Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

1983. augusztus 13., szombat PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Vöröskereszt a repülőgépen Az életet, az embert szolgálják Gödöllő várja az Apimondia '83 vendegeit Exportálni a termelőt is A MÚLT Az Országos Mentőszolgálat légi betegszállító csoportja éppen 25 éve, 1958-ban alakult. Akkoriban tombolt a gyermekparalízis járvány, az emberek életé, egészsége órákon, perceken múlott. Szedett-vedett gé­peken kezdődött a légi mentés. Az elgondolás sikeresnek bizonyult. Egy év múlva korszerűbb, alkalmasabb gépeket kaptak. Először JAK—40- eseket, AERO—45-ösöket, később SUPER-AERO-kat, majd csehszlo­vák gyártmányú Moravákat. Kialakult a stáb. Pilóták, repü­lőgép-műszerészek, az egymást vál­tó orvosok, mentőápolók, az egész­ségügyi személyzet. Az alapító tagok közül ketten ma is itt dolgoznak. A csoportvezető Siklósi Sándor és Molnár István szerelő. De a többiek is jórészt innen mentek nyugdíjba. Legutóbb Varga Pál, volt főpilóta. A FELADAT A repülőgépeket kezdetben csak légi betegszállításra használták. A rossz állapotban lévő. gyors kezelést Szolgálat előtt az orvos ellenőrzi Zsargó István pilóta egészségi állapotát. igénylő betegeket vitték egyik vá­rosból a másikba. Ma ezt a felada­tot két igazén korszerű, speciális életmentő berendezésekkel is felsze­relt gép látja el. Már tíz éve re­pülnek ezekkel a kiváló, gázturbi­nás Pilátus névre keresztelt mada­rakkal. Fel tudnak szállni vele akár egy futballpályáról is, télen sítalp­pal is felszerelhetik. Három éve MI—2-es helikopte­rekkel bővült a kis flotta. Ezek már valódi mentős feladatokra is alkal­masak. Riasztás után 1—2 percen be­lül felszállnak. Űjabb pár perc után már a helyszínen landolnak. Ilyen gyorsan aligha tenné meg az utat egy mentőautó. Ha a sérültet sürgő­sen kell kórházba szállítani, akkor semmi sem versenyezhet a helikop­terrel. Különösen azóta, hogy a fő­városban öt leszállóhelyet jelöltek ki számukra, s így még gyorsabban jutnak kórházba a rászorulók. A SZEMÉLYZET Szerda van, reggel 8 órakor ta­lálkozunk a stábbal a budaörsi re­pülőtéren. A csoportvezetővel, Sik­lósi Sándorral, aki valamennyi ed­digi gép legjobb ismerője. A pilótá­val, Zsargó Isvánnal, aki a Szovjet­unióban ismerkedett meg a helikop­tervezetéssel, s éppen most szer­zett jogosítványt a repülő vezetésé­re is. Kollégája Markó Lajos Nyír­egyházán végzett, tegnap hat órát repült, most a kevésbé kedvelt diszpécseri feladatokat látja el. Megérkezik az egészségügyi sze­mélyzet. Dr. Pál Gyula orvos, aki később megsúgja: ha neki kellene fizetnie, akkor is vállalná ezt a munkát. Kiss Zsolt ötödéves orvos- tanhallgató — most mentőápoló. Rutinosabb társa, Csirik Gá­bor, aki bár lényegesebben ke­vesebbet keres, mintha roham­kocsin teljesítene szolgálatot, még­is ragaszkodik a légi mentéshez. Itt vannak már a sárkány- azaz a géptest- és a motorszerelők, a rá­diótechnikus. Az ügyeletes gépet ké­szítik fel a repülésre, a pihenőben lévőket javítják. A SZOLGALAT A bajtársak — mentősöknél ez a hivatalos megszólítás —, rövid meg­beszélés után a házban lévő me­teorológiai szolgálattól kérnek idó­Baleset történt. Start, Indulás Herceghalomra. A helikopter kabinjában. Dr. Pál Gyula mentőorvos, Kiss Zsolt ápoló, s egyben a gép rádiósa gondoskodik a balesetet szenvedett ember ellátásáról. Méhsejt alakú az épülő házi múzeum lapot. A helikoptert feltöltik kero­zinnal, iskolakört repül a gép. A diszpécser közben jelentkezik a központi szolgálatvezető főorvosnál. A feladat: sürgős betegszállítás Deb­recenből Budapestre. Az utas egy 3 hónapos csecsemő lesz. Indul a személyzet a géphez: a pilóta, az or­vos, az ápoló. Forog a légcsavar, si- vít a motor, majd újra leáll. Rádión jelentették, a baba meghalt... A mentők hozzászoktak a tragé­diákhoz. Az országúti karambolok sebesültjeihez, az égési sérülések­hez, az életért küzdő emberek lát­ványához. S ahhoz is, hogy munká­juk nem mindig sikeres. De egy ap- ró gyerek... — Tudod, nekem is van egy kis­lányom — mondja a pilóta, s az el­maradt repülésről többet nem esik szó. Nincs is sok idő morfondírozásra. Újabb riasztás. Motoros karambolo­zott teherautóval Herceghalmon. A helikopter útja mindössze nyolc percig tart, ellátják a sebesültet, s már viszik is a Petőfi híd budai híd­főjéhez, ahol mentőautó veszi át az összetört embert. Így megy ez mindennap. A repü­lőgépek beteget szállítanak, a heli­kopterek ügyeletet adnak, a balese­tek sebesültjeit mentik. AZ ESEMÉNYNAPLÓ Nagy alakú könyv, rubrikák, éle­tek. Az eseménynapló. Ott volt az életmentő stáb és a helikopter a 40- es busz budaörsi karamboljánál. A Tahira való Ormánszki János né is ezzel a géppel jutott percek alatt kórházba. Július 17-én Fótról szállí­totta a gép Borsos Gyulánét és Győrfi Jánosnét kórházba; gombamérge­zést szenvedtek. A napokban 16 ko­csi szaladt össze az M7-esen. El­sőként a mentőrepülők értek oda segíteni. A repülés csodálatos dolog. Együtt szállni a madarakkal, .siklani, erdők, frfezők, falvak fölött,.. A pilóta, az ápoló, a szerelő, az orvos npm titkolják: ők is nagyon szeretnek repülni. De a gép — mondják búcsúzóul —, nem cél, csak eszköz. Segítőtársa az életet men­tőknek. Az embert szolgálja.' CSULÄK andrAs A helyszínen majd repülés közben kap elsősegélyt a beteg. A leszállópálya: a Petőíi-híd budai hídfője, f Mint arról már lapunkban ko- ^ rabban beszámoltunk, a Méhésze- ^ ti Világszervezet, az Apimondia f Budapesten tartja XXIX. világ- ^ kongresszusát augusztus 25. és $ 31. között. A résztvevó'k Gödöllőn ^ szakmai nap keretében ismerked­hetnek az Állattenyésztési és Ta- (karmányozási Kutatóközpontban g folyó méhészeti tudományos mun- 5 kával. A kongresszus előtt Su- f hayda Jenő osztályvezetővel ar- 2 ról beszélgettünk, hogyan készül- ^ nek az intézet kutatói az ese- ^ ményre, mit láthatnak az agrár- ^ centrumban a külföldiek? A tel- ^ jesség igénye nélkül megpróbál­ni tunk képet adni az intézetnek a ^ témával kapcsolatos kutatásairól n is. Nem kerülhettük el, hogy a í méhészet gondjairól, lehetőségei- f ról ne ejtsünk szót. Nektár tavasztól őszig — Mit kap a vendég, ha augusz­tus 29-én az Apimondia szakmai napján Tamási és Kecskemét helyett Gödöllőt választja programjául? — Mindenekelőtt egy újabb lehe­tőséget a választásra: mit tekint meg, a méhtenyésztési osztályt, vagy az erdészeti tudományos intézet te­lepét? Ha osztályunkra voksol, meg­ismerkedhet a ma világszerte leg­korszerűbbnek számító rakodó kap­tárokkal. A most átadásra kerülő bemutató házban a szakma muzeális értékű tárgyait, kaptárak, pergetők sorát és mellettük a legújabb berendezé­seket állítjuk ki. Előbbiek okulásul szolgálhatnak, hogy lám, eleink milyen egyszerűen és olcsón talál­tak megoldásokat. Az elmondotta­kon kívül az érdeklődők az anyás dajkacsaládnevelési módszereinkbe vagyis a családokat kímélő sziszté­mába is bepillantást nyerhetnek, de ez már a tenyésztési kérdésekhez vezet. Visszakeresztczők — Vagyis a kutatáshoz, amelynek mostanában egyre inkább a közvet­len gyakorlati hasznát szokták szá­mon kérni. — Nézze, osztályunkon szinte egyáltalában nincs alapozó. tehát kizárólag elméleti célokat szolgáló kutatás. Szakembereink megrende­léseik egy részét közvetlenül a gaz­dasági szférából kapják. — Nevezetesen? Vidák István méhész „tenyeréből esznek” a méhek. Az idős szakember nem hasz­nál védőfelszerelést, őt nem bántják a szorgalmas kis szárnyas jószágok VERESS JENŐ FELVÉTELEI — A Hungaronektár Külkereske­delmi Vállalat egyebek között az­zal bízott meg bennünket, hogy dol­gozzunk ki a rakodó kaptárak keze­lésére útmutatót. Ez annál is fonto­sabb, mert nálunk, a külföldi praxis­sal ellentétben még mindig a fekvő kaptárak uralják a mezőnyt. , Gyakorlati célokat szolgálnak faj­taátalakító keresztezéseink is. A cél az, hogy előbb-utóbb ne csak a ter­méket, hanem a termelőt is. vagyis a méhet is exportáljuk. — Kérem, beszéljen erről részle­tesebben. — A múlt század közepén, az ak­kor divatos és szép sárga színe miatt is kedvelt olasz mehet hoztuk be nagy számban, s ez meglehetősen szerencsétlenül keveredett az itt ős­honos krajnai fajtával. Jelenleg a kereskedők csak ez utóbbi tiszta tenyészetét hajlandók tőlünk meg­venni. A mi dolgunk tehát a vissza- keresztezés. Igen ám, csakhogy az anyák a levegőben, egy 15 kilométe­res sugarú körön belül, ellenőrizhe­tetlenül termékenyülnek. A pározta- tó apacsalád származása viszont csak a mesterséges megtermékenyí­tés révén garantálható. Az eljárás azonban rendkívül munkaigényes, lassú és különleges kézügyességet igényel. Szükségük van egymásra — Milyen alapvető gondokat lát a szakma hazai állapotát illetően? — Furcsa, de Magyarországon tu­lajdonképpen nem létezik nagyüze­mi méhtenyésztés, hiányzik az irá­nyító szakember. Az sem szeren­csés, hogy a mezőgazdák és a rova­rok gazdái között a mezőgazdaság kemizálása óta megromlott a vi­szony. A növénytermesztők a bünte­tések miatt igyekeznek távoltr-rtani magukat a vándorló méhészéktől. Pedig a közös gazdaságoknak mind­inkább nélkülözhetetlen partnered lesznek ők, különösen, hogy a vegy­szerek elterjedése jó néhány meg- porzó rovarfajtól megszabadította a földeket. De bízom benne, hogy az érintettek előbb-utóbb megbékél­nek. VALKŐ BÉLA Innen riadókocsi szállítja tovább a se­besültet. ERDÖSI AGNES FELVÉTELEI 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents