Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

Megnyílt Keszthelyen Geergikon nyári egyetem A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem dísztermében kedden — nagyszámú hazai és külföldi érdeklődő jelenlété­ben — megnyílt a Georgikon nyári egyetem. A mezőgazda- sági tudományok iránt érdek­lődő szakemberek és kutatók a tíznapos kurzuson a ma­gyarországi sertéshústermelés, a nemesítés és intezív sertés­hizlalás módszereivel, eredmé­nyeivel és szakmai problémái­val ismerkednek.-A hallgatóság a tájékoztatók, előadások és konzultációk .mellett az egyetemi kísérleti telepeken, valamint a szom­szédos Sármelléki Termelőszö­vetkezetben a gyakorlatban is tanulmányozhatja a sertéste­nyésztés, -tartás és -hizlalás módszereit. A nyári egyetem szervezői gazdag kulturális programról is gondoskodnak. Készül a kerítés Bekerítve biztonságosabb a pálya. A kerítés véd a betolako­dóktól, olykor a szurkolók haragjától... A nagykátai Ma­gyar-Koreai Barátság Mgtsz lakatosüzemében társadalmi munkában készül a helyi Vörös Meteor SK pályájára csaknem 500 méter kerítés. Trencsényi Zoltán felvétele S. Hegedűs László nyilatkozata Területfejlesztés közakarattal A népfrontmozgalom egyik kiemelt feladata, hogy alkal­mat teremtsen az állampolgá­rokat leginkább foglalkoztató kérdések széles körű megvita­tására, a felelős szervek előze­tes elképzeléseinek megismer­tetésére. A közeljövőben a te­rület- és településfejlesztés időszerű feladatairól, a hely­ségek közötti gyakorta indoko­latlan különbségek felszámo­lásának előfeltételeiről, lehető­ségeiről rendeznek társadalmi vitákat. S. Hegedűs László, a ' Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a politikai ■ mozgalom vezető testületének álláspontjáról, az eddigi fóru­mok tapasztalatairól nyilatko­zott. A lakosság véleménye — Országos tanácsunk idén januárban tűzte napirendjére a terület- és településfejlesz­tés . kérdéseit, s alakította ki ezzél kapcsolatos álláspontját. Javaslatainkat ezután eljuttat­tuk az MSZMP Központi Bi­zottságához és a Miniszter- tanácshoz, kérve, hogy azokat a hosszú távú tervek kidolgo­zásakor vegyék figyelembe. Egyúttal' igényként fogalmaz­tuk meg azt is, hogy kívána­tos volna e nagyszabású mun­kába bevonni a lakosságot is. Annak ellenére, hogy tudjuk: :a terület- és településfejlesz­tés bonyolult, alapos szakértel­met követelő feladat. Igazán színvonalas tervek azonban csak akkor készülhetnek, ha az előkészítés és a megvalósí­tás minden fázisában részt .vesznek az állampolgárok. Ta­pasztalataink . szerint ez a rész­vétel sohasem formális, hiszen a szakembereknél jóval ponto­sabban. ismerik a helyi körül­ményeket. Végeredményben ol­csóbb, gazdaságosabb megol­dások születnek, születhetnek. Ezekről az ötletekről, javasla­tokról, a jószándékból fakadó ajánlásokról nem mondhatunk le. Az országgyűlés, amely a közeljövőben tárgyalja meg a terület- és településfejlesztés helyzetet, csak akkor dolgoz­hat megelégedésre, ha az elfo­gadandó dokumentumban tük­rözted az állampolgári véle­ményeket. A múlt örökségeként hazánk térségeinek fejlettségi színvo­nala rendkívül eltérő. Az át­gondolt területfejlesztési poli­tika célja tehát nem lehet más, mint az, hogy ezeknek az in­dokolatlan különbségeknek a felszámolásán, megszüntetésén munkálkodjék. E szempontból alapvető jelentőségű, hogy az állampolgár a lakóhelyén, vagy annak közelében találjon mun­kaalkalmat. Ma ez még sokfelé megoldatlan probléma. Tévedés ne essék: nem azt szorgalmazzuk, hogy szerte az országban nagy ipari üzemeket telepítsenek — ez a törekvés egyébként is megfeneklene a mostanában kibontakozó, első­sorban a termelő, szervezetek és az állampolgárok vállalko­zási kedvére építő folyamatok jellege miatt. Ellenbej) arra törekszünk, hogy a jelenleg szűkös munkalehetőségeket kí­náló területeken kapjon ott­hont, honosodjék meg a feldol­gozóipar és a fogyasztási szol­gáltatás. Javuljon a tájékoztatás — A termelőerők magasabb szintű, gazdaságosabb működ­tetése megköveteli a megfele­lően fejlett infrastruktúrát. Ügy látjuk, hogy éppen infra­struktúránk viszonylagos el­maradottsága akadályozza a meglevő termelőerők gazdasá­gosabb kihasználását. Amikor a háttérágazatok fejlesztését tervezzük, még kevésbé nélkü­lözhetjük az állampolgárok ja­vaslatait. Hiszen ebben az ér- dékéllsegü'k " közvetlenebb,-' nyilvánvalóbb, egyértelműbb. Ahhoz, hogy ez az érdekeltség kellőképpen kifejezésre is jut­hasson indokoltnak tartjuk a beleszólás lehetőségeinek és garanciáinak megteremtését, a résztvevők körének bővítését. A közvélemény szerepe világ­szerte nő. Nincs ez másképp hazánkban sem. Erejét jelzi, hogy társadalmi nyomásra megváltoztatták például az Ml-es autópálya útvonalát, s, gondoskodtak a nagymarosi vízlépcső ártalmas környezeti hatásainak kiszűréséről. A köz­vélemény ilyen „működtetése” azonban nemcsak anyagi ha­szonnal jár, de erősíti a társa­dalmi ellenőrzés, a nyilvános­ság fontosságába vetett hitet, és növeli az emberek szemé­lyes ' felelősségét a közügyek iránt, minden iránt, ami az ő egyetértésükkel, jóváhagyásuk­kal jött iétre. A nőpfrontmoz-: galotm határozott törekvése, hogy javuljon a tájékoztatás minősége, s a lakosság időben és rendszeresen tudomást sze­rezhessen az életkörülményeit alapvetően befolyásoló tervek­ről, szándékokról. — Vitáinkon minden bizony- nyál sok szó esik majd a te­lepüléspolitika időszerű kérdé­seiről, a továbblépés követen­dő módozatairól. El kell érni, hogy az állampolgári egyenlő­ség ebben a vonatkozásban is érvényesüljön. Magyarán: ne legyenek akkora különbségek a települések között, a lakosság mindenütt — faluban és város­ban — egyaránt találja meg az emberi élet nélkülözhetet­len előfeltételeit, intézményi rendszereit. Tanácsi önállóság A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának álláspontja ebben a kérdésben is világos: nincs és nem is lehet alá- és fölérendeltségi viszony az egyes települések között. Az állampolgár számára a saját, szőkébb pátriája a legfonto­sabb és ezért aligha marasz­talható el. Ellenkezőleg! Erre a jó értelemben vett patriotiz­musra, felfokozott tettvágyra kell, és — tapasztalataink iga­zolják — lehet is építeni, szá­mítani. — Fontos, hogy váljék még; szorosabbá a lakosság és a közigazgatási — népképviseleti — szervek együttműködése. Növekedjen a helyi tanácsok önállósága, s legyen gazdasá­gilag is megalapozott. A ren­delkezésre álló összegekkel a tanács valójában csak akkor tud jól sáfárkodni, ha minden­kor maga mögött é.ezheti a lakosság megértő támogatását. Erre viszont csak akkor szá­míthat, ha az emberek ismerik a helyi fejlesztési elképzelése­ket, a rövid és hosszabb távú terveket. A helyi államhatal­mi szervek eredményesebb munkájának további előfelté­tele: csökkenjen a tanácsi tes­tületek létszáma, egyúttal fo­kozódjék aktivitása, vitakész- ságe. Ha döntéseiket közvetle­nül, áttételek nélkül, az állam­polgárok véleményének meg- halígátásávai és figyelembe té­telével hozzák mSg, várhatóan megpezsdül a közélet, növek­szik az emberek érdeklődése településük sorsa iránt. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa azon munkálko­dik, hogy a kormány terület- és településfejlesztéssel kap­csolatos előzetes tervei minél szélesebb körben váljanak is­mertté, a közösségek beszédté­májává. Csakis így, az állam- polgári ötletek, javaslatok cso­korba gyűjtésével érhető el, hogy a végleges dokumentum megalapozott, a Közakaratot tükröző dokumentum legyen — mondotta S. Hegedűs László. I Az udvaron átszellemülten rovarászik a csirkenép, kerék­párosra vakkant az'eb, szőrét tisztogatja egy vörös macska. Az akácliget fái mindenttu- dóan bólogatnak, mesélik unásdg az idei rohanó, lázas nyarat. A száraz vidék forró ho­mokja dinnyét terem, s gon­dot szül az aszály égető mé- he. Burda Gergely persze sok mindent megért már, s nem bizonytalankodik. Csak szere­tett volna szebben búcsúzni a dinnyeföldektől. Egy kosár oénzzel netán, miként tava­szon jósolták neki, amikor bő ruhában járt a remény. — Furcsa, hogy nyugdíjba megyek, mert ha segítek Is a gyerekeknek, az már egészen más lesz. Belefáradtam az örökös költözködésbe. Egy éven, ahogy meséli, öt­ven vagon dinnyét szüreteltek hárman, raktak szerelvénny; mennyiségben teherautókra Most elbúcsúzik a földtől, amiben hitt, s amiben összeg­szerűen nem is csalatkozott. Dinnyésünknek hat család­ja van: három házas fia. s három menyecske. Hevesben, Csány mellett, Horton módos házak. Hogy bányász volt a nehéz időkben? S a szalag összerop- pantotta csontjait, szívét is felfelé tolta egy-két centivel? Június vége óta új rendel­kezések csoportja — benne az építési illeték változása — módosította azt a környezetet, amelyben a vállalat gazdálko­dik, vásárol, termel és elad. mintezt a: szabályozóknak, s ezzel a társadalmi érdekelt­ségnek megfelelően, azaz úgy vásárol, termel és ad el, hogy ráfordítások és hozamok ará­nya minél kedvezőbb legyen. Nem vak erők Ez az arány valójában , a vállalat teljesítményének mércéje, tehát — a folyamat végét és elejét egyszerre látva — ez a teljesítmény nem független a környezettől — a szabályozástól —, de nem is kizárólagosan annak tükröző­dése. A vállalat — mint foly­tonos változásra alkalmas szervezet — képes arra, hogy a különféle hatásokat — azaz kedvezőeket és kedvezőtlene­ket egyaránt, más-más irány­ban — korrigálja. Iskolás ízű gondolatmene­tünket menti, magyarázza, hogy , vállalati körben egyre gyakrabban találkozunk a végletes gondolkodásmód markáns jeleivel, nevezetesen a környezeti tényezők — a szabályozás — mindent meg­határozó jellegének hangsú­lyozásával, illetve olyasfajta leegyszerűsítéssel: ha eddig dolgozni kellett, akkor ezután is dolgozni kell, környezet ide vagy oda. Valami igazság megbújik ezekben az okosko­dásokban. hiszen a környezet erőteljes hatását a vállalat teljesítményére, az előzőekben m'egállaiDítottuk. S az a véle­mény sem rugaszkodik el. a. valóság talajától, hogy dol­gozni kellett és kell, csak­hogy: a mis környezetben másként ítéltetik meg a mun­ka. azaz uoyanúon. dolgo'vn nem lehetséges elérni a ko­rábbi vállalati eredményt. Tágítsuk most már a foga­lomkört, s a szabályozás mel­lett minden más, lényeges elemet is vonjunk be a kör­nyezetbe mert hiszen az ob­jektív külpiaci hatások, a kooperációs kapcsolatok, az ágazati méretű fejlesztési koncepciók éppúgy ide tartoz­nak, mint a sokat emlegetett háttéripar helyzete, a népgaz­dasági összességű anyagellá­tás. Ha némi leegyszerűsítés­sel is, de fogalmazhatunk úgy: a vállalat sok objektív környezeti tényezőtől függ, s ezekre a tényezőkre csak nagy áttételekkel, ráadásul csekély mértékben van befo­lyása, vagy — például a kül­piaci általános jellemzők ese­tében — egyáltalán nincsen. Amiből korántsem az követ­kezik, hogy a gazdálkodó egy­ség valamiféle vak erőknek a kiszolgáltatottja! Sokkal in­kább célravezető mindezek is­meretében arra gondolni: a vállalat a környezethez folya­matosan igazított teljesít­ménnyel érheti el a tervezett eredményt, azaz a környezet változásához kapcsolódva örö­kösen készen kell állnia a kor­rekcióra. Szónoki kérdés, aligha több- képes erre a termelőhely? A megyében cégek nem csekély létszámú csoportja bizonyítot­ta eddig is — elősorban a vegyipar, a gépipar némely területén —, hogy folytonosan -újjáteremti - az összhangot környezet és teljesítmény kö­zött, azaz a nehezebb felté­telek mellett sem mond le eredményei gyarapításáról. A Forte Fotokémiai Ipar pél­dául úgy maradt lábon, hogy közben kivédte az ezüstpiac addig soha nem látott fe!ka­varodását, az importanyagok behozatalának erőteljes korlá­tozását, a hagyományos vá­sárlók némelyikének fizetés- képtelenné válását, ráadásul idehaza is gyakran védekezni kényszerült értetlenség szülte vádakkal szemben. Ez az ér­tetlenség pontosan annak szólt, ami a talpon maradást segítette: a kockázat vállalá­sának, merész üzletpolitikai húzásoknak, célszerű árpoüti- • kárrak, -olyasminek, amik szo­katlanok voltak, .nem dllettek bele az átlagos képbe. Még szokatlan , Folytathatjuk ugyancsak szélsőséges helyzeteken át­ment termelőhely említésével a példák sorolását. A kőolaj és a kőolajtermékek piacának szinte követhetetlen változá­sait a Dunai Kőolajipari Vál­lalat seregnyi lépéssel igye­kezett enyhíteni, ezeknek a lépéseknek az első sorában azonban valami olyasmi áll* és áll, ami a magyar iparban meglehetősen szokatlan: a Burda Gergely jól bítja ma­gát. A dinnyések termesztési tit­kaiból csak annyit tudtam meg, hogy mi volt az aznapi ebédjük. íme az 1983. július 25-i étrend: Húsleves, azután csirkepörkölt kovászos uborká­val. Illetve mégsem volt eny- nyire szűkszavú a gazda, aki végül is elárulta, a dinnye ak­kor jó, ha 'duhog, mint a megcsapott csizmaszár. Az ő sorsát két mondatban is összefoglalhatjuk: Míg ere­je bírta tavaszonként útra­kelt. bódét épített, magágyat készített, gyepet hasított, pa­lántát ültetett. — Megérte, nem érte? Fölös­leges kérdezni. Szabad vol­tam. nekem nem parancsolt senki. Magamat hajtottam. Most nyugdíjba megyek, haza Bejárom végre ezt a kicsi vi­lágot. amerre eddig csak a munkám végett turistáskod­tam. ★ Horton háromszáz család foglalkozik dinnyével. Az idevalósiak év elején kirajza­nak az ország minden részé­be. Ajtó, ablak zárva marad egész nyáron. Ott ez a mun­ka, a szorgalom szimbóluma Burda Gergelyék portája a 3-as út mellett a jövő nyáron újra lakott lesz. A vasadi Kossuth Szakszövetkezetben meg aki jár, megtalálja a dinnyésdinasztia utódait, a gyerekeket. A világ sokat vál­tozik. de ha türelmes lesz. Burda Gergely még sokáig kínálhatja unokáit az első szelet dinnyével, Valkó Béla termékek kiváló és egyenletes minősége. A nehéz piaci hely­zet azt sugallhatta volna, bár­mi áron tartsák meg a vevő­ket, ám érdekes, de nem Vé­letlen módon a finomítóban éppen a nehéz piaci helyzet Közepette erősítették tovább az addig is jól működő minő­ségellenőrzési szervezetet, rá- érezve: ebben az irányban nyílik kiút, kritikus értékesí­tési feltételek mellett a ter­mék megbízhatósága minden­nél előbbre áll. Egészen más területről, de azonos mondan­dóval felcsippenlve1 a tények egy morzsáját: a minőség el­sődlegességének fokozatos föl­ismerése alakíttatta ki a be­esési Ferihegy Termelőszö­vetkezet korszerű zöldségfel­dolgozóját és hűtőházát, mert a nyersáru azonnali és fel­dolgozás nélküli értékesítése már-már semmi nyereséget nem hoz, igaz. különböző sza­bályozási, árképzési okok'és ellenérdekeltségek miatt a feldolgozott, hűtött áru sem sokat... ám valószínű, a ktil- és belpiac ilyen kedvezőtlen alakulása átmeneti, s később a mostani lépés célszerűen gyarapítja a jövedelmet. A -zövetkezet addig is ésszerűen "ugalmas üzletpolitikával hasznosítja a hűtőteret, azaz nem várt. vár a majd jobb leszre, hanem folytonosén korrigálta a piaci, szabályo­zási, gazdálkodási hatásokat. Hiba lenne pusztán az érde­keltséggel, az ösztönzéssel — ami nem szószaporítás, mert két dolog! — magyarázni, menteni a környezet és a tel­jesítmény kölcsönös viszonyá­ban fölhalmozódott, feszültsé­geket. ,. Ezek létrejöttében, fönnmaradásában része volt a vállalati szervezet merev­ségének..—r korrekciós' ..képes­sége alacsony fokának —j te­hetetlenségi erőhöz hasonló mozgásának, a féjíésztések részekre darabolásának, an­nak a szemléletnek is. amely­nek hívei mindig és minden­ben a környezetet, a fciílsői, té­nyezőket jelölték meg a ne­hézségek, az akadályok okai­ként. Sokkal nehezebb hely­zetben vannak a vállalatok, mint korábban — amit jelez a megyében az alacsony haté­konysággal dolgozó, vállalati eredményt kimutatni nem ,tu­dó. alaphiánnyal küszködő termelőegységek számának növekedése —, mert sokkal keményebbek a környezeti feltételek, mint eddig. Az azonban bizonyos, hogy a megszokotthoz mérten éleseb- . ben .. elkülönülnek majd —• nemcsak gazdálkodási jellem­zőikben, hanem gazdálkodási eredményeikben is — az.átla­gos, az átlagot felülmúló vál­lalati teljesítmények, az átlag alattiakról most nem téve hangsúlyosan említést, mert ezek felszínre jövetele szinte természetes. líkülönülés Ez a társadalmilag kívána­tos elkülönülés végső soron ■annak kifejezője lesz, a cégek mely csoportja reagál kellően, s melyik kevésbé a környezeti — változott és változó — ha­tásokra. hol birtokosai a kor­rekció képességének, s hol vannak azok. akik most már tartósan nélkülözik ezt a nél­külözhetetlen gazdálkodási tulajdonságot. S nyilvánvaló: az Így végbemenő elkülönü- 'és fontos következtetésekhez — következményekhez — .ve­zet a vállalatok holnapját, "orsát. a kollektíva boldogu­lását tekintve. Ezek a köveí- kezménvek az átlagosnál sok­kal többet, kereső közössége­ket énnúgv magukban fog- ’aihatiák. mint munkahelyek '“'számolását, az..ott dolgozók “tpcono**'osí*ását. Mindazt, ami eddig szokatlannak .ját­szott, Mindaat, amihez hozzá kell szoknunk Mészáros Ottó Környezet, teljesítmény ' A csárda út nélkül keveset ér Valami igazság megkájik az okoskodásokban A dinnye akkor jé, ha duhog

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents