Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-25 / 227. szám

mcrtl W _ xJímav 1983. SZEPTEMBER 25.. VASÁRNAP Dabasról, soron kívül Sikerkönyvek Két, közelmúltban megjelent és pillanatok alatt elfogyott történelmi sikerkönyv került ismét az üzletekbe a Gondolat Kiadó műhelyéből. A tavalyi téli könyvvásár egyik legsikeresebb könyve Berend T. Iván Válságos évti­zedek című munkája volt. A könyv, amely Középkelet- Európa két világháború közötti éveinek sokoldalú elemzése, szinte napok alatt elfogyott. Hasonlóan nagy siker volt az idei ünnepi könyvhéten Jászi Oszkár A Habsburg-monarchia fel­bomlása című műve. A szá­zadelő polgári radikalizmusá­nak egyik vezéregyénisége amerikai emigrációban 1929- ben írta meg könyvét, angol nyelven. Az első magyar nyel­vű kiadás nagy adósságot tör­lesztett, és valódi kulturális esemény, nagy könyvsiker lett. Mindkét keresett történelmi munkát új kiadásban, illetve utánnyomásban jelentette meg a Gondolat Kiadó. Berend T. Iván könyvét a Kossuth Nyomda, Jászi Oszkár munká­ját a Dabasi Nyomda készítet­te el, soron kívül. Ország-világ sorozat Istenek, szentek, aszkéták Akik szeretik az útleíráso­kat. a messzi világ érdekessé­geit, azoknak melegen aján­lom a Kossuth Könyvkiadó Ország-világ sorozatában most megjelent könyvet, amely Ne­pálról, a Himalája tövében el­terülő ázsiai országról szól. A szerző — Krzysztof Debnicki, a varsói egyetem Ázsia-kuta- tója, aki huzamosabb időt töl­tött el a magas hegyek orszá­gában — igen érdekesen írja le ennek az országnak az éle­tét, vezet el bennünket egy ismeretlen világba. Mit tudtunk eddig erről a magát hindu királyságnak mondott országról? Nem so­kat. Többet hallottunk a Hi­malájáról, a világ legmaga­sabb hegyéről, annak is a leg­magasabb csúcsáról, Mount Everestről, amelyet expedí­ciók ostromoltak, hogy feljut­va a Világ Tetejére, elmond­hassák: felhők felett jártak, hiszen valóban fantasztikus magasság, de vajon milyen a tövében elterülő állam, ho­gyan élnek, dolgoznak itt az emberek, milyenek a szoká­saik, vallásuk, éghajlatuk, földjük, hogyan és miből él­nek? DIOFIGYELO A virágok hatalma. Üjkori líránkban nincs olyan eredeti költői tehetség, mely akkora vihart kavart volna, mint Juhász Ferencé. Az öt­venes évek második felében perzselő viták lángoltak föl körülötte, melyekbe olykor a művészettől idegen indulatok is' vegyültek. Látásmódjának bonyolult sokrétűségét, láto­másainak mélyén megszenve­dett átéltségét, néha nem is próbálták megérteni, s az új hangokra érzéketlen fülek egy­szerűen elutasították. Juhász Ferenc azonban ko­nokul hitt abban, hogy a ma­ga választotta út számára egy magasabb rendű költői igaz­ság megfogalmazásához vezet. A Petőfi. Arany, Illyés nyom­dokain elinduló költő, aki oly felejthetetlenül énekelte mega Sántha családban a földhöz jutottak örömét, vagy a múlt­ba visszapillantva idézte fel a szegénység sanyarúságával vi­askodó apja emlékét — később sem tagadta meg azt a világot, amelyből indult és ahová ér­kezett. Így ír például József Attila kollégiumi éveiről, amikor Nagy Lászlóval, Simon Ist­vánnal és a szárnyaikat bon­togató fiatal költőnemzedék képviselőivel megismerkedett: „Emlékeztek-e még, édes ba­rátaim a Bajza utcai házra, amelynek arany-nyárfás őszi udvarából röpítettük fel fiatal hitünket? Világhódító hitün­ket, amelynél nem volt szebb és igazabb, hitünket, amelyet hinnünk adatott, mert velünk jött a főid és a munka; és üde toporzékolásunk, vérmes vi- háncolásunk mozgatta meg az őszi utcát, azt a házat. Ott szü­letett meg a Politika és a Sze­relem. mert mi nem akartunk csak dalolni, mint a rigó a lombjában, de Ady dacos büsz­ke, fenséges, felejthetetlen, mámorító. a förtelmes istent beszélni tanító szavával val- lottuk, mi, induló költők, hogy fölkent poéták ceruzáját nem érdekelheti más, csupán a Po­litika és a Szerelem-...” AMIKOR A FÉNYES SZE­LEK egyre jobban megfakul­tak, a tiszta égbolton felhők tornyosultak: lelkét fölkavaró indulatok gyülekeztek benne. A sorra jelentkező sima szavú verselők kórusában is egyre idegenebbül érezte magát. Az Új versek című kötetét, mely látomásos indulatainak korai gyümölcse volt. már gyanakvó szemmel méregették. Kétségtelen, hogy ezután a Tékozló országban, majd A vi­rágok hatalma című verseskö­tetében más hangszerelésű muzsika szólalt meg. Lenyű­göző nyelvi gazdagsága, kötet­lenül szárnyaló képzettársítá­sai meghökkentő hasonlatrend­szere az értő . füleket megba­bonázta, ám a váratlan fordu­latokra, a szavak mágiájára érzéketlenebb ízlést elutasítás­ra késztette. A rádióban Pomogáts Béla az Irodalmunk a felszabadu­lás után című műsorsorozat keretében Juhász Ferenc pá­lyaképét idézte föl. A virágok hatalma, a költő nyolcadik vereskötetének a tükrében. Ez a kötet 1955-ben jelent meg, ötszáz számozott példányban, tehát a nagyobb nyilvánosság kizárásával. Ma már könyv- ritkaságnak számít. Pedig ez a terjedelmében szerény gyűj­temény tizenhét verse Juhász Ferenc költői titkának kulcsa, melyben az ember és a termé­szet viszonyáról vallva írja a címadó versben: „Csak azt tu­dom, hogy ember vagyok, hi- náros ösztönök / forró ősmo- csarából kikeli, halandó és örök, / emberré-nemesült sejt, lángban megtisztult tudat, / tudom, világ a dolgaid, s el­rendezem a dolgomat, / ahogy kell bátran és ahogy neked kell világ, / ti ezt már úgy sem értitek. Nefelejcsek és Ibo­lyák.” Sz. E. A kötetet eredeti felvételek, fotók egészítik ki. A szerző végigutazza az egész országot, bejárja a völgyeket, a méltó- ságos, örökké havas csúcsok, hegyek lejtőit, eljutott Budd­ha szülőfalujába, az istenek, szentek, aszkéták templomai­ba, házaiba, s miközben ve­lük ismerkedünk, megtudjuk, hogy milyen politikai hatá­sok érték és érik ezt a népet, milyen hatalommal kellett megküzdeniük, hogyan ter­melnek, gazdálkodnak a felle­gek között, lévő fennsíkon. Nepál a világ ma is legsze­gényebb országa, nagyon pri­mitív eszközökkel művelik meg a nehéz talajt, teljesen naturális a gazdálkodás. El­maradott tehát a gazdasága, de nagyon régi a kultúrája, és mélyen gyökerező hagyomá­nyai vannak. Évszázadokon át élénk politikai, kereskedelmi és dinasztikus kapcsolatok fűzték két szomszédjához, Ti- bethez és Indiához. Ezt a kul­túrát tárja fel, legalábbis igyekszik megmutatni a len­gyel szerző könyvében. Belép a hindu szentélyekbe. Beszélt a Siva isten papjaival, és részt vett a véres istennő ün­nepén. Elzarándokolt abba a kis Lumbini faluba, ahol Buddha született, aki egy fegyverforgatók kasztjához tartozó családban látta meg a napvilágot, Gauntama néven. Érdekesen írja le a nőik éle­tét, beszélgetéseket közöl a többférjűségről, arról hogy milyen a nő és a férfi kap­csolata, hogyan próbálnak ki­törni az évezredes hagyomá­nyokból, s miként alakítják ki mai életüket. Beszélt olyan nővel, aki már azt mondotta; „nem tudom elképzelni, hogy együtt éljek egy analfabétá­val”. Vagyis változnak a szo­kások és a viszonyok az utol­só hindu királyságban is. Sok egyéb érdekességet megtudunk Nepálról, a szűz Kumariról, a köztiszteletben álló Élő Istennőről, aki áldá­sokat oszt, tanácsokat ad. Persze nemcsak az egzotiku­mokat gyűjtötte egybe az író, hanem társadalomrajzát is adja ennek az országnak. Ezért is érdemes elolvasni, hi­szen általa gazdagabbak le­szünk egy eddig alig hallott világ megismerésével. Gáli Sándor Tanévkezdés után az ország legnagyobb iskolájában Küldetésünk: a köz művelése Az ősz beköszöntével a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadótermeiben, klubjaiban is megpezsdült az élet. A megyei, városi-járási TIT-szervezetek most vég­legesítik az iskolákkal, művelődési házakkal, a munka­helyekkel és a különböző társadalmi szervezetekkel is­meretterjesztő programjaikat, megkezdődnek a szakmai és az idegennyclvi tanfolyamok, a társadalom- és a ter­mészettudományok valamennyi ágát felölelő, legkülön­bözőbb szabadegyetemek, előadássorozatok, a rövid nyá­ri szünet után ismét folytatódnak a planetárium! mű­sorok. Óvodásoktól az egyetemistákig Egyre népszerűbbek az óvo­dáskorúak számára szervezel! játékos elemekre épülő ide­gennyelvi tanfolyamok. Ezek resztvevői a szó szoros értel­mében játszva tanulják meg az első orosz, német vagy an­gol mondatokat, miközben a szülők, nagyszülők egy másik teremben orvosokkal, pszicho­lógusokkal, óvónőkkel válthat­nak szót a gyermeknevelésről. Szentendrén kísérletképpen bemutató és gyakorló óvodá­kért segít a kicsiknek közvet­len kapcsolatot teremteni a természettel. Az általános iskola felsőta­gozatosainak körében igen népszerűek a különböző tudo­mánybaráti körök, szakkörök. A legnagyobb múltra a kisina- tematikus baráti körök tekin­tenek vissza és számuk ez- évben már megközelíti az ez­ret. Emellett sikerrel működ­nek a kis biológus, fizikus, ké­mikus és történelem baráti kö­rök is, a községekben pedig terjedőben vannak az úgyne­vezett levelező baráti körök. Budapesten és vidéki termé­szettudományi stúdióinkban közkedveltek a különböző hobbi és szakkörök, mint pél­dául a csillagászati, a híradás- technikai, az akvarisztikai. A középiskolákban, diákott­honokban kimondottan a fia­talok számára kidolgozott té­majavaslatok alapján szervez­zük a vitaköröket, klubokat, önismereti köröket, filmdél­utánokat. Az életkori sajátos­ságoknak megfelelően szinte nincs olyan társadalomtudo­mányi, vagy természettudomá­nyi kérdés, amely valamilyen formában ne kerülne szóba ezeken az összejöveteleken, örvendetes jelenség, hogy Maczó Mihályné életműve Szentendrén Anyaga egyben sorsát jelképezi Különleges élményben lehet részük mindazoknak, akik megtekintik Maczó Mihályné kiállítását. A vendégkönyv tanúsága alapján is egyértelműen elismerő fogadtatásban részesültek ezek, az egyedülálló technikával készült bú- zamag-mozaikképek. Az életmű nagy sikert aratott a szentendrei művészek körében: Barcsay Jenő Kossuth- díjas festőművész is örömmel üdvözölte Maczóné alkotá­sait. dig a legnagyobb, legtöbb és leggazdagabb anyagot bemuta­tó kiállítása. Több képe látha­tó a kecskeméti Naiv Művé­szek Múzeumában. A mosta­nit megelőzően Hajdúdorogon mutatkozott be. A múltidézés Maczó Mihályné Szalka Er­zsébet majdnem egy életen át gyűjtött élményeit, megfigye­léseit. emlékeit öntötte formá­ba. S ami a legkülönösebb, 67 éves korában kezdett dolgozni, alakította ki nem mindennapi technikáját. Elsősorban szülő­földjét, szűkebb és tágabb kör­nyezetét, az ott élők életmód­ját, munkáját ábrázolja mű­vein. Hogyan jött rá erre a kü­lönleges technikára? Így vall róla: — Eleinte mindenféle ma­got használtam. Próbálkoztam babbal, borsóval, felesborsóval, tökmaggal, de ezeket nem ta­láltam megfelelőnek arra, hogy emberi vagy állati figurákat képezzek ki. Mert nagy elha­tározásom lett, hogy amit le­írtam az életrajzomban, annak jelentős esesményeit képek­ben is megformálom. Egyre nőttek az igényeim színekben, formákban és figurákban. Azt gondoltam, hogy valamiféle masszívabb dologból kellene készíteni a képeket, így aztán búzából raktam később. A búzát színesíteni kezdtem fes­tékkel. A megformálás Különösen lenyűgözővé teszi ezeket a műveket sajátságos világuk és megformálásuk. Ké- , pei segítségével gyermekkorá­tól szinte napjainkig követ­hetjük Maczó Mihályné útját szülőfalujától, Hajdúdorogtól, Ózdon keresztül egészen Szentendréig. Életét a szegény­ség árnyékolta be. Családja örömeit, bánatait varázsolja elénk, rendkívül hiteles for­mában. Virtuóz módon kezeli az általa kialakított technikát. Egyaránt tud virágcsendéletet, népviseletet, mozgalmas élet- jeleneteket, tájképeket vagy portrét alkotni. Művészete több forrásból táplálkozik. Életművének ge­rincét az otthoni és a summás- élet emlékei alkotják. Kisgyer­mekként láthatjuk őt és csa­ládját a Szobabelső, a Szabad- pitar hátul, valamint a Liba­pásztor című képeken. Ifjúko­rát tükrözik a Dinnyeföldön, Hajdúdorog légkörét árasztja a Kútnál. Egy sor alkotása a hozzá hasonlóak küzdelmes életét mutatja be. Ugyanígy formába tudja önteni azokat a benyomásokat, amelyek őt a tájhoz, a természet szépségei­hez fűzik. Földolgozza olvas­mányait is. Egyike ezeknek az Illyés Gyula regénye ajapján készült Költözködés újeszten­dő napján. Gyakran forrásként használja más festők műveit. Például Csontváry Vihar a pusztán című képe alánján ké­szült a Hortobágyi kilenclyu- kú híd. A szentendrei Művésztelepi Galériában látható tárlat ed­A hitelesség Maczó Mihályné gazdag élet­útját nemcsak képekben tárja elénk. Ugyanilyen színesen, hitelesen tud róla beszélni, mesélni. A Mezőgazdasági Ki­adó foglalkozik önéletírásának megjelentetésével. A művész most 75 éves. Alkotásaival kü­lönleges helyet foglal el a naiv művészek között. Anyaga, a búza, amellyel dolgozik, sor­sát is jelképezi: végigkísérte egész életét. Kurucz Enikő újabban erőteljesen úövekszik a szakmunkásképző intézetek érdeklődése az ismeretterjesz­tés iránt. Az iskolák mindennapi éle­téhez legszorosabban az óra­rend keretei közé illeszkedő előadásainkkal, a rendhagyó órákkal kapcsolódunk. Az egyes tantárgyak anyagait külső előadók, szakemberek egészítik ki előadással, kísér­letek bemutatásával, filmvetí­téssel, tanulmányi kirándulá­sokkal, planetáriumok látoga­tásával, laboratóriumi gyakor­latokkal összekötve. A rend­hagyó irodalom és történe­lem órákat gyakran tartjuk könyvtárakban, múzeumok­ban, levéltárakban, nem egy­szer előadó művészek közre­működésével. Az osztályfőnöki órák, úttörő és KlSZ-foglal- kozások keretében politikai, világnézeti, jogi, honvédelmi, egészségügyi, pályaválasztási kérdésekről szólnak előadóink. Továbbra sem csökken az igény a középiskolai tanulók részére szervezett egyetemi előkészítő tanfolyamok iránt, sőt újabb fejleményként Bács és Heves megyében már kö­zépiskolára előkészítő tanfo­lyamokat is szerveznek. A főiskolákon és egyeteme­ken az idén is megkezdődnek a közéleti, közművelődésügyi tanfolyamok, amelyeken a hallgatók a felnőttoktatás-ne­velés és a közéleti szervező munka módszertani alapjait sajátíthatják el, mi több, már diákkorban megtarthatják az első önálló előadásaikat. Házhoz viszik az ismereteket Ismeretterjesztő munkánk­ban kiemelt feladatnak tekint­jük a keresőképes lakosság csaknem háromnegyed részét kitevő fizikai dolgozók műve­lődési, tanulási igényeinek ki­elégítését. Egyedi előadások vagy előadássorozatok kereté­ben évente mintegy 60 000 is­meretterjesztő rendezvényt szervezünk munkahelyeken, művelődési házakban, könyv­tárakban, TIT-helyiségekben számukra. A megyei szervezetek téma- javaslataikat majd minden munkahelyhez eljuttatják, s az ottani vezetőkkel közösen ál­lítják össze az üzem közmű­velődési munkájába beillesz­kedő ismeretterjesztő progra­mot. A szocialista brigádok körében népszerűek a kül- és belpolitikával, az országos és helyi gazdaságpolitikával, az életmóddal, a művelődéssel, a szocialista erkölccsel, demok­ráciával foglalkozó rendez vé­Disznóvágás nyék, a különböző vetélkedők­re felkészítő előadássorozatok Idén először a mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemekben, a brigádvezetőket, felkészítő elő­adássorozatokat tartanak, hogy a résztvevők országos, megyei, vállalati szintű gazdasági kér­désekről kaphassanak tájékoz­tatót, o brigádvezetéssel kap­csolatos teendőkről válthassa­nak szót. Az ország legszebb tájainak természeti, kulturális, gazda­sági értékeivel ismertetik meg a résztvevőket szakavatott or­szágjárás-vezetőink, az utazá­si irodákkal közösen szerve­zett őszi hétvégi kirándulá­sainkon. A nagyközönség leginkábbb az idegennyelvű tanfolya­mainkat ismeri. Ezekből vár­hatóan az idén is négyezret indítunk, nemcsak a nagy vi­lágnyelvekből (orosz, angol, német, spanyol, francia), ha­nem a szomszéd népek nyel­véből, valamint tőlünk távo­labb eső, de érdeklődésre szá­mot tartó népek nyelveiből (svéd, török, japán). Mintegy ezer munkahelyi szakmai jellegű tanfolyamot indítanak. Az igényeknek megfelelően elsősorban a kis és középnagyságú vállalatok, szövetkezetek munkásképzé­sébe, továbbképzésébe kap­csolódunk be, túlnyomórészt a rövidebb, 50—100 óráig terje­dő üzemi tanfolyamok szerve­zésével. Ahol a rendeletek ezt lehetővé teszik és az üzem ve­zetői igénylik, az eredménye­ket felmutató résztvevők ún vállalati érvényű bizonyít­ványt kapnak. Az illetékes állami továbbképző intézmé­nyekkel egyeztetve, részt vál­lalunk olyan, általában több száz órás oktatás lebonyolí­tásában is, amelyek állami ér­vényű bizonyítványt adó vizs­gára készítik fel a hallgatókat. Több mint száz témában Széles körű érdeklődésre tartanak számot a különböző közismereti kurzusaink, ame­lyeken a szabás-varrástól kezdve az energiatakarékos gépkocsivezetésen keresztül a Csináld magad mozgalom leg­különbözőbb ágához csatlako­zó témákban tartunk előadá­sokat, bemutatókat, gyakorlati foglalkozásokat. Néhány me­gyében szervezünk pénzügyi, jogi információs tanfolyamo­kat a gazdasági munkaközös­ségek vezetőinek. A megyék zömében még ma is népszerű a titkárnőképzés. Folytatódnak mezőgazdasági kistermelői tanfolyamaink is, egyelőre négy témakörben (sertéstenyésztés, nyúltenyész- tés, integrált növényvédelem, zöldségtermesztés). A hallga­tók munkajegyzeteket és láto­gatási oklevelet kapnak. A TIT a magyar közéletben egyedülálló szervezet abból a szempontból, hogy valamennyi művészeti, humán és termé­szettudományi ág képviselője, szakavatott művelője (pedagó­gus, jogász, közgazdász, mű­szaki szakember, orvos, író, művész, politikus és még hosszan lehetne folytatni a sort) megtalálható a tagok sorában. Eredményes ismeret- terjesztő munkánk elengedhe­tetlen feltétele, hogy a har­mincezres tagság rendszeres szakmai és módszertani ön­képzését szerteágazóan és sok­rétűen biztosítsuk. Az ő ré­szükre szervezett programok — mivel ezek túlnyomó több­sége nyilvános — másoknak is kiváló lehetőséget nyújtanak a művelődési igényük, tudomá­nyos-műszaki érdeklődésük kielégítésére. Szabadegyetemeink a nem szakember számára is lehetővé teszik egy-egy tudomány­vagy művészeti ág magas szintű megismerését. A téma­gazdagságot mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy csak Bu­dapesten a József Attila Sza­badegyetem 129 különböző témájú kurzust indít. Dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára

Next

/
Thumbnails
Contents