Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-11 / 189. szám

\ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI- . Sr'r' . r ■ 7 . xxviijEvfolya^^ A tsz-ek féléves mérlege Pótolni, lehetőleg saját erőből Az elkövetkező napokban, hetekben méri fel a Magyar Nem­zeti Bank Pest megyei Igazgatósága a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek évközi pénzügyi fedezetállományát, ellenőrzi a főkönyvi kivonatokat, a növénytermesztés, állattenyésztés és az iparági tevékenység eredményeit. A vizsgálat adataiból levonha­tó következtetések, a megye közös gazdaságainak, illetve várha­tó év végi teljesítményére vonatkozó adatok szeptember harma­dik dekádjában válnak ismertté. Ennek ellenére mit mutathat az eddigi tevékenységről saját belső felmérésük? Folyamatos az export Főszezon a konzervgyárakban A Dunakeszi Konzervgyár egyik legismertebb és legkeresettebb termé­ke a csemegeuborka, amelynek gyártása jelenleg is folyamatos. Erdőst Agnes felvétele Pénzügyi berkekben úgy tartják, a Rákosvölgye Tsz- hez hasonló hitelképességű szövetkezet kevés akad az országban. De vajon ilyen ked­vezőek a kilátások a jövőre nézve is? Erről kérdeztük Czerván Márton elnököt. — A kalászosok a tervezett­nél 100 vagonnal hoztak töb­bet. ötszáz hektárnyi kukori­cánkból viszont 20 százalék­kal kevesebb várható. A rend­kívül alacsony árak miatt két­millió forinttal kevesebb a be­vételünk, de ezt a viszonylag nem nagy összeget — alig 3 százalék! — jobb munkaszer­vezéssel, a költségek mérsék­lésével és energiatakarékos­sággal kompenzálni tudjuk. Hitel nélkül. valósul meg az idei 40 millió forint értékű be­ruházásunk: a tojóház, a ga­bonasiló, a szőlőültetvény. Hozzákezdtünk egy borfeldol­gozó építéséhez is. Bízom benne, hogy a tavalyi nyere­séget, 174 millió forintot az idén is elérjük. Rezván Mihály elnökhelyet­tes, a szentmártonkátai Kos­suth Tsz-ből már jóval kevés­bé bíztató helyzetről számolt be. Egyebek között elmondta, hogy bár veszteséges budapes­ti ipari ágazataikat felszámol­ták, és csak a biztos haszon­nal kecsegtető vállalkozások mellett tartanak ki, év végi nyereségtervüket aligha tud­ják teljesíteni. Annak ellené­re, sem, hogy a helyben szin­te a semmiből létrehozott vas- és ruhaipari részlegeik 6 millió forint nyereséggel gyarapítják a szövetkezet kasszáját. A napraforgó és kukorica a tervezettnek megfelelő hoza­mokat ígér. Búzából közepes terméseredményeket könyvel­hetnek el. A csemői November 7. Tsz történetében kevés sikerélmé­nyük volt a növénytermesz­tőknek.. Rendkívül gyenge ta­lajadottságaik, az idők során vajmi keveset változtak. Bú­zájuk az idén különösen rosz- szul fizetett. Más kérdés, hogy a termékszerkezet változtatá­sával — nagyobb a rozs ve­tésterülete és első ízben pró­bálkoztak árpával — a gabo­na abszolút mennyiségét nö­velni tudták. Mint a szövetke­zet elnöke, Fölföldi Sándor el­mondta, aszály sújtotta föld­jeiken a legtöbb kár a takar­mányfélékben keletkezett. A közös gazdaságon pénzügyileg 1983-ban az ipari ágazatok segíthetnek: jelenleg már há­rom melléktevékenységre szerveződött gazdasági közös­ségnek tagja a csemői tsz. Pest megyéből ezen a nyá­ron összesen mintegy ezer- hatszáz pajtás üdült Zánkán. Az idei utolsó, ötödik turnus­ba azok mehettek, akik csa­pataikban, az úttörőgárda más-más szakalegységeiben példamutató munkát végeztek. Az úttörőgárdisták táborába meghívott honvéd-, határőr-, egészségügyi, közlekedési, munkásör- és tűzoltógárdis­ták az augusztus 27-ig tartó időszakban játékos és komoly programok keretében ismer­kednek meg — a szakterüle­tüknek megfelelő — legkorsze­rűbb technikai eszközökkel. A fegyvers testületek, a bizton­ságot, az egészséget védő szer­^ Javában tart a konzerv- £ iparban a csúcsidőszak. Na- | ponta több tucat, feldolgo- í zásra váró gyümölccsel és $ zöldséggel megrakott te- ^ hergépkocsi érkezik a gyá- jj; rakbá, a készáru pedig ka- ^ mionokban indul a kül- és f. belföldi megrendelőkhöz. Nagykőrösön olyannyira sok a munka, hogy építőtáboros fiatalokat is segítségül hívtak. Jelenleg az őszibarack, a kör­te és a szilva feldolgozása ad­ja a legnagyobb feladatot — ezekből befőtteket és dzsemeket készítenek —, s folyik a lecsó és a paradicsom befőzése is. Egyik legnagyobb külkereske­delmi partnerük a Szovjetunió ahová jelenleg darabos sava­nyúságokat szállítanak. Az elmúlt hetek száraz idő­járása miatt sok szántóföldi növény érése majdnem egybe­esik, ez rendkívül sok gondot okoz a konzerviparnak is. Nagykőrösön jelenleg napon­ta több, mint 100 tonna őszi­barackot, ugyanakkor 3—400 tonna uborkát vesznek át, s a szakemberek azt remélik, hogy az idő melegebbre for­dultával egyre több paprika, paradicsom, őszibarack és szilva érkezik majd. A Dunakeszi Konzervgyár­ban szintén teljes a nagy­üzem. Az első félév mérlege szerint sikeresen teljesítették exporttervüket, s Ausztriába, az NSZK-ba, Hollandiába, a Szovjetunióba,, az NDK-ba, Ma: 3. oldal A javítás drágább, mint a hús A szivárvány csak hét színből 4. oldal Ahol soha nincsen uborkaszezon Visszaszámlálás Borosjenőn T oldal Huszár e4-ről d6-ra lép Megváltozott a mezőny 8. oldal; Elítélték a taxikalózt Magasabb a repce ára vezetek felnőtt tagjaival és más csapatokból érkezett paj­tásokkal való találkozások le­hetőséget nyújtanak a tapasz­talatok kicserélésére, új isme­retek szerzésére. Járőrverse­nyeken, akadályversenyeken, vetélkedőkön és a szakmai na­pokon a gyerekeknek alkal­muk nyílik bátorságuk, ügyes­ségük, tudásuk bizonyítására. A táborozás nemcsak a gár­distaképességek fejlesztését segíti elő. A színes, vidám programok, a balatoni csóna­kázás. hajózás, strandolás, a vízi játékok adta örömök minden bizonnyal feledhetet­len élményt nyújtanak az út­törővárosban a vakáció utolsó napjait töltő diákok számára. Csehszlovákiába és Lengyelor­szágba több száz tonna sava­nyúságot, befőttet és dzseme­ket adtak el. A mérlegből vi­szont az is kiderül, hogy bel­földön a tervezettnél keve­sebb árut értékesítettek. Eb­ben egyebek között közreját­szott a hazai kereslet csökke­nése, A gyárban nagy reményeket fűznek a diabetikus ételek termeléséhez. Ebben az esz­tendőben az első hat hónap­ban, több mint 40 vagonnyit szállítottak a kereskedelem­nek, ám ennél jóval többet is tudnának. Mostanában na­gyobb reklámkampányon tö­rik a fejüket, hogy a vásárlók g A Pest megyei Iparcikk y, Kiskereskedelmi Vállalat ^ boltjaiban az idén a máso- ^ dik felétől új ösztönzörend- ^ szer szabályai szerint dol­goznak az eladók. Mint ^Martinék Jánosné közgaz- Sj dasági osztályvezető el- 5 mondta, az új érdekeltségi g t'oima bevezetésével az g volt a céljuk, hogy növe- g kedjen a boltvezetők önál- ^ lósága, javuljon a készlet- gazdálkodás, s takarékos­ai kódjának a munkaerővel és ^ a bérrel. A PIK Pest megyei boltjai­ban tehát a vezetők szabadon szerezhetik be az árut. Ott vásárolnak, ahol olcsóbban jutnak a termékekhez. Ebből az következik, hogy a fo­gyasztói árak is - mérséklőd­nek. A vállalatnál kiszámol­ták, hogy egy üzletnek meny­nyi volt éveken át az átlag- forgalma. Ha a bolt személy­zete ennél többet teljesít, a különbség 15 százalékát szét­oszthatják. Természetes, hogy ilyen érdekeltség mellett el­fekvő készletet nem tarthat­nak a raktárban. Csak az olyan árunak van becse, amelyet gyorsan elvisznek a vevők. Aztán van itt még más Az elmúlt két évben hozott intézkedések hatására sok he­lyütt javultak az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, ugyanakkor az orvostechnika fejlődésével új veszélyforrások is keletkeztek. Egyebek között ezt állapították meg az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zete központi vezetőségének szerdai ülésén, amelyen az egészségügyi ágazat munka- védelmi helyzetét és a szak- szervezet munkavédelmi tevé­kenységét értékelték. Az egész­ségügyi tárca írásos beszámo­lójához dr. Juszt Lajos mi­niszterhelyettes, a szakszerve­zet jelentéséhez Bodnár Ár­pa dné, a központi vezetőség titkára fűzött szóbeli kiegészí­tést. A testület az alapszerveze­tek feladatává tette, hogy évente rendszeresen értékeljék a munkavédelmi tervek végre­hajtását, gondolkodjanak a dolgozóknak tervezés folyama­tában való részvételéről. A központi vezetőség szor­galmazta: az Egészségügyi Mi-, nisztérium adjon ki állásfog­lalást az egyéni védőfelszere­lésekkel és a munkavédelmi beruházásokkal kapcsolatban. így jobban megismerjék eze­ket a termékeket. A dunakeszi gyárban jelen­leg uborkát, különböző ve­gyes savanyúságokat és őszi­barackot dolgoznak fel két műszakban. Az export folya­matos. Már most látszik, hogy nyereségtervüket nem tudják teljesíteni, tekintettel arra, hogy tőkés piacokon a kon­zervipari termékek árai to­vább csökkennek. így is nagy fegyvertényt jelentene, ha a tervezett 22 milliótól csak kis mértékben maradnának el. Ennek érdekében mindent megtesznek, elsősorban az ön­költségek csökkentésével. F. Z. is: ha egy bolt üzemelteté­séhez mondjuk, tíz ember kellene, de a kollektíva kilenc dolgozóval is megoldja a fel­adatokat, a státus bérének 15 százalékát differenciálásra fordíthatják. * ­A PIK-nek 135 kereskedel­mi egysége található Pest megyében. Az új rendszert egyelőre csak 10 nagyboltban vezették be, ezek azonban a vállalat összforgalmának a negyedét adják. Közöttük van például Vácott a bútor-, a jármű- és villamossági, Ceg­léden a szerelvény- és jár­műbolt. Júniusban leltároz­tak, s július elsején „tiszta lappal” indulhattak a boltok. Azok persze, amelyeknek a személyzete vállalta az új fel­tételeket. Mert voltak, akik megköszönték a lehetőséget, de nem kértek a kockázatból. A beszerzés nehézségei ag­gasztották őket. A vállalat központjában azt várják, hogy jobb lesz a la­kosság áruellátása, gazdasá­gosabban fognak működni a boltok, s kulturáltabbá válik a kiszolgálás. A jövő év ele­jén közösen értékelik a ta­pasztalatokat. V. M. Az ülésen elfogadott határozat szerint összehangoltabbá kell tenni az egészségvédelmi és a munkavédelmi tevékenységet, hiszen a további előrelépés el­sősorban a megelőzéstől, a dolgozók üzemegészségügyi ellátásának javításától várha­tó. ■ Közéleti Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte Bettino Craxit, az Olasz Köztársaság miniszter- elnökévé történt kinevezése alkalmából. Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke Dumágin Szodnomnak, a Mongol Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettesének, az állami tervbizottság elnöké­nek meghívására szerdán Mongóliába utazott. A kor­mány elnökhelyettese tárgya­lásokat folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, az 1986—90. évi népgazdasági tervek egyezte­téséről és a tervezési együtt- fnűködés elmélyítéséről. /---------------------------------------------------------------------------'V ASZÁLY UTÁN S ajnos nagyon is aktuá­lis okokból jutottak eszembe azok a riportok, amelyeket a harmincas években vetett papírra Mó­ricz Zsigmoind a kiégett Hortobágyról. Döbbenetes •képeket festett az aszály sújtotta pusztáról, ahol alig juthatott eledelhez az óllat, hiszen szinte sivatag­gá lett legelőn csatangolha­tott csupán a juh. a szarvasmarha. ... Nem jártam mostan­ság a Hortobágyon, ám ko­rántsem nehéz kikövetkez­tetnem, hogy a május óta tzinte egyvégtében tartó tzárazság ott is megtette a magáét. Másutt is kiszáradt rétekre, lekókadt kukori­cákra láthat az utazó em­ber, s mint egy helyütt ol­vasom, a Kunságban az iz­zó homoktól már több száz hektár ősborókás lobbant lángra... Való igaz: évek óta nem volt Magyarországon az ideihez hasonlatos méretű aszály. Ez a tény azonban egyszersmind fölvet bizo­nyos kérdéseket is. Ezek , legfőbbike: csakugyan drá­mai helyzetben leledzene szocialista mezőgazdasá­gunk? Amely pedig az , utóbbi egy-másfél évtized­ben jó néhányszor bizonyí­totta életrevalóságát?! Hát az öntözés? — szo­kásos föltenni e jobbára naiv kérdést. Naiv. mert gazdaságosság nélkül bajos rákésztetni bármely téesz az egyébként célszerű mód­szerre. amely célszerűség­hez párosul a berendezések műszaki állapota, a mű­trágyázás, a munkaerő és így tovább. Az okok egyike a vízdí­jak drágulása. Legutóbb a tévében láthattuk a duna- varsányi Petőfi Tsz elnö­két, dr. Tresser Pált. aki szenvedélyesen érvelt e tény ellenében. Nemrégiben a Falurádióban hallottam a Hajdúszoboszlód Állami Gazdaság igazgatóját ha­sonlóképpen megnyilatkoz­ni. Ne számítson senki sem arra, hogy a vízdíjak — to­vábbá a gépek, berendezé­sek — mai állapota rábír­hatná az egyébként is pénzügyi zavarokkal küzdő gazdaságokat az öntözött terület növelésére. Ellenke­zőleg: veszteséget „termel­ni” nem akarván, inkább a csökkentést választják. De tán kár is volt elidőz­nöm e témakörnél, hiszen viszonylag csekély e föl­dek mennyisége. Vannak más tényezői is az idei aszálynak, mégpedig — el­lenkező előjelűek! Igaz, közhelyszerű emlegetni, de kétségtelen a szólás való­ságtartalma: mi lett volna itt akár tíz-húsz esztendeje _________________ is! P éldául csupán az a tény. hogy a talajban évek során felhalmozott tápanya­gok mennyit mentettek meg, már önmagában bi­zonyság a nagyüzemi mező- gazdaság mellett. Váncsa Jenő mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter megállapítása sze­rint: ,,Az időjárási szélsősé­gek elleni küzdelemben nyilvánvalóan rövidebb tá­von, a most következő he­tekben, hónapokban is sok tennivaló adódik. Ezek kö­zül igen lényeges: még az aszály által leginkább súj­tott nagyüzemekben is gondoskodni kell az idei gazdálkodás folyamatos me­netéről. a jövő évi termés gondos, alapos előkészíté­séről ... A tervezettnél ke­vesebb tömegtakarmány pótlása melléktermékekkel, az öntözés lehetőségeinek még jobb hasznosítása. a jövedelmet pótló mezőgaz­dasági és egyéb közhasznú tevékenységek további bő­vítése: mind-mind segíthet mérsékelni a kárt, javíthat a gazdaságok év végt pénz­ügyi mérlegén." A MÉM-ben nem ásűál- kozhatni holmi elkesere­dettséggel. Mindenekfölött: az élelmiszer-ellátásban semmiféle fönnakadás nincs. Lényeges továbbá, hogy az agrártermények java az őszi hónapokban kerül le a földekről, s még a furulyázó kukoricákon is sokat segíthet néhány ki­adós eső. Márpedig az eső megjött! A meteorológusok prognózi­sa szerint további csapadék várható. Eleddig nagyok a különbségek, némely tájain­kon még ma is dúl az aszály. Nyilvánvaló, hogy megnőttek a pénzgondok, amelyeken javíthat, hogy a Magyar Nemzeti Bank so­ron kívül hiteleket nyújt, mód van a hiteltörlesztések átütemezésére, miként a zá­rolt tartalékalapok felszaba­dítása is napirendre ke­rült. N agyok az eltérések az ország tájai-megyéi között. De ugyan ki ne emlékeznék hasonló ese­tekre? Például amidőn •irányvonatok vitték a kom­bájnokat a Tiszántúlról az eső sújtotta dunátúli arattok megsegítésére, vagy amikor éppen megfordítva történt ugyanez. Igaz, a bajba jutottakat ez korántsem vigasztalja, ám a lényeg, hogy ily módon kiegyenlítődnek a termés­hozamok. Aminek legbizto­sabb következménye, hogy megnyugodhatunk: to­pábbra is kiegyensúlyozott marad az élelemellátás. Keresztényi Nándor A jobb ellátásért Ott vásárolnak, ahol olcsóbb Munkavédelem az egészségügyben Elsődleges a megelőzés A vakáció végén Úttörőgárdisták Zánkán

Next

/
Thumbnails
Contents