Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

\ 1983. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Kanüinckétmillió tankönyv A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat nagykereskedelmi rak­tárházának budaörsi telepéről idén harminckétmillió tanköny­vet szállítottak az iskolákba és a könyvesboltokba Felmentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa felmentette tisztségéből Korcsog András művelődési minisztériumi ál­lamtitkárt, akit a Miniszter- tanács szeptember 1-i hatály- lyal kinevezett a Tudomány- politikai Bizottság titkárává. Ezzel egyidejűleg a kormány felmentette tisztségéből Dre- cin József művelődési minisz­terhelyettest, akit az Elnöki Tanács ugyancsak szeptember 1-i hatállyal művelődési mi­nisztériumi államtitkárrá ne­vezett ki. Ä tanácsülés nyilvános Együtt - a turizmus fejlesztéséért Beszélgetés Meszlényi Gézával, a Magyar Utazási irodák Szövetségének elnökével Életmódváltás — gazdasági segítséggel Mit akarnak a herceghalmiak? — Mit akarnak ezek a her­ceghalmiaik? Sokszor nekünk- szegezték ezt a kérdést a me­gye településein, atmikor meg. tudták, hogy nálunk társashá- zak épülnek — mondja Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísér, leti Gazdaság igazgatója. — Hiszen még önálló község sem vagyunk, minek hát ide lakó­telep meg városi életforma? Nem tudja az ember minden kétkedőnek egyénként elma­gyarázni a döntést és főleg azt az évtizedek óta tartó tudatos munkát, amellyel dolgozóink életkörülményein változtatni akarunk. Családi házak Amikor a gazdaság megala. kitilt, még több száz szolgálati lakással rendelkezett. Ezek legtöbbje a három távoli ma­jorban, korszerűtlen, közös konyhás cselédlakás volt. A gazdaság már akkor igyeke­zett bevonni a magánerőt a la. kásgondok megoldásába, ami­kor még úgy tűnt, e munka oroszlánrészét laz állaim vállal­ja magára. Tizenöt-húsz éve olcsó telekkel, bontási anyag, gal, fuvarral, géppel segítették dolgozóikat saját családi há­zaik felépítéséhez. Azoknak a körülményein is javítottak, akik a szolgálati la­kásokban maradtak. Megszűn­tek a közös konyhák, a leadott otthonokkal bővítették a meg. maradókat — Nemcsak azért szerettük volna, ha a távoli majorokból beköltöznének Herceghalomra az emberek, hogy felszámol­hassuk a régi. elavult lakáso­kat, hanem azért is, mert egy­re nagyobb gondot jelentett a kinn élő gyerekek iskolába szállítása, orvosi ellátása — folytatja az igazgató. — Ma is sokan építkeznek, de egyre többen voltak olyanok, akik nem tudták vagy nem akar. ták igénybe venni a családi- ház-építéshez nyújtott támo­gatásunkat. Optimális megoldás Ez a réteg a legfiatalabbak és — érdekes módon — a kö­zépkorúak közül került ki. Az ifjabbak pénz hiányában, az idősebbek a nagy munkától félve nem vágtak bele. Nekik olyan lakásépítési formát kel­lett találni, amely olcsóbban, kevesebb energiával is meg­valósítható. — Ezért gondoltunk a tár. sasházra. S ezek nem akármi­lyen lakások. A gazdaság központjának irodaházától kis fenyőligeten át vezet az út az épülő házak­hoz. Kalauzunk S. Nagy Imre munkásellátási csoportvezető közben arról is beszámol, mi­lyennek álmodja a környéket a közelmúltban elkészült ren­dezési terv. — A liget köré végig emele­tes társasházak épülnek maid — magyarázza. — Távolabb bővül az általános iskola. Itt majd megnagyobbítjuk a ját­szóteret A fák között — nem kis meglepetésünkre — csirkék futkároznak. A csoportvezető válaszképpen teszi hozzá: — A társasházban élőknek is lehetőségük lesz az állattar­tásra. Természetesen kellő tá­volságra a lakásoktól kapnak helyet, ahol baromfit, malacot nevelhetnek majd. Valamennyi épület kilencla- kásos lesz. Kettőbe még az idén beköltözhetnek a tulajdo­nosok, hármat jövőre adnak át S hogy ezek mennyire „nem akármilyen lakások”, az mind­járt az első otthonban kiderül. Ajpli Sándor, az egyik ház építőközösségének elnöke mu. tatja meg a lakását. Ö az idő­sebb korosztályhoz tartozik, s a ház legkisebb alapterületű otthona az övé, 75 négyzetmé­teres. — Mindenki maga választ­hatta meg a csempéket, par. keltákat, a konyhabútort, nincs is két egyforma fürdő­szoba — büszkélkedik. Nem rangkórság S valóban szebbnél-szebb fali és padlóburkoló csempék­kel találkozunk a lakásokban. A ház folyosója szinteltolásos megoldással készült, í®v egy emeleten egyetlen lakó van. Az elnök a pincébe js lekí­sér bennünket, ahol készül a ház klubszobája. Asztalokat, társasjátékokat szereznek majd be, mondja. A kísérleti gazdaság minden lakás tulajdonosának százezer forint kamatmentes kölcsönt nyújt, s csaknem ennyit tesz ki az a támogatás, amely fu­var, gép és társadalmi munka formájában érkezik a munka­helytől. — Nekünk megéri, mert az a fiatal, aki itt a tágas két és fél szobás, vagy ennél is na. gyobb lakásban elhelyezkedik, nem hagy el minket — véle­kedik Góg Mátyás. — A nyu­godt családi háttér, a jó légkör a termelésben kamatozik. Ezért munkálkodunk a jobb ellátáson, az új iskolán. Eddig sem szaladtunk. Biatorbágyra a tanácshoz, ha a tanácsi óvo­dában elromlott a fűtés, vagy valamilyen műszaki hiba ke. letkezett az iskolában. Megja­vítottuk magunk. Ezért szeret­nénk, ha az ezeregyszáz lelket számláló település végre köz­ségi címet kapna. Ez nem va. lami rangkórság, hanem Her­ceghalom további fejlődésé­nek a feltétele. Móza Katalin A turizmus nem pusztán errat lett az utóbbi évtizedek­ben, hanem világszerte az igen jövedelmező üzletágak közé tartozik. A turizmus fejlesz­tése mindenütt — így nálunk is — országos érdek. A fej­lesztéshez részint elengedhe­tetlen az egyes utazási irodák tevékenységének koordinálása, részint nagyon fontos e kü­lönálló vállalatok egységes képviselete a nemzetközi po­rondon. Ezt a szerepet tölti be hazánkban a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, amelynek elnökével, Meszlényi Gézával a szövetség tevékenységéről beszélgettünk. © Az egyes utazási iro­dák kínálatának gazdago­dása arra utal, hogy a tu­risták megnyerése érdeké­ben konkurrálnak egymás­sal. Miért kell, és hogyan lehet a tevékenységüket összehangolni? — A konkurrencia elsősor­ban az úgynevezett idegen- forgalmi termékek kínálatá­nak bővülése szempontjából hasznos az országnak. De az irodák nem lehetnek inkor­rektek egymással szemben, nem ajánlhatnak egymás alá, tehát nem kínálhatnak pél­dául egy százdolláros szállo­dai szobát kilencvenért, mert ha ebben konkurrálnak egy­mással, a népgazdaság járna rosszul. Emelhetik viszont a szolgáltatásaik színvonalát, s különböző árakon kínálhatják például a gulyáspartit, a ví­zisízést és más idegenforgalmi cikkeket. Az irodák tevékeny­ségének koordinálása egyéb­SdkfáSe köles®«, szövetkezeteknek Kedvező törlesztési feltételek Az elmúlt esztendőben mind­össze egyetlen ipari szövetke­zet zárta veszteséggel az évet, a többiek kisebb-nagyobb nye­reséget számolhattak el. Eb­ben bizonyára nagy része volt a kölcsönös fejlesztési alap­nak, amelyet a Pest megyei Ki. SZÖV-höz tartozó gazdálkodók saját fejlesztési alapjaikból adnak össze. Tavaly a manap­ság magas kamatokkal járó bankkölcsönök helyett kérhet­tek ebből a pénzből, az idén azonban, nincs különbség a Magyar Nemzeti Bánk és a szövetség között: a kölcsön feltételei csaknem azonosak. Ha végigtekintjük az 1982-es statisztikát, kiderül, hogy a legnagyobb összeget. több mint mint 13 millió forintot a tőkés export növelésére adták két igénylőnek. A Ceglédi Vas-, Elektromos és Műszerész Ipari Szövetkezet, valamint a Nagymarosi Vasipari Szövet­kezet import helvettesítésére kért kisebb-nagyobb összege­ket. Többen az elmúlt évben azért nem jelentkeztek, mert az igények megcsappanása nem tette lehetővé az export növelését. Vevő ugyan akadt volna Nyugaton is, Keleten is a magyar termékekre, de a szövetkezetek csak olyan üz­letek megkötésére vállalkoz­tak. amelyekre legalább nem fizetnek rá! Az idén még rosszabb a helyzet: vevő is alig van. Ugyancsak nagy összeget, mintegy 10 millió forintot adott a KISZÖV a kölcsönös fejlesztési alapból a háttéripa­ri fejlesztésekre. Az 1982-ben megalakult Szinkron Szövetke­zeti Közös Vállalat induló tő­kéjeként számolták el ezt a nem kis pénzt, amelyből 6 mil­lió vissza nem fizetendő tá­mogatás. Szolgáltatásfejlesz­tésre 4 millió forintot kaptak, akik? kértek, bár ilyenek meg­lehetősen kevesen voltak. A pénzügyi szakemberek szerint ennek az az oka, hogy saját erőforrások híján ma a szövet­kezetek nem szívesen fognak költséges beruházásokba, mert nem. vagy csak hosszú idő alatt térül meg, a kölcsönt pe­dig közben fizetni kell. Az egyik igénylő a váci Dunaka­nyar Szolgáltató és Vegyesipa­ri Szövetkezet is az összefo­gással épülő dunakeszi szol­gáltatóház befejezéséhez kért támogatást. Meglepő viszont, hogy ener­giaracionalizálásra 1982-ben mindössze egyetlen gazdálko­dó, a Ceglédi Háziipari Szö­vetkezet jelentkezett: ők meg­szüntették az olajtüzelést és helyette áttértek a hagyomá­nyos fűtésre. Erre 314 ezer fo­rintnyi kölcsönt kaptak. Az idén viszont nagy a sorbanál- lás ezért a hitelért. Lényegesen nagyobb hang­súlyt helyeznek a szövetkeze­tek megyénkben a termelés korszerűsítésére, a munkás- és környezetvédelemre, vala­mint a szociális beruházások­ra. Továbbra is sok pénzt emészt föl egy-két helyen' az elavult üzemek áttelepítése, erre tavaly csaknem 13 millió forintot kapott három szövet­kezet. S vajon mit mutatnak az idei tapasztalatok? Ebben az esztendőben a tervek szerint mintegy 60 millió forinttal se. gíthétte volna a KISZÖV a rászorulókat, azonban a koráb­bi hitelek visszafizetési nehéz­ségei miatt ténylegesen csak 30—40 millió forint állt. ren­delkezésre. Eddig e hatalmas összeg több mint a felének akadt gazdája. A legtöbbet a Szinkron SZKV alapító taeiai kapták, akik külön-külön egy­millió forinttal járultak hozzá a közös vagyonhoz, többnyire kölcsönből fizetve be a rájuk eső részt. Beruházásokra a szigorú feltételek miatt nem nagyon kérnek a szövetkeze, tek. csak a legszükségesebb építkezésekre. Így viszont fennáll annak a veszélye, hogv egy idő után a már meglevő épületek állaga még jobban le romlik, s csak a mostaninál jóval nagyobb költséggel lehet helyettük újakat emelni. F. Z. ként vállalati érdek is, hiszen például azáltal, hogy szövet­ségünk közreműködésével megismerik egymás partnerlis­táját, elkerülhető, az irodákat egymás kárára használják ki a külföldi partnerek. Nagyon sok tekintetben közös az ér­dekeltség. Ennek érvényesíté­se érdekében a szövetségben minden utazási iroda képvi­selteti magát. Rendes tagok a teljes jogú utazási irodák és a fővállalkozó kempingek, de vannak szavazati joggal nem rendelkező, rendkívüli tagok is. Ilyen például a Danubius, amely szállodaipari vállalat ugyan, de beutaztatási joggal rendelkezik. A ma már ti­zenegy éves szövetség a mun­ka összehhngolósa érdekében különféle bizottságokat mű­ködtet: a nemzetközi kapcso­latok, a kereskedelmi kap­csolatok bizottságát, továbbá propaganda, jogi, etikai, köz­lekedési bizottságot, ame­lyeknek vezetője mindig vala­mely vállalat megbízottja, tag­jai pedig az egyes vállalatok jogászai, propagandistái és más illetékes szakemberei. A bizottságok hajtják végre azo­kat a feladatokat, amelyeket számukra a szövetség előír. @ Milyen szerepe van a szövetségnek a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében, s miért fontos fejleszteni ezeket a kapcsolatokat? — Egy példával érzékeltet­hetem a kapcsolatok fejleszté­sének fontosságát. Minden év­ben megrendezik a nemzetkö­zi idegenforgalmi börzét. Jö­vőre az osztrák és a jugoszláv szövetséggel közösen olyan programot dolgozunk ki, amelynek ezen a börzén re­mélhetőleg nagy keletje lesz. A program Inncomming club néven a három ország külön, féle turisztikai lehetőségeit összehangoltan kínálja majd. Egyébként éppen az oszt ni.: és a jugoszláv utazási irodák szövetségével különösen élő a kapcsolatunk, emellett május­ban írtunk alá együttműködé­si szerződést a svéd szövet­séggel, folyamatban van a szerződéskötés a finnekkel, s hasonló együttműködés érde­kében felvettük már a kapcso­latot a belga és spanyol uta­zási irodák szövetségével is. Ezek a kapcsolatok többek között a kiutazó magyar tu­risták és az idelátogató külföl­diek érdekvédelmét is szolgál­ják. Ez azt jelenti például, hogy egy-egy jogos panasz esetén nem a turista, s nem is az utazási iroda, hanem az adott ország szövetsége lép fel a panaszra okot adó vál­lalattal, szállodával szemben, továbbá, hogy az adott ország szövetsége képviseli és segí­ti is a turistát, amennyiben ellopják a kocsiját, vagy más kár éri. © Mindez azt jelenti, hogy az egyes nemzeti szö­vetségek kapcsolatának a nemzetközi turizmus fej­lesztésében van szerepe? — Azt is. Ezen belül külö­nösen jelentős az úgynevezett harmadik országból jövő tu* rizmus fejlesztése. Ez azt je­lenti, hogy megállapodásunk értelmében például egy Bécs- be látogató japán turistának az osztrák szövetség propa­gandája magyarországi prog­ramot is kínál, mi pedig a hozzánk távoli országból ér­kező külföldinek bécsi, belg­rádi programot is ajánlunk. Mondok egy konkrét példát. A jövő év októberében ná­lunk, Magyarországon rendezik az amerikai turisztikai írók, újságírók közgyűlését. A köz­gyűlés résztvevőinek mégNde- utazásuk előtt olyan prjgra- mot kínálunk, amelybenregy- egy fakultatív külföldi kirán­dulás is szerepel. Hasonlókép­pen jár el ilyen esetben az osztrák és a jugoszláv szövet­ség is, mert közös érdekünk, hogy a távoli földrészről ér­kezők, ha már itt vannak, va­lamennyiünk országába eljus­sanak. Idetartozik még va­lami. Egymás országának pro­pagálásához fontos tudni, hogy az egyes szövetségek mit pro­pagáljanak. Ezt szolgálják az úgynevezett studytourok, te­hát az idegenforgalmi szak­emberek számára szervezett kölcsönös tanulmányutak. Az osztrák szövetség meghívására nemrégiben harminc magyar idegenforgalmi dolgozó, nem vezető, hanem pultos, eladó, kereskedelmi szakember vett részt ilyen tanulmányúton, mi meg osztrák szakembereket hívunk ide hasonló céllal. Azt mutatjuk be, amit el akarunk adni; tehát nem az egyébként is kelendő budapesti, balatoni látnivalókat és lehetőségeket, hanem például Egerbe és a Dunakanyarhoz visszük őket. Ilyen kölcsönös tanulmány-- utakat szerveztünk már a ju­goszláv szövetséggel is, jövő­re pedig svéd szakembereket látunk vendégül, illetve a mieink utaznak Svédországba. © A Magyar Utazási Irodák Szövetsége külföl­dön valamennyi magyar utazási irodát képviseli. Ez­zel kapcsolatban engedjen meg egy személyes kérdést. Ön nemcsak a szövetség el­nöke, hanem egyúttal az egyik utazási iroda igazga­tója is. Nem származott eb­ből konfliktusa? — Dehogynem. Igaz ugyan, hogy a főtitkár és egy admi­nisztrátor kivételével a szö­vetség valamennyi tagja, az elnököt is beleértve, vállalati dolgozó, tehát nem a szövet­ségben végzett munkáért kap­juk a fizetésünket, de ha én a szövetség elnökeként tár­gyalok, bármilyen kecsegtető lehetőség is kínálkozik, nem köthetek a Voláhtourist szá­mára üzletet. Előfordult, hogy ezt nagyon sajnáltam. De va­lamennyi utazási irodát kép­viselni, a magyarországi turiz­mus egészének fejlesztését szolgálni megtisztelőbb fel­adat annál, semhogy visszaél­jen vele az ember. Ezért van két névjegyem ... Aczél Gábor Érd, a gondos házigazda Ifjú városok találkozója Tegnap délután két órától érkeztek Érdre ahnak a nyolc helységnek a küldöttei, ame­lyek a Pest megyei település­sel egy időben kapták meg a városi rangot. Az ifjú városok fiataljainak találkozóját im­már ötödik alkalommal rende­zik meg. A jelek szerint Érd gondos házigazdája lesz a találkozó­nak. Fehérgyarmat, Berettyó­újfalu, Celldömölk, Vásárosna- mény, Körmend, Barcs, Lenti, és Paks KISZ-eseit a művelő­dési központban fogadták a város fiataljainak képviselői. A háromnapos program ismer­tetése után a vendégek a Mar- tonvásári Állami Gazdaság építőtáborába buszoztak s el­foglalták a szállásukat. A rek­kenő hőség elől sokan azonnal a fürdőmedenoébe menekültek. A 350 küldött este hét órakor az érdi művelődési központ­ban részt vett az ünnepélyes megnyitón. Az elnökségben ott voltak a városok pártbizottsá­gainak első titkárai és tanács­elnökei, valamint Lerner Hen­rik, a Pest megyei pártbizott­ság politikai munkatársa. Je­lent volt Antal Imre, a MEZŐ­GÉP érdi gyárának igazgatója, országgyűlési képviselő. A vendégeket Málnási Gábor, a KISZ városi bizottságának tit­kára, illetve Mogor Béla, Érd tanácselnöke köszöntötte. Ez­után a küldöttek a város üze­mei és vállalatai KÍSZ-alap- szervezeteinek vendégeként szórakoztató programokon vet­tek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents