Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

Javítók gondjai Kevés ez alkatrész Nincsenek könnyű helyzet­ben manapság az autójavítók, még akkor sem, ha néha az ellenkezőjét tapasztalhatja az autótulajdonos. Vagyis azt, hogy meghibásodott járműve javítására nehezen talál he­lyet, esetleg sorba kell állni, avagy elhúzódnak a munkák. Ennek persze több oka is le­het: a típusok sem egyenlete­sen oszlanak meg, az alkat­részhiány is nagy mumusa az egész szolgáltatásnak, s mi ta­gadás, a kiszolgálásnak, a fi­gyelemnek sem állnak min­denütt a tetőfokán. Ezért is remélték az illeté­kesek, hogy az AFIT-tröszt felbontása után a korábban veszteséges. üzemegységek, mint amilyen a nemrégiben épített gödöllői is, ezután az önállóság megkövetelte eré­nyek révén nemcsak nyeresé­gessé teszik az iparág állami szektorát, de emelik a szol­gáltatások színvonalát is. S ha vannak is még problémák, nagy vonalakban bejött a szá­mítás, hiszen amint arról nemrégiben beszámoltunk, a Gödöllői Autójavító Kisválla­lat az elmúlt félévben bizonyí­totta önálló életképességét. Ezzel együtt sincsenek azonban gond nélkül. Amint megtudtuk, nehezmé­nyezik, hogy miközben kiszéle­sítették szolgáltatásaik körét, a többi között úgy is, hogy több típust vállalnak javításra, az alkatrészek készletezésére fordítható keret nem változott. Ehhez járul még az is, hogy a tervezett kapacitásnak a duplájával dolgoznak ma már, s ha hozzávesszük az alkatT rész-mizériát, amely a szervizt éppen úgy sújtja, mint a kis­fogyasztót, érthető: a készlete­zés szűk keresztmetszete sok gondot okoz a gazdálkodásban. A másik félelmük inkább hosszú távú. Mert bár az első félévben volt elég megrende­lőjük, nem utolsósorban azért, mert vállalják a Nisa, a ZUK és a Barkas kistehergépkocsik javítását, vizsgáztatását is, az országos jelenség mégis ag­gasztja őket. Nevezetesen, hogy hiába van egyre több autó, az alaposan megemelke­dett fenntartási költségek miatt kevesebbet futnak, s így persze kevesebb a javítás is. De úgy látszik, ez már csak így van: ami jó a javítóknak, az nem jó a tulajdonosnak. A készletgazdálkodás esetleg központilag korszerűsíthető, de az utóbbi ellentmondás alighanem 'örökké megmarad. Nincs más teendő: azon lenni, hogy udvarias kiszolgálással, a jó minőségű javításokkal má­soktól elcsábítani a kuncsafto­kat. Ebben azért egymásra ta­lálhat szerviz és gépkocsitu­lajdonos. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Így nap — szál©! m§m Mágiáik! a llf lisztet 'áfái ez aszódi malcm A kombájnok már megpi­hentek, a szerelők, a karban­tartók már a következő menet­re, a kukorica vágására készí­tik fel azokat. Az idén. korán kezdődött aratás terméke, a búza, az árpa, a rozs már mind a tárolóhelyekre került. Az el­múlt hetekben nagy forgalmat bonyolított le a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat aszódi malomüzeme is, hiszen ide ke­rült a járásban levágott s ki­csépelt kenyérgabona jó része: itt tárolják, itt őrlik lisztté. Kijutott a munkából a kam­pány idején a dolgozóknak, s tegyük hozzá: nemcsak a teen­dő, a feladat több ilyentájt, de jobban kell összpontosítani, egy percre sem lankadhat a fi­gyelem. Hiszen az aratás, a kenyérnekvaló megtermeszté- se, biztos elhelyezése itt válik véglegessé. Erről beszélt Gran- delisz Zoltán is, a malom­üzem vezetője, akit a felvásár­lásról, a szállításokról és a bú­za minőségéről kérdeztünk. — Július elsejével kezdtük a kenyérgabona felvásárlását — és július 27-én fejeztük be — tájékoztatott. A tervezett mennyiségnél 20 vagonnal töb­bet, összesen 1170 vagonnal vettünk át a termelőszövetke­zetektől. Ezzel minden silójuk és tárolójuk megtelt, de még így is maradt a termelőknél, amit addig maguk tárolnak, amíg nálunk újra nem lesz hely. Átvételi csúcs is szüle­tett az idén: július 11-én egy nap alatt 105 vagon búza ér­kezett s mi valamennyit át tudtuk vermi. — Milyen az itt tárolt búza minősége? — A kedvezőtlen időjárás, a nagy aszály, a kényszerérés miatt a minőség valamivel gyengébb, mint tavaly^volt. Több a szorult, csökkent érté­kű szem. Az is a szárazság ro­vására írható, hogy a hektoli­tersúly is 3 százalékkal elma­rad a tavalyitól. Viszont a si­Megteltek kenyérgabonával az aszódi silók. Tóth Pál molnár az őrlés menetét ellenőrzi. kértartalom szerencsére nem számottevően rosszabb. — Mikor őrölnek lisztet elő­ször az új búzából? — Ezt már a hónap elején megtettük, július 6-a óta az új lisztet őröljük. Nagyobbrészt kenyérliszt készül itt, de őr­iünk fehér lisztet is, amit a különféle süteményekhez hasz­nálnak fel. Naponta öt vagon liszt kerül ki a malomból, s ezzel megfelelően el tudják látni a környékünkön dolgozó pékségeket, sütőipari egysége­ket. Irta és fényképezte: Hancsovszki János Szspfembertől: pénteki kca* Hasznos ötletek szolgáltatásra Lassan vége az uborkasze­zonnak, bár az egykori klasz- szikus nyári holtidény valójá­ban már a múlté. Hiszen a gö­döllői városi-járási művelő­dési központ is bezárt annak rendje és . módja szerint két hétre — kellett a pihenő a népművelőknek s a hely a karbantartóknak —, de előtte júniusban s július első felé­ben, nemkülönben pedig egész augusztusban gazdag volt s lesz a program. Tág horizont Mégis, a nyári műsorok mel­lett a népművelők az őszi programokon is dolgoznak. Most állítják össze a terveket, egyeztetik az időpontokat, tá­jékozódnak az igények, kíván­ságok felől. Hamarosan össze­áll a szeptemberben újraindu­ló vagy frissen szervezett kö­rök, klubok, szolgáltatások előzetese. Lesz, ami csak ké­sőbb válhat valóra, hiszen aki ismerős ezen a tájékon, tud­ja: a szervezés itt sem köny- nyű s megannyi buktatója le­het. Ezért figyelmeztetett Varga Kálmán, a ház munkatársa is arra. hogy amit az őszi ter­vekből elmond, még változ­hat. De a lényegen: hogy a ház továbbra sem enged a színvonalból, s még mindig az új és új ötletek sokaságával tud előrukkolni, ez a cseppnyi bizonytalanság mit sem ront. Mert ha időközben változás állna is be például a terve­zett pénteki kör programjá­ban, az egész kezdeményezés akkor is üdvözölhető s nagy érdeklődésre tarthat számot. A szeminárium jellegű össze­jöveteleket minden hónap utolsó péntekjén szeretnék megtartani, s az a cél, hogy olyan szakembereket, tudóso­kat, művészeket, politikusokat hívjanak meg, akik szűkebb munkaterületük eredményeit, törekvéseit, szélesebb, társa­dalmi közegbe ágyazottan szemlélik, s mindezt szívesen tovább is adják. Az általános emberi gondolkodás, a tágabb összefüggések kerete a pénte­ki kör horizontja. Külön polcon Hogy érthetőbb legyen: meg­hívják például Gánti Tibort, a {mostanában híressé vált íce- motonelmélet tudományos csa­patának vezetőjét. De nem azért, hogy szűkén vévé ismer­tesse, pusztán kémiai képle­tekkel, szaktudományos ma­gyarázatokkal illusztrálja munkásságát, hanem, hogy az egész biológia, az élet keletke­zésének kutatása s akár társa­dalomfilozófiai szempontból és értelmezze a tudományos eredményeket. A beszélgetésekre persze nemcsak az előadóknak, ha­nem a hallgatóságnak is fel kell készülnie, csak így lesz igazán gyümölcsöző a találko­zás. A szervezők éppen ezért nemcsak részleges programot és bibliográfiát készítenek, ha­nem megegyeztek a járási-vá­rosi Juhász Gyula Könyvtár­ral, hogy szeptembertől külön polcon ajánlják az érdeklődők figyelmébe az előadásokhoz, a beszélgetésekhez szükséges iro­dalmat. Egységes elmélet S ami már biztosnak lát­szik: szeptember 30-án, az el­ső alkalommal Zelkó Zoltán a vendég, aki a perui andoki civilizáció kutatója. Október­ben is neves beszélgetőtársat várnak: Szentágothai Jánost, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökét, aki az egységes agyelmélet témakörében vár kérdező és vitapartnereket. Novemberben Gánti Tibor, de­cemberben pedig Polcz Alaine pszichológus következik, aki a haláltudat kérdéseivel foglal­kozik. A későbbi meghívottak listájáról: Pozsgai Imre, a Ha­zafias Népfront főtitkára, Ká- rolyházi Frigyes fizikus, a ka­posvári színházi műhely kép­viselői, Bari Károly költő, Ve- neciáner Pál genetikus. A pénteki körhöz kapcsolód va alkalmi kiadványokat is megjelentet a ház, s a füzetek ugyancsak a tájékozódást, az egyes témák jobb megismeré­sét szolgálják. Elébe mennek A közelebbi vagy távolabbi tervek közé tartoznak azok is, amelyek a szolgáltatások kö­rét próbálják kiterjeszteni. A meglevők mellett a lehető leg­sokoldalúbban igyekeznek a házban elébe menni a közön­ségnek. S azt sem tagadják, hogy a különféle szolgáltatá­sokkal az egyébként szűkös fenntartási és működési felté­teleken is javítani szeretné­nek. Csak néhány érdekesebb példa az elképzelések közül Megalakítják az utazópartner- keresö szolgálatot, a hímzés- mintapostát. Valószínűleg lesz antikvárium, Fitotéka gyógy­növénypatika, apróhirdetés­újság, gépírásszolgálat. Köz­vetítő irodát szerveznek a kis­iparosok számára, országos méretekben kölcsönzik komp­lett színpadtechnikájukat, méghozzá a kezelőszemélyzet­tel együtt. Szeretnének gyors­varrószervizt, bővítik a zene- butikot, esetleg irodát létesít a házban a szolgáltatásszerve­ző gazdasági munkaközösség. G. Z. Vállalják a kockázatot Export is lehet belőle A mintadarabok megfelelőek Nemrégiben tartotta meg fél­évi küldöttértekezletét az aiszó- di Ferromechanikai Ipari Szö­vetkezet. A kollektíva mun­kájáról, a talponmaradásért folytatott küzdelméről még előtte számoltunk be részlete­sen. Nem jutott azonban elég hely arra, hogy az egyik na­gyon fontos; ahogy a szövet­kezet vezetői mondták: stra­tégiai termékük terveiről is bővebben szóljunk. Pedig a megszerzés körülményei is ér­dekesek, s jól példázzák, hogy a mai nehéz körülmények kö­zött a kockázat, s a minőségi követelmények vállalása nél­kül nem lehet megmaradni a piacon. Amiről szó van, a villany­tűzhelyek energiatakarékos ki­vitelű főzőlapja, ami iránt ide­haza éppoly nagy az érdeklő­dés, mint exportpiacokon, be­leértve a dollárelszámolásúa- kat is. A salgótarjáni és pápai gyártású tűzhelyekbe koráb­ban egy Zala megyei szövet­kezet készítette a főzőlapokat. A megváltozott körülmények között azonban arra lett vol­na szüksége, hogy olyan fej­lesztést vállaljon, amivel im­portot, az energiatakarékos fő­zőlap gyártásához drága pén­zen behozott alkatrészeket spó­rolhat meg. A zalaiak azzal érveltek, hogy erre nincsenek felkészülve, munkaerőgondok­kal is küszködnek. Aszódon viszont üzletet lát­nak a termékben, s nem vé­letlenül, hiszen a vállalkozást támogatja az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság, az In- terag és a Transelektro is bá­torította őket: évente akár egy­millió darabot is el tudnak adni belőle, ha megfelelő mi­nőségben és árban produkál­ják. S ha igaz, egyikük még fej­lesztési hozzájárulást is ad a termelés megszervezéséhez, Amint a szövetkezet elnöke, Batta Mihály elmondta: van természetesen rizikó a dolog­ban, de enélkül ma már sem­mit sem lehet kezdeni, s jó­szerivel nincs is olyan ipari termék, amivel ne járna együtt a piaci kockázat. Ismeretesek viszont azok a módszerek, amelyekkel a koc­kázat csökkenthető, elkerülhe­tő. Nem is titkosak: az előre megállapított minőségben, a megfelelő határidőre, ütemesen kell szállítani. Ami pedig a gyártást illeti, azt természete­sen minél kisebb anyagkölt­séggel. minél hatékonyabban, minél jobban szervezett mun­kával kell csinálni. Örömhír, hogy az aszódiak jövőt ígérő termékéből már el­készültek a mintadarabok, s a partnerek megfelelőnek ítél­ték őket. Most már azon kell lenni, hogy gyorsan haladjon az előkészítés, s hogy miha­marabb, talán már 1984 első félévében a 0-sorozat után . megkezdhessék a folyamatos sorozatgyártást is. G. Z. Átdolgozott szabályzat Kev »ebb volt.. baleset Átdolgozták a gödöllői Ganz Árammérőgyárban is a mun­kavédelmi szabályzatot. Mind­eddig a Ganz Műszerművek által 1972-ben kiadott szabály­zat volt érvényben az önálló­vá vált gyárban. Az átdolgo­zásnak a másik magyarázata munkavédelem országos szintű átszervezése. Az új rendelkezések bőví­tették az üzemi balesetek be­jelentésének és kivizsgálásá­nak körét. Ennek leglényege­sebb része, hogy a dolgozók munkába jövet, illetve a la­kásba való visszatéréskor történt sérülése is üzemi bal­esetnek számít, statisztikai szempontból. Ami a baleseteket illeti, az Árammérőgyárban a folyó év első felében a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva sokkal kevesebb volt. A múlt év első hat hónapjában huszonhét munkahelyi és tizenegy úti balesetet regisztráltak. Ezek miatt hatszázötvenegy, illetve háromszázhatvanöt munkanap veszteség keletkezett. Az idén ugyanezek a számok: 18 és 8, illetve 451 és 145. Jutehmút Tóalmásra A (lányi serdülők sikere A serdülő labdarúgóik baj­nokságát négy pont előnnyel nyerték a dányi fiatalok. Ed­zőjükkel, Halász Ferenccel beszélgettünk, s először azt kérdeztük, hogy kiknek volt a sikerben legnagyobb része, és mennyi edzésmunkával ér­ték el. — Ragyogó teljesítményt nyújtott kapusunk, Vajda László. Dicséretes volt Bugyi Lajos és Vira Zoltán játéka Szekeres András teljesítmé­nye is kiemelkedett csakúgy, mint a serdülők gólkirályi cí­mét elérő Vér Péteré. Heten­te két edzéssel készültünk mérkőzéseinkre. Egyik héten délelőtt, a másikon délután gyaikoroltunk az iskolai el­foglaltságnak megfelelően Sok ügyes, és tehetséges lab­darúgó szerepelt csapatunk­ban, az edzéseket gyakran húsznál is többen látogatták Mindannyiunk számára öröm volt a játék, és azt hiszem, ez sikerünk titka. — Milyen tervei vannak a csapatépítést illetően? — Sajnos, szinte teljesen kicserélődik a bajnokságot nyert gárda. A régiekbőí mindössze Tóth Jánosra, Sza bó Jánosra, Soós Lajosra és Soós Sándorra számíthatok Az iskolai bajnokságban ki tűnt fiatalokra és eddigi cse­rejátékosainkra építem a jö­vő csapatát. Pillanatnyilag tart a szünet, de már augusz­tus második hetében elkezd­jük felkészülésünket az őszt szezonra. A bajnokságot nyert fiúkkal egyébként a hé ten jutalomképpen Tóalmásra megyünk fürödni. — Lehet, hogy túlságosan korai a kérdés, de milyen eséllyel vágnak neki az új bajnokságnak? — A csapatba nagyon sok új játékos kerül, ilyen körül­mények között dobogós hely­ről álmodni is felelőtlenség lenne. Azt viszont ígérhetem: mindent megteszünk a dere- kas helytállás érdekében. — Ügy tudom, a fiatalok trénere tanulni készül! — Igen. A Pest megyei Labdarúgó Szövetség edzői szakán kezdem el tanulmá­nyaimat Budapesten még az ősszel. Négy évet fociztam a 22-es Volán, egyet pedig .a Volán csapatában. A dányi csapatban egy éve kergetem a labdát és szívesen foglalko- V zom az utánpótlás nevelésé­vel. Az edzői képesítés min­den bizonnyal segíti majd bennem a focistát és az okta­tót is. Sződi Sándor A nép programja Augusztus 4-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: A Magyarok Világszövetsé­ge rendezésében a külföldi magyar néptánccsoportok to­vábbképzése. Pantomimszínész-képző kur­zus. Fábián Annamária: Tanul­mányok Ádámról és Éváról című aktfotó-kiállításának megnyitója, 18 órakor. Moiiiia A seriff és az idegenek. izínes, szinkronizált olasz ka- andfilm, 4, 6 és 8 órakor. ISSN *133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents