Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-26 / 201. szám
JPEST MEGYEI Az elmúlt évtizedekben néhányszor súlyos állapotokat teremtett több településen a belvíz. Egy-egy nagyobb esőzés után kertek, házak kerültek víz alá, s ez tetemes anyagi károkat okozott. Napjainkra a helyzet gyökeresen megváltozott, s ma már megyénk a felszíni vizek elvezetésének rendezettségét tekintve a közepesen fejlett közigazgatási térü- y letek közé tartozik. Jelenleg z alacsony a vízállás a folyókon, J belvíznek úgyszólván nyoma 2 sincs a szárazságban. Azonban f az eseményszegény időszak a 5 felkészülés ideje. Mint azt Szaszóvszky Ferenciül, a Pest megyei Tanács vízügyi csoportja főelőadójától megtudtuk, jelenleg csaknem félszáz helyen folynak meder- rendezési munkálatok, s ehhez kapcsolódóan több településen kiépítik a belterületi vízelvezető árkokat is. Esztendőnként a helyi tanácsok jelentős megyei támogatással mintegy 55 millió forintot költenek ilyen célokra. Éz azonban csak arra elegendő, hogy részfeladatokat oldjanak meg, így egy- egy hosszabb patak rendezése több tervidőszak munkái között is szerepel. Megyénkben jelenleg a legnagyobb beruházások között tartják számon a ceglédi Ger- je-Perje vízfolyás szabályozását, valamint Vácott a Gombás-, Érden a Bara és a Tepees, Szentendrén a Bükkös, a Stelin és a Staragoda, Gödöllőn pedig a Rákos-patak partjának rendbehozatalát. Buda- kalászon a vízrendezéssel egy VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 201. 26., PÉNTEK Az Arvfz- és Belvízvédelmi Központban az URH-Iáncot ellenőrzik időben az árvízvédelmi töltést is megerősítik. A számítások szerint ma körülbelül 1,5 milliárd forintba kerülne szűkebb pátriánkban minden belvizes terület rendezése, csatornázása. Ám mivel kevés a pénz, így talán két-három évtized múlva fejezhetik be ezt a hatalmas munkát. Félő azonban, hogy azután egy-két helyen szinte kezdhetik újra, mert a karbantartást végző tanácsok — a szűkös anyagiak miatt — néhol elhanyagolják kötelességüket. Mindenképpen nagyobb fiTELKESEK ÉS ŐSLAKÓK T 'alán nincs is reménytelenebb vállalkozás, mint szombaton reggel és vasárnap délután az 51-es úton autózni. Jobbára csak araszolnak a járművek, főnek az utasok a hőségben, mindenki a hűsítő víz után áhítozik, sietne a kis telkére, ahöl távol a világ zajától, kellemes pihenéssel, másfajta tevékenységgel tölthetné az - idejét, mint a hétköznapokon. Keresett kiránduló- hely a megyében a Rácke- vei-Duna-ág mindkét partja, az utóbbi években alaposan megszaporodtak a telkek, a rájuk épített ki- sebb-nagyobb, pénztárcához mért nyaralókkal együtt. A két hétvégi napra olykor megduplázódik egy-egy kisebb falu lélek- száma, a telkesek hada jókedvű zsivaja elárasztja a máskor oly csendes településeket. De vajon milyen a telkesek és az őslakók együttélése, milyenné alakulhat az évek során ez a hét végére korlátozott kapcsolat? Ha tömören akarunk válaszolni, mondhatjuk, az attól függ, hogy melyik oldalon áll az ember, telkes-e, vagy őslakó? Tévedés ne essék, nincs komoly ellentét a két tábor képviselői között, hiszen a cél azonos: kellemesen akarják tölteni a pihenésre szánt napokat hétvégi, vagy állandó otthonaikban. Van azonban súrlódási felület éppen elég. Ennek legkézzelfoghatóbb jelét kétségkívül az élelmiszer- boltokban, ABC-áruházak- ban , tapasztalhatjuk a szombati csúcsforgalomban. Mert igaz az, hogy sokan dugig rakott csomagtartókkal, több napi élelemmel felvértezve indulnak útnak a nyaralóba, de nem kevesen ott a helyszínen szeretnék beszerezni a jóféle friss kenyeret, a húst vagy a szomjoltó sört. így aztán kivédhetetlen a zsúfoltság, kereskedő legyen a talpán, aki előre megjósolja, milyen idő várható a hét végére, mennyi kenyeret, tejet, húst rendeljen, hogy elég is legyen, de a nyakán se maradjon. Aztán, ha az előzetes szá ■ mítások nem váltak be, haragszanak az őslakosok: elvitték előlünk a telkesek! Nem véletlen, hogy a napsütéses hétvégeken különösen nagy figyelmmel kísérik az áfész illetékesei az ellátást, a boltok forgalmát, gyors utánrendelések- kel igyekeznek elkerülni, hogy kifogyjon valamely fontos árucikk. .. Az ellátással összefüggő és gyakorlatilag kivédhetetlen ingadozás azonban csak egyik összetevője a helyzetnek. Nem kétséges, a telkesek gondot, problémát, állandó foglalkoztatást jelentenek a helyi tanácsoknak. A fejlesztés szűkén csordogáló forintjainak felosztásánál az ő érdekeiket is képviselni kell, az ő jogos kívánságaiknak is teljesülni kell. S valóságos bűvészmutatvány ezeket az érdekeket összhangba hozni, mindenki megelégedésére kielégíteni az olykor ütköző vágyakat. A településeken mégsem betolakodóknak tekintik a víkendezőket, s hogy ők nemcsak kérnek, hanem adnak is a községnek, magukénak érzik a hétvégi otthont, arra szerencsére bőven akad példa. Pesti őslakos barátom már pénteken délután igyekszik a telekre, s nemcsak hogy a szépen termő gyümölcsfákat, a konyhakertet pátyol- gassa, hanem azért is, hogy járdát betonozzon a többi telkessel, szépítgessék együttesen a falut, amelyet hétvégi otthonukká választottak. Közismert, hogy csak milliókban lehet mérni azt a társadalmi munkát, amelyet a Duna-ág szerelmesei — horgászok, és csak pihenni vágyók — végeztek annak érdekében, hogy megújhodhasson ez a csodálatos vidék. Nem kímélték sem a pénzüket, sem az energiájukat. Nos, jóllehet, maguknak is csinálták, amit tettek, de nemcsak maguknak. Végül is így a községek egésze gyarapodott, jobb, kényelmesebb lett az életük az egész éven át ottélőknek, az őslakosoknak is. gvakorlati tennivalókból adódóan nem mentes a súrlódásoktól a telkesek és az őslakók kapcsolata, mégsem kényszerű ez a házasság, hanem mindkét fél számára jóval több, mint kényelmetlenséggel járó együttélés, évszakhoz nem kötött, személyes barátságok forrása. Gáspár Mária A gyeimet kell tehát fordítani a már befejeződött mederrendezések s a megépített műtárgyak állapotának megóvására. Ebben a jövőben sokkal nagyobb szerepet kaphatnak a helyi kezdeményezésekre megalakuló víz- és csatornaműtársulatok. F. Z. Ma: 3. oldal A hulladék jelentős értéke Kálváriájuk még nem ért véget 4. oldal Pénzügyi intézkedések A szőlőszezon idején 7—8. oldal: Rádió-, tv-műsor a jövő hétre Tanácskozás Perbálon Korszerű talajművelés A mezőgazdaság eredményéinek gyarapítása, a hozamok növelése népgazdasági érdek, s ezt mindinkább korszerű eljárások, új tudományos és műszaki vívmányok gyors alkalmazásával lehet elérni — hangoztatták csütörtökön Perbálon, a Törőcsik-féle adalé- kos műtrágyázási eljárással, az „elektrosokknak”. a vetőmagokra gyakorolt hatásával és a kis sugárenergiák mezőgazdasági hasznosításával foglalkozó szakmai tanácskozáson. A tíz esztendeig tartó kísérletek eredményeként kidolgozott Törőcsik-féle új műtrágyázási módszer alkalmazásával, mint elmondták búzánál 12—15 .százalékos, kukoricánál és napraforgónál 15—20 száza-, lékos termésnövekedés érhető el. Foszfor és kálium műtrágyákhoz ugyanis olyan adalékanyagot kevernek, amely nem engedi, hogy a hatóanyagaik beépüljenek, s elvesszenek a talajban levő különböző ásványokban. A foszfort és a káliumot a növények ilyen módon úgyszólván teljes egészében felvehetik, a hatóanyag-veszteség minimálisra csökkenése miatt pedig 10—30 százalékkal kevesebb műtrágyára van szükség. 1982-ben 7 gazdaság alkalmazta a találmányt mintegy négyezer hektáron, a többlettermés értéke meghaladta a 8,5 millió forintot. Az idén 21 gazdaság csaknem 22 ezer hektárnyi földterületén hasznosítja az adalé- kos műtrágyázási technológiát. A várható eredmény értéke 40 millió forint. Szerf Lajos nyugalmazott egyetemi adjunktus azokról a kísérletekről adott tájékoztatást, amelyek során a száraz vetőmagokat nagyfeszültségű erőtérbe helyezve vizsgálták, és megfigyelték a biológiai változásokat. Az erre alapozva kidolgozott- technológiai előírásoknak megfelelően „elektrosokkal” kezelt vetőmagok gyorsabban csíráznak, eredményesebben hasznosítják a napfényt, 3—7 nappal hamarabb fejlődnek ki. Az eljárást több hazai gazdaságban is kipróbálták, úgyszólván vala- : mennyi növényi kultúránál hozamnövekedést értek el, s nem volt jelentéktelen a növények béltartalmának javulása sem. Növekedett például a cukorrépa cukortartalma, erősödött a fűszerpaprika színe, A kis sugárenergiáknak a növények fejlődését serkentő hatását ismertette Simon József kandidátus. Beszámolt arról, hogy az elmúlt öt esztendőben üzemi körülmények között sikerült igazolni a radio- stimulációs hatások néhány jól körülhatárolható, komoly gazdasági hasznot hozó jelenségét.-A monori Kossuth Termelő- szövetkezetben például holland importból származó De- sirée és Grácia burgonyafajtákat kezeltek röntgensugárral, az első fajta 30. a második 50 mázsával nagyobb termést hozott a hagyományosan termesztettnél. • Hasonló eredményeket értek el napraforgó- kísérleteikkel is. Az előadásokat vita követte, majd a szakemberek a töki Egyetértés Termelőszövetkezetben szakmai bemutatón vettek részt. 1 A koptató réteget terítik Gyorsabban a fővárosba Az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói már a koptató réteget terítik az M3-as autópálya bevezető két kilométeres szakaszán. A forgalom szeptember 30-án indulhat meg ezen az útvonalon Méhészeink a világkiállításon Átlag fölötti hozamok Hétfőn Gödöllőre látogatnak a résztvevők A méhészek nemzetköz} világszervezete, az APIMON- DIA Magyarországon rendezi meg a 29. nemzetközi méhészeti kongresszust és kiállítást. A ma kezdődő és augusztus 3I-ig tartó kongresszusra 6 ezer magyar — köztük több Pest megyei — és 1500 külföldi érkezik. A megnyitót és a tanácskozások többségét a Budapest Sport- csarnokban tartják, hétfőn Gödöllőn fogadják a vendégeket. A rendezvénysorozat alkalmából Rupp Kálmántól, a megyei szakbizottság elnökétől kértünk tájékoztatást a Pest megyei méhészek eredményeiről. Szűkebb pátriánkban régi hagyományai vannak a méhészetnek, s jelentős a fejlődés, amelyet az utóbbi évtizedekben elértek. Jól szemlélteti ezt, hogy bár az ötven évvel ezelőttihez képest egyharma- dára csökkent a. méhészek száma, az átlagos méztermelés több mint' hétszeresére növekedett. Az egy méhész által termelt mennyiség eléri a 765 kilogrammot, s ez jelentősen meghaladja az országos átlagot. Ebben szerepe van annak is, hogy Pest megye jelentős méhészeti tudományos központ. Nyolcvan éve itt alakult meg az első magyar méhészeti kutatóintézet, magasszintű elméLiszt az idei búzából A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalml és Gabonaipari Vállalat váci malmából az idén 1600 vagon liszt kerül ki az őrlőgépek alól. Augusztustól mar az idei búzát őrölték, s készítettek belőle tisztek Barcza Zsolt felvétele leti oktatás folyik a gödöllői Agrártudományi ‘ Egyetemen, az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet pedig az akácnemesítéssel járul hozzá a jobb minőségű méz termeléséhez, örvendetes, hogy a Pest megyei MÉSZÖV támogatásával Galgamácsán megnyílt az első államilag ellenőrzött méhanyaszaporító telep. A Pest megyei méhészek eredményeiket bemutatják a méhészeti világkiállításon is. Az érdi* szakcsoport - méhészeti szerszámokat és salját termékeit, ugyancsak Érdről Netzko Árpád saját gyártmányú pörgetőt és kaptárt, a piliscsabai Horváth Jenő mé- hész-vándorkocsit, az isasze- gi Kodó Balázs maga készítette pároztaíó kaptárt állít ki. Közélet Wolfgang Roth, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetőségének tagja, az SPD parlamenti frakciójának Elnökhelyettese az MSZMP Központi Bizottságának meghívására augusztus 23. és 25. között hazánkban ’tartózkodott. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára véleményt cseréltek az SPD képviselőjével a világgazdasági helyzet és a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről. Alfredo Giro Pintos, az Uruguayi. Keleti .Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön, fogadást adott rezidenciáján. Az eseményén részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Herkner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet számos képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Vízrendezések' es megyében Felkészülés a nyári hónapokban A már megépített tárgyakat meg kell óvni
