Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-17 / 194. szám

GLÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 17., SZERDA Ha a szelők összefognak Nemcsak szervez a vezetőség — Ha egy közösséget dicsé­rettel emlegetnek, az egyben azt is jelenti, hogy jó példát mutatnak, mások is követhet­nék őket. Mint például Törte­ién a leendő 6. B-sek szülei. Víg rajdélután Cifra, Zsuzsa, Rózsi tehe­nekhez méltó jámborsággal andalognak déli pihenőre. Gazdaaszonyuk, Urbán Antal- né udvarias pincér módjára tessékeli őket hűsítő vödrök­höz. Míg az állatok kortyol­nak, jégkockás üdítővel ijeszt­getjük a Celsiusokat. Lassan­ként az iskolára terelődik a szó, ahonnan rtiár csak egy „ugrás” a szülői munkaközös­ség, a 6. B-ben ugyanis Ur­bánus az osztályelnök. — Nálunk sem indult más­ként, mint a többi osztályban. Dolgozgattunk. — Mi hozta a fordulatot? — Négyfős vezetőségünk nemcsak szervezett, hanem azon voltunk, hogy a munka nehezebbik vége nekünk jus­son. Ezt nem érdemként em­lítem, ez az alaptermészetünk. Az elmúlt tanévben már az okozott gondot, hogy egy-egy megmozduláskor néhányan munka nélkül maradtaik. — A közelmúltban mivel se­gítették az osztályközösség és az iskola munkáját? — Osztálykeretben színpad­ra vittük Milne meseregényét, a Micimackót, vendégül lát­tunk egy szovjet diákcsopor­tot, a családok több mint felé­nél volt őrsi, vagy rajdélután. Nem vontuk ki magunkat az iskolai rendezvényekről, ünne­pélyekről, hatan közülünk kü­lönféle úttörőtáborokban szor­goskodtak. A szülőket, s az osztályt iga­zi közösséggé formáló erők egyike a színdarab volt. Ti­zennyolc diák léphetett közön­ség elé, s kettős szereposztás­ban. A rajvezető megírta a forgatókönyvet. Erős Rétemé sokszorosította. Mialatt foly­tak a próbák, a szülők a jel­mezeken törték a fejüket. Két álló délután, minden mást fél­retéve, csattogott az olló az Urbánéknál kialakított varro­dában. Hogy egyszer sem csat­tant félre, a közönség elisme­rése igazolta. (A bemutatót a szolnoki Szigligeti Színház Mi- cimackós gárdája és Patkós Ir­ma színművésznő is megtisz­telte.) Plakátokról, belépője­gyekről ugyancsak a szülők gondoskodtak. Bagoly vára, Micimackó kuckója, s Nyuszi háza, azaz a díszletek az Ur­bán házaspár. ötletességét di­csérték. Ment a meghívó — Másik feledhetetlen ren­dezvény a szovjet pionírok fo­gadása. Hasonlóra a járásban még nem volt példa. Hogyan sikerült nyélbeütni? — Tavaly ősszel kezdődött. A Ivovi Nemzetközi Barátság Klub vezetője, Gaüna Szoko- lovszkaja javasolta: ne csak levelezzenek a törteli és az ot­tani 57-es számú iskola tanu­lói, hanem ismerkedjenek meg személyesen is. Az orosz szak­kör vezetője először a mi osz­tályunkban tette közzé a hírt, lévén a mi gyerekeink osz­tályfőnöke. Ami a mai napig hihetetlen: egy hét leforgása alatt több vendégváró nyilat­kozat sereglétt össze, mint amennyire szükség volt. A si­keres vendéglátáshoz a Dózsa Termelőszövetkezettől kér­Új női hármas alakult A Ceglédi VSE huszonnyolc tornásza a szakosztályvezető Papp Sándor és az edző, Vá- radi László társaságában Nagykanizsára utazott, ahol egy hétig közös edzőtáborozá­son vettek részt, a helyi Olajbányász versenyzőivel. Az itthoninál legalább háromszor nagyobb teremben valameny- nyi szert egyszerre feállítot- ták, a lányok és a fiúk egy idő­ben két-három korláton, nyújtón, gerendán gyakorol­hattak. A szivacsgödört tech­nikai okok miatt nem hasz­nálhatták, de a gumiasztal rendelkezésükre állt. Ennek köszönhető, hogy a csak rövid ideje tornászó gyerekek is megtanulták a szaltót, előre- hátra egyaránt. — Nagykanizsán voltak az Imregi ikrek is, akiket eddig nem nagyon tudtam megkü­lönböztetni egymástól. Most ÉRTESÍTÉS! Kölcsönző bolt nyílt CEGLÉDEN, Külső-Kátai út 46. szám alatt. Kölcsönözhetők: betonkeverő gépek, zsalutáblák, rotációs kapák, barkácseszközök, CAMPING-cikkek nagy választék­ban. Nyitvatartás: 14.30-tól 18 óráig. köszönetnyilvánítás. Ez­úton mondunk köszönetét mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, barátoknak, szomszédok­nak, akik szeretett férjem, édes­apánk, OROSZ ZOLTÁN ny. áru­ház igazgató temetésén részt vet­tek, sírjára a megemlékezés virá­gait helyezték el. Gyászunkban távirattal emlékeztek meg. Külön köszönetét mondunk a ceglédi ÁFÉSZ központi dolgozóinak, a ceglédi áruház minden dolgo­zójának, nyugdíjas kollégái­nak és a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat megje­lentjeinek. OROSZ ZOLTÁNNÉ ÉS GYERMEKEI. egy ideig könnyebb dolgom lesz, mert Zsoltinak az arcát több helyen „megjelölte” a gumiasztal, mint a Ferikéét — mondta nevetve Váradi edző. Naponta több . edzést tartot­tak, reggel a közel egyórás foglalkozáson mindenki együtt dolgozott. Futáson, erőgyűjté­sen volt a hangsúly. Ezután szétváltak a fiúk és a lányok, délelőtt és délután már a sze­rek között tevékenykedtek, külön csoportokban. Semmi sem akadályozta a folyama- toságot, éltek is a lehetőség­gel a gyerekek. Sőt, többen túlóráztak ki. Ebben Bujáki Barbara, Halmi Katalin, Papp Tünde, Bartók László és Ürögdi Géza járt az élen. A női hármas egyik tagját, Gyarmati Erikát időközben felvették főiskolára. Ezért az edzőtáborban kialakították az új egységet, melynek Csipkó Katalin, Bujáki Barbara és Berla Erika lesznek a tagjai. A tornászok, most már Ceg­léden, továbbra is naponta kétszer találkoznak. — Mire készülnek most? — kérdeztük az edzőtől. — A tornacsarnok avatójá- ra, melyen a fiú négyesen és az ugrókon kívül hét leányunk is parkettára lép. Edzőtársam, Takács Jánosné állította ösz- sze a gyakorlatot, amelyet be­mutatnak. Az első versenyre szeptem­ber közepén kerül sor, amikor szertornában Pest megye egyéni bajnokságát rendezik meg. A hagyományoknak megfelelően ifjúsági és fel­nőtt III. osztályban, valamint serdülő és felnőtt I. osztály­ban szeretnénk indulni. U. L. tünk, s kaptunk segítséget: autóbuszt az országjáráshoz. Túl . azon, hogy családok szállást és teljes ellátást adtak a 14 pionír és három pedagó­gus részére, a programokból is derekasan kivették a részüket. Mihály Jánosék igen szép ba­rátsági estet szerveztek, vál­lalva a házigazda szerepét. Tűri Istvánék, Kádár Lászlóné, Pintér Andrásné egy-egy ki- ráhdulás alkalmával segítet­tek. Volt még közös nyársa- lás, sok szülőt érdekelt a szov­jet—magyar labdarúgó-talál­kozó és a kulturális bemutató. Sapkát varrnak Három toll sem győzné je­gyezni a szülők közösségért végzett jótéteményeit. Bár még tart a nyár, elkép­zelések születnek, ötletek ér­lelődnek a jövőre: közös erő­vel folytatják a színjátszást, készülnek a cserelátogatásra, vidám szülői értekezletet ter­veznek, s ha megérdemli az osztály, tizenéveseknek tetsző egyensapkát varrnak a gyere­keknek. Urbánnét hallgatva azon ve­szem magam észre, másfelé összpontosulnak gondolataim: milyen szép lenne, ha az úttö­rővezetők jutalmazásakor sor kerülhetne egy-egy, kiemelke­dő munkát végző szülői kol­lektíva kitüntetésére is. Gy. M. A dónszentmikBósink orvosa Tevékeny, gyógyító munkacsapat A véddnő egész nap a falut járja A közeli Nyáregyházára a messzi Mohácsról került, még 1956-ban. amikor az árvíz ki­öntötte a lakásából. Onnan ke­rült aztán dr. Kanizslai Je­nő Dánszentmiklósra, ahol 1961 óta látja el a körzeti or­vosi teendőket. Emellett kez­dettől az állami gazdaság üzemorvosa, és már annak is nyolc éve, hogy a termelőszö­vetkezetben hasonló feladatot lát el. Vírus a tettes * Az eddig eltelt huszonkét év alatt megismerték és megsze­rették a község lakói, a bete­gek. Ám ahogy mondja, nem­csak őt, hanem az egész kis csapatot, amely hosszú évek óta dolgozik változatlan ösz- szetételben. Felesége az okvos- írnok, a betegápoló Brtka Mi- hályné, a rendelőben is segít, a területen pedig rendszere­sen felkeresi a hosszan bete­geskedőket. A védőnő a falut járja, gondozza a terhes anyá­kat, a csecsemőket és a tizen­négy éven aluli gyerekeket. — Sokan fordulnak meg a rendelőben? — kérdeztük a dánosiak orvosától. — A nyári időszakban ál­talában ötven-hatvan ember keres fel bennünket. Ebben benne vannak a gondozottak is, akiket időnként behívunk vizsgálatra. Az idős és idült betegek, ha nehezen mozog­nak vagy messze laknak, men­tesülnek az úttól, őket laká­sukon keressük fel. Mostaná­ban feltűnően sok a négy-öt nap alatt gyógyuló, főleg a gyerekek körében jelentkező felső légúti, hurutos megbete­gedés. Ezt valószínűleg vala­milyen vírus okozza. — Éjszaka sokszor hívják? — Nem egyformán. Van. amikor egész héten nyugod­tan alszom, máskor egv éjsza­ka két helyre is kell mennem Aki hozzám fordul, annak nyomós oka van rá. mindig indokolt a jelenlétem. — Milyen a táppénzes hely­zet? — Az átlagos. Jelenleg hu­szonötén vannak betegállo­mányban. Ez a szám járvá­nyok idején természetesen ma­gasabb. A mostani páciensek közül többen veszélyeztetett terhesek. Ennek áz az oka, hogy a -községben foglalkozta­tott nők közül nem tudnak mindenkinek könnyebb mun­kát adni. aki viszont máshová jár dolgozni, annak meg az utazás káros. Okként szere­pelnek a nem megfelelő élet­körülmények, s van akinél az alkohol.... Ismeretterjesztés — Tártanak-e egészségügyi ismeretterjesztő előadásokat? — A községi tanács nagy­termében élénk érdeklődés kí­sérte a szülészorvos előadá­! sát. Az onkológus és a gyer­mekgyógyász tájékoztatójára is sokan voltak kíváncsiak. A Vöröskereszt által felkért szakorvosok általában a téli hónapokban jönnek. Csererendelés — Ha szabadságra megy, hogyan helyettesítik? — A pusztavacsi kollégával oldjuk meg a helyettesítést hétfőtől péntekig. Szombaton és vasárnap Albertirsán van a központi ügyelet. Amelyi­kük helyettesít, az hetenként kétszer a másik településen rendel. Sürgős esetben termé­szetesen „ bármikor autóba ülünk, illetve fogadjuk a be­tegeket. Ungurcán László Hagyma, szárazon Savanyítják a paprikát A Ceglédet időnként elborí­tó hagymaillat jelzi, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár itteni gyárában a Binder-féle szárí­tókra időnként már idei hagy­ma is kerül. A hagymaszárít- mány exportcikk, ám egyben része a hazai Delikdt-prog- ramnak, ételízesítők, levespo­rok alapanyagának tartozéka. A kétarcú ceglédi gyáregy­ség másik arca savanyú — vagyis megkezdték a paprika eltevését, tartósítását. Mivel a nyár főszezon, ha kell, a gyá­riak szombaton és vasárnap önkéntesen plusz műszakot vállalhatnak, ugyanazoknak a juttatásoknak az ellenében, mint amilyenben a nagykőrösi, központi gyárban dolgozók ré­szesülnek. Albertirsán Művészi kárpitok Albertirsán, a Móra Ferenc Művelődési Házban augusztus 19-én, pénteken 16 órakor nyílik Lipthayné Pozsonyi Ágnes gobelintervező szőnyeg- kiállítása. Beiratkozás 30-án Levelező tagozat a gimnáziumban A ceglédi Kossuth Gimná­zium az 1983/84-es tanévben is indít levelező tagozatot. Akik a továbbtanulásnak ezt a formáját választják, az is­kolában — munkanapokon — kaphatnak jelentkezési lapot. A beiratkozás időpontja au­gusztus 30.. kedd délután 14— 16 óra között. Az első alka­lommal jelentkezők a jelent­kezési lapot és a legmagasabb iskolai végzettségről szóló bi­zonyítványt vigyék magukkal.' Az előző tanévben is levelező tagozatra járt személyek a gimnáziumi bizonyítványt mu­tassák be. Száz éve kezdődött 1 Korcsolyázás, kuglizás járta gondolata is. Kalocsay Ferenc íőkertész tervei szerint 1891- re el is készült az árnyas park, mely 1907-től 1958-ig Gubody Ferenc polgármester nevét vi­selte, ma Lenin park. A múlt század utolsó évei­ben itt sétált vasár- és ünnep­napokon a város apraja-nagy- ja. De hiányzott egy jó kis vendéglő, ahol séta közben meglehetett volna pihenni egy pohár hideg sör mellett, vagy feliéi alá húzódni hirtelen jött zápor esetén. így született meg 1896-ra, az ezredéves évfor­duló egyik ajándékaként a ceglédiek új büszkesége, a Vi­gadó. A svájci stílusú épület jól illeszkedett környezetéhez és a társasélet központjává vált. Kezdettől fogva tartottak itt sportrendezvényeket is, de a teremsportok igazi otthonává a két világháború közti idő­ben vált, amikor ez az épület volt a MOVE Társadalmi és Sport Egyesület székháza. A sportéletünket forradal­masító labdarúgás 1901-ben je­lent meg Cegléden. A kaszi­nó ifjúsága hozatott le két fő­városi csapatot, hogy bemutas­sák az új angol csapatjátékot, melyben — ki hallott már ilyet — lábbal kell a labdát továbbítani. A bemutató mér­kőzés természetesen a vásárté­ren zajlott le. Amikor aztán 1912-ben, sok vajúdás után megalakult végre az első ceg­lédi labdarúgócsapat a Czeg- lédi Sport Egyesület kereté­ben, megindult az áldatlan küzdelem a vásártér használa­táért. A város ugyanis kiadta ezt a területet birkalegelőnek, első futballistáinknak minden mérkőzés előtt először meg kellett tisztítaniok a gyepet a trágyától és felállítaniok min­den alkalommal a kapufákat. ELSŐ SPORTOLÓINK lel­kesedése azonban pótolta a megfelelő körülményeket s a századforduló éveiben a cég- . lédi sportmozgalom sikeresen kijárta az „elemi iskolát”. KUrti Béla ISSN 0113—250» (Ceglédi Hírli. és fogyott a jó homoki bor. Ebből a kocsmai kuglizásból fejlődött ki az 1930-as évek­ben a mai tekesport. 1895-ben fúrták Cegléden az első artézi kutat a Széchenyi úton, a mai strandfürdő sar­kán. Paulovits Károly vetette föl a gondolatot, hogy használ­ja föl a város a kút elfolyó vizét uszoda céljára. El is ké­szült még abban az évben Bezzegh Pál mérnök irányítá­sával két 8x16 méteres me­dence, melyeket deszkakerítés választott el egymástól. Az egyikben a férfiak, a másik­ban a nők fürödtek. Ezzel az első uszodánkkal messze meg­előztük a szomszédos városo­kat, de később, amikor már korszerű versenyuszodák épül­tek» minden szomszédunk el­hagyott, még a jóval kisebb Nagykőrös is. Ugyancsak 1895-ben épült első teniszpályánk az egykori polgári iskola udvarán. Ezt a pályát is a rendkívül sokol­dalú Paulovits Károly hozta létre és ő tanította az első je­lentkezőket a hirtelen divatos­sá váló angol labdajátékra. Az első nyilvános teniszpályát a Czeglédi Sport Egyesület épí­tette 1902-ben a Gubody park­ban a strandfürdő a és a Viga­dó közti területen. Ezen a pá­lyán már mindenki játszha­tott belépődíj ellenében. A pá­lya 1920-ig működött, akkor kertmozi létesült a helyén. A MÜLT SZAZADBAN a Széchenyi út és a vasúti indó- ház közötti hatalmas terület még nem volt beépítve. Mind­össze a Vigadó helyén állt az uradalmi magtár. 1885-ben összeült a városi tanács, hogy megtárgyalja Cegléd moderni­zálásának tervét. Ekkor hatá­rozták el többek között a mai Szabadság térnek és a Kossuth térnek a kialakítását, és ekkor született meg a ceglédiek sé­táló helyének, a Népkertnek között kezdetben a teremspor­tok voltak. Hiába harcolt szó­ban és írásban sportmozgal­munk első korszakának legje­lentősebb alakja, Paulovits Károly tanár, hogy a város építsen egy tornatermet, ahol nappal a diákok, este pedig_ a felnőttek foglalkozhatnának testedzéssel, erre a célra so­káig nem jutott semmi pénz. így aztán vajmi keveset ért az 1869-ben megindult iskolai testnevelés, hiszen fedett csar­nok híján novembertől már­ciusig szüneteltek a tornaórák. Még 1895-ben is így kesereg ez a ceglédi közönybe beletö­rődni nem akaró kiváló peda­gógus: „Majdnem hihetetlen, hogy egy 30 000 lakossal bíró városban nincs eddigelé egy kis helyecske sem, mely ezen az ember életére szükséges szórakozás, a testi erő fejlesz­tésére volna szánva. Páratla­nul állunk Magyarországon eb­ben a tekintetben.” Amíg nem épült tornaterem, addig a sportrendezvényekre az egykori Vadember fogadó nagytermében, később a Bat­thyány utoai színházban, a Vigadóban és a Központi Szál­lóban jutott hely. A TEREMSPORTOK számá­ra akkor nyílott először meg­felelő lehetőség, amikor 1903- ban elkészült a Kossuth Gim­názium mai épülete és vele a város első tornaterme. Idejár­tak az 1902-ben alakult Czeg­lédi Sport Egyesület tornászai, atlétái, vívói is, és tudunk már a gimnáziumban rendezett ki- hívásos birkózóversenyekről is. A régi ceglédi polgárok egyik legkedveltebb szórako­zása a kuglizás volt. Csaknem valamennyi egyletünk rendel­kezett domború agyagpályával, ahonnan vasárnaponként messzire hallatszott az eldön­tött bábuk csörömpölése. Men­tek a fogadások, ki üt többet, VÁROSUNK ma két kitűnő sportpályával, hét tornaterem­mel és bét sportcsarnokkal rendelkezik, amelyek közül a most avatásra kerülő már minden igényt kielégít. Nem így volt ez hajdanán, amikor a ceglédi sport még gyerekci­pőben járt. Bár sportmozgal­munk már az 1870—80-as években megtette a kezdő lé­péseket, évtizedekig kellett várni az első tornacsarnokra és fél évszázadot az elsq sza­bályos sportpályára. Hol edzettek és versenyeztek akkor nagyapáink, amikor még nem volt ebben a városban egyetlen sportlétesítmény sem? Az 1884-ben alakult Korcsolyá­zó Egylet az egykori Malomtó jegén természetes sportpályá­hoz jutott a legtöbb télen. Szólt a zene, s a nagy malom előtt vidám élet, alakult ki, elődeink számára a korcsolyá­zás nem versenysport, hanem társas szórakozás volt. A nyári szabadtéri sportok hívei a Széchenyi téren és a vásártéren gyakoroltak. Edzé­seiket azonban többnyire • a Kámáni erdő nagy tisztásán rendezték. Ezeket a sportve­télkedőket rendszerint egész napos erdei ünnepségekkel kapcsolták össze. Amikor 1892- ben elrendelte a kultuszmi­nisztérium az évente kötelező iskolai tornavizsgákat, ide vo­nultak ki diákjaink is, mert gyakorlataik bemutatására, erejük és ügyességük összemé­résére a lombos fákkal övezett gyepes tisztások nyújtották a legegészségesebb és legszebb környezetet. A polgári iskola 1892. évi évkönyvének tanúsá­ga szerint, az első ceglédi nyilvános tornavizsgára más­fél ezer ember vonult ki a könnyen megközelíthető kis erdőbe, mely a századfordulón a ceglédiek „olimpiai szent li­getévé” lépett elő. Legmostohább körülmények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents