Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-07 / 186. szám

mrcvtt 1983. AUGUSZTUS 7., VASÄRNAP Antacid Retard Világsiker Űj magyar gyógyszer gyár­tását kezdték meg Venezuelá­ban. A NOVEX Rt. által érté­kesített eljárással olyan gyógy­szer nyerhető, amely a koráb­bi, hasonló termékeknél lénye­gesen hosszabb ideig képes a gyomor túlzott savmennyiségé­nek közömbösítésére. Az új, Antacid Retard elne­vezésű készítményt a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Intézetében dolgozták ki, és jelenleg már az Egyesült Államokban, Nagy- Britanniában, Kanadában és Ausztráliában adtak rá szaba­dalmat. Elsőnek a venezuelai Polinac C. A. gyógyszergyárral kötött licencszerződést a NO­VEX— ez egyúttal az egyet­len magyar szabadalom alap­ján gyártott gyógyszerkészít­mény Venezuelában. A gyár­tásról további külföldi cégek­kel folynak a tárgyalások. Javul a minőség Bővítik a brikettgyárat Nagy mennyiségű szénpor és brikett befogadására alkalmas új tárolók készültek el a tata­bányai brikettgyárban. Miután most már fedett területen rak­tározhatják a feldolgozásra ke­rülő szénport, a csapadék nem lúgozza ki az alapanyagot, ja­vul a brikett minősége. A két brikett-tároló révén jobban kihasználhatják gyártóberen­dezéseiket is, nem akadozik majd — mint ez korábban elő­fordult — a termelés. A tárolók átadásával befeje­ződött a tatabányai brikettgyár felújítása, korszerűsítése. A Ta­tabányai Szénbányák állami kölcsönből több mint 130 mil­lió forintot költött az üzem teljesítményének a növelésére, a munkakörülmények javítá­sára. A bővítés során beren­dezkedtek hazánkban eddig nem gyártott kis méretű és súlyú, úgynevezett gyöngybri­kett előállítására is. Az ipari felhasználásra és háztartási tüzelőberendezések fűtésére egyaránt alkalmas termék ki­válóan helyettesíti a gyakran importból származó rostált da­rabos szenet; gyártását gazda­ságos módon, a régi présgépek átalakításával oldották meg. A beruházás eredményekép­pen a tatabányai üzem koráb­bi éves 440 000 tonnás teljesít­ményét 560 600 tonnára emel­ték. Jól értékesíthető termék gyártásának növelésére terem­tették meg a feltételeket, hiszen a fűtőolajnál olcsóbb és a da­rabos szénnél magasabb fűtő­értékű brikett ma az egyik leg­keresettebb tüzelőanyag. Igény — az igényességre Tábor, tehetséges gyerekeknek Különös kis társaság jött össze az idén. Hátrányos hely­zetű gyermekeknek szerveztük ezt az olvasótábort. Sokan nagy — 10—12 gyerekes — családból jöttek, akadnak el­vált szülőkkel élőik és meg­döbbentően sok a nehéz sor­sú árva. Általában nem túl jó tanulók, még évismétlő is van közöttük. Egy dolog kap­csolja össze őket: tehetsége­sek, jogékonyak a szépre, a jóra. — így jellemzi a daba- si járás olvasótábort közössé­gét Szanka Ferencné vezető s hozzáteszi: — valamennyien éheseit a szeretetre. a jó szó­ra. Játékba csomagolva A tíznapos sződligetl tábor idejére a pedagógusok olyan programot állítottak össze, amelynek alapja komoly szel­lemi munka, ám játékba cso­magolva. A tábor célja, hogy a diákok figyelmét ráirányít­sa az irodalom és a társművé­szetek — a zene, a képzőmű­vészet, a tánc, a mozgás — szoros kapcsolatára Nagy szerepet szántak a könyvtárnak is. Nemcsak a használatát tanítják meg, ha­nem igénybe veszik a biblio­tékát a kiscsoportos foglalko­zásra való felkészülésben, a gyerekek figyelmét a könyv szükségességére irányítva. Kis társaság üldögél a Du­na partján. Tiszta gyermek- hang szárnyal a levegőben, a vidám délutáni napsütés el­lentéte a szomorú dallam. — Én ilyennek érzem a bá­natot — mondja a szőke kis­lány, a kitalált s eldúdolt me­lódia előadója. Sztancsik Magdolna ■ ma­magyar—ének szakos tanárnő kiscsoportos foglalkozásán va­gyunk. Délelőtt előadást hall­gattak a hasonlóságról és el­lentétről, ezt a filozófiai foga­lomkört igyekeznek most le­fordítani a különféle művé­szeti ágak nyelvére. — Irodalmi, zenei példákat keresünk ezekre a fogalmak­ra. sőt mozgásgyakorlatokat is végzünk. Kísérletet teszünk, hogy ezeket a hangulatokat minél többféleképpen kifejez­zük — magyarázza a tanárnő. 0 Ágaskodó fatörzs Távolabb egy nyitott szín közepén hatalmas fagyökér áll. Gyerekek guggolnak körü­lötte, rajzfüzetben örökítik meg a látványt, illetve mind­azt ami arról eszükbe jut. Ki ágaskodó paripát, ki öklelő bikát lát a fantasztikusan te- keredő gyökerekben. — Igyekszünk felébreszteni a gyerekek képzelőerejét, já­tékos kedvét, s minél töb­bet kihozni belőlük — mondja Orczi József dabasi rajztanár, aki a táborvezető szerint sokat tett a program összeállításáért. — Tíz nap alatt nem lehet megváltani a világot, de ha jól kihasznál­Milyen a világ a fényképezőgép keresőjén át? Képzőművészeti foglal­kozást tart Orczi József rajztanár. Erdősi Agnes felvétele juk az időt, arra elég, hogy felkeltsük a diákokban az érdeklődést, a művészetek, az irodalom, a könyvtár iránt, hogy igényességet oltsunk be­léjük. Harmadízben rendeznek ol­vasótábort a dabasi gyerekek­nek. Most először egészség- ügyi szakember — Altsách Márta védőnő — is elkísérte á diákokat. Az ötven tanulót ő oktatta a legfontosabb hi­giéniai tudnivalókról. járási vállalatok adták össze a rávalót. Eddig minden évben újabb gyerekeket hoztunk — mondja a táborvezető. Sze­retnénk azonban jövőre újra ezeket a diákokat összehívni, hogy lemérhessük munkánk eredményét és utakat keres­sünk a továbblépéshez is. Per­sze nemcsak szakmailag len­ne fontos. Tartozunk ezzel a tehetséges, de hátrányos hely­zetű gyerekeknek is. Móza Katalin Kalács, tyúk, sonka a tepsiben ízletes kenyeret süt a pék Forró éjszakák a tüzes kemencénél Áprilisban múlt egy éve, hogy gazdát cserélt az a pék­ség, amelyet még Katona László mester uram építte­tett a Dobay utcában. Az el­ső sütés után — ha a tárgyak a maguk nyelvén beszélni tudnak — megállapíthatta a kemence, a lapát meg a sza­kajtó, hogy jó kenyeret süt a pék. A formás cipó nemcsak a cégtáblán kerekedett, ha­nem a valóságban is. így az emberek között gyorsan híre kelt: foszlós bélű falatokhoz jut, aki Eszes Sándor kenye­rét megszegi. Veknik, cipók Bőséges tapasztalat birtoká­ban választotta az önálló éle­tet az új tulajdonos. A többi között évtizeden át kovászod, dagasztott, vetett a kocséri termelőszövetkezeti sütödé­ben. Annak a kenyérnek is elkelt minden morzsája, ép­pen úgy, mint most itt. Nem­csak a tiszakécskeiek marad­tak meg vevői mind a mai napig, de viszik a fővárosba, meg máshová is. Ráadásul azon frissiben, melegiben kapják. Egy kicsit talán elké­nyezteti a vevőket, mert hoz­zá még éjszaka meg hajnalok hajnalán is be lehet kopog­tatni az újsütetű áruért. A kirándulni induló korán kelők élnek ezzel a lehetőséggel. Szívesen vásárolják, hiszen napok múlva is ehető, mor­zsányi sem megy pocsékba belőle. Kedd, péntek és szombat a pék nehéz napja, a szerda és a csütörtök gyengébb. Általá­ban két-három kemence 'tar­talma talál gazdára naponta. Mindehhez alig van segítség. A dagasztógép meg a ventil­látor idézi korunk vívmá­nyait, továbbá annyi enged­ményt tett, hogy olajjal fűti a kemencét. Egy-, két-, három-, négy- és ötkilós kenyereket kerekít, van, aki egész hétre egy vásárlással letudja a ke­nyérbeszerzés gondját, s az sem jár rosszul. Hamar elkapkodják — Süteményeket, jófajta császárzsemléket, sós kifliket, pereceket készít-e? — fogal­mazódik a kérdés a feltoluló gyermekkori emlékek nyo­mán. — Ehhez nincsen sem esz­köz, sem idő, sem segítség. Egyedül dolgozom, legfeljebb a családtagok segítenek néha. — Tanulója van-e? — Azt sem tartok, mert ha lenne, akkor meg kellene ta­nítani a mesterség egész kö­rére, s arra viszont itt nincs meg a lehetőség. — Hoznak-e még házi da- gasztású kenyeret az asszony­ságok? — Ilyen már rég nincs — csóválja a fejét a mester. — Lisztért ád-e cipót? — Olyan sincs már. Elég, ha pénzt hoz valaki, kilón­ként tizenegy forintot, mert egységesen ennyit kérünk a portékánkért mi, körösi pé­kek. — Ezek szerint az asszo­nyok teljesen ki vannak tilt­va a kemence környékéről? Hol sülnek meg a mosolygós kalácsok, a gondosan hizlalt kappanok, hol rotyog cserép­fazékban a töltött káposzta, másféle ünnepi étek? Min­dent a gázra meg a villanyra, a római tálra kell bízni talán? — Nem így van ez kérem, egészen — hangzik a válasz. — Főleg lakodalmak meg sá­toros ünnepek előtt hozzák a kalácsot, a tyúkot meg a son­kát. Van továbbá egy cuk­rász is, akinek rendszeresen sütök — avat be a titokba Eszes Sándor. — A jófajta liszt honnan származik? — A ceglédi malomból vá­sárolom. — Elégedett-e a minőség­gel? — Nem lehet rá panaszom. Már kaptam az új búzából őrölt lisztből, s az első szál­lítmány jónak ígérkezett. — Van-e nagy verseny a pék szakmában? — Nem panaszkodhatott^ mert széles a vevőkör, bár­csak tudnék még többet süt­ni! Alig hangzanak el ezek a szavak, ismerős asszony ko­pogtat a pékség ajtaján, ám kenyér helyett csak sajnálko­zó szavakban részesül. Koráb­ban jöjjön, aki az Eszes-féle kenyérre számít. Álmosan csépeli A mester menetrendje pél­dázza a pékek sorsát. Este hat órakor köti fél a fehér kötényt, teszi fejéré a vászon­sapkát. Éjfél után már polc­ra sorakoztatja a vekniket, cipókat, reggel ötkor kinyitja az ajtót. Az utcát megtölti a friss kenyér pompás illata. Tizenegykor a késedelmeske- dők bottal üthetik az áru nyo­mát. A tüzes kemence mellett minden éjszaka magasra fut a hőmérő higanyszála. A ven­tillátor álmosan csépeli, csap­kodja a felforrósodott leve­gőt. Reggelente még langyos a kenyér, amikor felteszik az asztalra. Tamasi Tamás Évente Ötmillió Tégla helyett falazóblokk A lakosság igényeinek kielégítésére évente 5 millió kis mére­tű egységnek megfelelő, B—30-as blokktéglát gyártanak a Bu dai Téglaipari Vállalat érdi gyáregységében. Ebből a fajú falazótéglából a gyáregység harminchat dolgozója ellátja ; környékbeli építőket. A képen: Vezendi Gáborné és Harczo; Andrásné a nyers téglákat rakja le a csillékről a szárítótérbe Tessék elképzelni: hány kilót mozgatnak meg naponta? Hancsovszki János felvétele Jövőre, ugyanitt — Lassan közösséggé ko- vácsolódnak a csoportok — magyarázza Szanka Ferencné. — Nem könnyű, hiszen sok olyan gyerek van. aki egye­dül jött az iskolából. A taná­rok négy községből verbuvá­lódtak, harmadik éve dolgo­zunk együtt, jól ismerjük egy­mást. Jövőre azonban bővíte­nünk kell a kört, hiszen ép­pen Gyálról nem hívtunk pe­dagógust, pedig az ötvenből tizennégy gyerek jött onnan. Nem véletlen tehát, hogy a négy kislány közül — akiket élményeikről faggattam — hárman Gyálról érkeztek. Egyikük a képzőművészeti foglalkozást dicséri, a másik a zenehallgatást említi. — Nagyon szeretem, hogy olyan sokat beszélgetünk — mondja Bukodi Ildikó Gyálról. — Itt nem kell sietni, minden­re van idő, bátran megkér­dezhetünk bármit. Nagyon jól érzem magam, szeretnék jö­vőre is eljönni. — A szülőknek nem kellett hozzájárulást fizetni a tábo­rozás költségeihez, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a KÉTÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Gyorsan változó világunkban gyakorta előfordul, hogy új tar­talmat nyernek régi fogalmak. Külö­nösen vonatkozik ez a megállapítás a közgazdaságtanra. Bízunk benne, hogy az írás szerzőjének törekvése — vagyis, hogy szótára minden ko­molyságot nélkülözzön — teljes si­kerrel járt. Árrobbanás: A nemzetközi terro­rizmus közgazdász csoportjának me­rénylete az életszínvonal-emelkedés ellen. A kisebb akciókat általában az Országos Anyag- és Árhivatal vállalja magára. Befektetés: Az állótőke formáját öltő fölösleges pénzmennyiség olyan rövid idejű működtetése, melynek nem mindig célja a szaporulat. Bővített újratermelés: Olyan egyensúlyhiányt eredményező tevé­kenység, melynek során a nagy im­porthányadot tartalmazó, s csak rá­fizetéssel eladható, selejtes terméke­ket újratermelik. Fogyóeszközök: Olyan gépek, be­rendezések és felszerelési tárgyak, melyek a munkafolyamat során a rendészek megkerülésével társadal­mi tulajdonból személyi tulajdon­ban mennek át. Határbevétel: Azt fejezi ki, hogy mennyivel nő az elkobzott árukból eredő bevétel a vámőrség létszámá­nak egy egységgel történő emelése esetén. Karbantartás: Az állóeszközök za­vartalan működtetését biztosító ápo­lási munka, melynek jellege gyak­ran fekvő helyzetet igényel. Készlet: Olyan termék, amely ha­táridőre ugyan kész lett, de helyes­írási hiba miatt a megrendelő nem vette át. Leányvállalat: A befektetések le­bonyolítására létrehozott laza erköl­csű szervezeti egység. Szocialista ta­lajon cégbejegyzési lehetőség hiá­nyában a magánkezdeményezések­nek tág lehetőséget biztosít. Létminimum: alatt értjük azt a minimum elfogyasztandó lét, amely szükséges ahhoz, hogy a tudat az elviselhetetlent elviselhetővé szelí­dítse. Moratórium: Vallási tárgyú kórus­mű, melyet fizetésképtelen államok vezetői adnak elő abban a hitben, hogy a produkció jutalma a fizetési kötelezettség elhalasztása lesz. Munka szerinti elosztás: a (maj­dani) fejlett szocializmus specifikus gazdasági alaptörvénye, ami fel fog­ja váltani az elosztás szerinti mun­kát. Népgazdasági egyensúly: Olyan dinamikus idillikus állapot, amely társadalmilag tudatos cselekvés eredményeként valósul meg. Megte­remtése ezért mindaddig állandó feladat, ameddig nem tudunk hosz- szabb időn keresztül folyamatosan tudatosan cselekedni. Prognózis: A jövőre vonatkozó, tudományos módszerekkel kidolgo­zott valószínűségi állítás a társada­lomba és a gazdaságba beilleszthető folyamatokról. Utólagos helyesbítés esetén megbízhatósága viszonylag magas fokú. Szellemi munka: többnyire légvá­rak építésében megnyilvánuló im­produktív tevékenység. Szolgáltatóház: Lásd — leányvál­lalat! Termelés: Az a rövid, szabályta­lan periódusokban ismétlődő tevé­kenység, amely az anyaghiány miatti folyamatos állásidőt megszakítja. Zárszámadás: A gyenge adottságú termelőszövetkezeti elnökök zár mögé helyezése előtti számadás a hiány okairól. Zárszó: Magyarázkodás, melyben a szerző ezen írásmű hibáit az ál­landóan romló cserearányok begyű­rűző hatására hárítja. Szv. A.

Next

/
Thumbnails
Contents