Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐ! JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 14.. VASÁRNAP Ekladi Spuri Muszergyár Akarják a többet, a jobbat r 9* Ganz Árammérőgyár Híre ment példás munkájuknak A ganzos fiatalok jó KISZ- munkáját dicséri, hogy az idén két alapszervezet is megkapja a KISZ KB dicsérő oklevelét. Az Árammérőgyár Mező Imre KISZ-bizottsága a Rózsa Fe­renc és a Kállai Éva alapszer­vezet tevékenységét ítélte ki­tüntetésre méltónak. A két kollektíva titkárával Kiss Fe­renccel és Sára Mihállyal be­szélgettem munkájuk elisme­réséről. Havonként tartják — Milyen területen dolgozik az alapszervezet tagsága és mennyi a fiatalok átlagéletko­ra? havonként tartott, jól előkészí­tett összejövetelek eierik cél­jukat. — Van-e olyan terület, ahol •javítani kell munkájukon? — Természetesen van Szük­séges bizonyos fiatalítás. Az elmúlt évi vezetőségválasztás alkalmával már több fiatal ke­rült irányító posztra. Szeret­nénk ezt a folyamatot a tag­ság körében is gyorsabbá ten­ni. — Az ipari tanulókat jobban szeretnénk megnyerni a moz­galmi munkának. Sajnos sok­szor, főleg az állami ünnepek alkalmával nálunk nem . tud­nak feladatot kapni, mert az iskola tart rájuk igényt. tem át a titkári teendők ellá­tását ebben a mozgalmi évben. Volt KISZ-titkárunk sokat se­gít még ma is munkámban és kitüntetésünkben is nagy ér­deme van. Tanuló éveit — 1977-től vagyok folyama­tosan tagja a Kommunista If­júsági Szövetségnek. Titkári teendőket én is januártól lá­tom el. Már ipari tanuló évei­met is az Árammérőgyárban töltöttem. így húsz éve tarto­zom a ganzos kollektívába. Szödi Sándor Mindig sejtettem, hogy nem lehet könnyű dolga egy több­ezer dolgozót foglalkoztató üzem közművelődési előadójá­nak. Közismert, hogy a segéd-, illetve betanított munkások a jelenlegi, nem eléggé diffe­renciált bérrendszerünk mel­lett nincsenek kellően érté­kelve a tanulásban és tovább­tanulásban. A jól kereső — esetleg érett­ségivel is rendelkező — szak- munkásréteg pedig nem törek­szik az egyetem felé, mert úgy véli: több éves kimerítő tanu­lás után helyzete az üzemben és a társadalomban alapve­tően nem változik. A ráter­mettebbje külön munkákat vállal, szerel, építkezik, ener­giát alapvető gondjai megol­dására fordítja. Az új vezető és értelmiségi réteg az elmúlt évek alatt az egyik oktatási intézményből szinte folyamatosan lépett át a másik intézménybe, politi­kai oktatásra járt, nyelveket tanult. A gyors fejlődésnek ára volt: sokan a hétvégeket is tanulással töltötték, .kevesebb idő maradt a szórakozásra, pihenésre, a család tagjai sok­szor napokon keresztül nem találkoztak. Nem kellett lasszó Segéd- és szakmunkásoknál, alkalmazottaknál és értelmi­ségieknél előtérbe kerültek az egzisztenciális gondok: a ké­nyelmes lakás, a gyerekek jö­vőjének megalapozása. S egy­idejűleg új szükségletek je­lentkeztek: igény a gépkocsi­ra, a hétvégi üdülő telekre, faházra, esetleg balatoni nya­ralóra, külföldi utakra. Ami­kor pédig a gazdasági életben gondok jelentkeztek, az emlí­tettek még nagyobb erőfeszí­téseket tettek és tesznek a már elért szint megtartására, presztízsük megvédésére. Mindezeket a gondolataimat elmondtam Raffai Sándorné- nak, az ikladi Ipari Műszer­gyár közművelődési előadójá­nak. Meghallgatta véleménye­met, s aztán a járás legna­gyobb üzemében dolgozó gya­korló népművelő tapasztalatai alapján szólt. — Persze, hogy nem könnyű az üzletekben tevékenykedő közművelődési dolgozók hely­zete — ismerte el Raffainé. — Nekünk Ikladón az könnyíti a munkánkat, hogy a gyér ti­zenegy tagú művelődési bi­zottsága — amely 1978-ban alakult, s többek között tagja Kaufmann György, a szak- szervezeti bizottság titkára, Bors András munkaügyi fő; osztályvezető, de tagja a szer­számüzem szocialista brigád­jában dolgozó munkás és a vállalat könyvtárosa is — már a megalakulásának pillanatá­ban felismerte, hogy csak a termelői szervezetből fejleszt­hetők ki azok az időtálló, szer­ves közösségek, amelyek egy­aránt keretei lehetnek a közös munkának, művelődésnek és a szabad idő hasznos eltöltésé­nek. — A vállalat ezerötszáz dol­gozóját tömöríti az a százhar­minc szocialista brigád, amely­nek tagjai, ha sokszor gyen­gén. esetlenül fogalmaznak is. de akarják a többet, a jobbat termelési eredményekben és önmaguk művelésében egy­aránt. Minden, ami vállala­tunk közművelődési életében történik, az összefügg , a bri­gádok tevékenységével. Mert mit tehetne az üzemi népmű­velő, ha egymaga vállalná fel több ezer ember művelődésé­nek ügyét? Kellenek a társak, a segítők, üz önként vállalko­zók. az önmaguknak és mun­katársaiknak egyaránt többet- akarók, — Tudom — mondja vitára is készen Raffai Sándorné. hogy a gazdasági vezetőket kő- ' tik az ágazat érdekei, a határ­idők, a bér- és pénzügyi sza­bályok körülhatárolta lehető­ségek. A vezetői magatartás mégis meghatározó a dolgozók művelődésében, s nem vitat­ható a jelenlétükben rejlő mozgósító erő. A költészet napját a szerszámgyáregység­ben szerveztük. — Ritkán jönnek össze eny- nyien egy kulturális esemény­re, az igaz gondolatot szép szóval hirdető versek meghall­gatására különösen akkor, ha a versek tolmácsolói csak amatőr versmondók, az üzem dolgozói. Hanesz Jenő gyár­egységvezető vállalta, hogy méltatja a vers ünnepének je­lentőségét. Ott volt a gyáregy­ség szinte valamennyi dolgo­zója. Mozgósító erő — Ez adta tulajdonképpen az ötletet, hogy rendezzünk közművelődési hónapot, s az első ilyennek a gazdái legye­nek a szerszámgyáregységben dolgozó szocialista brigádok. Egymást követték az esemé­nyek, de egyetlen rendezvény­re sem kellett lasszóval fogni az embereket. Jöttek a brigád­tagok, hozták magukkal más gyáregységben dolgozó bará­taikat is. A kezdeti siker nyo­mán a közeljövőben ismét tervezzük hasonló sorozat szervezését, de természetesen más kollektíva védnökségével A kultúra értékei A szocialista brigádok — magyarázza meggyőző lelkese­déssel Raífaijaé — akkor vál­hatnak a közművelődés köz­vetítő közegévé, ha tevékeny­ségük a mindennapokban se­gíti elő a szocialista kultúra értékeinek jelenlétét és felszí­vódását. Ezt segíti a könyvba­rátok klubja, ezt segítik az országjáró kirándulások, a megrendezett képzőművészeti kiállításak, a politikai vi­tafórumok, a vetélkedők, a Motor újságban közölt rejt­vények, a szakmai és politikai továbbképzések. Telefon csöng. Raffainé fel­sóhajt és búcsúzásra nyújtja a kezét. Nem mondja, de a ré­gen megfogalmazott gondola­tomat látom az arcán: nem könnyű üzemi népművelőnek lenni. Fercsik Mihály Dány, Magvető Tsz Öntöznek, ha költséges is Még nagyobb országos eső­re, nagyon sok csapadékra lenne szüksége a mezőgazda­ságnak. Ahol csak mód van rá, próbálják öntözéssel pótol­ni a növények életető elemét. — Mi a helyzet a dányi Mag­vető Mezőgazdasági Termelő­szövetkezetben? — kérdeztem Kovacsics Antalt, a növény- termesztési főágaza'tvezetőt. — Az öntözhető terület nagysága 150 hektár. Három MV—200-as szivattyú és 300 méter AC—300-as föld alatti vezeték áll rendelkezésünkre, három vízikivételi hellyel. A 150 hektárnyi területen nap­raforgót, búzát, kukoricát és lucernát termesztünk. A dányi tóból öntözünk, amely 16,4 hektáron fekszik és 380 ezer köbméter víz tárolására al­kalmas. A naoraforgóból szu­per korai érésűt vetettünk, előre gondolva arra, hogy ezt nem kell majd öntöznünk és ily módon is csökkenteni tud­juk önköltségünket. Jelenleg Öntözzük a mintegy 50 hek­tárnyi területen fekvő kuko­ricát. mégpedig az úgynevezett KITEX-tömlős módszerrel. Ez azt jelenti, hogy csővezeté­ken áramoltatjuk a vizet, de ozabadkifolvós. csörgedeztető- árasztásos módón hittatjuk a növénvhez a szükséges víz- mennyiséget. Más módszerrel — Milyen fajta kukoricát vetettek és mennyire hasznos az öntö2és? — A Pionír 3908 és 3901 ku- koricafajtákat vetettünk. Az öntözetlen területen az előb­biből 5,6 az utóbbiból 4 ton­nás átlagra számítunk hektá­ronként. Ezzel szemben az ön­tözött táblán valószínű elér­jük a 9 tonnás átlagot. — Hány ember kell a KITEX-tömlős módszer meg­valósításához? — Ketten dolgoznak' egy­mást váltva. Szünetet csak az elektromos csúcsfogyasztás időszakában tartunk 18—22 óráig. — Tervézik-e növelni az öntözhető terület nagyságát? — Igen, mi ezt nagyon sze­retnénk. Meg kell azonban mondani, hogy a víztározó ka pajtása véges. A tavon a Rá kosmenti Horgász Egyesület tagsága horgászik és az ő ér­dekükben sem szabad teljesen kihasználnunk a vizet. Szeret­nénk még, ha a közgazdasági tényezők kedvezőbben alakul­nának a számunkra. A vízki­vételezést díjak ugyanis elég magasak, és az öntöző beren­dezések vásárlása is nagy te­hertétel. Az öntözés szükségességéi közben a szobába érkező Gá­dor János is számadatokkal bizonyítja. A kukoricaágazat vezetője fejből mondja a le­sújtó adatokat. — Májusban harminc milli­méter. júniusban hatvannégy, júliusban hat milliméter csa­padék hullott. Júliusban 100 milliméter csapadékra lett vol­na szükség a növényeknek. Ismét Kovacsics Antaltól kérdezem. Jelenleg mit dol­goznak és mire készülődnek? Szüret előtt — A héten befejeződik a szalma betakarítása. A repce, az őszi árpa és az őszi búza talajeiőkészítése kezdődik. Amennyiben kapnánk egy kiadós esőt, a repce vetését el is kezdhetnénk. / — Mikor lesz a szüret? — Augusztus húszadika után elkezdjük a csemege fal­ták szedését. A Pannónia kin­cse és a szőlőskertek király­néja már várja a szüreteiő- ket. Szőlőterületünk 160 hek­tár, melyből a korai érésűek 35—40 hektárt foglalnak el. Hektáronként hatvanmázsás termelés ígérkezik, ami jó kö­zepes átlagnak felel meg. Sz. S. — A Rózsa Ferenc alapszer­vezet a technológiai főosztá­lyon dolgozik — mondja Kiss Ferenc. — Fiataljaink szerve­zettsége igen magas, 90-95 százalékos. Ez jóval a gyári át­lag felett van. Abban a sze­rencsés helyzetben vagyunk, hogy hozzánk többnyire közép­fokú végzettségű emberek jön­nek dolgozni, akik eleve KISZ-tagok. Ilyen körülmé­nyek között a mozgalmi mun­kába állítás nem okoz különö­sebb nehézséget. Átlagos élet­korunk viszonylag magas: harminc év! — A szerszámüzemben dol­gozó Kállai Éva alapszervezet átlagéletkora 22 év. Azért ennyire kedvező, mert nálunk, ellentétben a többi alapszer­vezettel ipari tanulók is dol­goznak — folytatja Sára Mi­hály. — Véleményük szerint mi a fő erényük, mivel szolgáltak rá az elismerésre? — Három dolgot említenék. Példás az alapszervezet egy­sége. Szervezettségünk is irigylésre méltó. Politikai képzettségünk átlagot felüli. — Nálunk mindenkit mun­kára lehet fogni. Nemcsak a vezetőség dolgozik. A feladato­kat így sokkal könnyebb el­végeznünk.- Havonta egy taggyűlést tartanak. Nem kevés ez? — Ha a taggyűlés tartalmas, akkor elegendő, és mi igyek­szünk jó összejöveteleket ren­dezni. Amennyiben szükséges, kétszer is találkozunk es meg­beszéljük a tennivalókat. — A taggyűléseken kívüli alkalmakat is felhasználjuk feladataink megtárgyalására. A A nap programja Augusztus 14-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Kirándulás: Zirc—Pannon­halma*—Győr, 7 órákor. Stúdiómozi. Fellini: Cabiria éjszakái. Olasz film, készült 1956-ban, 20 órakor. Fábián Annamária Tanul­mányok Ádámról és Éváról cí­mű aktfotókiállítása. Augusztus 15-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Nyári napközis foglalkozás a Blaha fürdőn, 10 órakor. Fábián Annamária Tanul­mányok Ádámról és Éváról cí­mű aktfotókiállítása. ■■■ Mou Vasárnap: A sárkány éve. Színes, szink­ronizált szovjet történelmi film. Csak 4 órakor. Régi nyár. 6 és 8 órakor. Hétfő: Nevem: Senki. Színes, szink­ronizált, olasz westernfilm, 4, 6 és 8 órakor. Utazó erdőkerteslek Az erdókertesi Ady Endre Művelődési Ház szeptember 10-én egynapos autóbusztúrát szervez az Aiacsony-Tátrába. A kirándulásra augusztus 22- ig lehet jelentkezni. A kirán­dulók felkeresik Zólyom várát, majd Besztercebányával is­merkednek. Liptó vidékén megnézik Paludza evangélikus fatemplomát. A Demjénfalvi- völgy két nevezetességét, a jégbarlangot is megtekintik Akinek kedve lesz, az innen induló lanovkán tizenöt koro­náért felvitetheti magát a Chopok-csúcsra, gyönyörköd­het a csodálatosan szép pano­rámában. Hazafelé megállnak és sétál­nak Liptószentmiklóson, majd Breznovón keresztül indulnak vissza Erdőkertesre. A gazdag és sok látnivalót ígérő prog­ram útiköltsége mindössze 280 forint, és természetesen szük­ség van útlevélre is. Aki útle­véllel nem rendelkezik, de ki­rándulni szeretne annak ré­szére az új útlevelet beszerzi a lejártat pedig érvényesíti a művelődési ház. — Milyen jelentősebb meg­mozdulás vár a közeljövőben alapszervezetükre? Közös kirándulás — Várhatóan a harmadik negyedév is feszített munkát követel tőlünk. Gazdasági munkánkkal szeretnénk segí­teni a gyári tervek végrehaj­tását. Termelést segítő mun­kánknak jó híre van és remé­lem ez az idén seim lesz más­ként. — Mi is a gazdasági mun­kára helyezzük a fő hangsúlyt, de már régóta tervezünk egy közös kirándulást is. Jó alka­lom lesz ez kitüntetésünk ün­neplésére is. — A két titkár mikor kap­csolódott be a mozgalmi mun­kába és mióta árammérőgyári dolgozó? — 1972-ben lettem KISZ-tag. 1979-től dolgozom az Árammé­rőgyárban. Beke Istvántól vet­Új edző a GSC-nél Számítanak a Nagy Dániel július elsején írta alá szerződését a GSC csapatához. A 46 éves, tapasz­talt sportember a Ganz Árammérőgyárban dolgozik és örömmel válaszolt kérdéseink­re. — Kérem, beszéljen eddigi, sportbeli pályafutásáról, — 1955-től 1971-ig fociztam a GSC akkor még megyei első osztályú, illetve NB III-as csapatában. Játszottam jobb­hátvédet, de ha kellett, közép­csatárt is. Aktív játékos-pá­lyafutásom után edzői képe­sítést szereztem. Három évig voltam ezután a valkói csapat edzője, de ha kellett, beszáll­tam a játékosok közé focizni. A Gödöllői Gépgyár együtte­sénél két évig vezettem az ed­zéseket. majd 1975—76-ban a dányi csapatot dirigáltam. Egy évig edzősködtem Karta­lon, majd ismét Valkón dol­goztam két évet, 1983 köze­péig. — Mit sorol most legfon­tosabb teendői közé? — Rendkívül rossz hangulat uralkodott a csapat háza tá­ján. Egységet és jó hangulatot kell teremteni. A csapatnak nincs önbizalma. Az éveken át tartó visszaesés rányomta a bélyegét a játékosok ke­délyállapotára. Állandó és jó játékosok kérték más egyesü­letbe való átigazolásukat, és a szakosztály vezetésének jó­váhagyását. A szakosztáiyve- zetőséggel együtt célunk a fia­talokra való építés. Az ifjúsági és a serdülőcsapat jó kezek­ben van, ami azért nagyon fontos, mert az eddigieknél jobban számítanak rájuk. A csapat kialakításánál hosszabb távra gondolkodunk. A város tehetségeiből kell kialakítani azt a közösséget, atnelyre számítunk az elkövetkezendő időszakban. Nem akarunk idegen labdarúgókat igazolni, sem kiöregedett sztárokat fog­lalkoztatni, szeretnénk, ha a helyi fiatalok szereznének örö­met a helyi szurkolóknak. — Gondolom, a szurkolók hangulata sem jobb, mint a labdarúgóké. — A drukkerek mindig tü­relmetlenek. és gyorsan sze­retnének látványos eredmé­nyeket látni. Reméljük, látva igyekezetünket és jó szándé­kunkat, megnyerjük a közön­ség támogatását. Sokat tehet­nek egy ütőképes csapat ki­alakításért a lelkes és sport­szerű szurkolók. És még egy fqntos dolog. A város üzemei­nek és intézményeinek támo­Hat község Gazdag a háztáji Hat községre terjed ki a galgamácsai Galgapartl ősz- szefogás Termelőszövetkezet működése, amelyekben a ház­táji és a kisegítő gazdaságok fejlesztését is szorgalmazzák. Nem véletlen a törődés, hi­szen ebbőla szektorból egy év alatt csaknem ezernyolcszáz hízott sertés, több mint száz­ezer liter tej került a feldol­gozókba. Ezeken felül öt és fél millió forint értékű zöld­séget, gyümölcsöt, apróállatot és más terméket produkáltak a galgamácsai, az ikladi, a váckisújfalui, a vácegresi, az aszódi és a domonyi háztá­ji művelők.­helybeliekre gatására az eddigieknél is job­ban szükségünk lesz. Nemcsak anyagi, erkölcsi támogatásra is gondolok. — Eddigi tapasztalatai? — A játékosok bíznak az új szakvezetésben. Ügy látom, össze lehet hozni egy fiatalok­ra épített csapatot, amely magját képezheti a további fejlődésnek. — Milyen a viszonya a vá­ros másik labdarúgócsapatá­val, a GEAC-cal? — Törekszünk a minél jobb kapcsolat kialakítására.. A GEAC jobb körülmények kö­zött készülhet mérkőzéseire, jobbak a tárgyi feltételei. Se­gítségükre főleg a téli hóna­pokban számítunk. — Milyen az új pálya? — Nem a legjobb. Ahhoz, hogy igazán jó játéktér ala­kuljon ki,* teljes talajcserét kellett volna végrehajtani, ami azonban rengeteg pénz. Úgy gondolom, hogy az őszi rajtnál már az új gyepen fo­cizhatunk. — Milyen a kapcsolata a ve­zetőséggel? — A szakosztály vezetését jól ismerem, Ügy érzesn, raj­tuk nem múlik majd sikeres szereplésünk. Olyan emberek, akik mindent elkövetnek majd Gödöllő labdarúgásáért. A GSC vezetése is megérti nehéz helyzetünket. Erkölcsi támo­gatásuk mellé éppen a napok­ban kaptunk húsz focit és nyolcvan pár futballcipőt. — Ügy tudom, fia is követi önt a GSC-hez! — Igen. Már megtörtént az átigazolása. Ősztől a GSC ka­puvédője lesz. — Befejezésül arra lennék kíváncsi, amelyet már bizo­nyára sokan megkérdeztek. Miért vállalta el egy járási bajnokságba visszaesett csa­pat irányítását? — Leginkább talán azért, mert bíztak bennem. Tizenhá­rom évig fociztam a GSC csa­patában. Szeretnék tenni vala­mit azért, hogy a város lab­darúgása ismét a hagyomá­nyokhoz méltóan folytatódjék. Olyan csapatot szeretnék lát­ni a pályán, amelyet a város sportot szerető közönsége joggal elvár. Tisztában vagyok azzal, hogy amit vállaltam, nem kevés, de én valahogy mindig a nehéz feladatokat szeretem. Sződi Sándor ISSN «33—1897 (Gödöllöl Bírta j > V

Next

/
Thumbnails
Contents