „leépítés” nem terjedne ki sem az MX-rakátákra, sem a B—1-es bombázókra, amelyek kifejlesztésére és hadrendbe állítására a Reagan- kormányzat már „zöld utat” adott, illetve kapott. Ismét csak visszatérő alapeleme volt Reagan, „leépítési” tervezetének, hogy cserébe viszont a Szovjetunió saját biztonságának rovására, egyoldalúan csökkentse hadászati támadó fegyverzetarzenálját, s maga járuljon hozzá ezzel, hogy a katonai egyensúly alapvető módon megváltozzon az Egyesült Államok javára... Világos, hogy a szovjet kormány nem egyezhet bele ilyen „leépítésbe”, s ennek következménye csak az lehet, hogy a genfi kompromisszumos megegyezés kilátásai ugyanolyan távoliák, mint amikor ezek a tárgyalások megkezdődtek. MILYEN A HELYZET CHILÉBEN, A HATODIK TILTAKOZÓ NAP ELŐESTÉJÉN? Várkonyi Pétéi1 hazaérkezett Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter szombaton hazaérkezett az Egyesült Államokból. Hivatalos látogatást tett Washingtonban, majd New Yorkban részt vett az ENSZ- közgyűlés 38. ülésszakának munkájában. Az NDK nemzeti ünnepén Erich Honecker beszéde A nukleáris világháború növekvő veszélye láttán minden lehetőt meg kell tenni a béke biztosítására — jelentette ki Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, államfő Az SPD további két szervezete Elutasították a telepítést Szombaton a Német Szociáldemokrata Párt további két tartományi szervezete utasította el az amerikai rakéták tervezett NSZK-beli telepítését A bajor és a Saar-vidéki SPD kongresszusi küldötteinek elsöprő többséggel meghozott döntése nyomán a telepítést elvető szociáldemokrata tartományi szervezetek száma nyolcra emelkedett. Hasonlóan foglalt állást az SPD legnagyobb körzeti szervezete, a 135 ezer tagot számláló nyugat-vesztfáliai, valamint a kelet-vesztfáliai-lippei és a dél-hesseni körzeti szervezet is. A nyugatnémet szociáldemokraták szombati határozatait az jellemezte, hogy a telepítést teljes egészében, tehát Az illegalitásban működő ellenzéki erők keddre hirdették meg hatodik tiltakozó napjukat. Követelésük változatlan: Pinochet lemondása és választások megrendezése a demokrácia helyreállítása céljából. A helyzet feszült, s a tábornokelnök nem fukarkodott a fenyegető kijelentésektől, hogy elriassza a cselekvéstől katonai rendszere ellenfeleit. Pinochet kénytelen azt tapasztalni, hogy kísérlete az ellenzék megosztására kudarcot vallott. Azt szerette volna ugyanis elérni, hogy a középjobb és centrum mérsékeltebb elemei elhatárolják magukat a radikálisabb baloldali erőktől és beleegyezzenek a rendszer által biztosított reformtervbe, amely korlátozott mozgásszabadságot biztosított volna nekik a politikai színtéren. Az alkudozás újabb ajánlata helyett azonban ezek a középjobb és centrista elemek is a radikális baloldallal való együttes fellépés útját választották, s így jött létre a megállapodás a keddi tiltakozó napban. A helyzet éles Chilében, s a keddi erőpróba sok mindent megmutat majd arról, hogy Pinochet rendszerének mennyi „túlélési haladéka” van az ellenzéki erők mind viharosabbá váló megmozdulásai közepette. Árkus István még részleges formájában is elutasították. A nyugat-vesztfáliai kongresszuson Willy Brandt, az SPD elnöke a genfi tárgyalások eredménytelenségére hivatkozva sürgette, hogy a Szovjetunió SS—20-as rakétái egyoldalú megsemmisítésének megkezdésével vezesse ki a tárgyalásokat a zsákutcából. Peter Glotz, az SPD országos ügyvezetője a bajorországi kongresszuson annak a véleményének adott hangot, hogy a genfi tárgyalások kudarccal fognak végződni, s ennek nyomán az SPD november 18—19-i, kölni, országos, rendkívüli kongresszusa az egész párt nevében „nem”-et mond majd a telepítésre. Kehi kairói sajtóértekezlete Változatlan bonni álláspont Helmut Kohl, az NSZK háromnapos hivatalos egyiptomi látogatáson tartózkodó kancellárja pénteken kijelentette, hogy ha az idei év végéig a genfi tárgyalásokon nem születik megoldás, Nyugat-Né- metország befogadja területére az amerikai közép-hatótávolságú Pershing-rakétákat. Kohl Kairóban újságírók előtt nyilatkozott, miután több mint kétórás tanácskozásokat folytatott Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel. A bonni kormányfő a rakéták befogadását „önvédelmi intézkedésnek” nevezte. Kohl szerint Reagan elnök legutóbbi javaslatai „bölcsek és ész- szerűek” voltak, s ha foganatjuk nem lesz, megkezdik a rakétatelepítéseket a Német Szövetségi Köztársaság területén. Személy szerint ellenzi — fűzte hozzá —, hogy a rakétatelepítések határidejét kitolják, mert ebben az esetben „nehéz lesz meggyőzni a Szovjetuniót, hogy eljött a konkrét eredmények ideje”. Kohl szerint az év végéig még van némi idő, esély arra, hogy Géniben megállapodás szülessék. Azt is mondta, hogy a Szovjetunióval a rakéták hadrendbe állítása után is lehet még tanácskozni erről a kérdéáről. A sajtóértekezleten, amelyen több szocialista sajtószerv, így az MTI tudósítójának részvételét sem engedélyezték az Egyiptomban érvényben levő rendszabályok szerint, a közel- keleti kérdésekről is szó esett. Kohl szerint a rendezéshez az kell, hogy Izrael ismerje el a palesztinok önrendelkezési jogát, az arabok pedig Izrael jogát a biztonságos határok mögötti életre. az NDK nemzeti ünnepe alkalmából rendezett fogadáson. A Német Demokratikus Köztársaság teljes mértékben támogatja Jurij Andropovnak, a nemzetközi helyzetről tett legutóbbi nyilatkozatát, hiszen a népek alapvető érdeke a béke megőrzése, a biztonság és a békés együttműködés szavatolása. „A jövőben sem kíméljük a fáradságot, hogy e célokat érvényre juttassuk azokkal szemben, akik a NATO-ban, kivált az Egyesült Államokban, erőltetik a konfrontáció és a fegyverkezési hajsza politikáját” •— mondotta. Honecker végzetes kövét- kezményű lépésnek nevezte az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítését, és hangsúlyozta, hogy nem szabad megengedni ennek a súlyos veszélynek a megvalósulását. Nem szabad megtörténnie annak, hogy ismét háborús veszély leselkedjék a világra német földről. Honecker méltatta a Német Demokratikus Köztársaságnak az elmúlt 34 esztendőben elért fejlődését, és megállapította, hogy tavaly is jelentős eredmények születtek a fejlett szocialista társadalom építésében. Ezeknek köszönhetően a nemzeti jövedelem összege meghaladta a kétszáz- milliárd márkát, és 1983. első hat hónapjában négyszázalékos növekedési ütemet ért el. Ezzel sikerült biztosítani és emelni a dolgozók anyagi és kulturális színvonalát — mondotta. Görögország ellenzi a rakéták elhelyezését Felborulhat az egyensúly Andreasz Papandreu görög miniszterelnök pénteken este Athénban ismét nyomatékosan hangsúlyozta, hogy kormánya ellenzi a NATO közepes ható- távolságú atomfegyvereinek nyugat-európai telepítését, és megelégedéssel közölte, hogy haladás történt a Balkán-félsziget atomfegyvermentes övezetté nyilvánításával kapcsolatos diplomáciai erőfeszítésekben. Az új amerikai atomfegyverek telepítése felborítaná a hadászati erőegyensúlyt és minden bizonnyal azt eredményezné, hogy a Szovjetunó újabb atomfegyvereket telepítene Kelet-Európábán, mondotta Papandreu, a nukleáris fegyvereket ellenző orvosok Athénban tartott nemzetközi tanácskozásán. A NATO-tagországok és a Közös Piac országai között Görögország az egyetlen, amelyik egyértelműen ellenzi az amerikai atomfegyverek telepítésének decemberben esedékes megkezdését. Papandreu javasolta, hogy az új fegyverek rendszerbe állítását a NATO fél évvel halassza eh Módosítják a libanoni—izraeli szerződést? Erősödő nyomás Szíriára Közép-amerikai ténymegállapító körút Washington lépéskényszerben tartozó államok által kidolgozott rendezési tervek alapján. Emellett fenyegetve érzi egész közép-amerikai katonai és titkosszolgálati tevékenységét. A Newsweek és a The New York Times a héten sorozatosan közölt leleplező értesüléseket a CIA nicaraguai tevékenységéről. Az amerikai kormány a jelentések szerint Damaszkuszt igyekszik meggyőzni arról, hogy „ne álljon a libanoni nemzeti megbékélés útjába” — miközben a libanoni fővárosban orvlövészek gyilkolják a járókelőket és merénylők pokolgépet robbantottak fel egy fűszerüzletben. Az ország belső helyzetét tovább nehezíti, hogy a zendülő palesztin erők újabb vádakat emeltek Jasszer Arafat harcosai ellen, a PFSZ vezetője pedig ismét azt vetette Szíria szemére, hogy csapatai Eszak-Libanonban konfrontációra törekszenek a hozzá hű palesztin erőkkel. Hírügynökségi jelentések szerint a libanoni kormány azzal próbálja rávenni Szíriát csapatai kivonására, hogy módosításokat javasol a májusban megkötött — de csak papíron levő — izraeli—libanol/án a Homuzi-szoros lezárásával fenyegetőzik Francia bombázók Iraknak Francia sajtójelentések szerint nyugat-franciaországi támaszpontjukról pénteken útnak indították Bagdad felé azt az öt Super-Étendard típusú bombázó repülőgépet, amelyet Irak vett bérbe- Pénteken sem a fracia külügyminisztérium, sem a hadügyminisztérium nem volt hajlandó megerősíteni, vagy cáfolni a hírt. A repülőgépek bérbeadásáról szóló francia—iraki szerződés megkötése óta Irán többször is azzal fenyegetőzött, hogy Super-Étendard-ok bevetése eseté .i lezárja a Hormuzi-szo- rost, a Perzsa-öböl országaiból kiinduló kőolajexport fő útvonalát. A repülőgépek iraki személyzete június óta kap kiképzést Franciaországban. ni szerződésben. A Libanon által javasolt változtatások mibenléte ismeretlen. Szíria számára már a megállapodás megkötésének ténye önmagában is sérelmes volt. A szuverenitását féltő Libanon kormányának rádiója azt a hírt közölte, hogy „Libanon nem áll az Egyesült Államok, Szíria és Izrael útjába, ha a (libanoni—izraeli) megállapodást módosítani akarják, ha a módosítás szavatolja Libanon szuverenitását és a Szíriái csapatok kivonását”. Az izraeli csapatokról a rádió nem tett említést. Olaszország Légi Lmdens A Corriere Della Sera és a La Stampa szombati számában hírt adott arról, hogy szeptember 26-án egy F—Illés amerikai vadászgép engedély nélkül berepült az olasz légtérbe, figyelmen kívül hagyta a légiirányítók instrukcióit és kis híján összeütközött egy DC—9-es utasszállító géppel, amelynek fedélzetén 84 ember tartózkodott. Giuseppe Capizzano ezredes, az olasz légierő távközlési szolgálatának parancsnoka közölte: az incidens körülményeinek tisztázására indított előzetes vizsgálat során kiderült, hogy a légtérben egy másik F-lll-es gép is tartózkodott. Hivatalos washingtoni bejelentés szerint az Egyesült Államok közép-amerikai politikájának felülvizsgálása céljából Reagan elnök által létrehozott tanácsadó testület tagjai, élükön Kissinger volt külügyminiszterrel, vasárnap egyhetes közép-amerikai ténymegállapító körútra indulnak. A körút állomásai: Panama. Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras és Nicaragua Shultz külügyminiszter pénteken New Yorkban Salvador, Guatemala és más közép-amerikai országok külügyminisztereivel találkozott. Az amerikai diplomácia megélénkülése az Egyesült Államok „hátsó udvarán” diplomáciai megfigyelők szerint mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakán elhangzott állásfoglalások szinte kivétel nélkül a békés megoldás felé igyekeznek szorítani Washingtont, méghozzá a nicaraguai, illetve a Contadora-csoporthoz
