Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-17 / 194. szám
Jogi tanácsok ■ A házasság felbontásának kezdeményezése saját hiba esetén $ A szülőtartás kötelezettségeinek kritériumai ■ 'Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Hét végén versenyek Még mindig sok panasz érkezik a környékbeli, de a távolabbi vizek partjáról is: nem megy a hal. Igaz, olyanok is akadnak, akik azt erősítik, hogy a ráckevei híd környékén már nagyon régen fogtak annyira sok és oly nag^ harcsát, mint mostanában. Az egymástól eltérő állítások is azt látszanak igazolni, hogy aki kitartóan keresi a halat, az előbb-utóbb horogra is tudja csalni. A Kérheti-e a házasság felbontását az, aki oka volt a házasság megromlásának? Igen, kérheti. Ha a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani a házasságot. Olvasónk házastársa sértette meg a házastársi hűséget, mégis ő akar válni, pedig levélírónk megbocsátott és a gyerekekre tekintettel nem akar válni. A békéltető tárgyaláson már túlvannak, s olvasónk attól tart, hogy a házasságot a bíróság felbontja. Nem egyedüli eset. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az a házastárs kéri a házasság felbontását, aki saját kötelességsértő magatartásával idézte elő a felek közti viszony megromlását. Ez a tény önmagában nem akadálya a házasság felbontásának. Saját kötelességsértő magatartására azonban nem minden esetben hivatkozhat eredményesen a vétkes fél. Ha ugyanis a másik házastárs ezt a kötelességsértő magatartást őszintén megbocsátja, ragaszkodik a házasság fenntartásához, s még van remény a házasság megmentésére, a felbontásra irányuló keresetet el kell utasítani, mondja a Legfelsőbb Bíróság 9. sz. irányelve. Természetesen a megbocsátásnak őszintének kell lennie. Ha az színlelt, és az a célja, hogy bosszúból megakadályozza a bontást kérő fél újabb házasságkötését vagy a házasság fenntartásá- sához való ragaszkodás nem komoly, akkor — ha egyéb családvédelmi szempontok nem indokolják a kötelék fenntartását —, a házasság felbontásának nem lehet akadálya. Annak megállapításánál pedig, hogy a házasság megmenthető-e, az őszinte megbocsátás mellett vizsgálni kell azt is, hogy milyen volt a viszony a házastársak között korábban, illetve az élet- közösség megszakítása óta eltelt időre is figyelemmel a házasság alkalmas-e még társadalmi rendeltetésének betöltésére — mondja a bírósági irányelv. A Az a szülő, aki saját hibájából nem szerzett megélhetését biztosító nyugdíjjogosultságot, a tartásra való jogát még nem vesztette el. Panaszos hangú levelében sírta el nekünk bánatát egy hetvenéves anya, aki korán jutott özvegységre, de mégis «• in— ii I !■«! i ii ii i—aa—a— felnevelte gyermekeit, kita- nítatta, kiházasította őket. Most azonban nincs egyetlen gyermek sem, aki gondoskodna róla. Azt vetették a szemére, miért nem dolgozott nyugdíjas állásban, akkor most nem szorulna rájuk. Nem lehet eléggé elmarasztalni ezt a gyermeki hálátlanságot, amellett, hogy igaztala- nul is sértegetik több-gyermekes anyjukat, hiszen egész életében csak rájuk dolgozott. Sajnos, még mindig igaz az a mondás, hogy egy anya fel tud nevelni hat gyermeket, de hat gyermek nem tud eltartani egy anyát. Szerencsére azonban vannak bőven jó példák is. A bírói gyakorlat szerint a gyermek a tartási kötelezettség alóli mentesülés céljából eredrrtényesen nem hivatkozhat arra, hogy a tartást igénylő — arra egyébként rászoruló — szülő felróhatóan nem szerzett megélhetését biztosító nyugdíjjogosultságot. A szülőtartásra jogosultság ugyanis — szemben a házastársi tartásra jogosultsággal — nem feltétele, hogy az igénylő a tartásra hibáján kívül szoruljon rá. Olvasónknak azt tanácsoljuk, ha nem ment eddig szépszerével, perelje be gyermekeit, mivel saját magát eltartani nem tudja. A tartásra rászorult tehát, arra nem vált érdemtelenné. A szülőtartási kötelezettség — kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaikhoz és teljesítőképességükhöz mérten — arányosan oszlik meg a gyermekei között, így a gyermekei nem hisszük, hogy e miatt nehéz anyagi ’ helyzetbe kerülnének. A per miatt pedig nem olvasónknak, az özvegy idős édesanyának, hanem a gyermekeknek kell majd szégyenkezniük. A Megszerzl-e a gépkocsi tulajdonjogát az a vevő, aki olyan személytől vásárol, aki nem Íratta át nevére a forgalmi engedélyt. Olvasónk panaszolja, hogy Lada gépkocsijának vevője ■ visszamondta az üzletet, mert még a régi tulajdonos nevén volt az autó. A régi tulajdonos már nem él, örököse sincs. Így olvasónk sem tudja most a saját nevére íratni, a járművet, s közvetlenül sem tudják átíratni a régi névről a vevőre. Véleményünk szerint a probléma igazgatásrendészeti. Ezek a vevő tulajdonszerzését nem akadályozzák, illetve nem korlátozzák. Olvasónk és a vevő között érvényes adásvételi szerződés jött létre. A vevő tudott arról, hogy a forgalmi engedély korábban a mostani eladó nevére nem lett átírva. Ez viszont azt is jelenti, hogy a vevő nem állhat el az ügylettől és nem követelheti vissza az eladótól — olvasónktól — a vételárat. Elállás joga ak-, kor illetné meg a vevőt, ha harmadik személynek, az adásvétel tárgyára olyan joga lenne, amely a vevő tu-i lajdonszerzését akadályozza. Nincs ilyen, legalábbis erről sem a vevő, sem az eladó nem tudnak. Mivel nincs olyan jogszabály, amely adásvételi szerződés érvényességét — így a vevő tulajdonszerzését — a forgalmi engedély átírásához kötné, ezért az adásvételi szerződés megkötésekor — amikor a gépkocsi és a hozzá tartozó okiratok átadása is megtörtént — a vevő az autó korlátozásmentes tulajdonjogát is megszerezte. Az üzemben tartó személyében történő változás bejelentésének elmulasztása miatt lehetnek ugyan gépjárműrendészeti következményei, ezek azonban a vevő tulajdonszerzését nem akadályozzák, nem korlátozzák. Lehetséges, hogy olvasónknak tulajdonmegállapítás iránt indított perben hozott jogerős határozattal kell majd a tulajdonjogát legalizáltam!, de erről bővebbet a közlekedésrendészet adhat olvasónknak. Dr. M. J. JTíz^ap ' 7] 1 Rendeletéiből! A felügyeleti és hatósági igazolványokról szóló 15/1974. KPM. számú utasítást a 7/1983. KPM. számú utasítás módosította. (Közlekedésügyi Értesítő 7. sz.). A belkereskedelmi szervek dolgozói külföldi kiküldetésének szabályozásáról a 4/1983. BkM. számú utasítás intézkedik. (Kereskedelmi Értesítő 20. sz.). A szerzői jogról szóló törvény és a végrehajtására kiadott miniszteri rendelet egységes szerkezetben jelent meg a Magyar Közlöny 31. számában. A szakmunkásképzésről, a tanulókkal köthető tanulmányi szerződések egyes kérdéseiről á 17/1983. MM és a 18/1983. MM számü rendeletek rendelkeznek. (Magyar Közlöny 33. sz.). Nyugdíjasok figyelmébe Érvényes csak együtt lakással Fiatal ismerősöm eltartási szerződést kötött egy nénivel. A szoba-hallos lakásban ugyan volt már eltartóként egy fiatalember, de a néni szeretett volna szabadulni tőle. A férfi minden további nélkül odébbállt, amikor megkapta a lelépést. „Természetesen ezt is én fizettem — mesélte az ismerősöm. — No meg a harmincezer beugrót és a havi ezer forint törlesztést. Én továbbra is munkásszálláson lakom.’’ „Így nem zavarjuk egymást, de ha meghalok, beköltözhetsz” — biztatja őt a néni. Ismerősöm még ilyen feltételekkel is nagyon örült a lehetőségnek, mindaddig, amíg egy lakó meg nem ijesztette, hogy tanácsi bérlakást ilyen módon nem lehet átörökíteni. Sajnos meg kellett őt ebben erősítenem. És szeretném felhívni a hasonló helyzetben levő idős emberek figyelmét is arra, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valaki tanácsi bérlakás bérleti jogát folytathassa. (Most nem vesszük figyelembe a rokoni kapcsolaton alapuló jogutódlást.) Mindenekelőtt érvényes, a tanács igazgatási osztálya (vagy igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve) által jóváhagyott szerződés szükséges, tényleges tartás a szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább egyéves együtt lakás. \ Hangsúlyozom: tanácsi bérlakás esetében ettől nem lehet eltérni. Ha a szerződés úgy teljesedik (azaz érvényesen nem teljesítik), ahogy ismerősöm esetében, az eltartott halálakor nem számíthat az eltartó a lakásra. Ha a példánkban szereplő fiatal lány beköltözik mégis a lakásba, önkényes beköltözőnek számít. A lakást nem*utalják ki neki. Sőt, kilakoltatják elhelyezés nélkül. Budapest területén öt évre törlik a lakásra várók listájáról. Hogy mi lesz azzal a sok pénzzel, amit a lakás reményében kifizetett? Azt az örökösökön behajthatja. Feltéve, hogy van miből. Ugyanis az örökösök csak a hagyaték erejéig felelősek az örökhagyó tartozásaiért. összegezve: ilyen havi törlesztéseket nem érdemes fizetni. Minél tovább vállalják a fiatalok az ilyen kötelezettséget, annál nagyobb veszteség érheti őket később. Dr. K. É. len volt megállapítani. Most a véleményezési bizottság — mert mindenütt jelen van — hamis adóbevallás esetén módosít az adó összegén. Aztán az sem mellékes, hogy az adóközösség tagjai, az illetékhivatal és a tanácsok szakigazgatási szerveinek dolgozói a véleményező bizottságokban tevékenykedő kisiparosokkal egész éven át munkakapcsolatban vannak. Több százan vannak Ha arra gondolunk, hogy a következő lépcsőben az adó- alap-megállapító bizottságban is vagy harminc kisiparos dolgozik, kiderül, hogy az aktivisták száma több százra tehető. Nem mindegy, hogy a megyében ezek az emberek mennyire képesek figyelemmel kísérni a megközelítően tizenkétezer kisiparos munkáját. Tapasztalatból tudjuk, hogy a közösség kritikája, véleménye milyen nagy hajtóerő. S a politikai-társadalmi munka ezen a ponton találkozik a gyakorlattal, azaz segíti a szolgáltatások minőségi javulását. V. M. Oxigénhiány A vízhőmérséklet, főleg a tavakban, még mindig elég magas, s épp ezért különösen a kisebb, zárt tározókban .továbbra is fennáll az oxigénhiány veszélye. Védekezni lehet ez ellen friss víz bevezetésével, vagy a bentlevő forgatásával, szellőztetésével. Semmi esetre sem árt állandó ügyeleti szolgálatot szervezni, hogy az első esetleges kedvezőtlen jel nyomán, időben meg lehessen oldani a védekezést. Kukorica Több horgásztársunktól hallottuk a panaszt, hogy jó pon- tyos vízben azért nem tudják megfogni az aranyhasúakat, mert a rengeteg keszeg idő előtt lecsipkedi a tejes, a házilag főzött, vagy mirelit csemegekukoricát, nem beszélve a különböző gyurmákról, s a gilisztáról. Ez ellen is lehet azonban védekezni. A vízpartokon járva, sokféle módszert elleshetünk. Akad, aki csak tavalyi kukoricát főz meg, a szokottnál valamivel keményebbre, Főleg idősebb horgászok pedig a száraz szemeket fúrják át árral, s úgy húzzák Negyedik éve, hogy a MOHOSZ Pest megyei intéző bizottsága horgásztábort szervez, ahová az egyesületek a legaktívabb gyerekeket küldik. Ezúttal a Rózsa szigeti horgásztanya adott otthont a tíznapos programnak. A festői környezetben, a remek vízben szinte mind a nyolcvanöt fiúnak volt sikerélménye. Erről tanúskodtak a vízbe eresztett ládában úszkáló halnk, például íi hatkilós ponty és a négy és fal kilós süllő. — öttusát rendezünk a gyerekeknek — mondja Rud- nay Attila táborvezető, épíMa csali ez alcadt a horgomra! a horogra. Szinte elfeledkeztünk egy nagyon régi kedvelt pontycsemegéről, a csillagfürtről is. Ennek babszemnyi magjait ugyanúgy kell megfőzni, mint a kukoricát. Fel kell készülni viszont a meglepetésre is, mivel ha teheti, az amur is szívesen lakmározik-belőle. Horgászverseny Két horgászverseny is lesz a hét végén a monori járásban. Az egyiket augusztus 20-án reggel 6-tól 9 óráig a megyei vízisportnap keretében rendezi Gyomron a helyi Dolgozók HE vezetősége. A meghívókat idejében elküldték a környékbeli egyesületek vezetőségének, de egyéni versenyről lévén szó, nevezni a helyszínen is lehet. Másnap, augusztus 21-én tartja hagyományos házi halfogó versenyét a Monor és Vidéke Horgászegyesület. Ezen csak saját tagjaik vehetnek részt. Nevezni a gombai tó partján, levő gátőrháznál lehet 6.45-ig. A felnőtt férfiak, a nők, illetve az ifjúságiak külön szektorban versenyeznek. Mindkét rendezvény szervezői a nemzetközi szabályoknak megfelelően értékelik az eredményeket. tészmérnök. — Evezésből, horgászati ismeretekből, célba dobásból és barkácsolásból áll a verseny. Sok fiú itt tanult meg evezni. A teljesítményeket naponta értékeljük, a vetélkedés igen szoros. Azt szeretnénk, ha nemcsak a horgászatban szereznének nagyobb jártasságot a fiatalok, hanem a természetet ismerő és óvó, a környezetet védő felnőttekké válnának. Miközben beszélgetünk, többször is kapás van S egyik-másik potykát nem is kell visszadobni k:s mérete miatt. A tíz és tizenhat év közötti gyerskekre öt nevelő felügyel. • — Pénteken a saját fogásunkból főzött halászlét ettük — dicsekszik a tizenegy éves Juhász József, aki sok kamaszt megelőzve második helyen áll az öttusában. — .4 legnagyobb halakat persze nem adtuk bele a, kondérba, azt hazavisszük. Hogy a szüléink is lássák, mekkorákat fogtunk. A hatalmas parti nyárfák kérge apró horgoktól fényük. Az első napokban bizony sok dobás nem a vízbe került. — Majd jövőre minden horgom vizet ér — mondja a szőke üstökű fiú, miközben sikertelenül próbálja kiszabadítani a horgot a fa kérgéből.’ — Mert jövünk ám jövőre is. M. K.—V. J.—F. Z. Jobb szolgáltatást ígér Társadalmi adóztatási rendszer Kívülálló nem tudhatja, hogy mi az a társadalmi adóztatási rendszer. Azonban, ha megyénk bármelyik kisiparosának feltesszük a kérdést, hogy hallott-e már a véleményeid bizottságról, minden bizonnyal igennel válaszol. Miről is van szó? Arról, hogy a kisiparosok egy-egy évre kivetendő adóját olyan — a soraikból kijelölt — testület állapítja meg, amelynek tagjai pontosan ismerik az illető jövedelmét, családi körülményeit, , az. általa nyújtott szolgáltatás fontos vagy kevésbé fontos voltát, azt a területet, ahol dolgozik, sőt a közösségi tevékenységét is. Állja a kritikát Az adómegállapítás is fokozatosan társadalmasodik. Ezt a tendenciát azonban nem lehet vázlatosan, néhány sorban bemutatni, ugyanis a véleményező bizottságok manapság már precíz munkája hosszú, tudatos nevelés eredménye. A KIOSZ Pest megyei adóközössége — a központi törekvésekkel egyezően — azon igyekszik, hogy az illetékhivatal és a tanácsok szakigazgatási szervei egyre csökkenő mértékben vegyenek részt a kisiparosok adójának megállapításában. Tévedés ne essék, nem a hatósági felügyelet háttérbe szorításáról van szó, hanem arról, hogy a szakmát művelő mesterekből alakult véleményező bizottságok olyan tényekkel támasszák alá az általuk megállapított adóösz- szeget, hogy az minden kritikát kibírjon. Ezért a KIOSZ Pest megyei adóközösságe már 1982 szeptemberében felhívta az alapszervek titkárait, hogy tegyenek javaslatot az 1983. évi véleményezési bizottsági tagok személyére. Nem titok, hogy a becsületes munkát végző, tekintélyes iparosok nevei kerültek a listára. A testületbe választottak részére adóbevallási és jogszabály-ismertető tanfolyamokat tartottak. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy 6075 kisiparos adóbevallásának véleményezése után az illetékhivatal és a tanácsi szak- igazgatási szervek csak 330 esetben emeltek kifogást a javasolt összegek ellen. Nincs kibúvó Végül is miért újszerű és hasznos az, hogy egyre jobban társadalmasítják az adóközösségek megállapításának módjait? Főként azért, mert így szinte nincs lehetőségük az ügyeskedőknek a fizetés alóli kibúvásra. Eddig néhány kisiparos trükkje volt, hogy vidéken engedélyt kért és kapott valamilyen szakma gyakorlására, azután felé sem ment annak a területnek, hanem a fővárosban dolgozott. A bevételét így szinte lehetetEzt a pontyot bizony csak felnőtt segítséggel lehet kiemelni. Erdősi Agnes felvételei Öltusa és sikerélmény a gyerekeknek
