Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-24 / 199. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁS! ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM A. 1983. AUGUSZTUS 24., SZERDA A Gödöllői Búza-Borsó Termelési Rendszer műhelyében Szakfílm műszeres Vizsgálatokról Valódi filmfelvételbe csep­pentünk. Igaz, itt nem játék­filmet forgatnak, nem csinos hölgyek vagy férfiak a fősze­replők. Sokkal prózaibb a do­log, de azért érdekes. Leg­alábbis a szakembereknek bi­zonyára az lesz. A Gödöllői Búza-Borsó Ter­melési Rendszer műhelyében akadtunk rá a Mafilm Tudo­mányos, Oktató- és Népszerű Filmstúdiója egyik stábjára. — A MÉM, illetve az Agro- inform megbízásából készí­tünk mintegy tizennyolc-húsz perces filmet A hidraulikus szervokormány-berendezések műszeres ellenőrzése címmel mondja kérdésemre Kornis Gábor rendező. A film opera­tőre Surányi Antal. Nézem, miként dolgoznak, közben egy ismerősre lelek. Itt van szakértőként Virágh Tart a felvétel. Kornis Gábor rendező (balra, lent) a munkáját irányítja. stáb Béla, a MÉM Műszaki Intézet javítástechnológiai főosztályá­MSZEMakónegyed Mi kellene a nyugalomhoz? A környezet nagyban befo­lyásolja az ember hangulatát, közérzetét. Ahol ez nincs meg, ott észrevehető az elvándorlás mértékéből is. Az okokat lehet boncolgatni. Van akit a szol­gálat, másokat családi okok, többeket a rossz lakótelepi közérzet kényszerít otthona megváltoztatásához. Melyek a kiváltó okok? Akiket megkérdeztem első helyen a nyugalmat említették. Minden embernek szüksége van pihenésre, ami nem min­den esetben zavartalan. Ki örül annak, ha az ablaka alatt anotorostalálkozót tartanak és még este tíz óra után is túráz­tatják a motorokat? Figyelem­be se véve mások nyugalmát, s még a pici babákra sincse­nek tekintettel. Ki örül annak például, hogy a Magyar—Szovjet Barátság lakónegyedben a gyerekek egy része 22 óra után is ordítozik, hangoskodik? Hol vannak a szüleik, akik rászólnának gye­rekeikre? Az egész lakótelep­nek muszáj hallgatni a ronda káromkodásaikat, arról nem is beszélve, nappal milyen ha­tással van ez a beszéd a mel­lettük levő bölcsődei gyerekek­re. Nem szükséges a szókin­csüket ilyen szavakkal gazda­gítani. Ha rájuk szólnak idő­sebbek akkor az öregeket le- hülyézik, s csúfolják; Agresz- szivitásuk miatt a kisgyerekek nem mernek hintázni mert elzavarják őket. Nem mernek elmenni egyedül vásárolni, mert félnek. A cigány szülők többsége becsületesen dolgo­zik, a férj és a feleség is. A gyerekükre is nagyobb gondot kellene fordítaniuk. Más szülők — nagyon sokan teszik ezt — leengedik a gye­rekeikét a játszótérre, s felé­jük sem néznek. Sokan ren­desen játszanak, de mások az­zal szórakoznak, hogy letörik a kis fákat, belövik futball-lab­dával a telefonfülke ablakát. A felháborító az, hogy ott vannak mellettük a felnőttek és nem szólnak rájuk, Köny- nyen elképzelhető, pont ezek' a szülők vagy felnőttek hábo­rodnak fel, hogy a lakótelepen kevés a fa, nincs egy árnyé­kos hely, ahová meghúzódhat­nának a nap perzselő sugará­tól. vagy ha telefonálni akar­nak, az esőben eláznak, mert nincs üveg a fülkében Ilyen­kor meg a postát szidják ho­lott a gyerekeket, esetleg a saiátjukat. kellene kioktatni á hefves viselkedésre. Másoktól nem tűrik el és nagyon felháborodnak, ha mégis valaki veszi a bátorsá­got és rászól csemetéikre: — ’Ejnye fiam, hát ezt nem sza- bad! — A gyors válasz rög­tön megvan: — A maga fája? Mi köze hozzá? — Nincs igaza az így fellépő szülőnek, mert minden­ki fája és mindenkinek köte­lessége védeni. Közrenddel is vannak gon­dok a lakónegyedben. Előfor­dult már benzinlopá's, gépko­csifeltörés, lámpaleszerelés, antennák és visszapillantó tükrök letördelése. Cs. M. nak tudományos csoportveze­tője: — A film a mi munkánkat is segíti, hiszen a szakszerű javítás és üzemeltetés a gya­korlatban igen fontos, a gépek hidraulikus egységeire nagy gondot kell fordítani az üze­mekben — mondja Virágh Béla. A film tulajdonképpen elsősorban nekik, a nagy ér­tékű gépeket üzemeltető szak­embereknek készül. — Milyen a kutatónak együtt dolgozni filmesekkel? — Van már benne gyakor­latom, hiszen korábban már elkészítettük Kornis Gáborék- kal A traktorok emelő hid­raulikájának ellenőrzése cí­mű filmet, jövőre ugyancsak közreműködöm, hasonló szak­film felvételeméi. F. I. A Gdkáqak sem érte meg A mo^pépek pörögitek Új díjtételek várhatók Az utóbbi időben többen szóvá tették, hogy a gödöllői tanács szolgáltató vállalata, Delta nem köt hűtőgépre és automata mosógépre átalány- díjas javítási szerződést. Előkerestem lapunk február 10-i számát, melyben Temes­vári Lajos, a szerviz vezetője többek között ezt mondta: az átszervezés fő oka, hogy a ko­rábbi nagyvállalat, a Gelka nem volt képes kellő rugal­masságra ... Később ezt olvas­hattuk: továbbra is szoBgal- mazzák az átalánydíjas szer­ződéseket, ezzel mindenki jól jár? — Mi hát az igazság? — ez­zel a kérdéssel fordulunk Te­mesvári Lajoshoz, fél év eltel­tével. — Tényleg igaz, hogy a fent említett két készüléktí­pusra mostanában nem kö­tünk javítási szerződést. En­nek elsősorban gazdasági okai vannak. Az utóbbi időben majdnem a duplájára emelked­tek az alkatrészek árai, míg az átalánydíjak összege vál­tozatlan maradt. — A Gelkának megérte? — Az utóbbi időben már annak sem, de az árak módo­sítására elődünknek nem ma­radt ideje. Lényegében ezekre a szerződésekre nincs, is nagy igény. Automata mosógépek­re például öten. hűtőgépre vi­szont négyen kötöttek velünk megállapodást. A televíziók­nál más a helyzet. A járásban mintegy 2600 készülékre szer­ződtünk. Míg a televíziók ese­tében kisebb alkatrészeket, ad­dig az erősáramú berendezé­seknél legtöbbször fődarabcse­réket kell végrehajtanunk. Egy hűtőgépmotor ára az utóbbi időben, 700 forintról 1050 fo­rintra változott. A mélyhűtő átalány-300 helyett 600 forint lett. Nekünk minden körül­mények között a gazdaságos­ságra kell törekednünk. — Az átalánydíjas javítások megszüntetéséről van szó? — Nem. Tervezzük új díjté­telek megállapítását, mely mindkét szerződő félnek elő­nyös. Amint erre az árhivatal is áldását adja, nem lesz aka­dálya annak, hogy hűtőgépre és automata mosógépre is megköthessék ügyfeleink a szerződéseket. Sződi Sándor Szépül íz István köz Ha lassan is, de alakul a gödöllői Szabadság téri lakónegyed rendje. Szépül, barátságosabbá válik az István köz is. Képün­kön Dense István kövezőbrigádja az Állami Biztosító mögötti park kialakításán dolgozik. Hancsovszki János felvételei kézilabda Mindkét csapatunk győzött A hajrában erősítettünk A megyei első osztályú baj­nokságban a kézilabdások már megkezdték a pontvadászatot. Az IM Vasas csapata első bajnoki mérkőzését Gyömrő ellen játszotta, hazai pályán. Tartalékos csapatunk nagyon jól rajtolt, a felnőtt és az if­júsági játékosaink is jó telje­sítménnyel, magabiztos győ­zelmet értek el. A felnőtt csa­patból Gaál Zoltán és Szalay Attila hiányzott,| de a nsgy akarással és jól játszó csapat feledtette hiányukat. IM Vasas—Gyömrő 24-17 (13-6) IM Vasas: Hévíz — Majo­ros, Raffai (11); Boldis (2), Si­ma (6), Péter, Liszkai (4). Cse­re: Varga, Fehér, Basa (1). Csapatunk nagyon jól kez­dett, gyors indításokkal, szép akciókkal 8-1-re elhúztunk a 12. percig. Ebben az időszak­ban végre úgy védekezett a gárda, ahogyan egy mozgé­kony, fiatal, erőtől duzzadó csapatnak kell. Jellemző, hogy a gyömrőiek az egyetlen góljukat is hétméteresből ér­ték el. Sajnálatos módon ezek után igen kemény, sőt helyenként durva szabálytalanságok is történtek. A vendégek nem tudták elviselni ilyen arányú Marietta nyara Észrevenni felelősségüket Is A mai fiatalok magatar­tásáról elhangzott vitákban gyakran hallottam a megálla­pítást: minden ifjúság az elő­ző nemzedéknek a tükörképe. Tehát ha igaz az, hogy az if­júság cinikus vagy durva, vagy ideál híján van,* akkor ez azt jelenti, hogy a felnőt­tek vannak ideál híján, mert nem tudtak a következő nem­zedéknek követendő példát adni. Én — éppen ezért, mert ifjúságunknál nagyon jó jele­ket láttam és látok, nagyon sok értékes vonásukat figyel­tem meg — ifjúságpárti va­gyok. Talán az a baj, hogy sokan a kiáltó és kirívó je­lek után ítélnek, mindenütt a kirívó a jó vagy a' rossz, főleg a rossz az. ami kiugrik, az a karakterisztikusnak hitt jegy. Pedig nem az. Szavak töredékét A Galga-expedíció acsaújlaki táborhelyén találkoztam Var­ró Mariettával. Könnyű nyári ruhájában, termeténél fogva egyaránt vélhettem nyolcadik osztályos úttörőnek, ifi veze­tőnek és fiatal pedagógusnak is. A táborvezető szerint nem sokat tévedtem. A még csak tizenhét éves. második gim­nazista kMány felnőttekhez méltó komolysággal, fiatalok­hoz illő lelkesedéssel és a gyermekek egyéniségéből fa­kadó játékos örömmel vett részt az expedíció munkájá­ban. ö volt a tábor króniká­sa, aki mindenütt ott volt és mindenről tudott. A táborve­zetőség egyenrangú tagjaként vett részt a programok terve­zésében. szervezésében és bo­nyolításában. Elmondom a kislánynak a róla hallott el­ismerő szavak töredékét. Za­varát nem tudja titkolni, pi­rosra gyűlt arccal tiltakozik. Merjenek kérdezni — A Galga-expedíció a részt vevő gyerekek nagy nyá­ri élménye. A vidámság, a jó hangulat valamennyiünk közös érdeme. Harmadszor vagyok itt, s jövőre, amikor a tizedik alkalommal rendezik meg az expedíciót, ismét sze­retnék eljönni. Az idén majd­nem lemaradtam — sóhajt egy nagyot az ifivezető, s ami­kor érdeklődöm a lemaradás veszélyét hordozó okról, el­mondja nyári programját. — A tanév befejezése után szinte azonnal csomagoltam és Utaztam Vajára, az úttörők országos hagyományőrző ta­lálkozójára, ahol az országból negyven gyerek randevúzott, akik a Szatmár-Bereg törté­nelmi útjain című pályázat legjobbjai voltak. Varró Mariettát az úttörők módszertani lapjának. az Iránytűnek a szerkesztősége hívta meg, s bizony nem ven­dégnek. hanem felnőtt mun­kát végző ifivezetőnek. A ti­zenéves kislány négy őrsöt gondozott. Jártak Tunyogma- tolcson, Szatmárcsekén, Tar- pán, — Rengeteget beszélgettem a pajtásokkal — emlékezik Marietta. — A vezetőnek az a feladata, hogy kitapogassa, vajon mi után érdeklődnek a rábízott közösséghez tartozók, s ezzel olyan hangulatot te­remtsen, hogy a gyerekek merjenek kérdezni, vitatkozni, őszintén kitárulni. Azt hi­szem sikerült. A vajai tábor után Varró Mariettának éppen annyi ide­je, mindössze két napja ma­radt, ami egy szusszantás- ra. és az újabb táborozáshoz szükséges felkészülésre elég. A túrái vasútállomáson meg­váltotta a menetjegyét és utazott Tatára. Fél délután — A tatai orosznyelvi tá­borba az ország minden ré­széből száz gimnazista érke­zett. A táborozókat az iskola javaslata alapján hívták meg. ötven orosz egyetemista is velünk táborozott. Ez a há­rom hét nem volt üdülés. Minden percet felhasználtunk az orosz nyelv tanulására. Reggel kilenctől egy óráig foglalkoztatást tartottunk. Délutánra csoportos progra­mokat szerveztek. De megér­te a komoly munka, mert igazán sokat tanultunk: s ezt a tábori olimpián, a tábori Ki mit tud? vetélkedőn bizo­nyítottuk. Ezután ismét Túra követ­kezett, igaz csak átszálló- jeggyel, mert három nap után búcsúzni kellett a szü­lőktől. Indult a Pest megyei úttörő ifivezetők ötnapos mód­szertani táborába, ahol a gya­korlati foglalkozások és el­méleti előadások segítségével arra keresték a választ, hogy kis közösségeket hogyan le­het megfogni, hogyan lehet rájuk figyelve őket irányí­tani, hogyan lehet belső tör­vényeiket megismerni. Az ifivezetők táborából csak egy fél délutánra ugrott ha­za Varró Marietta, máris in­dult Galga-expedíció tábor­helyére. A táborban — a vezető szerint — napi 14—16 órát dolgozott. Most vége az expedíciónak. Bontják a sát­rakat. Még néhány óra és Varró Marietta végre haza­érkezik és pihenhet, gyűjtheti az erőt a hamarosan kez­dődő tanévre. — Még egy kötelességem van — mondja búcsúzáskor — Egynapos pihenő után utazom Orosházára az úttörő-- ifivezetők országos találko­zójára. Azután tényleg pihe­nek. ezt már a szüleimnek is megígértem. Igazolt gondolatok Elválásunk után arra gon­doltam, hogy Varró Marietta nyara, s a vele folytatott be­szélgetés okos mondatai egy­aránt igazolták a bevezetőben írottakat: ifjúságunk jövőre készülő felelősségét, akarását és munkabírását, vagvo fiataljaink arcának szebbik felét is észre kell venni. Fercsik Mihály vezetésünket és áttértek a ke­mény belemenésekre, vala­mint a játékvezetőkkel való foglalkozásra. Ennek eredmé­nyeként mindkét részről több időleges kiállítás, valamint a gyömrőiektől egy kizárás tör­tént. Ekkor rossz felfogásban játszott csapatunk, mert in­kább a törlesztésre összponto­sítottak, nem a góllövésre. Így is 7 gólos biztos vezetéssel ért véget az elsp félidő. A második félidőben meg­nyugodtak a kedélyek, inkább a játékkal törődött mindkét csapat. Már 10 gólos volt a ve­zetésünk (23-13), amikor a gyömrői Nagy átlövései rendre betaláltak. Így csupán ötgólos előnyünk maradt. A félidő hajrájában erősíteni tudtunk, és megérdemelt, biztos, hét­gólos győzelemmel kezdtük az őszi idényt. Jók: Hévíz, Raf­fai, Boldis, Liszkai. Ifjúsági csapatunk nagygól- aránViF'győifelmet ért el a sok serdülőt felvonultató gyömrői­ek ellen. Már a mérkőzés ele­jén látszott, hogy csupán a győzelem aránya lehet kétsé­ges ezen a mérkőzésen. Fiatal­jaink jól használták ki fizikai fölényüket, és betörésekből, átlövésekből már az első fél­időben tetemes előnyt szerez­tek. A második félidőben sem csökkent góllövő * kedvük, és meg ’uplózták az első félidei előnyt. IM Vasas ifi—Gyömrő ifi 27-12 (12-5) IM Vasas: Poros (1), Szokoly (1), Valkó, Furák, Nagy Z. (14), Katona (9), Tóth (2). Jók: Poros, Katona, Nagy Z. (me­zőny legjobbja), Tóth. Sima Gábor Aszésli vásár Országos állat és kirakodó­vásárt tartanak augusztus 27-én, Aszódon. A vásárra minden vészmentes helyről származó állat felhajtható. A Rcp progrciíijo Nagytaresa, falumúzeum: Kapicz Margit" festőművész kiállítása, megtekinthető na­ponta 10—18 óráig. Fiiad, falumúzeum: Az alkotmánynapi lárási ünnepség alkalmával átadott új falumúzeum a következő nyitva tartási renddel látogat­ható: szerdán, csütörtökön és Pénteken 14—16 óráig, szom­baton és vasárnap 10—!2. il­letve 14-től 16 óráig. A mú­zeumban. a melvet » helybe­liek népszerű módon sváb táj­háznak mondanak, a régi kis­paraszti porta berendezései, használati táréval szinte érin­tetlenül láthatók. Me u Seriff az égből. Színes olasz kalandfilm, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 013$—XP57 (Gödöllői Hírt; T

Next

/
Thumbnails
Contents