Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-14 / 192. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐ! JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 14.. VASÁRNAP Ekladi Spuri Muszergyár Akarják a többet, a jobbat r 9* Ganz Árammérőgyár Híre ment példás munkájuknak A ganzos fiatalok jó KISZ- munkáját dicséri, hogy az idén két alapszervezet is megkapja a KISZ KB dicsérő oklevelét. Az Árammérőgyár Mező Imre KISZ-bizottsága a Rózsa Ferenc és a Kállai Éva alapszervezet tevékenységét ítélte kitüntetésre méltónak. A két kollektíva titkárával Kiss Ferenccel és Sára Mihállyal beszélgettem munkájuk elismeréséről. Havonként tartják — Milyen területen dolgozik az alapszervezet tagsága és mennyi a fiatalok átlagéletkora? havonként tartott, jól előkészített összejövetelek eierik céljukat. — Van-e olyan terület, ahol •javítani kell munkájukon? — Természetesen van Szükséges bizonyos fiatalítás. Az elmúlt évi vezetőségválasztás alkalmával már több fiatal került irányító posztra. Szeretnénk ezt a folyamatot a tagság körében is gyorsabbá tenni. — Az ipari tanulókat jobban szeretnénk megnyerni a mozgalmi munkának. Sajnos sokszor, főleg az állami ünnepek alkalmával nálunk nem . tudnak feladatot kapni, mert az iskola tart rájuk igényt. tem át a titkári teendők ellátását ebben a mozgalmi évben. Volt KISZ-titkárunk sokat segít még ma is munkámban és kitüntetésünkben is nagy érdeme van. Tanuló éveit — 1977-től vagyok folyamatosan tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Titkári teendőket én is januártól látom el. Már ipari tanuló éveimet is az Árammérőgyárban töltöttem. így húsz éve tartozom a ganzos kollektívába. Szödi Sándor Mindig sejtettem, hogy nem lehet könnyű dolga egy többezer dolgozót foglalkoztató üzem közművelődési előadójának. Közismert, hogy a segéd-, illetve betanított munkások a jelenlegi, nem eléggé differenciált bérrendszerünk mellett nincsenek kellően értékelve a tanulásban és továbbtanulásban. A jól kereső — esetleg érettségivel is rendelkező — szak- munkásréteg pedig nem törekszik az egyetem felé, mert úgy véli: több éves kimerítő tanulás után helyzete az üzemben és a társadalomban alapvetően nem változik. A rátermettebbje külön munkákat vállal, szerel, építkezik, energiát alapvető gondjai megoldására fordítja. Az új vezető és értelmiségi réteg az elmúlt évek alatt az egyik oktatási intézményből szinte folyamatosan lépett át a másik intézménybe, politikai oktatásra járt, nyelveket tanult. A gyors fejlődésnek ára volt: sokan a hétvégeket is tanulással töltötték, .kevesebb idő maradt a szórakozásra, pihenésre, a család tagjai sokszor napokon keresztül nem találkoztak. Nem kellett lasszó Segéd- és szakmunkásoknál, alkalmazottaknál és értelmiségieknél előtérbe kerültek az egzisztenciális gondok: a kényelmes lakás, a gyerekek jövőjének megalapozása. S egyidejűleg új szükségletek jelentkeztek: igény a gépkocsira, a hétvégi üdülő telekre, faházra, esetleg balatoni nyaralóra, külföldi utakra. Amikor pédig a gazdasági életben gondok jelentkeztek, az említettek még nagyobb erőfeszítéseket tettek és tesznek a már elért szint megtartására, presztízsük megvédésére. Mindezeket a gondolataimat elmondtam Raffai Sándorné- nak, az ikladi Ipari Műszergyár közművelődési előadójának. Meghallgatta véleményemet, s aztán a járás legnagyobb üzemében dolgozó gyakorló népművelő tapasztalatai alapján szólt. — Persze, hogy nem könnyű az üzletekben tevékenykedő közművelődési dolgozók helyzete — ismerte el Raffainé. — Nekünk Ikladón az könnyíti a munkánkat, hogy a gyér tizenegy tagú művelődési bizottsága — amely 1978-ban alakult, s többek között tagja Kaufmann György, a szak- szervezeti bizottság titkára, Bors András munkaügyi fő; osztályvezető, de tagja a szerszámüzem szocialista brigádjában dolgozó munkás és a vállalat könyvtárosa is — már a megalakulásának pillanatában felismerte, hogy csak a termelői szervezetből fejleszthetők ki azok az időtálló, szerves közösségek, amelyek egyaránt keretei lehetnek a közös munkának, művelődésnek és a szabad idő hasznos eltöltésének. — A vállalat ezerötszáz dolgozóját tömöríti az a százharminc szocialista brigád, amelynek tagjai, ha sokszor gyengén. esetlenül fogalmaznak is. de akarják a többet, a jobbat termelési eredményekben és önmaguk művelésében egyaránt. Minden, ami vállalatunk közművelődési életében történik, az összefügg , a brigádok tevékenységével. Mert mit tehetne az üzemi népművelő, ha egymaga vállalná fel több ezer ember művelődésének ügyét? Kellenek a társak, a segítők, üz önként vállalkozók. az önmaguknak és munkatársaiknak egyaránt többet- akarók, — Tudom — mondja vitára is készen Raffai Sándorné. hogy a gazdasági vezetőket kő- ' tik az ágazat érdekei, a határidők, a bér- és pénzügyi szabályok körülhatárolta lehetőségek. A vezetői magatartás mégis meghatározó a dolgozók művelődésében, s nem vitatható a jelenlétükben rejlő mozgósító erő. A költészet napját a szerszámgyáregységben szerveztük. — Ritkán jönnek össze eny- nyien egy kulturális eseményre, az igaz gondolatot szép szóval hirdető versek meghallgatására különösen akkor, ha a versek tolmácsolói csak amatőr versmondók, az üzem dolgozói. Hanesz Jenő gyáregységvezető vállalta, hogy méltatja a vers ünnepének jelentőségét. Ott volt a gyáregység szinte valamennyi dolgozója. Mozgósító erő — Ez adta tulajdonképpen az ötletet, hogy rendezzünk közművelődési hónapot, s az első ilyennek a gazdái legyenek a szerszámgyáregységben dolgozó szocialista brigádok. Egymást követték az események, de egyetlen rendezvényre sem kellett lasszóval fogni az embereket. Jöttek a brigádtagok, hozták magukkal más gyáregységben dolgozó barátaikat is. A kezdeti siker nyomán a közeljövőben ismét tervezzük hasonló sorozat szervezését, de természetesen más kollektíva védnökségével A kultúra értékei A szocialista brigádok — magyarázza meggyőző lelkesedéssel Raífaijaé — akkor válhatnak a közművelődés közvetítő közegévé, ha tevékenységük a mindennapokban segíti elő a szocialista kultúra értékeinek jelenlétét és felszívódását. Ezt segíti a könyvbarátok klubja, ezt segítik az országjáró kirándulások, a megrendezett képzőművészeti kiállításak, a politikai vitafórumok, a vetélkedők, a Motor újságban közölt rejtvények, a szakmai és politikai továbbképzések. Telefon csöng. Raffainé felsóhajt és búcsúzásra nyújtja a kezét. Nem mondja, de a régen megfogalmazott gondolatomat látom az arcán: nem könnyű üzemi népművelőnek lenni. Fercsik Mihály Dány, Magvető Tsz Öntöznek, ha költséges is Még nagyobb országos esőre, nagyon sok csapadékra lenne szüksége a mezőgazdaságnak. Ahol csak mód van rá, próbálják öntözéssel pótolni a növények életető elemét. — Mi a helyzet a dányi Magvető Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben? — kérdeztem Kovacsics Antalt, a növény- termesztési főágaza'tvezetőt. — Az öntözhető terület nagysága 150 hektár. Három MV—200-as szivattyú és 300 méter AC—300-as föld alatti vezeték áll rendelkezésünkre, három vízikivételi hellyel. A 150 hektárnyi területen napraforgót, búzát, kukoricát és lucernát termesztünk. A dányi tóból öntözünk, amely 16,4 hektáron fekszik és 380 ezer köbméter víz tárolására alkalmas. A naoraforgóból szuper korai érésűt vetettünk, előre gondolva arra, hogy ezt nem kell majd öntöznünk és ily módon is csökkenteni tudjuk önköltségünket. Jelenleg Öntözzük a mintegy 50 hektárnyi területen fekvő kukoricát. mégpedig az úgynevezett KITEX-tömlős módszerrel. Ez azt jelenti, hogy csővezetéken áramoltatjuk a vizet, de ozabadkifolvós. csörgedeztető- árasztásos módón hittatjuk a növénvhez a szükséges víz- mennyiséget. Más módszerrel — Milyen fajta kukoricát vetettek és mennyire hasznos az öntö2és? — A Pionír 3908 és 3901 ku- koricafajtákat vetettünk. Az öntözetlen területen az előbbiből 5,6 az utóbbiból 4 tonnás átlagra számítunk hektáronként. Ezzel szemben az öntözött táblán valószínű elérjük a 9 tonnás átlagot. — Hány ember kell a KITEX-tömlős módszer megvalósításához? — Ketten dolgoznak' egymást váltva. Szünetet csak az elektromos csúcsfogyasztás időszakában tartunk 18—22 óráig. — Tervézik-e növelni az öntözhető terület nagyságát? — Igen, mi ezt nagyon szeretnénk. Meg kell azonban mondani, hogy a víztározó ka pajtása véges. A tavon a Rá kosmenti Horgász Egyesület tagsága horgászik és az ő érdekükben sem szabad teljesen kihasználnunk a vizet. Szeretnénk még, ha a közgazdasági tényezők kedvezőbben alakulnának a számunkra. A vízkivételezést díjak ugyanis elég magasak, és az öntöző berendezések vásárlása is nagy tehertétel. Az öntözés szükségességéi közben a szobába érkező Gádor János is számadatokkal bizonyítja. A kukoricaágazat vezetője fejből mondja a lesújtó adatokat. — Májusban harminc milliméter. júniusban hatvannégy, júliusban hat milliméter csapadék hullott. Júliusban 100 milliméter csapadékra lett volna szükség a növényeknek. Ismét Kovacsics Antaltól kérdezem. Jelenleg mit dolgoznak és mire készülődnek? Szüret előtt — A héten befejeződik a szalma betakarítása. A repce, az őszi árpa és az őszi búza talajeiőkészítése kezdődik. Amennyiben kapnánk egy kiadós esőt, a repce vetését el is kezdhetnénk. / — Mikor lesz a szüret? — Augusztus húszadika után elkezdjük a csemege falták szedését. A Pannónia kincse és a szőlőskertek királynéja már várja a szüreteiő- ket. Szőlőterületünk 160 hektár, melyből a korai érésűek 35—40 hektárt foglalnak el. Hektáronként hatvanmázsás termelés ígérkezik, ami jó közepes átlagnak felel meg. Sz. S. — A Rózsa Ferenc alapszervezet a technológiai főosztályon dolgozik — mondja Kiss Ferenc. — Fiataljaink szervezettsége igen magas, 90-95 százalékos. Ez jóval a gyári átlag felett van. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy hozzánk többnyire középfokú végzettségű emberek jönnek dolgozni, akik eleve KISZ-tagok. Ilyen körülmények között a mozgalmi munkába állítás nem okoz különösebb nehézséget. Átlagos életkorunk viszonylag magas: harminc év! — A szerszámüzemben dolgozó Kállai Éva alapszervezet átlagéletkora 22 év. Azért ennyire kedvező, mert nálunk, ellentétben a többi alapszervezettel ipari tanulók is dolgoznak — folytatja Sára Mihály. — Véleményük szerint mi a fő erényük, mivel szolgáltak rá az elismerésre? — Három dolgot említenék. Példás az alapszervezet egysége. Szervezettségünk is irigylésre méltó. Politikai képzettségünk átlagot felüli. — Nálunk mindenkit munkára lehet fogni. Nemcsak a vezetőség dolgozik. A feladatokat így sokkal könnyebb elvégeznünk.- Havonta egy taggyűlést tartanak. Nem kevés ez? — Ha a taggyűlés tartalmas, akkor elegendő, és mi igyekszünk jó összejöveteleket rendezni. Amennyiben szükséges, kétszer is találkozunk es megbeszéljük a tennivalókat. — A taggyűléseken kívüli alkalmakat is felhasználjuk feladataink megtárgyalására. A A nap programja Augusztus 14-én. Gödöllő, művelődési központ: Kirándulás: Zirc—Pannonhalma*—Győr, 7 órákor. Stúdiómozi. Fellini: Cabiria éjszakái. Olasz film, készült 1956-ban, 20 órakor. Fábián Annamária Tanulmányok Ádámról és Éváról című aktfotókiállítása. Augusztus 15-én. Gödöllő, művelődési központ: Nyári napközis foglalkozás a Blaha fürdőn, 10 órakor. Fábián Annamária Tanulmányok Ádámról és Éváról című aktfotókiállítása. ■■■ Mou Vasárnap: A sárkány éve. Színes, szinkronizált szovjet történelmi film. Csak 4 órakor. Régi nyár. 6 és 8 órakor. Hétfő: Nevem: Senki. Színes, szinkronizált, olasz westernfilm, 4, 6 és 8 órakor. Utazó erdőkerteslek Az erdókertesi Ady Endre Művelődési Ház szeptember 10-én egynapos autóbusztúrát szervez az Aiacsony-Tátrába. A kirándulásra augusztus 22- ig lehet jelentkezni. A kirándulók felkeresik Zólyom várát, majd Besztercebányával ismerkednek. Liptó vidékén megnézik Paludza evangélikus fatemplomát. A Demjénfalvi- völgy két nevezetességét, a jégbarlangot is megtekintik Akinek kedve lesz, az innen induló lanovkán tizenöt koronáért felvitetheti magát a Chopok-csúcsra, gyönyörködhet a csodálatosan szép panorámában. Hazafelé megállnak és sétálnak Liptószentmiklóson, majd Breznovón keresztül indulnak vissza Erdőkertesre. A gazdag és sok látnivalót ígérő program útiköltsége mindössze 280 forint, és természetesen szükség van útlevélre is. Aki útlevéllel nem rendelkezik, de kirándulni szeretne annak részére az új útlevelet beszerzi a lejártat pedig érvényesíti a művelődési ház. — Milyen jelentősebb megmozdulás vár a közeljövőben alapszervezetükre? Közös kirándulás — Várhatóan a harmadik negyedév is feszített munkát követel tőlünk. Gazdasági munkánkkal szeretnénk segíteni a gyári tervek végrehajtását. Termelést segítő munkánknak jó híre van és remélem ez az idén seim lesz másként. — Mi is a gazdasági munkára helyezzük a fő hangsúlyt, de már régóta tervezünk egy közös kirándulást is. Jó alkalom lesz ez kitüntetésünk ünneplésére is. — A két titkár mikor kapcsolódott be a mozgalmi munkába és mióta árammérőgyári dolgozó? — 1972-ben lettem KISZ-tag. 1979-től dolgozom az Árammérőgyárban. Beke Istvántól vetÚj edző a GSC-nél Számítanak a Nagy Dániel július elsején írta alá szerződését a GSC csapatához. A 46 éves, tapasztalt sportember a Ganz Árammérőgyárban dolgozik és örömmel válaszolt kérdéseinkre. — Kérem, beszéljen eddigi, sportbeli pályafutásáról, — 1955-től 1971-ig fociztam a GSC akkor még megyei első osztályú, illetve NB III-as csapatában. Játszottam jobbhátvédet, de ha kellett, középcsatárt is. Aktív játékos-pályafutásom után edzői képesítést szereztem. Három évig voltam ezután a valkói csapat edzője, de ha kellett, beszálltam a játékosok közé focizni. A Gödöllői Gépgyár együttesénél két évig vezettem az edzéseket. majd 1975—76-ban a dányi csapatot dirigáltam. Egy évig edzősködtem Kartalon, majd ismét Valkón dolgoztam két évet, 1983 közepéig. — Mit sorol most legfontosabb teendői közé? — Rendkívül rossz hangulat uralkodott a csapat háza táján. Egységet és jó hangulatot kell teremteni. A csapatnak nincs önbizalma. Az éveken át tartó visszaesés rányomta a bélyegét a játékosok kedélyállapotára. Állandó és jó játékosok kérték más egyesületbe való átigazolásukat, és a szakosztály vezetésének jóváhagyását. A szakosztáiyve- zetőséggel együtt célunk a fiatalokra való építés. Az ifjúsági és a serdülőcsapat jó kezekben van, ami azért nagyon fontos, mert az eddigieknél jobban számítanak rájuk. A csapat kialakításánál hosszabb távra gondolkodunk. A város tehetségeiből kell kialakítani azt a közösséget, atnelyre számítunk az elkövetkezendő időszakban. Nem akarunk idegen labdarúgókat igazolni, sem kiöregedett sztárokat foglalkoztatni, szeretnénk, ha a helyi fiatalok szereznének örömet a helyi szurkolóknak. — Gondolom, a szurkolók hangulata sem jobb, mint a labdarúgóké. — A drukkerek mindig türelmetlenek. és gyorsan szeretnének látványos eredményeket látni. Reméljük, látva igyekezetünket és jó szándékunkat, megnyerjük a közönség támogatását. Sokat tehetnek egy ütőképes csapat kialakításért a lelkes és sportszerű szurkolók. És még egy fqntos dolog. A város üzemeinek és intézményeinek támoHat község Gazdag a háztáji Hat községre terjed ki a galgamácsai Galgapartl ősz- szefogás Termelőszövetkezet működése, amelyekben a háztáji és a kisegítő gazdaságok fejlesztését is szorgalmazzák. Nem véletlen a törődés, hiszen ebbőla szektorból egy év alatt csaknem ezernyolcszáz hízott sertés, több mint százezer liter tej került a feldolgozókba. Ezeken felül öt és fél millió forint értékű zöldséget, gyümölcsöt, apróállatot és más terméket produkáltak a galgamácsai, az ikladi, a váckisújfalui, a vácegresi, az aszódi és a domonyi háztáji művelők.helybeliekre gatására az eddigieknél is jobban szükségünk lesz. Nemcsak anyagi, erkölcsi támogatásra is gondolok. — Eddigi tapasztalatai? — A játékosok bíznak az új szakvezetésben. Ügy látom, össze lehet hozni egy fiatalokra épített csapatot, amely magját képezheti a további fejlődésnek. — Milyen a viszonya a város másik labdarúgócsapatával, a GEAC-cal? — Törekszünk a minél jobb kapcsolat kialakítására.. A GEAC jobb körülmények között készülhet mérkőzéseire, jobbak a tárgyi feltételei. Segítségükre főleg a téli hónapokban számítunk. — Milyen az új pálya? — Nem a legjobb. Ahhoz, hogy igazán jó játéktér alakuljon ki,* teljes talajcserét kellett volna végrehajtani, ami azonban rengeteg pénz. Úgy gondolom, hogy az őszi rajtnál már az új gyepen focizhatunk. — Milyen a kapcsolata a vezetőséggel? — A szakosztály vezetését jól ismerem, Ügy érzesn, rajtuk nem múlik majd sikeres szereplésünk. Olyan emberek, akik mindent elkövetnek majd Gödöllő labdarúgásáért. A GSC vezetése is megérti nehéz helyzetünket. Erkölcsi támogatásuk mellé éppen a napokban kaptunk húsz focit és nyolcvan pár futballcipőt. — Ügy tudom, fia is követi önt a GSC-hez! — Igen. Már megtörtént az átigazolása. Ősztől a GSC kapuvédője lesz. — Befejezésül arra lennék kíváncsi, amelyet már bizonyára sokan megkérdeztek. Miért vállalta el egy járási bajnokságba visszaesett csapat irányítását? — Leginkább talán azért, mert bíztak bennem. Tizenhárom évig fociztam a GSC csapatában. Szeretnék tenni valamit azért, hogy a város labdarúgása ismét a hagyományokhoz méltóan folytatódjék. Olyan csapatot szeretnék látni a pályán, amelyet a város sportot szerető közönsége joggal elvár. Tisztában vagyok azzal, hogy amit vállaltam, nem kevés, de én valahogy mindig a nehéz feladatokat szeretem. Sződi Sándor ISSN «33—1897 (Gödöllöl Bírta j > V
