Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-11 / 189. szám

wwjtr 1983. AUGUSZTUS CSÜTÖRTÖK Nemzetközi kerekasztal-beszélgetés a biztonságpolitikáról Számba kell venni a realitásokat „Ahhoz, hogy sikert, átütő sikert érjünk el a fegyver­zetkorlátozási tárgyalásokon, lehet, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok, sőt, talán a nemzetközi kapcsolatok egész struktúráját át kell alakí­tani. Nem lehet elkerülni egy nukleáris katasztrófát, ha kizárólag a technikai eszközöket vesszük számba, hanem nukleáris századunk realitásaihoz keli igazítani a nem­zetközi kapcsolatok egész rendszerét. Ez elengedhetet­len nem csupán a túléléshez, hanem gazdasági szem­pontból is” — mondotta Georgij Arbatov akadémikus a Szovjet Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatója azon a nemzetközi ke- rekasztai-beszélgetésen, amelyet szerdán este sugárzott a szovjet televízió. A műsort idén júniusban, Amszterdamban, az „Orvosok az atomháború ellen” elnevezé­sű nemzetközi szervezet harma­dik kongresszusa idején rög­zítették. A vitában részt vett Olof Palme svéd miniszterel­nök, Egon Bahr, a nyugatné­met Szociáldemokrata Párt biztonságpolitikái szakértője, Noel Gayler amerikai tenger­nagy, az Egyesült Államoknak a Csendes-óceán térségében állomásozó fegyveres erői volt főparancsnoka. Arbatov akadémikus a to­vábbiakban egyebek között kifejtette, hogy egyre keve­sebb idő áll rendelkezésre a fegyverkezési hajsza újabb szakaszának megakadályozá­sára, és már ebben az évben rosszabbodhat a helyzet. Ügy vélem — mondotta —, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányának egyeztetett tevékenysége je­lentős mértékben megváltoz­tathatná a helyzetet. Jelenleg — folytatta Arba­tov — sokféle illúziót táplál­nak, főként az Egyesült Álla­mokban. Ezeknek az illúziók­nak egyike az, hogy sikert le­let elérni a stratégiai fegy­verzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalá­sokon akkor is, ha az európai nukleáris fegyverzetről szóló tárgyalások teljes mértékben kudarcba fulladnak. Ez telje­sen elképzelhetetlen. Ha Nyu- gat-Európa országaiba telepí­tik az új közép-hatótávolságú amerikai nukleáris fegyvere­ket, akkor ezek a Szovjetunió számára stratégiai fegyvereket jelentenek. A nyugat-európai államok egy másfajta illúziót táplál­nak: úgy vélik, hogy az ame­rikai rakéták telepítése nyo­mán a Szovjetunió majd en­gedékenyebb lesz. Ez teljesen helytelen felfogás, hiszen, ha megkezdődik a telepítés, ak­kor mindkét fél számára po­litikai téren is nehezebb lesz bármifajta lépést tenni. Attól tartok, hogy ha megkezdődik a rakéták telepítése, a fegy­verzetkorlátozási tárgyalások folyamata — legalábbis egy időre — megszakad — mon­dotta Arbatov. A Szovjetuniónak a nukleá­ris fölénnyel kapcsolatos ál­láspontja ismert: elképzelhe­tetlennek tartjuk annak el­érését és értelmetlennek az arra való törekvést. A vitát vezető Olof Palme rámutatott: a nukleáris kor­szak bekövetkeztéig a nyílt Tűzpárbcj a árúi és keresztény milíciák között Lőtték a bejrúti repülőteret konfliktust általában a diplo­mácia folytatásának tekintet­ték, és mindig volt mód arra, hogy a konfliktusoknak tár­gyalások útján véget vessenek. A nukleáris fegyverek megje­lenése új tartalmat adott az olyan fogalmaknak, mint az élet, a béke és a háború. A vita résztvevői a nukleá­ris elrettentés elméletéről szól­va azt megállapították, hogy ez napjainkra válságba került, mivel a felhalmozott fegyver­mennyiség mellett már igen nehéz lenne az elrettentés ko­rábbi szintjét tartani. Ezzel, a kérdéssel kapcsolatban Arba­tov akadémikus leszögezte: semmiféle katonai eszköz sem képes biztonságot garantálni, az egyetlen lehetséges út az, ha a nukleáris elrettentés doktrínáját az általános biz­tonság doktrínája váltja fel. Sorsa-Mintoff találkozó Finn nyilatkozat A finn külügyminisztérium szerdai nyilatkozata szerint Málta hajlandónak mutatkozik idén ősszel részt venni egy olyan előkészítő értekezleten, ameiVnek megtartásáról a madridi találkozó — még alá nem írt -r- záródokumentuma rendelkezik. Mint ismeretes, egyedül Málta vonakodik alá­írni a már kidolgozott záródo­kumentumot. Kalévi Sorsa finn minisz­terelnök a hét végén eszmecse­rét folytatott Dom Mintoff máltai kormányfővel. Ezt kö­vetően látott napvilágot az a finn külügyi nyilatkozat, amely szerint Mintoff „jelezte haj­landóságát”, hogy kormánya az előre megállapodott időpont­ban részt vesz azon a helsin­ki tanácskozáson, amely a jö­vő januárban kezdődő stock­holmi leszerelési értekezletet hivatott előkészíteni. Folytatja munkáját a mexikói pártkongresszus Pablo Comez beszámolója A mexikói kormány keresi a lehetőségeket a közép-ameri­kai korifliktushelyzet rendezé­sére — jelentette ki kongresz- szusi beszámolójában Pablo Gomez, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára. A párt legfelsőbb fóruma, mint már jelentettük,' kedden ült össze Mexikóvárosban. A főtitkár a továbbiakban hangoztatta, hogy pártja támogatja a Szov­jetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamai javaslatait a fegyverkezés korlátozására és a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítására. Mexikó belső helyzetéről szólva, kijelentette, hogy a multinacionális vállalatok rab­lógazdálkodása folytán igen súlyos a pénzügyi és gazdasá­gi válság. A városi és a falusi dolgozók érdekvédelmére át­fogó akcióprogramot készül kidolgozni. Líbia a beavatkozás megszüntetését kívánja Francia ejtőernyősök Csátiban Bejrút nemzetközi repülőte­rére szerdán több mint tíz ágyúlövedék csapódott be. Egy polgári személy meghalt, töb­ben megsebesültek. A bejrúti rádió híradása szerint a repü­lőtér lövése csaknem egybe­esett a drúz és keresztény mi­líciák között a közeli hegyek­ben kirobbant tűzpárbajjal. Jelentés érkezett arról is, hogy lövedék csapódott be a repü­lőtértől nem messze levő ame­rikai tengerészgyalogos tá­maszpont közvetlen közelébe, de sebesülést nem okozott. Bomba robbant kedden egy palesztin kórházban a szab- rai és satilai palesztin mene­külttábor közelében. A WAFA palesztin hírügy­nökség kedden további két ak­cióról tudósított. Eszerint hét­főn egy palesztin ellenálló egység rakétákkal lőtt egy iz­raeli katonai repülőteret és a közeli izraeli parancsnokságot Bejrúttól délre Damurnál. Az akció következtében több iz­raeli katona életét vesztette vagy megsebesült. A hírügy­nökség jelentette, hogy 14 fo­golynak sikerült kitörnie ked­den az anszári koncentrációs táborból, de tízet közülük új­ra elfogtak. Szintén közel-keleti hír, hogy Egyiptom területén szer­dán megkezdődött a „Bright Star 83” (fényes csillag) elne­vezésű közös egyiptomi—ame­rikai hadgyakorlat. Az egy hó­napon át tartó hadgyakorlaton az amerikai gyorsan bevethető erők mintegy 5500 katonája, valamint az egyiptomi hadse­reg ugyanennyi tagja vesz részt. A manőverek nagy ré­szét Egyiptom nyugati részén, a líbiai határ közelében tart­ják. A Gukunl Veddei vezette csádi felkelők szerdán elfog­lalták az ország északi felében fekvő Faya-Largeau oázisvá­rost — közölte a felkelők pá­rizsi szóvivője. A bejelentés szerint a város teljes egészé­ben Gukuni Veddei csapatai­nak ellenőrzése alatt áll. Mint N’Dzsamenában közöl­ték, szerdán a szomszédos Ka­merun területéről Csádba ér­kezett harminc francia ejtőer­nyős. Ezek készítik elő annak a mintegy 250 főnyi francia egységnek az érkezését, ame­lyet — mint kedden Párizsban bejelentették — „különleges kiképzési feladatokkal” Csád­ba küldenek. Párizsi források szerint számukat hamarosan négyszázra is növelhetik. Charles Hernu francia had­ügyminiszter szerdán a n’dzsa- menai vádakhoz kapcsolódva a csádi polgárháború kiter­jesztésével vádolta Líbiát. A külügyekfcel foglalkozó lí­biai népi iroda (külügyminisz­térium) közleményben erősí­tette meg: Líbia semlegességet tanúsít a csádi harcokkal kap­csolatban. Ezt a válságot csak Pinochet lemondását követelik Chilei kormányátalakítás Augusto Pinochet, a chilei rendszer tábornok-elnöke kedden, az újabb nemzeti til­takozási nap előestéjén átala­kította kormányát. Az új ka­binet összetételét nem közöl­ték, de a rezsim szóvivői je­lezték, hogy Pinochet nagyobb szerepet kíván szánni a polgá­ri politikusoknak. Erre lát-, szik utalni az a kiszivárgott értesülés, hogy ezentúl Sergia Onofre Jarpa, a korábbi ar­gentínai nagykövet tölti be a belügyminiszteri tisztet. Pinochet tábornok egy hét­tel ezelőtt azt ígérte, hogy a politikai pártok működésére vonatkozó törvényjavaslatot fognak előkészíteni, s lehetsé­ges, hogy a javaslat 1989-re, Pinochet beígért leköszönésé­nek idejére törvényerőre emelkedik. ( Latin-amerikai elemzők a legújabb kormányátalakítást és a pártok engedélyezésére Tovább gyűrűzik a P-2-botrány Gellieltűnt a börtönből Szerdára virradóra nyomta­lanul eltűnt a genfi Camp Dollon börtönből Licio Gelli, a hírhedt „P—2” szabadkőmű­ves páholy nagymestere, a Banco Ambrosiano bankház máig tisztázatlan csődbe jutá­sával kapcsolatos botrány egyik főszereplője. Az olasz hírközlő szervek különös gyorsasággal számol­tak be az eseményről. Utaltak rá: Gelli eltűnése része annak a széles körű tervnek, amely­nek célja, hogy a „P—2” ho­mályos ügyeire ne derülhessen fény. Jacques Foex svájci vizsgá­lóbíró szerint „bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Gelli nem önszántából, de leg­alábbis nem csupán saját ere­jéből távozott a börtönből”. Egy svájci bíróság a napok­ban kezdte volna megvizsgál­ni Olaszországnak Gelli ki­adatására vonatkozó kérel­mét. Ha a bankárt ki­adják, csalás, adócsalás, vesz­tegetés és az olasz kormány megdöntését célzó kémtevé­kenység vádjával állították volna bíróság elé. tett homályos ígéreteket az­zal hozzák összefüggésbe, hogy a chilei diktatúra 10 éves fennállása alatt most ke­rült szembe a legkomolyabb kihívással. az Afrikai Egységszervezet keretei között, a Csádban ál­lomásozó külföldi erők azon­nali kivonásának és az im­perialista beavatkozás meg­szüntetésének útján lehet meg­oldani — hangsúlyozza a köz­lemény. Közben Luc de la Barre de Nanteuil, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros, francia el­nöke kedden külön-külön konzultációt kezdett a testület tagjaival Líbiának az országát és a térségét veszélyeztető amerikai provokációk miatt benyújtott panaszáról. Líbia ENSZ-nagykövete kedden kér­te a BT sürgős összehívását a helyzet kivizsgálására. Guatemchi helyzetkép Az USA tudott a puccsról Guatemala új „erős embere”, Mejla Vlctores ugyan hatálytalanította a rendkívüli állapotot, de ezek szerint a képen látható szerdai fővá­rosi jelenet lesz a rendes állapot. Oscar Humberto Mejia Vic- tores, Guatemala új „erős em­bere” kedden este kijelentette,, hogy Nicaragua baloldali san­dinista kormánya „egész Ame­rikát’1’ fenyegeti. Mejia Victores kedden ha­tálytalanította a rendkívül ál­lapotról szóló rendelkezést. A rendkívüli állapotot még Rios Konzervatív célkitűzések Vita Craxi programjáról Élesen bírálta az új olasz kormány programját Enrico Berlinguer, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára. A szerdán kezdődött kép­viselőházi vita első fel­szólalójaként Berlinguer meg­állapította, hogy a kormány összetételét és célkitűzéseit lényegében a legkonzervatí­vabb körök határozzák meg. Mint ismeretes, Bettino Craxi szocialista párti miniszterel­nök ötpárti kormányában a kereszténydemokrata politiku­sok vannak túlsúlyban, a mi­niszteri tárcák kevesebb mint felén osztoznak a szocialista, köztársasági párti, szociálde­mokrata és liberális párti mi­niszterek (16:13). Az új olasz parlamentben a kommunisták alkotják a legnagyobb ellen­zéki tömörülést. A szintén el­lenzéki radikálisok — általá­nos meglepetésre — kedden bejelentették, hogy 11 képvi­selőjük bizalmat fog szavazni az ötpárti kabinetnek. A kommunista párt főtitká­ra elítélte azt, hogy Craxi fenntartás nélkül csatlakozott a NATO rakétatelepítési ál­láspontjához. A kormány gaz­daságpolitikai céljairól szólva Berlinguer kétségeinek adott hangot az iránt, hogy az új kormány képes lenne felszá­molni az infláció valódi okait Montt tábornok rendelte el 40 nappal ezelőtt, miután tudomá­sára jutott, hogy fiatal tisztek államcsínyre készülődnek el­lene. Tapasztalt nyugati diplo­maták tényként könyvelik el, hogy az Egyesült Államoknak tudomása volt a szervezkedés­ről. Az amerikai nagykövetség megerősítette, hogy helyettes katonai attaséja a puccs ide­je alatt az elnöki palotában tartózkodott. Moszkva Gyűjteményes kötet Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1983. július 18. és 23. közötti szovjetunióbeli hivatalos bará­ti látogatásáról gyűjteményes kötet jelent meg a szovjet „Polityicseszkaja Lityeratura” kiadó gondozásában. A kötet magában foglalja Kádár Jánosnak és Jurij And- ropovnak, az SZKP KB főtit­kárának. a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének a látoga­tás idején mondott beszédeit, a tárgyalásokról kiadott közös közleményt, s több más doku­mentumot. Háttér kívüli biztonsági intézkedése­ket tett. A nemzeti tiltakozás hajtóereje most a polgári el­lenzék, E politikai erők tiltakozási formája „békés”, bár határo­zott. Az új országos szintű ak­ciót a „demokrácia visszaállí­tásának” követelése jegyében rendezik. A „demokrácia” fo­galmát ebben az esetben a Demokratikus Szövetség a kö­vetkezőkben határozta meg: nemzeti megegyezés egy új al­kotmány létrehozásáért, nem­zetgyűlési választások, az ál­lamfő személyének kicserélése, átmeneti kormány létreho/.ása. Nem fogadja el a politikai nyi­tással kapcsolatban a tábor­nok által kijelölt (1989-ig szóló) határidőt, sürgeti, hogy a pártok működését engedélye­ző törvény e dátumnál hama­rabb lásson napvilágot. PINOCHET AZONBAN a legcsekélyebb határidőenged­ményt sem hajlandó tenni. Hogy megmarad-e hatalmon a tábornok az alkotmányban megjelölt időpontig, nagy­mértékben függ a külső támo­gatótól, az Egyesült Államok­tól. Még nem dőlt el, hogy Washington továbbra is Pi­nochet tábornokot, vagy vala­milyen „szalonképesebb” kép­viselőt látna szívesebben Chi­le kormányrúdjánáL G. F. ÜGY TŰNIK, Chile kinőtte saját politikai rendszerét, akár egy szűk inget. A közélet min­den szintjén egyre határozot­tabban vallják: átszabni már nem lehet e ruhadarabot, leg­feljebb újat venni. Az immár negyedszerre meghirdetett or­szágos tiltakozási napon ezút­tal nem kevesebbet követel a kormány (nemcsak baloldali) ellenzéke, mint hogy maga Pi­nochet, a chilei rezsim meg­testesítője mondjon le a hata­lomról. Az elmúlt négy hónapban hirtelenszerűen indult meg a politikai földcsuszamlás. Az egymást havonként követő tiltakozási napok egyre széle­sebb kört öleltek fel: az elsőt (május 11-én) még csak a Réz­bányászok Szakszervezeté hir­dette meg; a másodikat (június 14.) már egy átfogóbb szak- szervezeti tömörülés, a Dolgo­zók Országos Parancsnoksága szervezte; a harmadik (július 12.) tiltakozási naphoz már több politikai, szakszervezeti, diák- és lakóhelyi szervezet Csatlakozott. A csütörtökre meghirdetett negyedik tiltako­zási nap kezdeményezője már a polgári ellenzék egy részét képviselő PRODEN (Nemzeti Fejlődés Tervezete) nevű laza tömörülés volt, amely a koráb­bi tiltakozási napokhoz „csak” csatlakozott. Tíz jévet kellett megérnie a Pinochet-diktatúrának, ahhoz, hogy ilyen egységesen lépjenek fel vele szemben a legfonto­sabb társadalmi, politikai és gazdasági erők. A katonai kor­mány 1973-ban a radikális tár­sadalmi-gazdasági átalakulá­sokra törekvő haladó balolda­li erőket zúzta szét, később már a puccsot támogató keresztény­demokrácia sem működhetett hivatalos pártkeretek között. A népi egység kormánya idején kiteljesedett, egyébként Chilében több évtizedes ha­gyományokra visszatekintő szociálpolitikai vívmányokat következetesen megszüntette, az állam szerepét minimálisra csökkentette a gazdasági tevé­kenység területén, zöld utat biztosított a szabadpiaci moz­gásoknak és a külföldi tőké­nek. CHILEI GAZDASÁGI cso­dáról beszéltek a hetvenes évek második felében, s maga Pinochet büszke is volt „chi­cagói modelljére”, amely Mil­ton Friedman amerikai köz­gazdász elmélete alapján mű­ködött. S bár nem a bérből élők voltak e modell kedvez­ményezettjei, kétségtelenül je­lentős volt a gazdasági növe­kedés, az ipari és banktőke, valamint a középrétegek fo­gyasztói közege elégedettnek tűnt. Az új évtizedre azonban a korlátlan tőkebeáramlás 19 milliárd dolláros eladósodás­hoz, a világgazdasági hullám­völgy a termelés eséséhez és a munkanélküliség növekedésé­hez, inflációhoz, a kis- és kö­zépvállalatok tömeges tönkre* menéséhez vezetett. Ma már a nagytőke is egyre fojtogatóbb- nak érzi a rendszerből fakadó kereteket. A legutóbbi események tehát egy hosszan erjedő folyamat­nak a termékei. Pinochet dik­tatúrája magányossá vált. ko­rábbi hívei sem támogatják már egyértelműen. Pedig nem forradalmi válto­zásokról van most szó Chilé­ben, még akkor sem, ha a kor­mány keményen válaszol az eseményekre: az utóbbi hóna­pokban letartóztatta Rodolfo Seguel szakszervezeti, vala­mint Gabriel Valdés keresz­ténydemokrata vezetőt, rend­A MAGÁNYOS DIKTATÚRA

Next

/
Thumbnails
Contents