Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-24 / 199. szám

Az egészségügyi ellátás helyzetéről II. Minden ember érezze a javulást í? A járás egészségügyi ei- 'f látásának általános heiyze- ^ téről, az utóbbi években ta- £ pasztáit változásokról és a ^ meglevő gondokról is írtunk ^ tegnapi számunkban. Ezút- ^ tál vizsgáljuk meg kicsit | közelebbről az egyes részte- * rülctek tapasztalatait. A monori járásban összesen 41 orvosi körzet működik. Egy orvosra 2 ezer 780 ember egészségvédelme, gyógyítása hárul. Ez az arány valamivel magasabb az országos és a.. megy.i átlagnál is. A leter­heltség ellenére a szakmai irá­nyítás javítása, valamint a na­gyobb anyagi ráfordítások kö­vetkeztében örvendetes válto­zások tapasztalhatók. A körze­ti orvosok mind nagyobb há­nyada törekszik a betegségek megelőzésére, a gondozásra. Ez nyilván annak is betudható, hogy egynegyedük már szak­orvosi képesítéssel is rendel­kezik. Káros életmód A gyermekgyógyászat, az anya- és csecsemővédelem az egészségügy mindig reflektor- fényben álló területe. Körzeti gyermekorvos működik Mono- ron, Vecsésen, Üllőn és Pili­sen. A járási székhelyen és Gyömrőn egy-egy gyermek- gyógyász szakorvos gondosko­dik a többi település ilyen irányú szakellátásáról. Sajnos másutt ebben a tervidőszak­ban gyermekorvosi státus lé­tesítésére — bár nagyon indo­kolt volna — kevés lehetőség van. Mohácsi Mónika szemüveges, szőke, komoly is, játékos is. S mert egyetlen gyerek, sőt uno­kának is az, mindenki kényez­teti. Mónika mégsem él vissza ezzel. Most, hogy felnövőben . van, inkább ő igyekszik ké­nyeztetni szüleit, nagyszüleit. Monorra készül gimnázium­ba, .utána orvosegyetemre sze­retne menni, kitűzött célja az egészségügyi pálya. öröklött szenvedély Hol kezdődött? — kérdez­getem a hetedikes vecsési kis­lányt, aki — úgy érzem — pél­da lehet arra, hogy a szülő és nevelő közös erőfeszítése min­denkor meghozza a maga gyü­mölcsét. — Kéknyakkendős voltam még, amikor vöröskeresztes lettem. Tanárnőm, Némethné, Mária néni szerettette meg ve­lünk a vöröskeresztes mun­kát, s hogy a versenyeken is szép eredményeket értünk el, neki köszönhetjük. Tavaly a járási versenyen első helyezet­tek lettünk. Előadást tartot­tunk a helyes táplálkozásról és a fogápolásról. Amit a be­tegségek megelőzéséről mond­tam, azért külön dicséretet is kaptam. Elkészítettem egy vi­taminsalátát is: uborka, zöld­Az utóbbi években a szak­emberek szerint a monori já­rásban emelkedett a koraszü­lések és a' csecsemő halálozá­sok száma. Ez leggyakrabban a szülők helytelen magatartá­sára vezethető vissza. A ter­hességre káros életmód, a kórházi kezelés önkényes meg­szakítása egyformán előidéző­je lehet a tragédiáknak. E te­rületen is nagy tehát az orvo­sok felelőssége, akiknek felvi­lágosítással, meggyőző emberi szóval kell megpróbálniuk megállítani és visszafordítani ezt a folyamatot. Előnyös változások Az iskolaorvosi munkát Mo- noron, Vecsésen, Pilisen és Üllőn a gyermekgyógyászok, a többi településen az ezzel megbízott körzeti orvosok vég­zik el a területi védőnőkkel közösen. Gond, hogy az isko­lákban nincsenek a rendelte­tésszerű használatra alkalmas rendelők. Egységes a vélemény, hogy a járás betegellátásának szín­vonalát javította a települé­seknek — kivétel Vecsés és Üllő — 1981. június 1-vel a kerepestarcsai kórház ellátási körzetéhez történt csatolása. Igaz, ez elsősorban a főbb szakmákban valósult meg, egy-egy betegséggel viszont még mindig más területen le­vő kórházhoz, vagy intézethez utalják a beteget. Az új helyzetnek mégis egy­értelmű előnye az, hogy job­ban érvényesül az egységes borsó, sárgarépa, sajt, tojás volt a tálon, piros paradicsom­rózsákkal díszítve. Olyan szép volt, hogy még ma is emlege­tik. Mónikának van öröklött szenvedélye is. — Anyu is nagyon szereti az állatokat. Beteg madarak, kidobott cicák találnak me­nedéket nálunk. Volt teknős­békánk, fehér papagájunk, szürke verébfiókánk... A ve­csési ifjúsági napokon vetél­kedőn nyertem egy fehér ege­ret. Adzsinak neveztem el. Kaptam hozzá egy másikat is. Érdekes dolog bajlódni velük. Jól választott Mónika könyvtárnyi kötete is sokrétű, olyan mint az ér­deklődési köre. Soha nem unatkozik, hiszen szereti az irodalmat. Vecsésen már meg­szokott, hogy a tanácsházán rendezett családi ünnepeken mindig ott van, szavalatával teszi ünnepélyesebbé az eskü­vőket, a névadókat. — Szeretem az embereket, szívesen teszek értük — mond­ja. A pálya, amelyre készül, biztosan nem lesz tévedés. F. G. szemléleten alakuló szakmai irányítás, rendszeressé váltak a közvetlen szakmai konzul­tációk, sok járásbeli orvos ál­landó látogatója valamelyik kórházi osztálynak. A tovább­képzés így folyamatos, az új ismereteket szinte azonnal el tudják sajátítani. Üllő és Vecsés közel 30 ezer lakójának ellátásáról a leg­több egészségügyi szakmában a Budapesti Orvostudományi Egyetem klinikái gondoskod­nak. A kórházban és a telepü­lésen dolgozó orvosok között itt is jó a kapcsolat, az együtt­működés, de esetenként gon­dot jelent, hogy helyettesítés­kor az ellátás az ambulancián történik, ezért a betegeknek utazgatniuk kell. Megoldást az jelent majd, ha a helyettesítő orvosok járnak majd ki a ve­csési, illetve üllői rendelőinté­zetekbe. A gyakorlat igazol A járás egészségügyének eti­kai helyzete is javult az utób­bi évek folyamán. Ez nyilván egyformán köszönhető az inté­zeti etikai tanács létrehozásá­nak, a munkajogi eszközök következetesebb alkalmazásá­nak, valamint a gyakoribb el­lenőrzéseknek. Az utóbbi há­rom évben átlagban 22 pa­naszt kellett kivizsgálni. A megalapozott bejelentések többsége a hangnemet, vagy a bánásmódot kifogásolta, táp­pénzes ügyekben viszont az indokolatlan panaszok voltak túlsúlyban. A változásokat iga­zolja az is, hogy míg 1980-ban öt fegyelmi ügy volt a járás­ban — kettő büntetőjogi kö­vetkezményekkel is járt —, egy év múlva már csak kettő, tavaly pedig már egy sem. A fentiek remélhetőleg iga­zolják a tegnapi írásunk beve­zetőjében említett állítást, amelynek lényege, hogy az utóbbi években jelentősen ja­vult a járás egészségügyének helyzete. Természetesen ez az egyes ember számára csak ak­kor válik elfogadhatóvá, ha orvoshoz, kórházba kénysze­rülve emberséget, megfelelő bánásmódot tapasztal, felké­szült és korszerű eszközökkel jól ellátott szakemberrel, in­tézménnyel találkozik. A még meglevő hiányosságokat, hibá­kat ezért kell minél előbb, le­hetőleg maradéktalanul fel­számolni. Dr. Erdős Ervin, a monori járási hivatal elnökhelyettese Vecsés llsmotorvezefői f tanfolyam A kismotorvezetői jogosít­ványt megszerezni kívánók jelentkezését várják a vecsési József Attila művelődési ház­ban, augusztus 26-ig. A tan­folyam díja 250 forint lesz, a vizsgához egy darab 20 forin­tos illetékbélyeget kell válta­ni. A jelentkezés egyetlen feltétele a 14. életév betölté­se. Mónika mondja Nincs ideje unatkozni Túra két keréken Városnézés újabb izgalmakkal Pécsi kirándulásunk várako­záson felüli volt. Amíg kavar- gott velünk a Volán menet­rendszerinti hullámvasútja, ak­kor hittük el csak igazán, hogy ennek az útszakasznak való­ban esztelenség lett volna ne­kivágni kerékpárral. Pécsett már majdnem mindannyian jártunk valamikor, azonban még mindig tartogatott a vá­ros újat, örömmel felfedezet­tet. Először a zsinagógába láto­gattunk el, ami már külsejé­vel felkeltette érdeklődésün­ket: mindannyian kíváncsiak voltunk, milyen meglepetést tartogathatnak a fehér falak, s vajon milyen titkot őriznek a sejtelmes betűk. Nem volt hiábavaló az itt eltöltött röpke félóra, ahhoz képest, mi mindennel gazda­godtunk ez alatt az idő alatt. Lapozhattunk olyan könyvet, amelyet először nem tudtunk, hogy vegyünk a kezünkbe, melyik is az eleje. A zsidó templomok elmaradhatatlan kellékeivel is találkozhattunk: a fiúknak sapkát kellett föl­venniük, s ha ezután találko­zunk majd a hatágú csillag vagy a sokágú gyertyatartó szimbólumával, talán nem ál­lunk'majd értetlenül előttük. Egy szomorú táblát is lát­tunk:. a német nyelvű szöveg­ből a szó: Auschwitz — min­denki számára érthetően hirdet­te, hogy soha el ne felejtsük, mennyi ember jutott hasonló sorsra, mint az itt felsoroltak. A nyomasztó emléket felol­dotta a napsütés, mikor kilép­tünk az utcára. Gázi Kászim pasa dzsámija az igazhitű tö­rökök és a „gyaur pogányok” örökös harcának emlékét őrzi, tanúsítják ezt a templom falán megtalálható tervrajzok, de akár a templom kétféle arca is: hányszor átépült, változott míg mai formájában — remél­jük most már véglegesen — fennmaradhatott. iliiii A harmadik meglátogatott templom a székesegyház volt, ennek szinte leírhatatlan szép­sége, a végtelen türelemmel, gondossággal díszített falak, oszlopok után méltó hangulat­tal mentünk át Csontváry Kosztka Tivadar múzeumába. Tájképe is és portréi után egészen mást, bár nehezebben megérhetőt, de legalább olyan fontosat sugalltak Vasarely al­kotásai, épp úgy az általános, örök érvényű emberit akarják kifejezni, akár Bartók Béla művei. Űjabb ellenpontként egy harmadik kiállítás következett: Zsolnayék soha meg nem szür­külő porcelánjai. Utolsóként a bányászati kiállítást néztük OKI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA # XXV. ÉVFOLYAM, 199. SZÄM 1983. AUGUSZTUS 24., SZERDA r Így is lehet takarékoskodni A módszer terjesztőkre vár Gépek kölcsönzésével segítik az otthonaflapífást A célcsoportos lakásépítés­ről .beszélgettünk Magló­don a nagyközségi pártbizott­ság titkárával. És ha már építkezésről, lakásról folyt a szó, egyszerűen nem lehetett elmenni olyan félig magán- vélemény és személyes ta­pasztalat mellett, amelyet Fo­dor Sándor is említett. Félkész lakás — Régi szívfájdalmam, hogy nincs a járás területén építőipari gépeket, eszközö­ket kölcsönző intézmény. Van ugyan lehetőség arra, hogy olyanok, mint mondjuk a gyömrői ÉSZKV vagy a Monori Építők lpdri Szövet­kezete, saját dolgozóinak ad­jon darut vagy más gépet kölcsönbe, hogy ezzel is se­gítse otthonalapításukat. De idegennek, bérbe, ténylegesen kölcsönzési jelleggel nem ad­nak sehol ilyen berendezése­ket a vállalatok. Egyébként ez nemcsak a járásban, a me­gyében, országosan is gond. Sok-sok építőipari gép áll főleg hétvégeken kihaszná­latlanul, vagy ha mégis ki­adják egyiket-másikat, több­nyire feketén történik az ilyesmi. Pedig lehetne a pénzért bérbe adást intézmé­nyesen, szervezetten is csi­nálni. Esetleg a TÜZÉP-tele- pek foglalkozhatnának köl­csönzéssel, amire már van némi példa, de ez a kezde­ményezés is még nagyon gyerekcipőben jár — sorolta hirtelenjében megállapítá­sait a párttitkár, majd jóval mélyebbre ástunk, megvilá­gítva a dolog nem elhanya­golható hátterét... — Én ebből nem akarok mesterséges politikai kérdést csinálni. De amikor azt mond­juk, hogy nincs módunk nagyarányú államilag finan­szírozott lakásépítésekre, mert gazdasági lehetőségeink korlátozottak, akkor minden ésszerű és lehetséges módon támogatni kell a magánerős lakásépítést. Mert bizonyos mértékig ez is, de még in­kább az építőanyag-ellátás is politikai kérdés, főleg ami­kor időnként, esetenként aka­dozik. Ennek aztán számta­meg, egy bányagerendákkal aládúcolt helyiségben, élethű környezetben láttunk a -barna kőszéntől a jáspisi.g mindenfé­le hazánkban megtalálható kő­zetet. Aki kíváncsi a föld mé­lyének titkaira ne felejtse el megnézni ittjártakor ezt a ki­állítást sem. Szellemi feltöltődésünk után gyomrunkat töltöttük meg egy önkiszolgáló étteremben, s hogy ebéd után sport is követ­kezzék, rohantunk a sebészeti klinikára Zsolt kezét megné­zetni. Ö olyan szerencsésen „találkozott” egy pohárral, hogy azt hittük, legalább varr­ni kell. Végül egy tetanusszal mégis megúszta. Ezután követ­kezett a valóban betervezett sport: felmásztunk a tévéto­ronyhoz, maradt erőnkből a 446 lépcsőre is. S hogy a nap ne végződjön izgalom nélkül, a csoporj fele lemaradt az utolsó Abaligetre induló buszról. Mikor az éj­szaka közepén hazaérkeztek, szinte irigyeltük őket a hold­világos gyalogtúrájukért. A túracsapat tagjai lan oka van, hogy miért áka- dozik, de most hadd ne la­tolgassuk, mert eltérnénk mondanivalóm folytatásától, a következő lépéstől. — Valami újításról van szó? — Igen, de nem én talál­tam ki. A fővárosban a kö­zelmúltban több ilyen eset mutatja az ötlet életképessé­gét. Annak idején, amikor a megyei KISZ-bizottságon dolgoztam, szorgalmaztuk ál­lami, de főként szövetkezeti jellegű kivitelezéseknél az úgynevezett félkész lakásépí­tések szervezését. Tehát adott esetben, amikor telep­szerűen építkeznek, a kivite­lező csak a főbb munkákat csinálja meg, mondjuk az elektromos és vízfővezetékig. A lakások belső festését, má­zolását, tapétázását, burkolást, parkettázást és egyebe­ket a leendő lakók, tulajdo­nosok csinálhassák meg há­zilagosan, de természetesen megfelelő szakmai hozzáér­téssel. Igény, ízlés, pénztárca Ennek nemcsak az a je­lentősége, hogy jóval keve­sebbe kerülnek így a lakások, s . hamarább is átadhatók, de nem biztos, hogy a teljesen kész lakások belső díszítése, felszerelése megegyezik a majdan ott lakók ízlésével, igényeivel. Ezt tudom a saját vecsési lakásomról, hogy így van. Megfigyelésem szerint olyan 3—4 év múlva letépik a tapétákat, felszedik a pad­lószőnyeget, leverik a csem­pét a fürdőszobában, átfestik a nyílászárók kereteit, ajtó­szárnyait. Mindezt azért, mert bár a mai lakások, egy modern épülettömbben igen praktikusan vannak elren­dezve a használhatóság szempontjából, például a színharmónia az egyes be­rendezési tárgyak között nem éppen a legtökéletesebb. Mindez kiküszöbölhető lenne a félkész lakások átadásával, amit aztán ki-ki a maga igé­nye, ízlése, pénztárcája sze­rint fejezne be. Folytatni kellene — És ekkor még arról nem is beszéltünk, hogy a néhány évi használat után meg­unt, letépett tapéta, össze­tört csempe (amit másként nem lehet leverni a falról), felszedett szőnyegpadló mi­lyen jó lett volna másutt, más lakásban, ahol a lakók igényeit, netán pénztárcáját jobban kielégíthette volna. Igaz, hogy a burkolóanyagot, az új tapétát, a szőnyegpad­lót pénzért veszi meg az ott­honát felújító ember, amiért megdolgozott, de amit ki­bont, lefejt, az mindenho­gyan 'kárba vész.- Végül is ez egy hallatlanul nagy pazarlás, ami oda ve­zethet, hogy ilyen vagy olyan építőanyagot, burkolóanya­got időnként nem lehet be­szerezni, mert az ipar nem képes az ilyen arányú fo­gyasztással lépést tartani. Ez' is egyféle takarékoskodás lenne, mármint a félkész la­kásos módszer: ki-ki szerez­ze be magának azt, amit be akar építeni lakásába saját ízlése, anyagi tehetsége sze­rint és ne kényszerüljön tönk­retenni azt az anyagot, amit- más, más lakásban fölhasz-' nálhátott volna — fejezte be mondókáját Fodor Sándor, de abban a reményben, hogy beszélgetésünkkel nem tet­tünk pontot a téma végére. Aszódi László Antal A nagynak kicsi mása Javában tart a főszezon a vetőmag vállalat monori területi központjában. A laboratóriumban a szállítmányokból vett mintákkal mindazokat a műveleteket elvégzik — a nagy gépek kicsi másával —, amelyekre a tisztítás során szükség van. Hadanich Péterné egyhengeres TRIEUR-berendezés segítségé­vel a gyomnövények magját választja külön Haucsovszki János felvétele ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents