Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-17 / 194. szám

X. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 17., SZERDA Akik GnegérdemeSfeai pihennek Közepes eredmények az üzemben Kevés gazdaság dicsekedhet ezekben a napokban azzal, hogy az „esztendő vége felé” jár. Legalábbis, ami a pénz­ügyi gondokat, a bevételek zö­mét illeti. A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Tangaz­dasága közéjük tartozik. Nö­vénytermesztését, ha nem is segítette az időjárás, lényegé­ben megkímélte az aszály. Terméseredményei egy-egy növény hozamaitól eltekintve a terveknek megfelelően ala­kult. Milyen munkák vannak most soron, hogyan készülnek a következő esztendőre? — erről kérdeztük dr. Puskás Tibort, a tangazdaság igazga­tóját. Talajmunkák — A tangazdaság búza- és borsótermesztésre alapozta te­vékenységét. E vetésszerkezet­ből természetszerűen kimarad a szemes kukorica. Milyen feladatai vannak a nagyüzem­nek augusztus végén? — Megkezdtük a talajelő­készítést az ősziek alá, nagy­gombosi kerületünkben folyé­kony műtrágyát juttatnak a talajba a gépek. A szokottnál jóval korábban indultak meg a silókombájnok, amit a csa­padékszűke, a növényállomány igen gyors érése tett indo­kolttá. Esztendőről esztendőre nagy gondot fordítunk az is­tállótrágyázásra is: erre lehe­tőséget teremt a tangazdaság ezerszáz férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepe. S még valami, a tálajmunkáknál új módszereket igyekszünk meg­honosítani, az energiatakaré­kos földművelés eljárásait, a középmély művelést alkalmaz­zuk. — A megye számos üzeme kénytelen a tervezett termé­sek egy részéről „lemonda­ni”. Néhány gazdaságot igen komolyan sújtott az aszály. A gödöllői térség a szerencsé­sebb területek közé tartozik. Hogyan zárt 1983-ban a tan­gazdaság növénytermesztési ágazata? — A legfontosabb növé­nyeket már betakarítottuk. Őszi búzából a vártnál töb­bet arattunk, és a zöldborsó­ból is nagyobb lett a termés, mint reméltük. Az ágazat eredménye az eddigi tények és várható termések alapján 18 millió forint helyett 20 mil­lió lesz. Igaz, vannak kiesé­seink is, de ezeket az eladott vetőmag magasabb ára kom­penzálja. — Mi a helyzet az állatte­nyésztésben? — A háztájival együtt 21 ezer sertést értékesítünk, je­lentős a tehenészet fejlődése is. Tavaly a tehenenkénti ki­fejt tej mennyisége 5 ezer 480 liter volt, az idén 5 ezer 600-ra taksáljuk. Más a hely­zet a baromfival. A szárnya­soktól jövőre végleg megvá­lunk, az ágazat veszteséges volta miatt. Már most bizo­nyos, mintegy 4 millió forin­tos késéssel kell számolnunk a baromfitenyésztésben. — Mi lesz a sorsa a meg- üresedet tojóházaknak? — Erről is’ döntöttünk, az épületekben úgynevezett „do­bozregenerálással”, vagyis fel­újítással foglalkozunk majd. A vállalkozás tisztes jövedelmet tgér. — Az 1983-as esztendő köz­vetlenül vagy közvetve, de szinte valamennyi gazdaság számára felveti a kérdést, ho­gyan gondoskodik takarmány­ról, milyen melléktermékeket hasznosít ebben a nehéz év­ben? — A Gödöllői Agrártudo- mánvi Egyetem Tangazdasága jól felkészült a télre. Szé­rűinkben elegendő szénát tá­rolunk. Silót készítettünk a zöldborsó szárából. Ezt az egyébként nagyon értékes ele- séget nemcsak saját állatál­lományunk számára „gyártot­tuk”, a Szilasmenti Tsz is je­lentős tételeket vásárolt fő­iünk. Karbantartás — Gondoskodunk természe­tesen a velünk kapcsolatban álló kistermelőkről is, ellátjuk ókét alomszalmával és a szük­séges takarmányokkal. Ami pedig a hátralevő heteket, hó­napokat illeti, személyre szóló felkészülési tervet adunk közre, hogy mindenki tudja, mi a teendője. Mert ha nincs is aszálykár, a kisesések szá­mottevőek. A több lett keve­sebb. — Mit tehetnek ilyenkor a szakemberek? —' Számos lehetőség kínál­kozik, igy például új takar- mányrecepturát dolgoztunk ki, olcsóbbat a korábbinál, ké­sőbbi időpontra halasztottunk bizonyos karbantartási mun­kákat. i— Az elmondottakból egy szolid és biztonságos gazdál­kodás körvonalai bontakoznak ki. Van-e ereje a visszafogott A dányi Rákosmenti Hor­gászegyesület idén is megren­dezi szokásos halfogási ver­senyét a helybeli tavon. Az augusztus 20-án 8 órakor kez­dődő megnyitó ünnepség, az eligazítás, a verseny hejyének kisorsolása, a felvezetis, va­lamint a felszerelések ellen­őrzése után ki-ki beeteti ma­gának horgászhelyét. A ver­seny fő attrakciója tulajdon­képpen 9-től 11 óráig tart, 11 órakor kezdődik a zsákmány mérlegelése és értékelése. Az ünnepélyes eredményhirdetés, amelyen az első öt helyezett KIS ABLAK, kisebb, mint egy közepes méretű televízió képernyője, de hivatalos sta­tisztikai források szerint éven­te átlagban 'huszonhétezer gö­döllői állampolgár tekint be rajta. S az ablak túloldalán mindig Deme Jánosnét látják, az egyszemélyes ügyfélszolgá­lati iroda vezetőjét. Aprócska szobája úgy funkciónál, mint egy nagyító lencse, amely ösz- szegyűjti, megszűri a sugara­kat, s aztán engedi útjukra. Ennek az irodának Gödöllőn nagyobb szerepe van, mint máshol, hiszen a tanácsháza — mint épület — alaposan meg­nehezíti az ügyintézést. Készül már a megoldást hozó új vá­rosháza, de a befejezéséig, a mostani körülmények alaposan próbára teszik az előadók és a választópolgárok türelmes- ségét is. Csökkenti a feszültséget az ügyfélszolgálati iroda, amely­nek legfontosabb bútoraiban, a polcos szekrényekben megta­lálható a városi tanács vala­mennyi osztályának az ügyvi­teli tájékoztatója, s az ezek alapjául szolgáló rendeletek tára, és glédába állnak a kü­lönböző nyomtatványok. Így aztán, aki ügyes-bajos dolgát megy intézni a tanácshoz — az esetek többségében — csak a bejárat melletti ablakhoz kell mennie, s máris sínre tet­b eruházási időszakban to­vábbfejlődni a gödöllői tan­gazdaságnak? — Nincs okunk panaszra, jövőre 45 millió forintot köl­tünk fejlesztésre. Az intenzív gabonaprogram keretében még az idén beszerzünk két nagy teljesítményű I. H. vető- gépet, 1984-ben pedig két Claas-dominátor kombájnt. Szőlőtelepítésre 1,3 millió fo­rintot fordítunk. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Tangazdaságának határa e napokban jó köze­pes képet mutat, a nagyüzem vezetői, dolgozói lényegében akár most elmondhatják, ered­ményes esztendő volt szá­munkra az 1983-as. Növénytermesztés A kombájnokon ülők át­szálltak a Rába-Steigerek nyergébe, hogy folytassák a növénytermesztés időszerű fel­adatainak végrehajtását. So­kan a nyári munkákban meg­fáradtak közül a gazdaság jó­voltából Hajdúszoboszlón, Csopakon vagy éppen a Bala­ton mellett üdülnek. Aligha kell bizonygatni, megérdem­lik. V. B. részesül értékes jutalomban, délben kezdődik. A versenyzők egyszerre csak egy bottal, egyágú horoggal és úszós készséggel horgász­hatnak. (Tartalékkészség kor­látlanul rendelkezésre állhat.) Az értékelés szigorú normák alapján történik. A nemes hal darabonként, a súlytól füg­getlenül 50 pont, egyéb hal darabonként 5 pont, deka­grammonként 1 pont. A szo­kásoktól eltérően ezúttal ne­vezési díj is lesz, felnőttek­nek húsz forint, ifjúságiaknak tíz, gyerekeknek öt forint. te a dolgát. A szobák közötti barangolás, várakozás fárad­ságát átveszi az ügyfélszolgá­lat. Ezenkívül megannyi dol­got azonnal el lehet intézni, például a hatósági bizonyítvá­nyok kiváltását, a ki- és be­jelentkezést, a panaszokról, közérdekű bejelentésekről és hagyatéki ügyekről is soron kívül készül a jegyzőkönyv. A jelenleginél is jobban csökkenthetné a feszültsége­ket az ügyfélszolgálati iroda. Csakhát... jó magyaros szo­kás szerint hatásosabbnak tű­nik a kerülőút. Sokan gondolják, majd én megmutatom, majd én elinté­zem, megyek én a fejhez, nem a lábnál kezdem! S szépen elhaladnak a kis ab­lak előtt, egyenesen az osztály- vezetőkhöz, a tanácstitkárhoz, elnökhelyetteshez, elnökhöz, és előterjesztik az ügyüket, amelyről a szakelőadók még mit sem tudnak. ETTŐL AZTÁN megfordul az ügyintézés útja, mindig hátrafelé kell lépni egyet, nemritkán az ügyfélszol­gálati irodáig, hogy onnan elölről kezdődjön a sor. Nem próbálták még, de érdemes volna megmérni, hogy mennyi felesleges idő, mennyi megta­karítható emberi energia vész el a vargbetűs ügyintézés közben. Persze senki sem ta­Horgászverseny Dányban Megyünk a fejhez? Szolgálatkész hivatal A s&rcklfeasi siíeics felevmék ­Vevők, eladók a raktárvárosban Németh Sándorné raktárigazgató (balról) Hornyacsekné Kiss Máriának mutatja be a hfiiőgépet­Hancsovszki János felvétele Bolt a város szélén. Ott, ahol már csak szántóföldek következnek. Aztán innen vagy két kilométerre az MHSZ gödöllői repülőtere látszik, ahova ejtőernyősök ugranak merészen a motoros gépekből. Nem közért-üzlet ez azonban, hanem egy kis diszkont áruház a gödöllői Repülőtéri úton, amelyet a budapesti Ravill Kereskedelmi Vállalat raktár- telepén nyitottak meg. Az eladótér egyik fala mel­lett, kis dobogón hűtő- és mo­sógépek, centrifugák sorakoz­nak, a pult üvegfedele alatt hangszalagok, magnókazetták; a falipolcon rádiók, magneto­fonok, villanyborotva, hajsütő, lemezjátszó kelleti magát. A sarokban színes és fekete-fe­hér televíziók próbálhatok ki. Pestet bejárták — Az itt dolgozó Kilián György szocialista brigád tag­jai vállalták, hogy a telepen levő készletből árusítják eze­ket a háztartási és más hír­adástechnikai gépeket, eszkö­zöket — tájékoztat Németh Sándorné raktárigazgató, aki maga is beáll a pult mögé, amikor teheti. A többiek is így vannak ezzel, hiszen éppen az a raktárvárosiak vállalásá­nak lényege, hogy a munkaidő jobb kihasználása érdekében nyitottak üzletet, s végzik fel­váltva a kiszolgálást. — Nagyon jó, hogy hírét vettem ennek az üzletnek — mondja Gerláti Józsefné, aki a Ganz Árammérőgyárban dolgozik, s egy Szmolenszk hű­tőgépet fizet ki, és tetet fel a Volán-tehertaxira. — Mond­hatom, hogy az egész Pestet bejártam, ,s sehol nem talál­tam ezt a fajta hűtőgépet Tényleg nem sokan tudják, hogy a tangazdaság raktárait régóta bérlő Ravill megnyi­totta diszkont áruházát. A for­galma mégsem kicsi, hiszen értékes gépek találnak vevő­re. — Mivel szolgálhatunk? — kérdi az újabban érkezőktől Némethné. — Motoros hűtőt keresünk. — válaszolja szinte egyszerre a két asszony. Ä fiataloké lesz — Most éppen csak azok vannak. Nemsokára itt áll dobozából kibontva egy százhatvan lite­res Lehel hűtőgép. Pillanatok alatt, a megszokott ügyes moz­dulatokkal bontotta ki és kap-' csolta be az elárusítók egyik segítője, Vajda Sándor, aki különben targoncavezető. A fiatalember öt éve jár át ide dolgozni Isaszegről. — Nekünk meg a szomszéd mondta, hogy itt, a Repülőtéri gadja: bárkinek lehetnek olyan problémái, amelyekkel joggal keresi meg a település veze­tőit. Erre szolgálnak a fogadó órák. Kevesen tudják viszonylag, hogy az ügyfélszolgálatnál — szerencsés esetben — teljes vi­gaszt kaphatunk a szórakozott­ságunk miatti bánatunkra. Az iroda őrzi és nyilvántartja a talált tárgyakat. Évente átlag húsz táska, esernyő, illetve ru­hadarab gazdáját várják. Néha hiába. Immár hónapok óta raktároznak egy felnőtt és egy gyermekkerékpárt, s meg­lehet, hogy tulajdonosaik azóta is tolvajt kiáltanak. Az is elő­fordult, hogy valaki egyszerre veszített el három nagy értékű takarékbetétkönyvet. Ő maga jelentett az ügyfélszolgálati irodán. A KITELEPÜLÉS még nem gyakori akció a tanácsoknál, de Gödöllőn erre is volt már többször példa. A nagyobb ipari üzemekben — így töb­bek között' a Ganz Árammérő Gyárban — és a viszonylag sok alkalmazottat foglalkoztató intézményekben egy-egy nap­ra átmeneti irodát nyitott az ügyfélszolgálat. Munkájuk is akadt bőven, a lakásigények átvételétől, az adóügyek inté­zéséig. Ezt a módszert semmi­képpen sem lehet állandósí­tani, csak időszakos akció le­het. És a konkrét ügyek elin­tézésén túl arra is jó, hogy hír­verője legyen az ügyfélszolgá­lat ésszerűségének, és igazoló- ja a hivatal szolgálatkészségé­nek. Kr. Gy. úton lehet hűtőgépet venni — mondja Tóth Józsefné, aki menyével, Hornyacsekné Kiss Máriával jött el a hűtőgépért. Amint elmondották: a mária- besnyői városrészből jöttek, ott építkeztek, s az új lakásban a fiataloké lesz a gép. — Hogyan is alakult a bolt forgalma az elmúlt időszakban? — kérdezem még a raktárte­lep vezetőjétől, amikor egy kis időre leváltják a pult mögül. — A nyitás után, tavaly de­cemberben mindjárt 983 ezer forintért adtunk el a profi­lunkba tartozó elektromos háztartási gépekből. Akkor, az ajándékozások idején azt gon­doltuk, ez lesz egyúttal a csúcsforgalom, ám most július­A városi Áfész—Skála áru­házban az elmúlt héten több mint hatszázezer forint értékű áru talált vevőre a már szo­kásos nyári vásár felező idejé­ig. Borsi Istvánná áruházve- zető-helyettessel sorra vettük a slágercikkeket és a hiányzó áruk listáját is. — Ez a vásár még a nyár dandárjában zajlik — mondta a vezetőhelyettes. — Nagy mennyiséget sikerült értékesí­teni női és férfifürdőruhák- ból, ingekből, szandálokból és a könnyű nyári anyagokból, összesen egymillió hatszáz­ezer forint értékű cikket so­roltunk be a harminc-negy­ven százalékos árengedmény­be, ez körülbelül félmillió fo­rint megtakarítást jelent a la­kosságnak. Nálunk, mivel a kis településeken általában varrnak még az asszonyok, na­gyon nagy keletje volt a világos ágyneműanyagoknak, ugyan­akkor akadt egy-két cikk, amely tavaly még a slágerlis­tán szerepelt, s az idén alig eladhatók, ilyenek például a kamasz méretű sortnadrágok. — Milyen szempontok sze­rint sorolták árengedményes kategóriába a termékeket? — Csak két szempontunk volt: figyelembe vettük a Bel­kereskedelmi Minisztérium til­tó listáját — ezek többnyire import áruk — ezeken kívül a tipikusan nyári termékekre adtunk árengedményt. így mindenki jól jár. A vásárlók olcsóbban jutnak a keresett termékhez, az áruházát pedig nem fenyegeti, hogy a szezon­áruk raktáron maradnak. — Nem tartoznak ebbe a kategóriába a kerámia edé­nyek, ezeket mégis árenged­ménnyel lehet vásárolni. — Ezeket az Amforától kap­tuk, már eredetileg is csök­kentett áron, mi is úgy adjuk ban ezt is túlszárnyaltuk: egymillió 100 ezer forintos be­vételt ért el a Kilián brigád. Kiváló dm Erről a szocialista brigádról viszont még megtudtam, hogy elérte már o Vállalat kiváló brigádja címet is, aranykoszo­rúsok többször voltak. Az el­következő napokban egyéb­ként egy kis szünet követke- zik közhasznú szolgáltatásuk- ban. Miután a raktártelepen augusztus 20-tól szeptember 2-ig leltár lesz, ezalatt a disz­kont áruházat is zárva tart­ják. Utána természetesen megint várják az érdeklődő­ket. F. I. tovább, ez így tisztességes. A nyári vásártól függetlenül is rendezünk időnként kedvez­ményes vásárlási akciókat, ilyen volt tavasszal a mező- gazdasági kisgépekre kiterje­dő akciónk. — Mi a legtöbb gondot oko­zó hiánycikk? — A hűtőszekrény. Ebből magyar gyártmányt szinte egy­általán nem kapunk, s a szov­jet típusokból is nagyon-na- gyon keveset. A járás egyet­len áruháza lévén ugyancsak állandó hiánycikkünk az olcsó (13—15 ezer forint) kerti ka­pálógép. S a jobb ellátásban egyelőre nem is reményke­dünk. Erdőkertes ütemezési terv Ebben az ötéves tervben mintegy kétszáz lakást építe­nek fel a családok Erdőkerte­sen. Egyelőre viszont nehéz építési telekhez jutni, mivel a foghíjak nagyrészt beteltek, s nincs már a belterületen ta­nácsi telek sem. Készül vi­szont a község egy részére az új rendezési terv, amely a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat asztalán van. Az ér­tékesítés lehetősége persze nem ilyen egyszerű. hiszen ezután még előbb az alapköz­műveknek — a víz- és a vil­lanyhálózatnak — kell elké­szülnie. mhT Mozimat Nevem: Senki. Színes, szink­ronizált olasz westernfilm, 4, 6 és 8 órakor. ISSN í133—1957 (GödölKSl Hírlap) tv*yár és vásár félidőben Zsebben maradt félmillió

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents