Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-25 / 227. szám

p»l» mem 1983. SZEPTEMBER 25., VASÄRNAP-/ihifffl Zsúfolt lelátóik a nemzeti Sportcsarnokban. Komoly, csönde6 vagy enyhe alkohol­mámortól nagyhangú fiatalok figyelik feszülten a küzdőteret, mint általában nagy versenyek idején. A parketton azonban ezúttal nincsenek sportolók. Vörös drapériával borított asz­tal mögött egyenruhás férfiak ülnek és a nézők zsebében be­lépő helyett behívó lapul. Au­gusztus 26-a van. Bevonulás. Az eredményjelző tábla fel­irata a Pest megye minden ré­széről idesereglett. sorkötelese­ket köszönti. Megyei vezetők, a KISZ, a szülők képviselői bú­csúznak fiaiktól 18 hónapra. Ebkor váratlan fordulat. Nagybőgők, cimbalmok érkez­nek. A KISZ Központi Mű­vészegyüttese ajándékműsorral kedveskedik. Katonanóták, népdalok, műdalok szólnak. ... sört ide, bort ide, meg egy barna jányt... Hím. Ezt is ne­künk játsszák!? ■ír Aztán véget vetnek a zené­nek. Névsorolvasás követke­zik, elveszik igazolványainkat, teherautóra ültetnek. Itt most tényleg valami visszavonha­tatlan történt. M'osolytalan arcok a platón. Eltűnt a hetyke -magabiztosság, ha ugyan volt még. Zötykölő- dünk, amíg egy nagy vaskapu be nem csukódik mögöttünk. — Gépjárműűű-rőll Bizony, ez már vezényszó volt, fülünk­nek, értelmünknek szokatlan és bár egyértelmű, mégis ért­hetetlen. Hogyan is kell le- szállni egy ilyen teherautóról, pláne egy laktanyában ... Ne­hezen megy. Fogadóbizottság, üdvözlés, rövid tájékoztatás. Bátorító ar­cok néznek ránk, próbálják feloldani á feszültséget, egye­lőre nem sok sikerrel. Név­sorolvasás újra és újra. Any- nyi csak a különbség — min­dig változik az ember —, hogy igen és jelen helyett, amely szavak másfél évre töröltettek a szókincsünkből;*- ft-- katonás „parancs!” szóval válaszolunk. Miután minden p# egyezik, 'irány a fodrász. Ezt senki sem ússza meg.’ Itt a legrövidebb haj is túl hosszú. Néhány perc és mindenkire ráillik az újon­cok. kissé eltúlzott ragadvány­neve a „kopasz”. Űj frizurá­val vonulunk tovább, megválni eddigi életünkre emlékeztető utolsó holminktól is. A civil ruha zsákba kerül, tulajdonosa a fürdőbe. — Csapot nyiss! — Ez pa­rancs volt. Már szappanozzuk is magun­kat lelkesen. — Csapot zárj! — Ez is pa­rancs volt. No de a habot mé­giscsak le kell mosni. Én nem zárom-el, — Az elvtársnak vízköves lesz a háta!!! Vége! El kell zárni. ★ Ruha-osztás. Nadrág, zub­bony, egyik kicsi, másik nagy. Bakancs 47-es? Nincs, de emiatt nem kell hazaimenni, majd lesz. Zokni, sapka és — ki gondolta volna — strandpa­pucs! Alig telt el néhány óra és talpig zöldben, derékszíjjal és egészségügyi könyvvel és egy himlőoltással a vállunk- ban, mint megannyi Svejk, in­dulunk új helyünk felé. ★ , A sereggel és egymással való ismerkedésünket egy „öreg” katona, a szobaparancsnok se­gíti. Taoasztalt és — ú-abb meglepetés — csöndes. Nem mond többet a szükségesnél és nem kiabál senkivel. Van per­® Forró vizet a..« * Stoki ■® Epilógus sze itt is hatalmától megszé­dült tisztes, de őt társai igye­keznek „megfékezni”. Van-e ki e nevet nem isme­ri? Neki köszönhető,- hogy megtört a jég, elkezdődött a barátkozás. Stoki. így hívják azt az ördögi találmányt, amely nappal szék, este azon­ban ruhásszekrénnyé lényegül át. Négyzet alakú ülőkéjére, centiméter pontossággal kell hajtogatni a nadrágot, az inget és a trikót. Kisimítva, élének magassága nem lehet gyufás- d-oboznál nagyobb. Türelemjá- -ték, de megéri a fáradságot, mert akiknek nem szabályos, azok egykettőre a földön ta­lálják holmijukat, méghozzá a szoba közepén, hűvös halom­ban. Ki-ki keresgélheti a sa­játját. És kezdődhet minden elölről. Harmadnap már gyorsan megy az idő. Ébresztő. Kinn még éppen- hogy világosodik. Lámpafény­nél öltözünk a reggeli torná­hoz. Torna után takarítás. Eb­ből soha nem lehet elég, ugyan­úgy, ahogy a bakancs sem ra­gyoghat kellőképp soha. Min­dig mindennek tisztábbnak és fényesebbnek kell lennie. ★ Kiképzés, elmélet és gyakor­lat. Hátra arc és vigyázzmenet, politika és szabályzatismeret. Kúszás, mászás. Sokszor meg­izzadunk és sokszor fordulunk szembe egymással balra átnál, elbizonytalanodva, melyik is a bal kezünk? És ezek után még testnevelésóra. Erről csak any- nyit, hogy nem egészen olyan, amilyen alól az iskolában fel­mentésünk volt! Mondják, a hadseregben, ami kejrek, azt viszik, ami szögle­tes, azt gurítják. Hogy ez igaz-e vagy sem, lehetne vitatkozni. De igazolni látszik a mondást a tény, hogy például e sorok íróját nótafának választották, előéneklési kötelezettséggel. ★ Az étkezdében mindig nagy a tömeg, de közel sincs akko­ra a zsúfoltság, mint a gyen­gélkedőn. Ide, legalább egy­szer, minden katona eljön, né­mi kedvezmény, felmentés, pi­henés reményében. Sajnos, az orvos jobban ismeri a kitalált és megjátszott betegségeket, trükköket, mint leleményes páciensei. Pedig itt aztán iga­zán mindenki megmozgatja a fantáziáját. Csakúgy, mint hét végén a látogatók. Ok a szeszcsempé­szés módjain törik a fejüket, gyakran nem is hétköznapi öt­letességgel. Találtak már pá­linkát üdítő italba injektálva, tiszta szeszt orvosságos üveg­ben, mosdószivacsot, rummal átitatva, bort gyermekkocsiba rejtve. De amíg tiltott lesz a szesz a seregben, addig a lá­togatók is próbálkozni fognak, ötleteik tárháza pedig kimerít­hetetlen. ★ Egy egész álló hónapig jó- ban-rosszban együtt voltunk társainkkal, parancsnokaink­kal. Lőttünk nullát lövésze­ten, de született nem egy ki­váló eredmény is. Volt, aki tíz, volt aki húsz másodperc alatt futotta a száz métert. Keve­Zárás előtt a B&iV-n átadták a fagyasztok díját A szakmai napok befejezté­vel végleg a közönség vehette birtokba tegnap a BNV-t. A délutáni órákban került sor a Fogyasztók Országos Tanácsa díjainak átadására. A bútorok közül a Jövö Asz­talosipari Szövetkezet laká­sokba ajánlott dolgozószoba- berendezáse, a mini iroda, az elektronikai cikkek közül a Videoton autórádió-magnója és a TS—4325-ös, teletex véte­lére is alkalmas színes tévéje, a háztartási gépek kategóriá­jában a veszprémi Mezőgép Robi 52-es univerzális kerti gépe, a kozmetikai és háztar­tásvegyipari újdonságok közül a Lakáskarbantartó és Metal- kámiai Szövetkezet Claudia és Jelt parfümdezodorja, vala­mint a Gleitmo 870-es gyors rozsdaoldó szere, a ruházkodá­si cikkek közül pedig a bony­hádi cipőgyár Botond férfici­pő családja kapta meg a fo­gyasztók díját redtünk Rejtő Jenő-i helyze­teikbe: szólítottuk hadnagynak az őrnagyot, századosnak a fő­törzsőrmestert Dőltünk ki menetgyakorla­ton és léptünk egymás lábára alaki foglalkozáson. Kudarca­inkat igyekeztünk elfelejteni, sikereinket — gyarló módon — természetesnek vettük. Száz­szor is elátkoztunk mindent és ■mindenkit, amikor valami rosszul ment. Ha jól éreztük magunkat — azt bölcs előre­látásból, elhallgattuk. És most az eskü előtt, kis- ujjukban a fogadalom szöve­gével, ugyanúgy izgulunk, mint bevonulás előtt. Hosszú hetek kemény munkájával igyekez­tünk levetkőzni kezdeti eset­lenségünket, hiszen az eskü mindenki számára ünnep. Egy­ben vizsga is. A férfiasság vizsgája, melyen senkinek sem szabad megbuknia, ahogyan nem is bukott meg senki. Mert, ha más előtt nem is. szüléink, hozzátartozóink előtt mégis­csak meg akarjuk mutatni, mennyit változtunk; mennyit tanultunk egy hónap alatt, amikor erre a napra készül­tünk, ezért dolgoztunk. ★ Bizonyára sokan vannak köztünk, akik nem szívesen vonultak be, de nekik is, mindannyiunknak emlékezetes marad a fogadalomtétel, az el­ső eltávozás. Ettől már bor­zasztó „öregnek” érezzük ma­gunkat. Valami nagy felszaba- dultság érzése kerít hatalmába, amitől úgy tűnik, túl vagyunk mindenen. Utánunk az özön­víz. Pedig 17 hónap még hátra-« van. Veress Jenő Autók, alkatrészek több miiéért A Mpgürt Külkereskedelmi Vállalat székházában mintegy nyolcszázmillió rubel értékű szerződést kötött a napokban a Mogürt és szovjet partnere, az Avtoexport. A megállapodás alapján jövőre hazánk 670 millió rubel értékben, a szov­jet cég pedig 127 millió rube­lért szállít járműipari termé­keket partnerének. A legjelentősebb magyar ex- porttátelek: 7368 autóbusz, valamint különféle pótalkat­részek és a személygépkocsi­gyártási kooperáció keretében elektromos cikkek. A szovjet szállítások közül kiemelkedik a 29 ezer személygépkocsi, eb­ből 25 ezer különböző Lada-tí­pus, a többi Moszkvics és Vol­ga. A szovjet partner több mint 4 ezer tehergépkocsit és gazdaságosan üzemeltethető, áruszállításnál is alkalmazható kisteherautókat, valamint nagy Kamaz tehergépkocsikat ex­portál Magyarországra. Előjegyzést felvesznek Tüzelő és cserép Az első hűvösebb napokkal lassan befejeződik a TUZEP- telepeken a vásárlási láz, a sorbanállás. A téli tüzelő már többnyire a pincékbe került, a tégla, a cement, a mész már a házfalakat tartja, s ha sze­rencsés az építkező — geren­dákat és cserepet is kapott — akkor tető is kerül a feje fö­lé. \ Vajon hogyan alakult az idén a Budapest környéki TÜ- ZÉP-vállalat forgalma Pest megye területén? A budaörsi tüzelőanyag-tele­pen bőven van brikett, koksz. A tatai és az oroszlányi szén­fajták a legkeresettebbek, vi­szont nem tudják kielégíteni az igényeket. A tűzifakészlet elegendő, talán egy kicsit sok is. Tunyogi András, a vállalat kereskedelmi igazgatója sze­rint Pest megye ellátására a Budaörsön tapasztaltak általá­ban is jellemzők. Am nehéz helyzetbe került az idén a TÜZEP. A tüzelőanyagok iránt csökkent a kereslet, an- naK ellenére, hogy ugyan­annyi utalványt igényelt a la­kosság, mint az előző eszten­dőkben. Megyénkben a TÜZÉP-tele- peken az idén 3800 tonnával kevesebb tüzelőanyagot adtak el, mint 1982-ben. Míg ta­valy például mindenütt kere­sett, s nem utolsósorban hiánycikk volt az NDK bri­kett — jelenleg nemcsak kí­nálják, de bőségesek is a kész­letek. A hazai szénféleségek­ből pedig 20 ezer tonnával ke­vesebb fogyott, mint az el­múlt évben. Tény, hogy a Fel- ső-Galla vidéki, az oroszlányi fajtákból a szükségesnél ke­vesebb van, de kapható ezek helyett borsodi és dunántúli szén. Tűzifából a tavalyi nö­vekvő igények láttán a válla­lat két és félszeresére növelte kínálatát. Ám a tényleges ke­reslet 21 ezer tonnával ma­radt alatta az 1982-es értékesí­tésnek. A tüzelőanyagokból tehá* összességében túlkínálatról beszélhetünk. Az énítőanya- goknál viszont maradt a kielé­gítetlen kereslet. Rövid infor­máció a budaörsi épftőanya2ot forgalmazó telepről: nincs olyan áru. ami a nvakukon maradna. Tégla, cserép, pala. 6 méteres gerenda nincs vagv csak kevés van. Úgynevezett művi téglát negyedévenként egvszer kapnak, ennek menv- rrnséga is elmarad az igények­től. Betongerendára, nyílászá­rókra előjegyzést vesznek föl. Mi a véleménye erről a ke­reskedelmi igazgatónak? Ce­mentből, mészből egész Pest megyében fo'vamatos az ellá­tás, de a falazóanvagokhé' nserépből. vasbetonból, ajtók­ból, ablakokból mindenütt hiány van. Okai? a robba­násszerűen me?növekedett ieé- nveket képtelen az ipar kielé­gíteni. El. E. HÉT HIRE ^AF¥ÄJÄJ@1€ ® Kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban. A ma­gyar népi iparművészet harminc éve címmel. Bu­dapest volt a színhelye a Zenészek Nemzetközi Szövet­sége XI. kongresszusának. ©A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságban a munkaügyi kutatások helyzetét tekintették át. Q A hét híre az is, hogy a fővárosban ülésezett a kőolajellátással foglalkozó KGST-konferencia. Derricknek hívják nemcsak a tv-nézők kedveit nyomozó­ját, hanem — sőt, elsősorban, több, mint évszázada — azo­kat a fúrótornyokat is a szak­ma nemzetközi nyelvén, ame­lyek felszínre hozzák a kincs első bizonyítékait. A kincs: a valamikori petróleum, nafta, a mai kőolaj. Kincs? Fekete aranynak becézik! Egyre na­gyobb joggal. Holott valami­kor — az ókortól a 19- szá­zadig — semmire nem jó anyagnak vélték, mert ismer­ték, de nem használták: Penn- sylvániában fúrták 1859-ben azt az első, bőhozamú kutat, amely adott annyi — akkori nevén — petróleumot, ameny- nyivel már üzletelni lehetett és volt érdemes. Üzletelni; vi­lágítottak vele. Majd csak ké­sőbb konstruálták meg azokat a motorokat, amelyekkel az­után elszabadult a pokol..., igen, az, hiszen annak idején tudós fők tiltakoztak a pokol­nyál felszínre hozatala, a föld ki tudja, hová vezető lyuggatása ellen. Ha sejtik akkori eleink, mi­féle naftajajokkal, -bajokkal küzdünk majd mi, utódaik a huszadik század befejező har­madában. rámondják az igent a tudós fők aggodalmaira? Aligha. A technikai fejlődés szükségszerűen teremtett igényt a kőolajra, majd szár­mazékaira, arra az anyagra, amelyről Engler karlsruhei tanár bizonyította be még a múlt század végén, hogy álla­ti eredetű, azaz nem a pokol nyála .. V 'Büdösnek viszont vá­lóban nagyon büdös. Magyar nyelven első ízben csak 1880- ban publikálnak tudományos dolgozatot a petróleumról, Szterényi Hugó jósod neki nagy jövőt a Természettudo­mányi Közleményekben. Iga­za lett. Két év múlva már megalakítják — másfél mil­lió forint alaptőkével — a Kőolajfinomítógyár Rt-t, amely rövidesen saját tartály­hajójával fuvarozza az alap­anyagot, a gőzös amerikai, ga­líciai, román, kaukázusi nyers­olajat hoz. Hazánk ugyanis soha nem volt naftabővében, mindig is importra szorult. 1938-ban például a 43 ezer ton­nás itthoni termeléshez 174 ezer tonnás behozatal társult. Tavaly a kétmillió tonna ha­zaihoz 8,7 millió tonna kül­földi nyersanyag keveredett a csőkígyókban és az atmosz­ferikus vákuumdesztillációs sorok csőkemencéiben, közü­lük is a legnagyobbakban, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Éppen kilencven éve, 1893-ban szavazott meg a kormány öt­venezer forintot a kőolajku­tatások. az erre vállalkozó cé­gek támogatására, amint a migráló, azaz vándorló majd ún. csapdába került kőolaj meglelése ma sem tartozik az olcsó foglalatosságok kö­zé; forintmilliárdokat köve­telnek a kutatások. Erre. a kutatások költségességére hi­vatkozva, fogadtatta el a kor­mány a petróleumadót, 1882- ben a XVIII. törvénycikkel... azaz a felhasználónak sem volt valami olcsó himmihum- mi a fekete arany; már ak­kor sem. Azóta meg csak ment a dolog előre. A nafta drágu­lása is, meg a felhasználása is. Ma a megyében több kő­olajtermák fogy el, mint amennyit a felszabadulás előtt az ország három legnagyobb cége, a Vacuum, a Shell, a Fanto összesen előállított. Az akkori meg a mostani terme­lési és életkörülmények ter­mészetesen nem vethetők ösz- sze, ám azért kérdés, a jelen­legi felhasználás minden li­terje és tonnája kifizetődik-e, célszerű-e, nem helyettesíthe­tő-e mással? Mert helyettesít­hető! A megyében a legutób­bi két évben csupán a közü- letek olajkályháinak leszere­lésével a fűtőanyagok legérté­kesebbjének ezer tonnáit ta­karították meg. Megfordult a pálya íve, a kőőláj pocsékolását némely te­rületen a már-már célszerűt­len szűkösség váltotta fel, a megye autójavító kisvállala­tainál például sorozatban ta­lálkoznak újabban olyan mo­torokkal, amelyeknek az elő­írtnál alacsonyabb oktánszá­mú üzemanyag tette be a ka­put; takarékoskodik a tulaj, így. A naftajajok csendesíté- sének nem ez az útja, módja, hanem a technológiai fejlesz­tés, a konstruktőrök rajzasz­talától a végtermék eladásáig érvényesülő ésszerűség, azután — mint történik ez Százhalom­battán — a kőolajfeldolgozás­nál az értékesebb áruk. az ún. fehéráruk kihozatalánák a nö­velése, a krakkolással további benzinrész kinyerése a fűtő­olajból s így tovább. Olcsó már soha nem lesz a kőolaj. Ésszerű ehhez igazodni. Meg — elkerülhetetlen. Mészáros Ottó Sztárok az ejtőernyősök Honvédelmi nap Dunakeszin A gyerekek birtokba vehették a páncélozott járműveket is. A legújabb motoros sárkányrepülőt nemcsak a ' 3ve- gőben, hanem közelebbről is megtekinthették az ér­deklődők. Sok fejtörést okozott a Közlekedésbiztonsági Ta* nács által kiosztott tesztlapok megfejtése. JErdesi Ágnes felvételei A szeptemberi verőfényben szemet gyönyörködtető látványt nyújtot­tak a levegőben manőverező gép­madarak. A közönség tetszésmora­ja kísérte a rózsaként kinyíló szí­nes ernyők látványát. Nem vélet­len tehát, hogy a földön is az ej­tőernyősöket szállító helikopter volt a bemutató legnagyobb sztár­ja. Ai első Eiőnap Találkozásom a hadsereggel

Next

/
Thumbnails
Contents