Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 9., KEDD Hogyan tanuShalnak? Akik másokat látnak vendégül Hiánylisták teríték helyeit Alighanem otromba anakronizmus lenne napjaink bármely fehér kabátos pincértánoncától afelől érdeklődni; tudja-e, hogy mi a hanzli, a pikoló, a kapuciner, látott-e már sörmele- gitőt, vagy uram bocsá’ pezsgés vödröt? Látván a vendéglátás ereszkedő színvonalát, oktalanság volna ilyen ismereteket fel­tételezni, egyúttal leszögezve, hogy van ezer ennél fontosabb, még ma is érvényes tudnivaló, amellyel a jövendő felszolgáló időben felvértezheti magát. Arra voltunk kíváncsiak, szű- kebb vidékünkön, a megye déli részében kik, kiket és milyen sikerrel oktatnak a konyha örömeinek avatott közvetítésére? Romló színvonal Amióta kalapács alá kerül­tek a valaha megbízhatóbb, nagyobb üzletek is, egy se­reg tanulót át kellett helyez- ni olyan helyekre, ahol to­vábbra is megvannak a szakmai ismeretek elsajátítá­sának lehetőségei. Felmerült közben egy sereg rendezet­len kérdés: ki adjon munka­ruhát, fizetést a diákoknak? A ceglédi Délibáb cukrászdá­ból például az összes felszol­gálótanulót elvitték egy sóik­kal' gyengébb üzletbe, holott az eredeti helyen jobbak vol­tak a körülmények, ráadásul a licitnyertes is vállalta vol­na őket. Vigh Ferenc, a ceglédi Ke­reskedelmi és Vehdéglátóipa- ri Szak mii n kú sképző igazga­tója nemcsak ezt fájlalja, ha­nem még sok mást, szándé­kaikat keresztező tényként említ. Például azt, hogy a gyerekek mindig az adott kö­rülményekhez igazodnak. Jó képességű fiatalok kerülnek be -az iskolába, ám a máso­dik, harmadik évben lerom­lanak. Fokozatosan mind igénytelenebbé válnak a mun­kával, azaz a vendéggel szem­ben. Tapintatos, de egyben határozott fellépésével a kul­turált pincérnek kellene for­málnia a vendéget, némely esetben, azonban általában fordítva van: ez a fogékony korosztály veszi át az idő­sebb kollégák modorát, egyes faragatlan vendégek romboló hatásáról nem is beszélve. A személyiséget helytelen irány­ban befolyásolják, könnyeb­ben jutnak néhány forinthoz, többet hiányoznak igazolatla­nul az iskolából stb. A szaká­csokra azonban ez már nem vonatkozik. Miután mind a mai napig az elméleti oktatáshoz nem kapcsolódik olyan kabinet, amely a négy vendéglátóioari alapszakma, a szakács-, cuk­rász-, felszolgáló-, eladókép­zés céljait szolgálná, bizony olykor nehéz a helyzet. Fényt vetett a gondokra az idei gyakorlati vizsga is. ahol a feladatul kapott terítés végre­hajtása helyett hiánylistákat körmöltek a diákok, lévén be- szerezhetetlen például a vizes­kancsó, néhány egyforma po­hár, evőeszköz stb. panaszlevé! Pillanatnyilag a szakácsok és a felszolgálótanulók a ceg­lédi Kossuth Étteremben kap­nak kiképzést. az eladók a kis alaoterületű Kristály presszóban nyüzsögnek. A cukrásztanulók sorsa a legál­datlanabb. Három másodéves lány panaszlevéllel fordult szerkesztőségünkhöz, amely­ben a többi között ezt írták: „1982 január óta Monorra já­runk dolgozni, mivel Ceglé­den megszűnt a cukrász ter­melőüzem. Sok ígéretet, biz­tatást kaptunk, hogy hama­rosan elkészül az új üzem. Mi eddig türelmesen vártunk, de mivel sok szabad időt vesz igénybe az utazás, meguntuk az átjárást, arról nem beszél­ve, hogy fárasztó is. Egyik társunk ráadásul Jászkaraje- nőről teszi meg az utat” A levélírók neve, címe birto­kunkban van. Amit a kislá­nyok szóvá tettek, nemcsak a cukrásztanulók gondja, ha­nem azoké a felnőtt dolgozó­ké is, akik hasonlóképpen in­gáznak a körülmények kény­szerű alakulása folytán. Levélírónk panaszával Kari Jánoshoz, a Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat vezér­igazgató-helyetteséhez fordul­tunk, akitől az alábbi tájé­koztatást kaptuk: — Cegléden a Beloiannisz utcában, az egykori tejüzem épületeinek átalakításával, felújításával mind a négy vendéglátóipari szakma okta­tására alkalmas kabinetet hozunk létre. Ebben lesz cuk­rász termelőrészleg, mellette cukrászda, továbbá egy me­legkonyhás étterem, amely hidegkonyhai készítményeket is előállít. A Belkereskedelmi Minisztérium — az oktatás körülményeit javítandó — anyagiakkal járult hozzá a fejlesztéshez. A ceglédi Város­gazdálkodási Vállalat a kivi­telező, munkáját egy ideig a víz- és a csatornabekötés hát­ráltatta. majd most augusz­tusban vonulnak fel ismét, s amíg az időjárás engedi, kül­ső munkákat végeznek, a téli hónapokban épületgépészet­tel. víz- és villanyszereléssel foglalkoznak. A kisvendéglő, s a hozzá csatlakozó konyha az építkezés második ütemé­ben készül el. A földgázt — a városi tanáccsal egyetértés­ben — a Széchenyi út felől vezetjük be, amelyhez az ál­talunk fizetett összegen felül az arra lakók is hozzájárul­nak. Várhatóan 1984 szeptem­berére készülnek el a létesít­mények, s akkor nemcsak a korszerű, kabinetrendszerű oktatás oldódik meg, hanem a ceglédiek, nagykőrösiek cuk­rásztermékekkel való ellátá­sa is — mondotta a vezér- igazgató helyettese. Elhelyezkedés Ami az 1983/84-es tanévre való beiskolázást illeti, a környékbeli vállalatok részé­ről csökkenő igény tapasztal­ható. Ez az üzletek — már említett — szerződésbe adá­sával függ össze. Az iskola ezt látva, némi korrekciót határozott el. és a saját sza­kállára valamelyest több diá­kot vett fel. Ez nem felelőt­lenség, hiszen az egymás után nyíló korszerű budapes­ti szállodák szinte ostromolják őket a fiatal szakemberekért. Tanulóidejük alatt voltak is látogatóban a sokcsillagos, hotelekben, s nem csoda, hogy többen élnek a lehető­séggel, ha oda hívják őket Az iskola a területen műkö­dő vállalatokkal évente két találkozót rendez, s ilyenkor az elhelyezkedési lehetősé­gek is szóba kerülnek. Az utóbbi években mind gyako­ribb, hogy a felszabadult szakmunkást nem kívánják tovább foglalkoztatni, hiába volt az ő tanítványuk. Igaz, minden vállalat ajánlott fel helyet, de ezzel a lehetőséggel nem élt mindenki. Vigh Ferenc iskolaigazgató tájékoztatása szerint az ősz­szel kezdődő tanévre 344 diák jelentkezett. Közülük 168-ot vettek fel. A vállalatok 126 személyt igényeltek. Az isko­lának ennél szélesebb körben kell felmérnie az igényeket és lehetőségeket, hiszen a na­gyobb vállalatok, intézmények, vágóhíd, kórház, tangazdaság, nagykátai termelőszövetkezet is foglalkoztathatnak például szakácstanulót. A ceglédi cukrászjelöltek­nek még egy évig kell Mo­norra menniük, s eddig kell türelemmel várniuk a töb­bieknek is, az új oktatókabi­net elkészültéig. Remélhe­tően ott együtt lesz egy tizen­két személyes teríték vala­mennyi alkotóeleme, meg minden más eszköz, ami az érintett szakmák alapjainak becsületes elsajátításához szükséges, hogy legalább' már a startnál ne ítéltessen ku­darcra. a'ki arra tette az életét, hogy mindig másokat lásson vendégül. Tamasi Tamás Hétfőtől A sitim végén Ruha kedvezményesen Az áfész szokásos nyári vá­sára hétfőn megkezdődött és augusztus 19-ig tart. Az áfész nagykőrösi áruházában, a Rá­kóczi úti textilboltban, a rö­vidáruboltban, továbbá Ko- cséron a ruházati boltban és Nyársapáton az áfész vegyes- áruboltban az árusításra bo­csátott ruházati cikkek 30—40 százalékos kedvezményes áron vásárolhatók. Is élei1 hullámain Összeköttetésben a Déli-sarkkal Hyok rcssp daft hétezer kapcsolat Az MHSZ nagykőrösi rá­dióklubja 1965-ben alakult meg. A klub titkárát, Csókás Mihályt kérdeztük tevékeny­ségükről. — Tagjaink, érdeklődésük­nek megfelelően, négy szak­osztály munkájában vehetnek részt, Ezek a rövidhullámú, az ultrarövid hullámú, a konstrukciós és a rádióirány­mérő szakosztályok. Körünk­ben 15 éves kortól valameny- nyi korosztály megtalálható, férfiak és nők egyaránt. — Minden amatőr rádiós törekvése, hogy az engedélye­zett kis teljesítménnyel minél távolabbra tudjon kapcsolatot teremteni rádión. Állandóan fejlesztjük berendezéseinket, azonban ezt csak elméleti tu­dásunk rendszeres bővítésével érhetjük el. Hetente egy al- kálommal klubnapon találko­zunk, amelyen az antennatí­pusokat, berendezéseket és egyéb szakmai témákat be­széljük meg. A Börzsönyben — A legfontosabb az éter­ben folytatott tevékenység. Nagy szaktudást igényel. A rövidhullámú sávon a morze adást, vételt, amatőr nemzet­közi forgailomismeretet na- gyor kell tudni. Távírász- képzést is folytatunk sorköte­lesek részére. Az amatőrök otthon saját műhelyükben bar­kácsolják berendezéseiket. Ezek az emberek szinte meg­szállottként űzik a rádiós spor­tot. — Most jöttek haza a Bör­zsönyből. Milyen tapasztalato­kat, élményeket hoztak? — Távíró és távbeszélő üzemmódban egyaránt 3-4 évenként kitelepülünk. Az idén is a Börzsönyben voltunk egy hétig. A fiatalok a táborban gyakorolják az étermunkát, éles körülmények között, fel­ügyelet mellett. Ezeken a ki­településeken az elméit. évek­ben konstruált berendezéséket és szerelvényeket kipróbáljuk. A táborban a munka a fel­építéstől a bontásig szervezett rendben folyt. Mindenkinek szabályos szolgálati ideje volt. Összeköttetéseket éjjel-nappal egyaránt létesítettünk. A klub állomással együtt még hat ön­álló hívójellei rendelkező nagykőrösi állomás is részt vett. — Milyen érdekesebb ösz- szeköttetéseket létesítettek? Távoli találkozások — Rövidhullámú sávon a Déli-sarkkal, Űj-Zélanddal, Japánnal, Alaszkával, Brazí­liával és Dél-Afrikával sike­rült többek között kapcsolato­kat létrehozni. A ma­gyar állomások mellett olasz NSZK, jugoszláv, szovjet, ro­mán, csehszlovák állomások kai is tudtunk összeköttetése­ket létesíteni. A táborban négy típusú URH és öt RH típusú antennát váltogattunk a ter­jedési viszonyoknak megfele­lően, és egyidőben három adó­vevő üzemelt. Nyolc nap alatt kétezer összeköttetést sikerült létesítenünk, ami igen szép eredménynek mondható. Szakmailag hasznos — A kollektíva az egész tá­borozás folyamán egyetértés­ben dolgozott. A kitelepülés alatt állandó kapcsolatot tar­tottunk városunkkal is. Ber- gendi Béla klubtagunk laká­sán az adó-vevő végig be volt kapcsolva. Közreműködésével történtek az üzenetváltások a táborlakók és az otthon levők között. — Az ilyen kitelepülések anyagilag bizonyára jelentős összegbe kerülnek. — Ez valóban így van. A költségeket saját erőből nem tudtuk volna fedezni. Nagyhi- deghegyre például csali terep- láróval tudtuk feljuttatni a oerendezést. Nagy segítséget nyújtott számunkra a honvéd­ség ceglédi egysége. Terepjá­rót, sátrakat kölcsönöztek. — A Nagykőrösi Konzerv­gyár az üzemeltetéshez szük­séges segédeszközökkel látott ■el bennünket a táborozás idő- tatramára. Klubunk fennállá­sa óta az idén hetedik alka­lommal vettünk részt kitele­pülésen. Az eltöltött nyolc nap szakmailag rendkívül hasznosnak és élményekben gazdagnak bizonyult. Gyarmati Klára Sporthíreki Labdarúgás Tanulságos meccsek Az ifik dicséretes játéka Csepel ifi— Nagykőrösi Kinizsi 6-4 (3-2). Ceglédi Vasutas—Nagykőrö­si Kinizsi 3-3 (2-0). ' A két edzőmérkőzésen a kö­vetkező keret játszott: Molnár, Tiger — Nagy J., Szívós, Cseh, Karcsú, Lóvéi, Csikós, Gulyás, Szendi, Farkas, Szabó, Vigh, T-erjéki, Mihályi, Petrezselyem, Kovács L., Pavelkó, Fercsi. Pálfi. A Csepel ifi elleni mérkőzé­sen Pálfi már a 6. percben megszerezte a vezetést. 0-1. A Kinizsi részéről sok volt a visszafelé adott labda,' ez a csepeliek támadásait tette le­hetővé és a 20. percben egyen­lítettek is. 1-1. Molnár kido­bását Karcsú nem érte el, s így potyagóllal 2-1. A csepe­liek gyors mozgásával szem­ben a körösiek körülményesen játszottak, ez ismét csepeli gólt eredményezett. 3-1. Az el­lentámadásból Pálfi szépített. 3- 2. Szabó veszélyes szabadrú­gása után a csepeli védelem nehezen hárított. A Kinizsi részéről jól indult a második félidő, jó támadás­ból Szabó egyenlített. 3-3. Az 53. percben Tiger hibázott. 4- 3. Szabó szabadrúgása után Vigh jó fejesét védte a kapus. Esett a. játék színvonala. A 72. percben Pavelkó remek, távo­li lövéssel egyenlített. 4-4. öt perc múlva Tiger jól vetődött a veszélyes lövésbe, de kiüté­se — sajnos — ellenfélhez szállt, aki gólt lőtt. 5-4. Sza­badrúgásból Szabó szép gólt lőtt, de Bakonyi játékvezető Ahol locsolják a paradicsomot Az aszályos nyár szükségessé tette egyes nö vényfajták intenzív locsolását. Nagykőrösön az Ararv János Tsz-ben százhúsz hektár paradi csomot és petrezselymet öntöznek. Valamennyi kútegység működik. Képünkön: Bcncsik Gábor egy új csőrendszer kiépítése után megnyitja a csapot a paradicsomföldön, Hancsovszk! János felvétele nem adta meg, mert a körösi csapat akkor cserélt és 12 já­tékos volt a pályán. Lövei két jó lövését is védte a kapus. Az utolsó percekben fellazult a körösi védelem, így alakult ki a végeredmény. 6-4. Cegléden rosszul indult a mérkőzés: a 3. percben a tá­madó ceglédi. csatárt hárman is szerelhették volna, mégis betört a kapu elé és megsze­rezte a vezetést. 1-0. Ilyen gólt nem szabad kapni. Kiegyenlí­tett mezőnyjáték folyt. A kö­rösi gépezet jól működött, a védelem biztosan zárt, a tá­madók veszélyes támadásokat vezettek. A kezdeti hiba után > fegyelmezett, frissen mozgó játékkal egyenrangú ellenfél volt a körösi csapat, de átadá­si hibák voltak. A 17. percben jó ceglédi támadás kapu mel­lé lövéssel végződött. Nagy jó indításból Vigh lövése lepat­tant, majd Gulyás szerelt jó becsúszó szereléssel. Molnár veszélyes lövést jól védett. A 31. percben gyors támadás vé­gén Vigh a kifutó kapus fölött átívelt, de a földről a labda a kapufára pattant. A 35. perc­ben Cseh remekül felhozta labdát, Kovácsot indította, de annak lövését védte a kapus. A 40. percben ismét hárítható gólt kapott a Kinizsi. 2-0. Jó körösi támadás végén Pavelkó gólhelyzetben hibázott, a kö­rösi kapunál Molnár hárított remek reflexszel. A második félidő elején Molnár közeli lövést biztosan védett. A 60. percben a Ceg­léd nagy helyzetet hagyott ki, de Csikós is gólhelyzetben mellé lőtt. A 66. percben Vigh jó indításából Kovács L. ügyes gólt lőtt. 2-1. Két perc múlva Farkas beívelését Fercsi he­lyezve fejelte a hálóba. 2-2. Vigh kezét megfogták gólhely­zetben, a felfútó Nagy lövése mellé" szállt. A 80. percben a játékvezető túl szigorúan li­est ítélt az egyik szerelésnél, s ezt értékesítették. 3-2. A körö­si csapat továbbra is lendület­ben volt és a 44. percben Ko­vács L. nehéz szögből leadott lövését a kapus nem tudta vé­deni. 3-3. A megyei I. osztályú csapat ellen Cegléden biztató játék­kal megérdemelt döntetlent ért el a körösi csapat. Az ifik igyekezete dicséretes, jól ját­szottak. P. S. Mozi Gyanútlan gyakornok. Szí­nes, szinkronizált francia film­vígjáték. Előadás 6 és 8 óra­kor. A stűdiómoziban Emberek és farkasok. Színes, szinkronizált olasz film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap»

Next

/
Thumbnails
Contents