Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

Abonyi KRÓNIKÁI Együttműködési szerződések A hasznát a település látja A tanácsok településfejlesz­tő, gazdaságszervező munká­ja területük egészét átfogja. Saját szerveik irányítása mellett igyekeznek jó kapcso­latokat kiépíteni a területü­kön működő, nem tanácsi gaz­dasági szervekkel, vállalatok­kal, szövetkezetekkel, intéz­ményekkel. Az abonyi nagy­községi tanács együttműködési tevékenysége három csoportra osztható. Egyikhez tartoznak azok az elvi megállapodások, amelye­ket különféle társadalmi szer­vezetekkel . kötnek. Ide tar­tozik a Hazafias Népfront he­lyi és járási bizottsága, a szakmaközi • bizottság, az úttörőszervezet, a Vöröske­reszt helyi szervezete. A má­sikba azok az intézmények sorolhatók, amelyekkel meg­állapodást óvodák, iskolák fej­lesztésével kapcsolatban kö­töttek, harmadikba azok a gazdálkodó szervek, amelyek­kel közös beruházást valósíta­nak meg. Legfrissebb oélda erre a Dél-Pest megyei Áfész-, szel és a Nagykőrös és Vidéke Takarékszövetkezettel való együttműködés. Közösen ké­szítik azt az emeletes épüle­tet, amelyben tíz lakás, áru­ház és a takarékszövetkezet irodája kap helyet. Az érvényben lévő, har­minckét együttműködési meg­állapodás alapján 11,7 millió forintot utaltak át ebből a ta­nács fejlesztési alánjának ösz- szegét növeli közel 8,7 millió forint. A kooperációban ké­szülő épülethez az ériintett szervek 10 millióval járultak hozzá. A település fejlesztésének támogatására szén példa, hogy a három helybeli termelőszö­vetkezet közös fenntartás cí­mén közel 5 millió forintot juttat a művelődési háznak, a sportkörnek, a tűzoltó-egye­sületnek, a falumúzeumnak és a salgóbányai ifjúsági tá­bornak. Mint Szűcs László tanácselnök említette, az ötö­dik és hatodik ötéves terv idejére tervezett vállalásu­kat — a hatodikét természe­tesen napjainkig — teljesí­tették a nem tanácsi együtt­működők. Nélkülük Abony nem vinné sokra, hiszen a lakosság fejlesztési alap cí­mén befizetett pénzösszege mindössze egymillió forintot tesz ki. A fejlődés alaposan lelassulna. A nagyközségi tanács a jövőben is keresi az együtt­működésre hajló partnereket. Fontos is lesz ez, hiszen két oly nagy fejlesztés előtt áll­na a település, mint a gáz­vezeték építése és nvolc is­kolai tanterem elkészítése. Gondozott kiskertek Abony nemcsak a nótában szereplő két tornyáról, hanem sok másról is híres lehetne — például gondozott, szép por­táiról, a gondosan művelt kertjeiről A kertekben pom­pás virágok serege nyílik, a nagyközség laikói szeretik a szépet. Hetivásárkor a piacon választékos a kiskertekből ki­kerülő zöldség, gyümölcs. Sokan gondozzák szeretet­tel az utcai, ház előtti kisker­tet. Szokás utcán is gyümölcs­fát ültetni, így hát nem egy háznál meggy, kajszibarack, szilva fája borít árnyékot a járdára. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Fgitó napok tanulsága Gyulladt a tarló, égett a kazal Az utóbbi tíz napban, a rekkenő hőségben Cegléden a járókelők és azok is, akik a házak hűvösebb zugaiban tet- ték-vették napi munkájukat, felkapták a fejüket a figye- lem'keltő, jellegzetes hangra, a tűzoltóautó figyelmeztető, szabad utat kérő jelzőhangjá­ra. Villogott a kék lámpa a piros autóóriás tetején, szá­guldott, hol a város egy pontja, hol a járás valamely községe, hol pedig a járás ha­tárán kívüli terület felé, a hívó szóra. Mintha átok fo­gott volna a vidéken — pedig nem is átok. csak felelőtlen­ségek sorának következménye volt. A madzag miatt Az elmúlt négy-öt napról Józsa János tűzoltó alhadnagy készített gyors, tanulságos összefoglalót. Száguldaniuk kellett AI- bertirsára. A Szabadság Terr melőszövetkezet területén negyven hektár tarló égett, együtt a bálázott szalmával. Nem a nap perzselő sugara lobbantotta lángra az értéke­ket. Két fiatalkorú srác ba­rangolt a tarlón, szedegették Nyereséget hozó termékek Változott az utóbbi idő­ben az ipari szövetkezetek dolga. Alkalmazkodniuk kell a bel- és külpiac kívánalmai­hoz mindenképpen, ha meg akarnak élni. Termékeik mi­nőségét, választékát úgy kel­lett alakítaniuk, javítaniuk, hogy azok keresettek legye­nek. Ilyen cél vezérli a Vas­ipari Elektromos és Műsze­rész Szövetkezetei is. Mond­hatni, jó lóra tettek, amikor a piackutatás után kialakítot­ták a fotokémiai és vegyi laboratóriumi berendezések, konzervgyári tartósítok — sterilezők — szükséges tarto­zékainak gyártásmenetét, megkeresték piacát. Az abonyi telepen összegez­hető tapasztalatok erre utal­nak. A nagyközségben lévő üzemrésznek ebben az évben 47 millió forint értékben kell laborsort elkészítenie. Az em­lített konzervgyári láneok iránt kül- -és belföldön nagy az érdeklődés. Az export leg­java a szocialista országokba, Szovjetunióba. Bulgáriába, Csehszlovákiába, Romániába indul. Gönczöl Ferenc üzemvezető az eltelt és a következő hóna­pokat méregeti. — Ezeknek a termékeknek a gyártása köti le erőnket, minden kapacitásunkat. Az első féléves szerződéseket mind teljesítettük, a termelési érték 8 millió forint volt. Igaz, ez kevesebb, mint az éves terv fele, de a szállítási szerződések legjavát szentem- brr rri november között kell teljesíteni. Ez elöreqyártás nélkül aligha képzelhető el. Sok elemet, berendezést si1’“- rült előre legyártanunk, így az első félévi terv lényegé­ben teljesült. Nem marad­tunk azért munka híján, bő­szen az előre hozott szállítási határidő — a november vé«i — az első és' a második fél­évben is fokozottabb munka- intenzitást igényel, szükség lesz túlmunkára. A szocialista brigádok ennek a megszerve­zéséhez, végrehajtásához sok segítséget megadnak. Mind vállalták, hogy a határidőket szigorúan tartjájc és a minő­ség ellen sem lehet majd ki- fogás. Az említett védnökség an­nál is inkább figyelemre mél­tó, mert most az abonyi üzemben hattal kevesebben dolgoznak. — Igen. Van, aki katonai szolgálati idejét tölti, más kol­légánk külföldön dolgozik cé­günk kiküldetésében, — emlí­ti az üzemvezető. Ketten pél­dául Jemenben vannak. Je­men a szövetkezetünktől egy baromfinevelő kombinátot rendelt, s mivel az e*yeszten­dős jótállási idő lejárt, a vég­leges átadás előtt most el kell végezni néhány karbantartási munkálatot odakinn. Ránk vár a sterilező gépek, zsírozok felszerelése, a labonsorok üzem­behelyezése, karbantartása. Emiatt negyedévenként két­három emberünk általában tizenöt-húsz napot külföldön tartózkodik. Természetesen a szövetkeze­tiek azért „haza is” dolgoz­nak, különféle szolgáltatások­kal segítik a települést. Javí­tottak kismotorokat, kerék­párokat, esetenként személy- gépkocsit is. Mint Gönczöl Fe­renc mondta, újabban előtér­be került az autók műszaki vizsgára előkészítése. Ehhez szakmunkás csoportjuk, be­rendezésük van. Szeptember­től például autómosást vál­lalnak, megteremtik a felté­telét. A kocsimosó elkészült és miután a víz éljutott a telepre, saját kútjuk vizével fürdethetik az autókat. Tóth János Skoda autót javít Irta és fényképezte Gyuráki Ferenc műanyag zacskóba az elhul­lott búzaszemeket. Mivel a zacskó megtelt, utánanéztek, mivel lehetne bekötni a szá­ját. Találtak is egy darab mű­anyag zsinórt, ám az hosszú­nak bizonyult. Tűziszerszá- muk volt, meggyújtották a madzagot, hogy a kötözéshez kellő darabot így kiszabják belőle. Eközben gyulladt meg a tarló is. A tűz gyorsan ter­jedt, nagy területen szétterült, nem kímélte a bálás szalmát sem. A kár még nagyobb is lehetett volna, ha a ceglédi tűzoltók egyik csapata nem lett volna épp kinn egy mo­non" tűzesetnél fecskendőstül. A monori oltással épp végez­tek, az URH-s riasztás után hat perccel már az albertirsai határban segítettek. Ha nem érnek ily gyorsan a színhely­re. a kár négyszeres is lehe­tett volna. Tény és vaklárma A Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezetnél üzemi jellegű tűzeset történt a ceglédi ipartelepen. Az elektromos főkapcsolójuk romlott el, riasztották a tűz­oltókat, de szerencsére a se­gítségre nem lett szükség. Már csak azért is szerencsére, mert hívásuk után nem sok­kal újból felcsengett a se­gélykérő telefon a tűzoltósá­gon, J ászkara jenőre szólt a hívás, ahol szalmakazal és kukoricaszár égett. Oda vág­tathatott a tűzoltóautó le­génységestül meg egy vízszál­lító tartálykocsi. A lángok egy gazdasági épületet veszélyez­tettek. Negyed óra sem telt el, amikor újabb hívás érkezett, a ceglédi Hársfa utcából je­leztek esetet. Mivel a ceglédi egység nem tartózkodott az állomáshelyén érthető »kok­ból, így riasztották a szolno­kiak egyik egységét és a nagykőrösi önkéntes tűzoltó­kat. Ceglédről a helyszínre sietett azért a habbal oltó gépjárművel a parancsnokhe- lyetteis, a tűzmegelőzési elő­adó és két beosztott. Ám ezzel a napi megpró­báltatás még nem ért véget. A Hársfa utca után a Vécsei utcába is riasztották őket, oda már a Jászkara jenőről épp visszafelé tartó vízszállí­tót tudták küldeni és ment a tűzoltóparacsnok is, porral oltó gépjárművel. Az időpontokat és a felsze­reléseket összefoglaló tudósí­tásában azért sorolta ily rész­letességgel Józsa alhadnagy, hogy egy kis ismeretterjesztő felvilágosítást is adjon. A habbal, illetve porral oltó gépjárműveiken oltóvíz nin­csen. Ezek speciális eszközök, speciális tűzesetek megféke­zésére készülték, közvetlenül nem alkalmazhatják ott eze­ket, ahol a vízre van szükség. A Hársfa utcai tűzesetnél a tűzcsapot úgy kellett keres­niük. Három értékes perc el­telt, mire az oltást az állami tűzoltók elkezdhették. A tűz terjedését ekkorra két, épp szabadnapos, ám a helyszín­re sietett tűzoltó, Vígh László és Gács István — észlelvén a füstöt — megakadályozták. A Vécsei úti jelzés viszont vak­lárma, fölösleges riasztás volt, ott nem történt tűzeset. Ertetlenek Néhány nap summázásából kitűnik: ha a tűzoltóságnak egyszerre több helyszínre kell kivonulni, akkor igen nagy szükség van a lakosság meg­értő segítségére. A segítség- nyújtást egyébként is min­denki számára kötelezővé te­szi az 1973/13-as tűzvédelmi rendelet: „A tűzvédelmi fel­adatokat a tűzoltóság, továb­bá a feladatkörűkben a költ­ségvetési szervek, az állami vállalatok, a szövetkezetek, az egyéb gazdálkodó szervek, társadalmi szervezetek és más jogi személyek az állampol­gárok közreműködésével lát­ja el”. Épp ezért érthetetlen az emberek — egyesek — vi­selkedése. A Hársfa utcai esetnél összegyűlt tömegben akadtak olyan hangadók, akik viselkedésükkel, értetlensé­gükkel és nem különben szó- özönükkel hátráltatták a tűz­oltók munkáját. A törvény- erejű rendelet mindenkit kö­telez, egyformán. Aki a tűz­oltást vezető utasításaival szembeszegül, a rendeletet sú­lyosan megsérti, aminek ért­hető következménye lehet, a tűzoltóság feljelentést tehet. A habbal oltót például a Hársfa utcában értetlenül fo­gadták, holott azt a parancs­nok okkal küldte oda. Ha ki­várják, míg a távol levő, riasztott egységek visszaér­nék, eltelik értékes harminc perc. így viszont időt nyertek, be is bizonyosodott: a habbal oltó megerősített személyzete tűzcsapra szerelt sugárral el­oltotta a tüzet. Jelezték azt is: sajnos, az esetek többségének alapve­tően az emberek nemtörő­dömsége, felelőtlensége az előidéző oka. Tetteik követ­kezményével nem számolnak. Jó lenne megfontolni tanul­ságul a megtörtént tűzesete­ket. Jó lenne, ha mindenki érezné állampolgári = kötele­zettségét és adott esetben tényleg első dolga az lenne, hogy tevékenyen segítse a tűzoltók munkáját. A tanyasiak boltja Szeretik a kávét Tábor miatt borszünet A Nagykőrös és Vidéke Áfész-nek a nagykőrösi, kocsé- ri és nyársapáti tanyavilágban 11 kis boltja van. Ezek egyiké­be. a Ceglédi Állami Tangaz­daság nagykőrösi kerületének feketei területén levő kis áfész- boltba a napokban ellátogat­tunk. A bolt vezetője ügyes, fiatal kocséri asszony: Kovács Fe- rencné, aki a kocséri áfész- presszóban dolgozott, de a ta­vasszal eljött ebbe a kis bolt­ba vezetőnek. — Itt többet tudok nyújtani a lakosságnak. Már reggel, a nyitás előtt várnak az asszo­nyok, azzal, hogy elfogyott a lisztjük, a sójuk, az ecetjük, a cukruk meg a kávéjuk. Mert már a tanyavilágban is szere­tik a feketekávét. Egy hónap alatt eladok vagy húsz kilót. Nagy keletje van a töltelék­árunak, melyet a húsüzemből küld az áfész. Régebben ipari cikkeket, bi­ciklit is árultak itt, de ilyes­miért már bemennek az embe­rek a városba. Ám néhány iparcikk azért még itt is van. Ha kilyukad a fazék vagy el­törik a bögre, még tudok adni jót helyette. — Olyan szükség van erre a boltra — szólt bele a beszél­getésbe Hajós Gergely, egy környékbeli öreg nyugdíjas tsz-tag —, mint a kenyérhez a szalonnára. Csak az a pana­szunk, míg itt táborozik és dol­gozik a gazdaságban 160 KISZ-és diák, a bolt addig nem árulhat szeszes italt. Én is bort akartam vinni» de kólát viszek. Ha ló nincs, szamár is jó. — Már megismerem a kör­nyék népét — folytatta a boltvezető. Az asszonyokkal megbeszélem gondjaikat, ba­jaikat. Az itteni építőtábor la­kói sok üdítő italt, süteményt és cukorkát fogyasztanak. A havi forgalom százötvenezer forint körül jár, s nagyobb áruválasztékkal igyekszem nö­velni. K. L. Diszkós szombat esteke tart nyár eleje óta Ceglédet á Kossuth étterem. A műsoi fiatalokat csalogató, hiszel zenés-táncos szórakozása nyáridőben sokaknak vai kedvük. Pusztavacsí nyertesek Munka után jön az edzés Országos bajnokság előtt Pusztavacson tizenkét csapat részvételével rendezték meg a tartalékos honvédelmi ver­senyt, melyen a megye leg­jobbjai vehettek részt. Váro­sunkat a KÖZGÉP HKL négy tagja: Czombos István, Benyus Mihály; Nagy Imre, Varga Já­nos és a tartalék Jurászik At­tila képviselte. Az egyik esélyesként indul­tak, hiszen előzőleg megnyer­ték a megyei tartalékos lö­vészversenyt, s az országos viadalon is helyezést szereztek. Előnyükre vált az is, hogy há­rom, éve hasonló összeállítás­ban versenyeznek, ugyanakkor vetélytársaiknál gyakori a sze­mélycsere. Ezt, valamint jó felkészültségüket dicséri, hogy az elmúlt évi második helyet most elsőre váltották át. Az elméleti kérdések után — melyekben tisztában kellett lenni a csapat jelzésekkel, tér­kép olvasásával és a rajzolás­sal — következett a gyakorlati vizsga, melyen sokrétű felada­tokat oldottak meg az indulók. Az elkészített térkép alapján ötezerhétszáz métert kellett megtenniük, lehetőleg a nyolc­vanperces szintidőn belül. Az útközben felállított állomáso­kon hol géppisztoly vagy pisz­toly szétszedése, hol polgári vé­delmi gyakorlatként szennye­zett terület leküzdése volt a feladat. Ez utóbbinál értékes pontokat lehetett szerezni, il­letve elveszteni, a vegyvédel­mi ruha helyes felöltésével, el- csomagolásával. A résztvevők nek a rádiózással is tisztában kellett lenniük. A csapatokat ötperces idő­közönként indították el a rajt­nál. A ceglédi négyesfogatnak két előtte induló gárdát sike­rült megelőznie, s az állomá­sokon eltöltött idővel együtt hatvenhét perc alatt teljesítet­ték a távot. Mint végül kiderült — ezt ők nem tudhatták — már az elméletiben 16 pontos előnyt szereztek. Akár nem is kellett volna végig, s olyan gyorsan futniuk a terepen. így előnyü­ket tovább növelték, s végér­vényben a második helyezettet tizenkilenc ponttal előzték meg, biztos győzelmet arattak. Az országos bajnokságra Pá­pán kerül majd sor szeptem­berben, a fegyveres erők nap­ja tiszteletére. A ceglédiek he­tente^ két alkalommal, a mun­kaidő után edzést tartanak, a hétvégeken pedig egy-két órát az elmélet felelevenítésére fordítanak. Pápán is szeretné­nek jól szerepelni. U. L. Nősök bálja Ne csak a fiatalok szóra­kozzanak nyáridőben! Nem csak a húszéveseké a világ — mondták ki a törteitek, úgy hogy a helybeli Déryné Mű­velődési Ház is értett a szó­ból. Augusztus 6-án, esti nyolc órától éjfélig megrende zik a nősök nosztalgiabálját, i ház termeiben. Lesz táncver seny és tombola, a zenét Faj ka István és zenekara szolgál tatja, az ételt-italt sem kel majd hiányolni, kínál harap- nivalót az áfész büféje. ISSN 0133—MOO (Ceglédi Hír la;'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents