Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

1983. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Színházi levél János fejevételei „Hanem mikor a Heródes születé­se napját ünne­pelek, tánczola a Heródes lánya ö előttük, és meg- tetszék Heródesnek; Azért es- küvéssel fogadd, hogy a mit kér, megadja néki. A leány pedig, anyja rábeszélésére, monda: Add ide nékem egy tálban a Keresztelő János fe­jét. És megszomorodék a ki­rály, de esküjéért és a vendé­gek miatt parancsolá, hogy adják oda. És elküldvén, fe­jét véteté Jánosnak a töm- löczben. És előhozák az ő fe­jét egy tálban, és adák a leánynak; az pedig vivé az ő anyjának." így írja le Máté evangéliuma 14. résziében, a 6.—11. versek­ben az'Újszövetség egyik leg­ismertebb epizódját. Máté — de az epizódot ugyancsak megíró másik két evangé­lista, Márk és Lukács — sem említi viszont „a leány” ne­vét. A Biblia más részeiből tudjuk, hogy Saloménak hív­ták, s az említett Heródes fe­jedelemnek tulajdonképpen az unokahúga volt, mivel apja — anyjának, Heródiásnak az el­ső férje — Heródes fivére, He­ródes Fülöp volt. A Kereszte­lő Jánossal szembeni ellen­szenvnek pedig konkrét oka volt: János részint veszedel­mes politikai tényezőnek mu­tatkozott, mert prófétálására sokan hallgattak, s e tömeg Illés próféta reinkarnációjá­nak tartotta. Mint ilyen, ve­szélyeztette Heródes zsarnoki uralmát, és ez ellen a zsarnok­ság ellen nem is habozott fel­lépni. Másrészt Heródiás, a sógornőből lett felesége ellen is • prédikált ez a János, mivel az asszony cselekedetét az ördög művének tartotta, s egyálta­lán, Heródiásban minden fossz, bűn, fertő megtestesítő­jét látta. Heródes ezért vetteti börtönbe Jánost, akit egyéb­ként Jézus beharangozójának, Szinte kortesének szerepében emlegetnek az evangéliumok. (Ö kereszteli meg Jézust a Jordán vizében, mintegy a sa­ját, istentől eredő prófétaságá- val teremtve meg Jézusnak a maga messiási voltának legiti­mitását.) A szűkszavú bibliai elbeszé­lés mögött így bontható ki a Jézus korabeli Júdea politikai arculata — s így rajzolódik ki egy fülledt erotikájú epizód az unokahúgába és egyúttal mos­tohalányába bűnös vággyal be­leszerető királyról, aki gerje- delmében nem veszi észre a ravasz Heródiás cselét: az is­ten emberének tartott, s ezért Heródestől is félt, és kivégez­tetni nem mert Jánost a Salo­me csábtáncával elhódított ki­rállyal végre le lehetett fejez­tetni. Salome, Heródes, János és Heródiás története az idők fo- lyomán számos művészi alko­tás ihletője lett. A leghíresebb —. és . a legnagyobb botrányt kavaró — feldolgozás Oscar Wilde-tól, a századforduló hír­hedt-híres angol költőjétől származik: 1891-ben, az ál­szent, szemforgatóan erény­csősz viktoriánus Anglia leg­szebb éveiben, a már amúgy is állandó botrányhős Wilde megjelenteti Salome című egy- feivonásos drámáját, ráadásul a másik ifjú botrányhős dan­dy, a Wilde-dal a meghitt ba­rátságon is túlmenő kapcso­lattal meggyanúsított grafi­kusművész, Beardsley erotikus illusztrációival. A prűd sziget- országban bombaként robban a fülledten érzéki, véresen szadisztikus, vad szenvedélye­ket hömpölygető, s ugyanak­kor dekadensen és perverzen bágyadt és enervált dráma. Pár évvel később majd ope­rát ír belőle Richard Strauss — s ez, ha lehet, még nagyobb felháborodást (és ájult cso­dálatot is) vált ki. Wilde szerint Heródes őrül­ten vágyik Saloméra, s a He- , ródiás-féle csel sem kell tu­lajdonképpen, mert mindent megadnia Salome táncáért. He­ródiás nem unszolja a lányát, mert féltékeny rá —, de He­ródes mégsem végez Jánossal, mert fél tőle, noha veszélyes is rá nézve. így mikor Salome János fejét kéri, rájön, hogy ez a megoldás neki is kényel­mes, és ráadásul egybevág He­ródiás szándékaival is. Csak­hogy: Wilde drámájában Sa­lome bele is szeret a vad, piszkos, megszállott, egzaltált prófétába, aki azonban nem viszonozza ezt az érzelmet. Te­hát a visszautasított, megsér­tett Salome a maga okán is kéri János fejevételét. Amikor aztán odanyújtják neki a me­leg, a csöpögő vértől még gő­zölgő János-főt, eszeveszett szenvedéllyel tapad a holt próféta ajkárá. Ez már a nem éppen finnyás Heródesnek is sok: megundorodik Salométól, és megparancsolja a katonák­nak: öljék meg a lányt. Azok össze is zúzzák súlyos, hatal­mas vaspajzsaikkal. A kitűnő pantomim­művész, Köllő Mik­lós, és az általa ve­zetett Dominó Együttes most ezt a közismert történetet játssza el a Salome című pantomim-elő­adásban, egy eléggé szokatlan helyszínen, a Gellért fürdő hullámteraszán felállított szín­padon. Pontosabban: a libret­tót is író Köllő a Biblia leírá­saira és Wilde drámájára tá­maszkodik, de önálló variációt dolgoz ki. Nála János fejevé- telével kezdődik a játék, majd egy narrátor és játékmester, a Fehér bohóc segítségével mint­egy bírósági tárgyalásként le­pereg előttünk az előzmény, méghozzá három változatban: úgy, ahogyan János látta és elmondja, ahogyan Heródes vélekedik róla, s látja benne a maga szerepét, és végül aho­gyan Salome megélte, szenve­délyesen és elfogultan. Ez a hármas fénytörés rend­kívül izgalmas lélektani fi­nomságokat bont ki a törté­netből és a figurák -egymással való kapcsolatából. Egyszer­smind megtart valami sej- telmességet is, hiszen végül is nem tudjuk meg, melyik va­riáció tartalmazza az igazsá­got, s annál kevésbé, mert amikor a koronatanú, a mind­egyik variációt végigélő kato­na végre el akarja mondani a hiteles valóságot, megölik. Köllőék a tőlük megszokott finom iróniával, a pantomim­nyelv és a táncnyelv érzékeny vegyítésével adják elő ezt a sajátos Salome-vai/iációt. Nem hiányzik a költészet sem: Já­nos és Salome szerelmi ket­tőse igazán poétikusan megol­dott. A vállalkozást érdemes lenne zárt térben is folytatni; ott talán eltűnnének a néhol sablonosnak érzett mozgás­kombinációk. TAKÁCS ISTVÁN Kísérlet Manapság nincs divatosabb ‘dolog honunkban a kísérlete­zésnél. Kísérletezik a kutató, a művész, a termelésirányító, a mezőgazda. Néha azon törjük a fejünket, hogyan vonjuk ki magunkat ebből a nagy nekibuz­dulásból, mintsem igáslóként captassunk a parttalanságban. Vannak azonban olyan kísérle­tek, amelyek éppen hogy meg­fogalmazódnak, máris híveikké szegődünk. Ezek közé tartoznak az általános művelődési köz­pontok, amelyek a magyar köz­oktatás és közművelődés meg­újításáért kibontakozó társadal­mi mozgalom részesei. Példá­ját Pest megyében is megtalál­juk. Halásztelken ma és hol­nap olyan tanévnyitóval egy­bekötött avató ünnepséget tar­tanak, amelyben tanárok, diá­kok, érdeklődők előtt bemutat­kozik az általános művelődési központ. Az előtanulmányok során, de még inkább a tan­évnyitás napjától, megteremtik azt a lehetőséget, amely révén a tanulók valóságos társadalmi környezetben gyakorolják azo­kat a magatartásmintákat, ame­lyekre társadalmi gyakorlatunk­ban szükségük lesz. Nem vé­letlen tehát a kíséreletet majd tíz éve vezető Kovács László megfogalmazása: A dinamikus személyiség fejlesztése és az örömmel végzett munka lehe­tősége egyaránt feltételezi, hogy mind a pedagógusok (dolgo­zók), mind a használók tevé­kenységében érvényesüljön a kreativitás elve.,Ennek a szán­déknak a megvalósítását kere­sik folyamatában többek kö­zött a halásztelkiek. Mától im­már az új általános művelődé­si központban. Kívánunk nekik annyi erőt munkájukhoz, mint amennyi türelemmel az építke­zés során viseltettek. A Csepel- sziget fiatal községe nemcsak a térképrekerülését küzdötte meg nem mindennapi erővel. Lakos­ságának arra is maradt energiá­ja, hogy a szellem javaiért is megsokszorozódott Igénnyel szálljon harcba. M. Zs. Miként lepjünk tovább? Tudományos ismeretterjesztés Szociológiai felmérések bizonyítják, hogy az elmúlt esztendőkben megváltozott mindennapi életünk szabad­idő-beosztása. Rövid ideig ugyan, de sokan úgy vélték, hogy az élőszavas ismeretterjesztésnek legnagyobb el­lensége a televíziózás térhódítása lesz. Mígnem felismer, ték: a legújabb technika vívmányait eredményesen be­építhetik a közművelődés különböző területein. Hiszen, ha a néző, a hallgató az elindított gondolatsorra születő kérdéseire nem kap feleletet, hiányérzete támad. A köz­vetlen gondolatcsere szellemi izgalma iránti igény miatt népesülnek be napról napra az előadótermek, a klubhe­lyiségek. A tudományos tételek ki­kristályosodott eredményeit hivatott közérthető formában közvetíteni az ismeretterjesz­tés. S mindezt kötöttebb. ol­dottabb formában, az adott közösség igényének ismereté­ben teszi. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat for­mai, tartalmi tevékenységének vannak találkozási pontjai az iskola rendszerű oktatással, a közművelődési intézmények­ben folyó munkával. Ugyan­akkor jellegében mégiscsak egyedi módon hat. Jubileumi esztendő A tanév kezdetével egy idő­ben indul a pezsgés a TIT munkaterületeken is. Megje­lennek a szabadegyetemek te­matikái, a nyelvtanfolyamok programjai, szervezik a soro­zatokat. Földes Istvánt, a TIT Pest megyei szervezetének tit­kárát kerestük fel az évad kezdetén. Arról érdeklődtünk, hogy a harmincesztendős ju­bileumát ünneplő Pest megyei szervezetnek melyek a sajá­tosságai. egyáltalán van-e épp ■olyan jelentősége a természet- tudományos ismeretterjesztés­nek. mint a korábbi évtize­dekben? — A helyi sajátosság nem­-FIGYELŐ Statiszták. Némaszereplő a tisztes magyar neve annak a színpadjárónak, filmbeli köz­reműködőnek, aki merev te­kintetű alabárdosként, áruját igazgató piaci kofaként, netán katonai, rendőri vagy más egyenruhában szolgáló fegyve­resként áll, illetőleg táblából a valóságos színészek között. Megbízatása szerint valóban némán szerepel; így alkot ki­sebb csoportocskát, vagy ha úgy adódik, hatalmas tömeget. A némaszereplőket világ­szerte statisztákként emlegeti mind a szűkebben vett szak­ma, mind a nagyközönség. Ez a megnevezés immár olyany- nyira elterjedt, hogy haszná­lata messze túllőtt a színházi és filmes szakmán: statiszta minden olyan embertársunk, aki képtelen önmaga életét élni; teng-leng, csak sodródik Pretsinger Eva, Salome alakítója a Dominó Együttes új pantomlmjá­ban » mások sorsához ideig-óráig hozzákapcsolódva. Nos, aki szerdán este vé­gignézte a Csak egy láncszem című riportfilmet, az a fen­tiekből igen jó leckét kapha­tott. Megtudhatta egyrészt azt, hogy többnyire milyen kínos-keserves munka újabb és újabb mundérokba öltözve, más és más helyszíneket né­maszerepelni, másrészt meg abba nyerhetett betekintést, hogy kikből verbuválódik az a fő- és alszereplők mögötti sereg. Kovácsi János rendező és munkatársai dicséretes ügyes­séggel választották ki riport­alanyaikat, akiket itt föntebb emlegettünk. S nemcsak jól választottak, de hagyták is őket vallani. Szinte-szinte gyóntak, életük mérlegét von­ták meg e trió tagjai. Hátha még több olyan felvétel is a képernyőre került volna, amelyből igazán kitetszik: mi­lyen keserves az ő szolgála­tuk. Zolnay. Zolnay László mű­velődéstörténész, régész nevét akkor kapta szárnyra a hír, amikor a budai Várban folyó ásatások során fölfedezte azokat a szépséges gótikus szobrokat. Ezzel pedig bebi­zonyította, hogy mily ragyogó művészet virágzott a közép­kori Magyarországon. Ezeket a lovagokat, barátokat senki másnak, csakis neki kellett meglelnie, hiszen már koráb­ban is oly hittel és annyi adattal hirdette: királyian gazdag volt a Várhegyen az élet. Aztán a leletek sora föl­tevéseit fényesen igazolta. Zolnay egyszeriben név — nagy név — lett az európai ré­gészetben, művészettörténet­ben. Most végre személyesen is megismerhettük. Portréfilmje, a Feltáruló múlt láttán el­mondhatjuk róla, hogy ő egy huszadik század második fe­lébe tévedt reneszánsz figura. Rengeteg mindent megélt, túlélt, s közben tudományosán is, de — gondoljunk csak arra a bizonyos röpcédulanyomta­tásra — politikailag is nagyo­kat cselekedett. Mivel jó kedé­lyét is sikerült megőriznie, így egy hangulatos és boldog em­berrel eshetett találkozásunk. Akácz László egyszer az általánostól eltérő közművelődési tevékenységet kíván a mi szakterületünkön is. Ilyen jellegzetességek pél­dául: megyeszékhely híján a városokban lévő munka az or­szágos átlagnál jelentősebb. Az agglomerációs övezetben a la­kosság száma meghaladja a négyszázezret — Milyen a szervezettség te­rületi elosztás szempontjából? — Pest megyében tizennégy területi TIT-szervezetben és huszonkét szakosztályban zajlik e tevékenység. Elmondhatom, hogy még a legkisebb község sem marad szűkebb pátriánk­ban hatókörön kívül. Ismere­tes, hogy a Cegléd és Nagykő­rös környékén levő tanyarend­szer kulturális kívánságait meglehetősen nehéz folyama­tosan kielégíteni. Arra törek­szünk, hogy ezek a területek se maradjanak ellátatlanul. Azt hiszem, hogy a számada­tok önmagukért beszélnek: or­szágosan az ismeretterjesztés negyven százaléka a megye- székhelyen. húsz százaléka a nagyvárosokban folyik. Pest megyében a foglalkozások het­venöt százalékát tartjuk a községekben. Mindenhová eljutnak — Az agglomerációs terüle. teken mi a fő sajátosság? — A főváros közelsége, mi tagádás, nagyon érződik. Fel. méréseink bizonyítják: Buda­pest környékéről sokan irat­koznak be a József Attila sza­badegyetem programjaira. Az egyetemi előkészítőkre is több­nyire oda járnak. Így aztán nem is baj. hogy elmosódik a budapesti szervezet és a terü­leti munka ezekben a körze­tekben. A leglényegesebb szempontunk, hogy Pest me­gyében olyan település se le­gyen. ahová nem jutunk el. — A tudományágak mely te­rületei vannak az érdeklődés középpontjában? — A természet- és a műszaki ismeretek eredményeinek népszerűsítése az egyik leg­fontosabb feladatunk. Hiszen a legkorszerűbb tudásanyag köz­vetítésével direkt módon is képesek vagyunk az üzemek, vállalatok termelőtevékenysé­gében segíteni. A mezőgazda- sági üzemek, a termelőszövet­kezetek szocialista brigádjai jelentkeztek nálunk ‘ egymás után az elmúlt esztendőben. Kiskerttulajdonosoknak, kert­barátoknak, kisállattenyész­tőknek szervezünk hasznos ta­nácsokat. nyújtó előadássoro­zatokat. ankétokat. Azért még­is a legtöbben a müvészettör- téneti, a történelmi és az egészségügyi témákat keresik a programokban. Rendezvé­nyeink java a ráckevei, a bu­dai, a ceglédi, a gödöllői, a monori járásban volt tavaly. Kis csillagászok — Elsősorban kiknek szól­nak az előadások? — Főként a munkások, tsz- parasztok részére állítottunk össze sorozatokat, komplex foglalkozásokat. Az elkövetke­ző esztendőkben szeretnénk, ha minél több fiatalt látnánk a programokon. A közelmúlt­ban Gödöllőn megtartott ama- tőrcsillagász-találkozóra sokan eljöttek közülük. A fóti, a ceg­lédi kis csillagászok baráti kö­re után Gödöllőn is szeretnénk létrehozni hasonlót. Az iskolá­sok között igen népszerűek a — kis matematikusok, bioló­gusok, ifjú történelembarátok, geológusok — baráti körök. Említhetném még külön feladatként az üdülőöveze­tek szórakoztatva ismereteket nyújtó rendezvényeit. A jubi­leum számunkra azt jelentet­te, hogy hosszú távú prgoramot állítottunk össze. Ebben fel­mértük, melyek a már korsze­rűtlen vonásai az ismeretter­jesztésnek, s azt miként lép­jünk tovább, hogy megvalósít­hassuk az eredeti elképzelést: a tudományos, népszerű isme­retterjesztést. Erdősi Katalin Védőbevonatot kap A Mag apoteózisa A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat dolgozói a napokban befejezték Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem aulájában Amerigo Tot rézdomborművének, a Mag apoteózisa című kom­pozíciónak felállítását. Képünkön: méhviasszal vonják be a fényesre csiszolt domborművet, hogy megvédjék a káros kör­nyezeti hatásoktól. Barcza Zsolt felvétel«

Next

/
Thumbnails
Contents