Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

Alapozás A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA ÜLŐI X. ÉVFOLYAM, 2X6. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 13., KEDD Vefőmag expoTftro Természetes átszeB lőztetés Hévízzel fütik mrJß a szántét Néhány virág és növény magját magam is begyűjtöt­tem a nyáron. Megvártam, amíg beérik, aztán kimorzsol­tam, vagy kifejtettem a hü­velyből. Sokat mondok, ha a magfogással és kezeléssel ösz- szesen egy fél napot foglala­toskodtunk. Nem is gyűlt ösz- sze legföljebb két-három kiló különböző mag, amihez, ha a télen még veszünk egy keve­set, bőven elég lesz a jövő évi termeléshez. Vagonok százai Egészen más a helyzet a nagyüzemekben, főként pedig ott, ahol nem kiló-, hanem mázsa-, sőt vagonszám ter­mesztenek búzát, borsót, árpát vagy más növényt magnak. Ott a kézzel szedés szinte lehetet­len, hiszen haladatlan, hanem jó gép kell hozzá. Másrészt annyi magot, amit mondjuk ezer hektár ad, képtelenség háztáji módszerrel utószáríta­ni, valamint a felhasználásig, hónapokig tárolni. Egyszóval: a nagy mennyiség szülte tör­vény más eljárást kíván a nagygazdaságoktól. A vetőmag ugyanakkor ké­nyes, a kezelésre, a tárolásra igényes anyag, annyira sem le­het megszárítani, mint a ta­karmányozásra szántat, mert akkor —, hogy csak a legfon­tosabbat említsem — elveszíti csírázóképességét. Nem egysze­rű tehát a tennivalók sora mondjuk a Gödöllői Tangazda­ságban sem, ahol évenként több száz vagon búza-, illetve borsó­vetőmagot állítanak elő. Mint a GBBR-rendszer gesz­tora, alaposan kiveszi részét a taggazdaságok vetőmagellátá­sából. Sőt ennél távolabbra is elkerül például a búza vető­magja Gödöllőről, illetve a gazdaság kartali vetőmag­üzeméből. A borsó pedig még exportra is. Apró lépések így hát nem véletlen, hogy a napokban nagyszabású be­mutatót tartottak a gazdaság kartali kerületében, ahol a té­ma a vetőmagok energiataka­rékos kezelése volt. Azért ez volt a helyszín, mert tavaly itt készült el a dán Konskifde cég speciális tornyaiból egy hatalmas tárolóüzem, amely­ben jelenleg is mintegy két­száznyolcvan vagon vetőmagot őriznek. A telep bemutatása előtti tanácskozáson Szabó György, a Gödöllői Tangazdaság igaz­gatóhelyettese arról szólt, hogy régi törekvésük a vetőmagelő­állítás energiatakarékos eljárá­sainak bevezetése. Ez azonban nem egyik napról a másikra valósítható meg. Az apróbb lépések egész sora kell hozzá, a megfelelő vetőmag kiválasz­tásától a tárolásig. A tangazdaság régóta együttműködik a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Vállalat­tal, amelynek termelési igaz­gatója dr. Hadnagy Árpád vi­szont azt hangsúlyozta: a ga­bonafélék megfelelő fajtájá­nak kiválasztása azért is olyan fontos, mert nálunk a vetéste­rület kétharmadát a gabona és a kukorica adja évről évre. Márpedig a fajta genetikai ké­pességét a mag hordozza. Szólt arról is, hogy a régi, a hagyományos maetisztítás mellett a kártevők elleni vé­dekezés új módszereit is ki­dolgozzák. Itt a kartali bemu­tatón a Budapesti Vegyiművek Buvisild csávázószerekkel vég­zett eljárásait ismertették. A vetőmagellátásban egyéb­ként jelentős szerep jut a ve­tőmagvállalatnak: a ma ter­mesztett mintegy száz növény­faj ezerhatszáz fajtáját ter­meltetik, ők állják a nagyüze­mi igények kilencven százalé­kát. A különféle növényekből most negyvenkét fajtajelöltet tartanak nyilván. Dr. Sasvári Rezső, a tangaz­daság vetőmagtermesztési fő­ágazatának vezetője szerint a zöldborsóvetőmagnak most igen jó a külpiaca is. Az ex­port hetven-nyolcvan százalé­ka előre lekötött, s egyre nö­vekszik az igény iránta. Gaz­daságuk ötven vetőmagborsó fajtával végez kísérletet. Biztonsági tartalék Ami az energiatakarékos magkezelést illeti, abban nagy szerep jut náluk a már emlí­tett Konskilde-féle telepnek, amelynek tornyaiba a betárolt borsó vagy napraforgó általá­ban a környezeti levegővel is szárítható, sőt a vetőmagok­nak ez a jó. Nem kell drágán, az értékes fűtőolajat felhasz­nálni. Ez utóbbit úgyszólván csak biztonsági tartalékként veti be. hiszen van két húsz­ezer kalóriás hőlégfúvójuk ar­ra az esetre, ha a külső leve­gő alkalmatlan volna a szárí­tandó termény átszellőzteté- sere. A Konskilde-eljárás nagy előnye, amit egy vizsgálattal is kimutattak: a termény egy százaléknyi vízelvonását a legkisebb energiaköltséggel oldhatják meg vele. A minta-- telep a tangazdaságban készült el. de ahogy Kartalon hallot­tuk Mlinarics Józseftől, a GBBR igazgatójától: a követ­kezőt a lébénymiklósi termelő- szövetkezetben állítják fel, ott hévízzel akarják majd a szá­rító, az átszellőztető levegőt fűteni a vetőmagvak tárolásá­hoz. F. I. Az idővel változó falu Erősödőben a rekeni szálak Kamasz fiam a nyári isko­lai szünetben olyan munkát végzett, hogy a falu minden házába be kellett kopogtatnia. Itt is, ott is hallotta a háziak­tól: — Meg sem ismersz ben­nünket, pedig mi szegről-vég- ről rokonok vagyunk. A kije­lentés után következett az in­dokolás: — Nagyapád és az én feleségem nagyanyja máso­dik unokatestvérek, vagy nagymamád nővérét vette fe­leségül az én feleségem sógo­rának a fia. Biztonságos mozgás Anyám mindezeket a rokqni szálakat ismeri, s bizony ne­kem is sokszor el kellett ma­gyaráznia, kit miért kell án­gyomnak vagy éppen sógo­romnak neveznem. Fiam már nehezebben fogadja be a régi falu hagyományos társadal­mának rokonságon alapuló családi térképét. Igaz, a hajdani állapothoz képest valami egészen más jött és jön létre, s ez a más a rokoni kapcsolatok tartal­mának változásával is jelle­mezhető. Az egykori magyar faluban a rokoni hálózat je­lentette azt a kört, amelyben az egyén biztonsággal mozog­hatott. A közös munkák, mint új ház építése, a közös ünnepek, disznótorok, lakodalmak, ke­resztelők, temetések nem csu­pán a rokoni összetartozás ér­zését erősítették, hanem egy­úttal tudatosították is, hogy ez az a kör, ahonnan valaki se­gítséget remélhet, s erre a körre száll vissza a kör min­den tagjának valamennyi cse­lekedete. Az elődöktől eltérő életvitel a szocializmusban vált való­sággá. A biztosított jövő tu­data következtében egyre ki­sebb súlyt fektetnek az embe­rek a rokonság ápolására. So­kan kiszakadtak a rokoni körből, más helyre költöztek, és kapcsolatukat csak a leg­szűkebb családdal tartják fenn. Az utóbbi években mintha kezdene visszatérni a rokon­ság becsülete, értéke, különö­sen a középkorúak soraiban. Hogy a rokonsági szálakkal mennyire keresztül-kasul van szőve Hévizgyörk, Galgahéviz meg a többi település, az egy- egy lakodalomban látszik, ahol ott vendégeskedik a fél falu. Tősgyökeresek Kifelejteni egy rokont a meghívottak közül — életre szóló haragot jelent. Ezért van, hogy a vőfélynek átadott vendéglistát többször és töb­ben átnézik. Tapasztalható jelenség, hogy a nagy rokonsággal bíró csa­ládoknak nő a rangja, tekin­télye. Nagy család, mondják elismerően, s a nagy családról azt is tudják, hogy tősgyöke­res falubeliek, nem jöttmen- tek, idepottyantott emberek, akiknek még nemzetségük sincs. Nem akarom ezekkel a meg­állapításokkal tagadni azt a folyamatot, amely a fajvak­ban élő rokonság érzelmi tar­talmának az elszürküléséhez vezet,' de szemmel látható, érezhető, hogy a rokonsági kapcsolatnak, mint elkötele- zettségi rendszernek, még min­dig nagy a jelentősége. Házasságok hálója Elsősorban a rokonok azok, akik segítenek egymásnak házépítésben, háztáji megmű­velésében, az áru piacra szál­lításában, kórházi betegek lá­togatásában, a lakodalmi elő­készületekben és lebonyolítá­sában. Ha vasárnap délutánonként az utcán üldögélő idős asszonyok közé megyek, hogy beszélgeté­süket hallgassam, sok történe­tet megismerek, amely arról szól, milyen nagy szerepe volt valamikor a rokonoknak a lányok kiházasításában is. Ma már nem a rokonság szövi a házasságok hálóját, hanem a fiatalok hajlandósá­ga, választása a döntő a pár- választásban, ezért ellenpéldák is bőven akadnak. Különösen a nagyszülők képesek minden­re — őrizve a régi család rang­ját —, hogy unokájuk a falu Múzeumi hónap Előadás és kiállítás Könyi kötőművész Csehszlovákiából Polónyi Péter hivatali szo­bája ismét, mint oly sokszor, a készülődés képét mutatja. Ez máskor sem meglepő, de ezekben a hetekben különösen nem, hiszen küszöbünk előtt az október, a múzeumi és mű­emléki hónap, amely a hely- történeti gyűjteményben is kitüntetett szereppel bír. Mi­lyen lesz az idei kínálat? Első helyen kell említeni az időben is legkorábbi eseményt, ifjabb Ladislav Hodny cseh könyvkötőművész kiállítását, amit a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesüle­tével közösen rendeznek. Meg­nyitója október 7-én lesz. Ladislav Hodny, mint egyik csehszlovákiai méltatója ír­ja, hazája iparművészetének egyik óriása, noha még csak negyvenéves. Részt vál­lalt valamennyi könyvkötésze­ti kísérletben, ami az utóbbi húsz esztendőben Csehszlová­kiában történt. Méltatója nem mulasztja el megjegyezni, hogy Ladislay Hodny neve az utóbbi időben megjelent egyetlen könyvkö­tészeti műből sem hiányzik, noha a fővároson kívül is dol­gozik. Magyar fülnek ismerős ez a fogalmazás. Kiállítása azonban nem azért lesz ná­lunk, mert Gödöllő is kívül van a fővároson. Ladislav Hodny testvérvárosunk, Tyn nad Vltavou fia. Kiállítása ta­lán hozzájárul az utóbbi idő­ben kissé meglazult kapcsola­tok felélénkítéséhez is. Egy másik kiállítással is készülnek a múzeumi hónap­ra. Címe: Gödöllő a két világ­háború között, Hegedűs Lász­ló fényképei tükrében. Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai. Ez a hónap vé­gén nyílik meg. Több előadást is tartanak októberben. Az Erkel Ferenc Általános Iskolában a járás falumúzeumait, tájházait mu­tatja be Polónyi Péter diaké­pekkel kísérve, a MÉM Mű­szaki Intézetben Gödöllő tör­ténetét ugyanígy. Az előadá­sok sora október utolsó napján ér véget, ekkor a helytörténe­ti kutatás és a honismereti mozgalom időszerű kérdése: kerülnek terítékre a művelő­dési központban. Az előadó dr, Vörös Károly. Érdekesnek ígérkezik az a vita, amelyet a Petőfi Általá­nos Iskolában tartanak, s té­mája a Gödöllő történetéről készített iskolai segédanyag. A durva tereprendezésen már túl vannak a kivitelezők a Kossuth Lajos utcai lakótelep második ütemének építésében. A szanálások után a páros ol­dalon kétszáznegyven házgyá­ri lakás épül fel. Képünkön: az egyik ház alapját ássák a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat markolójával. Uancsovszki János (elvétele Most sein sikerült Néhány perccel a dányi női kézilabdások mérkőzése előtt beszélgettem a hazaiak edző­jével, Kovács Lászlóval, aki bízott csapata sikerében. Azt mondta, menjek haza és írjam meg a dányi csapat első győ­zelmét. Sajnos az edző, és te­gyük hozzá a tudósító optimiz­musa nem igazolódott. Dány—Dömsöd 15-17 (8-7). Dány: Péli — Sződi, Tóth, Dóczi, Szekeres, Ivicsics, Oro- szi, Tóth, Varró. A mérkőzés dányi góllal kezdődött, majd 2-2-ig fel­váltva találtak a hálóba. Ez­Labdanígás Dányi győzelem a rangadón Dányban 20 perces késéssel kezdődött az ikladiak elleni mérkőzés. Bállá játékvezető nem érkezett meg. s ezért Nagy Pál, az egyik partjelző vezette le a találkozót. Segí­tője Szakonyi Pál volt. Dány—íklad 3-0 (0-0) Dány: Novák — Hajdú, Sza­bó', Kovács, Jablonszky, Ha­lászi, Köti, Bartosik, Sinkó, Németh, Bugyi. íklad: Gyenes — Ecker J., Braun. Kriskó, Varga, Füzér, Bazsik, Ungi, Réss, Rózsa, Si- mó. Csere: Hajdú helyett Raf­fael a 76. percben, Bartosik helyett Blahó a 63. percben. Rózsa helyett Ecker Gy. a 61. percben, Simó helyett Czer- rovszki a 77. percben. valamelyik gazdacsaládjába, rangos nemzetségébe menjen férjhez vagy kerüljön be vő- nek. • Igaz, hallottam azt a mon­dást is, többet ér egy jó szom­széd tíz rokonnál. Azt hiszem, a szomszédság jelentősége ép­pen azáltal nőtt, hogy a roko­nok nem laknak már együtt, mint korábban. A szomszéd mindig kéznél van. Kifizeti a villanyszámlát, átveszi a nyug­díjat, vigyáz a gyerekre, szí­vesen ad élesztőt, tejfelt a megszorult szomszédasszony­nak. Szélesre nyíló kapuk Ha már a rokonokról, szom­szédokról ennyi szó esett, a barátságot sem hagyhatjuk ki a sorból. Valamikor csak a fiatalok barátkoztak. Legé­nyeknek, lányoknak voltak pajtásaik, akikből később ko­mák, komaasszonyok, tehát rokonok lettek. A házas embe­rek a komákra mindig szá míthattak, néha jobban, mint rokonaikra. A komaasszonyok egymásnak panaszkodtak, együtt jártak búcsúba, sokszor együtt is dolgoztak. Jó jel, hogy a rokonok, szomszédok, barátok kezdik keresni egymás társaságát. A családi disznótorok eszmecse­réi nemcsak rokoni szálakat de emberi közösségeket is me­lengettek. Talán az ismét ala­kuló, élénkülő kapcsolatok le­hetővé teszik, hogy a rokonok ne csak lakodalmakban, teme­téseken találkozzanak. Az egyénnel együtt a lakóhely és az egész társadalom nyerne, ha a szálak erősödnének, a zárt kapuk szélesre nyílnának Fercsik Mihály A 18. percben a dányiak ka­pitánya Ungi jó helyzetbe ke­rült, lövését Novák bravúrral hárította. Egv perc múlva Ha­lászi kapu elé küldött labdá­ját Sinkó Gyenes kezébe fe­jelte. A 23. percben Bartosik 26 méterről rúghatott szaba­dot, lövése centiméterekkel ke­rülte el a kaput A második félidő dányi fö­lénnyel kezdődött, és a 47. percben megszületett a vezető gól. Bugyi szorongatott hely­zetben öt méterről lőtt a kapus feje felett a hálóba. Az 57. percben Kovács előre merész­kedett, jó labdát tálalt Bugyi elé. aki okos góllal növelte a hazaiak előnyét. A 60. perc­ben szépíthettek volna az ik­ladiak. Ungi jó labdával szök­tette Vargát, aki azonban azt nem tudta megszelídíteni. A 67. percben Némethnek is si­került a góllövés. Blahó lab­dáját vágta a bal alsó sarok­ba. Egyre nyomasztóbbá váll a dányiak fölénye, a 70. perc­ben mégis szépíthettek volna a vendégek. Braun 19 méte­res szabadrúgása azonban a sorfalba vágódott. Ifjúságiak: Dány—íklad 1-2. Serdülők: Kerepestarcsa— Dány 0-0. után egymás után négy gólt szereztek a hazaiak, kettőt he­tesből. A kapús posztján a fiatal Péli remek védéseket produkált és ziccerhelyzetek­ben mentett. Ezután azonban a hazaiak kiengedtek és a ven­dégek mutatták be, hogyan kell öt gólt zsinórban lőni úgy, hogy az ellenfél egyszer se találjon a hálóba. A félidő vé­géig a dányiak ismét feljöttek és egygólos vezetéssel mehet­tek pihenőre. A szünet a vendégeknek tett jót. Ismét elhúztak, 12-8-ra. En­nek nem kellett volna így tör­ténnie, hiszen Oroszi hetesből is szépíthetett volna. A követ­kezőt Varró értékesítette, majd ő is kihagyott egyet. Ezután ismét felcsillant a remény, 13- 15-nél, majd 15-16-nál úgy tűnt. hogy a hazaiak befoghat­ják az egyre több hibával ját­szó vendégeket. Varró felja­vult, három, élményszámba menő gólt is dobott. De a fel­zárkózás csak remény maradt, s a 60. percben lőtt dömsödi Igól azt jelentette, hogy a dá- nyiaknak az őszi ötödik mér­kőzésen sem sikerült pontot szerezniük. A negyedik he­lyezett Dömsöd, ha némi sze­rencsével is, megérdemelten nyert. Legjobb dobó: Varró (6), illetve dr. Fehérné (5). Sz. S. A nop programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Kós Károly emlékkiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Szól a figemadár, fotókiállí­tás, megtekinthető 10—20 óráig. Népi életképek az 1930-as évek magyar fotómű­vészeinek anyagából. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Bakó Ilona textilművész ki­állítása, megtekinthető 14—18 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: Kapicz Margit festőművész kiállítása, megtekinthető 10— 18 óráig. Felvételre keresünk: A GÖDÖLLŐI TELEPHELYRE szakirányú felsőfokú iskolát vagy felsőfokú szaktanfolyamot végzett közgazdasági elemzőt, műszaki jellegű középiskolát végzett emelőgép-ügyintézőt, gépipari szakközépiskolát végzett gumitechnikust, autószerelőt, karosszérialakatost, autóvillamossági-szerelőt, gumiszerelőt. (Jelentkezni lehet a munkaügyi, munkavédelmi és szociálpolitikai osztályon, Gödöllő, Dózsa György u. 67., telefon: 664), A VÁCI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI KIRENDELTSÉGRE targoncavezetőt és rakodómunkást. (Jelentkezni lehet a váci pályaudvaron a kirendeltségvezetőnél, telefon: 11-742). Munkába járáshoz és egyéb utazásokhoz Pest megye területére, a Volán autóbuszjáratokra szabadjegyet adunk. Volán t. sz. Vállalat 12. sz. üzemigazgatóság. ISSN 0135—1Í57 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents