Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

2 1983. ATIGTTSZTTTS I0„ SZERDA »Fókusz tűYlZTlTCTT PUCCS Amerikai alakulatok érkeztek Hendurasba Nicaragua felkészült a védelemre Az atomtámadás évfordulóján Megemlékezés E gy guatemalai államcsíny a legkevésbé sem meg­lepő híre napjaink világpoli­tikájának. Hiszen ebben az országban immár három évti­zede buktatják meg egymást különböző katonatisztek. Pon­tosabban 1954 óta, amikor Jacobo Arbenz liberális-hala­dó kormányzatát amerikai se­gédlettel eltávolították. A leg­utóbbi államcsíny tavaly már­ciusban volt: akkor került ha­talomra az a három tiszt, akik közül a szellemi vezért, Efrain Rios Montt tábornokot most elkergette az elnöki székből volt hadügyminiszte­re, Oscar Humberto Mejia Victores tábornok. Mondhat­nánk ezek után, hogy mindez nem érdemel különösebb fi­gyelmet. Csakhogy ezúttal az államcsíny körülményei, és az a nemzetközi politikai felál­lás, amelyben lezajlott, fon­tossá teszi a legújabb tábor­nokcserét. Mejia Victores ugyanis a győztes puccs előtti napon hosszú megbeszélést folytatott Salvador hadügyminiszterével, Honduras hadseregének főpa­rancsnokával és magas rangú amerikai tisztekkel. A megbe­szélés témája feltehetően Ni­caragua volt, hiszen Hondu­ras és Salvador mellett Gua­temala az a harmadik közép­amerikai állam, amelynek jobboldali katonai rendszere talán még Washingtonnál is kevésbé szimpatizál a mana- guai progresszív vezetéssel. Hozzá kell tennünk, hogy az elmúlt hetekben tovább fo­kozódott a Nicaraguára kifej­tett nyomás. Nemsokára kez­dődik például az a nagyszabá­sú hondurasi—amerikai had­gyakorlat, amelyre Washing­ton invázióra is alkalmas nagy erejű flottát küldött. És immár állandósult az inter­venció, amelyet függetlenek­nek titulált nicaraguai felke­lők amerikai fegyverekkel és hondurasi szervezéssel foly­tatnak a managuai hatalom el­len. Nicaragua nem jelenthet ve­szélyt az Egyesült Államok biztonsági érdekeire, ahogy Washingtonban azt állítják. Egyfelől nem áll szándékában támadást intézni az Egyesült Államok ellen, másfelől nem is volnának meg erre eszkö­zei — jelentette ki Tomas Borge Martinez, a nicaraguai belügyminiszter a The Guar­dian című lap keddi számá­ban megjelent nyilatkozatá­ban. Ha egyáltalán létezik „ve­szély” Washingtonra nézve, ennek politikai, erkölcsi alap­jai vannak: Nicaragua a saját útját akarja járni — saját, de­mokratikusan megváiasztott kormánnyal és önálló emberi jogi politikával — fűzte hozzá a miniszter, majd kifejtette, hogy az amerikai állításokkal szemben a Szovjetunió sosem adott parancsokat Managuá- nak, segítségét sosem kötötte feltételekhez és sosem beszélt támaszpont létesítéséről nica­raguai területen. Borge Marti­nez szerint Reagan önmaga el­len indított háborút, amikor hadihajókat küldött Nicaragua Mind az olasz társadalom­ban, mind politikai körökben nagy felháborodást keltett a rendőrség brutális fellépése a szicíliai Comiso támaszpont körül tüntető békeharcosok ellen. Az Olasz Kommunista Párt titkársága nyilatkozatban ítél­te el a rendőri önkényt. A nyilatkozat aláhúzza, hogy a történtekért a kormány fele­lős, és hogy a comisoi békés tüntetők szétverése, fegyver­telen emberek bántalmazása lényegében kísérlet volt a ha­Csádi fejlemények partjaihoz, hiszen az ameri­kai közvélemény is ellene for­dult. Daniel Ortega, a nicaraguai kormányzótanács koordinátora figyelmeztetett arra a veszély­re, hogy a hadgyakorlat ürü­gyén Hondurasba érkező ame­rikai csapatok támadást indít­hatnak országa ellen. Újság­íróknak adott nyilatkozatában hétfőn elmondotta, ebben a helyzetben a sandinista forra­dalom kénytelen felkészülni arra, hogy megvédje az ország minden talpalatnyi földjét. A nicaraguai vezető sajtóér­tekezletével egyidejűleg Hon­durasba érkeztek azok az ame­rikai műszaki alakulatok, ame­lyeknek az a feladatuk, hogy előkészítsék a mintegy 5—6000 amerikai katona folyamatos odaérkezését. A hét végén amerikai és hondurasi haderők részvételével megkezdődtek az eddigi legnagyobb arányú kö­zép-amerikai hadgyakorlatok, méghozzá a nicaraguai hatá­rok tőszomszédságéban. Arra a kérdésre, hogy szov­jet hajók szállítanak-e fegy­vereket Nicaraguának, Ortega tóságok részéről a békeharco­sok megfélemlítésére. Az olasz lapokban a haladó társadalmi szervezetek, a szakszervezetek képviselői til­takoztak a rendőrség brutális fellépése ellen. Az ügyben a politikai pártok parlamenti csoportjai interpellációval for­dultak a kormányhoz. Az AP amerikai hírügynök­ség római jelentése szerint az olasz rendőrség — a közvéle­mény nyomására — vizsgála­tot indított a comisói súlyos incidens ügyében. A rendőrség békés tüntetőket bántalmazott Súlyos incidens (omisóhan Líbia a B 7-hez fordult A Nicaragua környezetében lévő államok hadseregei­nek szorosak a kapcsolatai Washingtonnal, s érthető, hogy Mejia tábornok amerikai tisz­tekkel is egyeztette a tervbe vett puccsot. Az persze nem világos, hogy az ugyancsak reakciós, sőt durva kezű dik­tátor, Rios Montt miért nem felelt már meg a Fehér Ház igényeinek. A legvalószínűbb feltételezés, hogy Mejia Gua­temala aktívabb közreműkö­dését ígérhette a Nicaragua elleni akciókban, ha áldást kap a hatalomátvételre. A. K. Oscar Mejia Victores tábor­nok, aki hétfőn néhány tiszt­társával megbuktatta Rios Monttot, Guatemala tábomok- élnökét, a sikeres államcsíny után néhány órával letette a hivatali esküt. Az eskütétel után tett rövid sajtónyilatkozatában kijelen­tette, hogy Rios Montt meg­buktatása a kormányzaton be­lül történt „normális változás” és az új rendszerben a tiszt­ségviselők jó része megmarad­hat eddigi helyén. Guatemala jövőbeli külpoli­tikájáról a tábornok úgy nyi­latkozott, hogy „javulni fog­nak az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok”. Líbia 'kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte az országot és a térséget veszélyeztető amerikai provokációk miatt. Líbia ENSZ-nagykövete a nap folyamán hivatalos for­mában eljuttatta a kérést a BT soros elnökéhez, majd ta­lálkozott Javier Pérez de Cuellarral, az ENSZ főtitká­rával. Az Egyesült Államok a csá­di belső konfliktus kapcsán, hétfőn szintén annak a véle­ményének adott hangot, hogy guatemalai államcsíny mögött az Egyesült Államok áll. Kije­lentette: Washington érdekelt olyan helyzet kialakításában, amelynek révén Guatemala szorosabban bevonható a Ni­caragua ellen irányuló „közös akcióba”. Egyébként Guatemala eddig is tagja volt annak a washing­toni ihletésű „hármas szövet­ségnek”, amely Salvador, Hon­duras és Guatemala részvéte­lével csapatok bevetését irá­nyozta elő a felkelő mozgal­mak ellen és együttes akciók szervezését Nicaraguával szemben. Gukkuni Veddel erőinek felke­lését ürügyül felhasználva há­borút készít elő Líbia ellen — mutatott rá kedden a JANA líbiai hírügynökség a libiai külügyminisztérium közlemé­nyét idézve. Az imperialista nagyhatalmak — hangsúlyoz­za közleményében a líbiai külügyminisztérium — Csád belső békéjének és biztonsá­gának kárára akarják meg­valósítani agresszív céljaikat. A közlemény leszögezi egyút­tal, hogy Líbia akcióba lép az AWACS gépek ellen, ha azok bármilyen módon megsértik az ország légterét. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője kedden megis­mételte Líbia-ellenes vádas­kodásait, olyan értesüléseket hangoztatva, hogy Líbia állí­tólag ismét támadta Um Satu­ba és Kalait városokat, Csád keleti részén, a szudáni határ közelében. Jugoszláv hadgyakorlat Belgrádban kedden bejelen­tették, hogy szeptember köze­pén a Macedón Köztársaság te­rületén „Egység—83” fedőnév­vel kombinált harcászati gya­korlatot fognak tartani, amely­ben a jugoszláv néphadsereg egységei mellett területi és polgári védelmi alakulatok is részt vesznek. A guatemalai államcsíny visszhang Esküt tett az új elnök Csak röviden... Guillermo Toriello egykori guatemalai külügyminiszter hétfőn Managuában azt a vé­leményét hangoztatta, hogy a Rios Montt tábornokot elsöp­rő államcsíny a washingtoni Pentagon és külügyminiszté­rium műve. Toriello annak a Jacobo Arbenznak a kormá­nyában volt külügyminiszter, akit 1954-ben a CIA által szer­vezett puccsal távolítottak el a hatalomból. Hozzáfűzte, hogy Oscar Mejia tábornok hata­lomra kerülése olyan válto­zás a katonai vezetésben, amely semmiképpen sem a nép érdekeit szolgálja. Daniel Ortega, a nicaraguai kormányzótanács koordinátora HEGYOLDALNAK ütközött a svájci légierő egyik kétsze­mélyes vadászgépe — jelentet­te a svájci hadügyminiszté­rium. A repülőgép kétfőnyi személyzete életét vesztette. A baleset oka egyelőre ismeret­len. KITÖRT az indonéziai Ga- malama tűzhányó. Az izzó lá­vafolyam elől a környező fal­vak 60CD lakosát kellett elköl­töztetni. A 715 méter magas tűzhányó Dzsakartától 2720 ki­lométerre északkeletre, az északi Maluku-szigetcsoport­hoz tartozó Temate szigetén fekszik. 1882 óta négy ízben lépett működésbe. AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN ez év első három hónapja alatt több mint 13 ezer bűnözőt vetettek börtön­be, s velük együtt jelenleg 425 678 amerikai állampolgár tölti büntetését a különböző fegyintézetekben. Az amerikai igazságügyi minisztérium sta­tisztikai adatai szerint ez év március 31-én minden száz­ezer amerikai állampolgár kö­zül 175 börtönben volt. így válaszolt: az Egyesült Ál­lamok vezetésével fegyveres agressziót készítenek elő a sandinista forradalom ellen Ilyen körülmények között a kormánynak nemcsak joga. hanem kötelessége is a nép felkészítése forradalmának vé­delmére. Se nem titok, se nem bűn, ha fegyvereket vásáro­lunk, Nem értjük, miért kelle­ne bárkinek is számot ad­nunk arról, hogy ilyen vagy olyan felségjelű hajó szállít-e Nicaraguának fegyvereket. Kedden Nagaszakiban mint egy húszezer ember részvéte lével tömeggyűlésen emlékez­tek meg a város elleni atom­támadás 38. évfordulójáról. A megmozdulás résztvevői 11 óra 2 perckor — annakidején eb­ben az időpontban robbant a bomba — egyperces hallgatás­sal adóztak a 74 ezer áldozat emlékének. Nagaszaki polgármestere a tömeg előtt elhangzott beszé­dében azt javasolta, hogy in­dítsanak békeküldöttséget a Az európai közép-hatótá­volságú fegyverek korlátozá­sáról folyó genfi tárgyalások kilátásait illetően növekvő mértékben vagyok borúlátó, a két nagyhatalom megegyezé­sébe vetett reményt azonban az utolsó pilanafig nem sza­bad feladni — jelentette ki kedden Willy Brandt, az el­lenzéki Német Szociáldemok­rata Párt elnöke, a Deutscher Depeschen-Dienst hírügynök­ségnek adott interjújában. Brandt nyilatkozatában azt szorgalmazta, hogy mindad­dig, amíg „csak a remény szikrája van pozitív ered­mény elérésére, hosszabbítsák meg a genfi tárgyalásokat”. A szociáldemokrata vezető bírálta a bonni kormányt, mert az ahelyett, hogy önálló politikával megpróbálná be­folyásolni a genfi tárgyalások kimenetelét, ellentmondásos nyilatkozataival még csak bo­nyolítja a helyzetet Brandt kitért az elől a kér­dés elől, hogy ősszel szemé­lyesen is részt vesz-e majd a nyugatnémet békemozgalom akcióiban, ami az SPD és a békemozgalom összefogását jelentené az amerikai rakéták telepítése ellen. Az SPD el­nöke csupán annyit közölt, hogy a szociáldemokrata párt tagsága először a szakszerve­zeti szövetség szeptember 1-i, háborúellenes rendezvényein fog nagy számban fellépni a fegyverkezési verseny ellen. Brandt az eurórakéta-tárgyalásokról Csökken a megegyezés reménye Irak—Irán Harcok Mehran város térségében Az iráni erők kedden reg­gel két katonai jelentőségű magaslatot foglaltak vissza Mehran város közelében — jelentette be az iráni hadsereg és a gárdisták közös közle­ménye. Az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökség szerint a július 28-án kezdődött iráni hadművelet második támadá­si hulláma sikerrel zárult. Az ÍRNA közölte azt is, hogy a hétfő éjjel indított támadás során az iráni csapatok 3 iraki zászlóaljat tettek harc- képtelenné és több mint két­száz hadifoglyot ejtettek. Egy iraki katonai szóvivő szerint az iraki csapatok „el­érték céljukat” Mehran tér­ségében és a „megfelelő pil­lanatban megszüntetik a város és a környező iráni falvak elleni ostromot”. Katonai és egyéb megfontolásokból Bag­dad visszavonja támadó erőit az iráni területről. A INA ira­ki hivatalos hírügynökség a katonai szóvivőt Idézve azt közölte, hogy az iraki erők célja az „ellenséges csapatok szétzúzása volt”. A Teheránban tartózkodó Abe Sintaro japán külügymi­nisztert Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani, az iráni parla­ment elnöke arról tájékoztat­ta, hogy Teherán lezárja a Hormuzi-szorost, ha Irak tá­madást intéz a Kharg-szigetí olajberendezések ellen — ad­ta hírül egy japán szóvivő kedden Ankarában. Bi Ha tter mmmimmmm NAGYHATALMI JÁTÉKTÉR A CSÁDI VÁLSÁG ma tipi­kus példa arra, hogy szinte min­den egyes „helyi” — vagy an­nak látszó — konfliktus köz­vetlen módon befolyásolja a nemzetközi környezetet és akár globális méretekben is hozzá­járulhat a nemzetközi feszült­ség növekedéséhez. A csádi válság keltette hullámok mesz- sze túlhaladnak Afrika hatá­rain. Csádban elsősorban Csádért — ennek a jóval több mint egymillió négyzetkilométernyi kiterjedésű ország birtoklá­sáért folyik a harc. Észak-Af- rika szívében fekvő sivatagos ország mélye jószerével isme­retlen, de úgy tudják, hogy az ország északi része uránban gazdag. Nem olyan régen fel­újították az olajkutatásokat is. Csád — talán éppen azért, mert feltáratlan, nyersanyag­szempontból az ígéret földje lehet. Csád próbakő: a befolyási övezetekért folytatott harc próbaköve. Az egykori gyar­mattartó hatalom, Franciaor­szág számára az afrikai jelen­lét megőrzésének és talán ki- terjesztésének kérdése függ attól, hogy a mindenkori csá­di kormányzat milyen mér­tékben támaszkodik Párizsra. Csád azonban ezúttal nagy­hatalmi játéktér is. Az Egye­sült Államok, meglepő — ta­lán túlságosan is meglepő — nyomatékkai állt Hisszén Hab­ré kormányzata mellé. A Csádban folyó, viszonylag kor­látozott kiterjedésű harcokkal nehezen lehet megmagyarázni, miért kellett Líbia partjaihoz vezényelni az Eisenhower re­pülőgép-anyahaját (és a kísérő flottaegységeket), miért kellett Szudánba vezényelni AWACS- repülőgépeket egy viszonylag erős vadászrepülő-kísérettel együtt, és végül miért kellett szinte egyik napról a másikra 25 millió dollárt felajánlani hadianyagvásárlásra Habré erőinek, FELTŰNŐ DOLOG az is, hogy miközben Franciaország ugyancsak szállít fegyvereket a csádi kormánycsapatoknak és ugyancsak érdeke fűződik ahhoz, hogy az országban fennmaradjon Hisszén Habré hatalma — eközben Párizs, Cheysson külügyminiszter ál­tal — harsányan elutasítja, hogy közösséget vállaljon az Egyesült Államokkal a csádi ügyben. Erős a gyanú, hogy a csádi válságban Csád sorsa — vagy éppen a francia befolyásé eb­ben az országban — másodla­gos szerepet játszik; a fősze­replő az Egyesült Államok. Elsősorban a líbiai vagy a haladó erők feltartóztatása miatt: többék között Alexán­kéi, világhatalom vezetőihez. Olyan nemzetközi orvosköz­pont létrehozását sürgette, amely az atomtámadás túlélőit részesítené gyógykezelésben. Nagaszakiban, az atomfegy­verkezés elleni nemzetközi ér­tekezlet résztvevőinek körében felháborodást keltett, hogy hétfőn a várostól mindössze 48 kilométerre levő Szaszebo amerikai támaszpontra érke­zett a Midway amerikai repü­lőgép-anyahajó. Az értekezlet­nek a tokiói és a hirosimái ülés után hétfőn Nagaszakiban fólytatódot tanácskozásán til­takozó nyilatkozatot fogadtak el, amely a békés megemlé­kezés elleni kihívásnak minő­sítette a Midway látogatását. Tokióban egy amerikai kato­nai személyiség „merő vélet- lenségnek” minősítette a két esemény egybeesését. Skandiná v államok csúcsértekezlete Finnország és Svédország úgy véli, hogy egy észak­európai atomfegyvermentes övezet nemcsak az északi or­szágok érdekeit szolgálná, ha­nem Európa más térségeiben is hasonló megoldásokra ösz­tönözne — mondotta Kalevi Sorsa finn miniszterelnök. Finnország. Svédország, Norvégia. Dánia és Izland kormányfőinek kétnapos hel­sinki értekezletét sajtóérte­kezlettel fejezték be. Sorsa ezsn elmondta, hogy elvileg Norvégiának és Dániának sincs kifogása ilyen övezet el­len. de mindkét skandináv ál­lam szívesebben látna olyan ,formát, amely szervesen illesz­kedne a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közti át­fogóbb megoldásba. * • Szaud-Arábia Fahd fogadta McFarlane-t Fáhd szaúd-arábiai király hétfőn késő este fogadta Ro­bert McFarlane-t, az amerikai elnök közel-keleti különmegbí- zottját, és egyórás megbeszé­lést folytatott vele. Az amerikai különmegbízott Szaúd-Arábiában nem örven­dett túlságosan meleg fogad­tatásnak. Megérkezése után 24 órát kellett várnia arra, hogy az uralkodó fogadja. der Haig volt külügyminisz­ter kedvenc kifejezése volt a „containment” szó, amely Dulles találmánya. Haig annak idején Salvadorból csinált egy ilyen próbakövet: ha Salva­dorban a kommunizmus jut hatalomra— akkor az Egye­sült Államok „hátsó udvara” elveszett. Ha most Líbia amely a Szovjetunió szolidari­tását élvezi — befolyáshoz jut Csádban, vagy ha csak az or­szágban nem nyugatbarát kor­mány jut hatalomra, akkor -— fejtegetik Washingtonban, — Afrikában az Egyesült Álla­mok számára kedvezőtlen fo­lyamatok indulnak meg. Csád esetében e folyamatok jelentő­ségét csak fokozza az ország központi földrajzi helyzete. Nem kizárt, hogy a Habré melletti amerikai kiállás egyik oka éppen a figyelem elterelé­se Közép-Amerikáról, ahol az ugyancsak látványos flottafel­vonulás nem kecsegtet a na­gyon áhított külpolitikai sike­rekkel. A PÁRIZS MELLETTI túl­zottan hangsúlyozott amerikai kiállásnak is nyomós okai le­hetnek. Franciaország bírálja Washington latin-amerikai po­litikáját — s eközben a jelen­legi szocialista párti kormány­zat, amely azonban meg akar­ja őrizni a hagyományos befo­lyási övezetet, Csádban hason­lóan kényelmetlen helyzetbe került. A francia kritika élét éppen úgy lehet elvenni, ha Washington kidomborítja (és lejáratja?) Párizs szerepét a csádi ügyben. Talán ezért zár­kózik el olyan hevesen min­denféle amerikai—francia pár­huzamtól a francia kormány.

Next

/
Thumbnails
Contents