Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
1983. JÜLIUS 9., SZOMBAT ~<Míhnt A fejlődés lépcsőfokai A maguk erejére számíthatnak A nevét olasz mesterektől kapta Az utcanevek sok mindent elárulnak. Nyilván nem véletlen az sem, hogy Mélyároknak keresztelték Pátyon a részt, ahol a nagyobb esőzések után bokáig sárban járnak az emberek. Ezen a környéken se út, se járda nem épült. A mesevilág hangulatát idé. ző Burgundia utcában (nevét az egykor kőbányában dolgozó olasz mesterektől kapta) is hasonló a helyzet. Ezek a körülmények pedig nem alkalmasak arra, hogy a környezet védelmére, szeretettre neveljék az embereket. A legutóbbi falugyűlésen ezt szóvá is tették. Öntevékeny módon Igaz, hogy több példát találni az ezzel éppen ellentétes állapotokra is. így például múlt évben elvégezték a Kossuth, az Árpád és a Széchenyi utca kátyúzását, elkészült a Zsámbéki utat a Toki úttal összekötő szakasz. Az említett kőbánya pedig ma is létezik — a helybeli termelőszövetkezet kezelésében — és kedvezményes áron termel ’ ki követ a községnek minden közcélú létesítményhez. A társadalmi munka sem hiányzik. Az építkezést olyan formában folytatják, hogy a tanács adja az anyagot, a többi pedig a lakosság összefogásán múlik. Szabó Zoltánná, a tanács végrehajtó bizottságának fiatal titkára, akit tavaly iktattak be tisztségébe, a gondok között említi, hogy idén már saját bevételeikből kell fizetni az iskolaépítésre felvett bankhitel esedékes törlesztését: 1 millió 200 ezer forintot. így háti ebben a négyezer lakosú községben, ahová mindez ideig üzemek nem települtek. most különösen a maguk erejére, az öntevékenységre vannak utalva az emberek, ha valamit meg akarnak oldani. Bizonyára hozzájárul ahhoz, a főváros közelsége és a szép környezet, a jó levegő, hogy az utóbbi években — az ivóvízellátási gondok ellenére— állandóan parcelláznak, építkeznek, s a ma is külterületként nyilvántartott egykori parlagföldek helyén takaros házak, gondozott kertek láthatók. Közlekedési változások — Rendezni akarjuk az adminisztrációt — mondja Szabó Zoltánná — úgy, hogy a hivatalos minősítés a tényleges helyzetet tükrözze. Ezáltal pedig a tartós használatbavételnél a tanácsi jövedelmek is emelkednek, és így többet fordíthatunk a fejlesztésre. Idén eddig hatvan házhelyet parcelláztak, s további negyven telek kialakítására van lehetőség. Nagy erőfeszítések történnek annak érdekében is, hogy az új részeket bekapcsolják a közös vérkeringésbe. A buszjárat mind ez ideig nem érintette a zsámbéki kanyarban az új házakkal teljesen beépített területet. Május végén készült el félmillió forintos költséggel a buszforduló (a termelőszövetkezet kedvezményes fuvarral, építőanyaggal segített), amely sok család közlekedési gondjait megoldja. Fontos ez számukra több szempontból is. Egyrészt a fővárosba járnak dolgozni, másrészt, mert a község központjában lévő gyermekintézményekbe eddig gyalog vitték a kicsinyeket. Múlt évben az iskolában több régi tantermet korszerűsítettek, és szeptembertől lehetőség nyílik arra, hogy új napközis csoportokat szervezzenek. A korábbi százhúsz helyett ezután százhatvan kisdiák elhelyezéséről gondoskodhatnak. Szép, modern sportudvart építettek a gyerekeknek. ehhez hasonló nincs több a budai járásban. Az óvoda azonban zsúfolt. Nem tudnak minden igényt kielégíteni. Egyelőre az a helyzet, hogy a gyesen lévő édesanyák gyermekeit kénytelenek visszautasítani. A bölcsődében viszont felszerelték a központi fűtést, amely higiénikusabb, gazdaságosabb megoldás mint az olajtüzelés. Ezen túl még sok kisebb átalakítással igyekeznek az eredetileg más célokra készült épületet kellemesebbé, otthonosabbá tenni. Most készül társadalmi munkában a terv, melynek alapján lehetőséget akarnak teremteni a központi fűtés bevezetésére az óvodában és a két Iskolaépületben is. A lakosság számának növekedésével, a község gyarapodásával szükségszerűen együtt jár az is, hogy bővíteni kell — igyekeznek is — az üzlet- hálózatot. A helyi vezetők a település nagy kiterjedése miatt egyelőre jobbnak látják több kisebb üzlet nyitását, mint esetleg egy nagy ABC- áruház építését, melyhez jelenleg anyagi fedezet sem lenne. A községi tanács a lakosság jobb ellátása érdekében támogatja a magánerős kezdeményezéseket. Az utóbbi időben több iparengedélyt adtak ki. Tervezik két bisztró meg egy cukrászda nyitását is. Különösen hét végén emelkedik az üzletek forgalma, hiszen a Fenyves, a Mézes-hegy és a Nagy-hegy szép tájain sok üdülő és kiránduló keres felüdülést. A Mézes-hegy környéke — Az utóbbi időben, ha nem is óriási mértékű, de mindenképpen jelentős fejlődést ért el a községünk — Szabó Zoltánná így értékeli a helyzetet, hozzátéve azt is, hogy az igazi nagy előrelépés majd az lesz, ha felépül a bicskei regionális vízrendszer és Páty község is megkapja az olyan régóta várt egészséges, jó ivóvizet. A fejlesztések, az új építkezések már ennek a reményében történnek. Gál Judit Juhtenyésztőknek Felvásárlási árak Piaci igények A juhtenyésztők korábban kifogásolták, hogy csak rövid távon ismerik a gazdaságosságot végül is meghatározó felvásárlási árakat, s így nem tudnak kellőképpen alkalmazkodni a változó kereslethez. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt ezért már most, a korábbiakhoz képest lényegesen hamarabb közzétette az 1984. első félévére vonatkozó vágójuh-exportfel- vásárlási alapárakat. Ezek ismeretében az állattartók — a nagyüzemek és a kistermelők egyaránt — szabályozhatják tenyésztési programjaikat, úgy időzíthetik az állatok átadását, hogy az a piaci igényekkel jobban összhangban legyen. A fél évvel előbb meghirdetett árak garantált árak. Ám az ipar kilátásba helyezte, hogy amennyiben a termelői kínálat az elképzeléseknek megfelelően alakul és a piaci igényekben sem következik be alapvető változás, úgy az exportértékesítés hasznából utólagos többlettérítést is ad. Ez méginkább érdekeltté teszi a termelőket az értékesítés fokozásában, illetve a prog- ramozottabb tenyésztői munkában. Ráckevén valóban szolgáltatnak Akadnak versenytársak Gyakran halljuk a panaszt nagy városban, kis településeken méginkább, hogy baj van a szolgáltatásokkal. Nemcsak a minőségét, hanem a mennyiségét illetően is: azaz, egyik vagy másik szolgáltatás hiánya miatt sokszor, órákat kell utazgatni a szomszédos pagy- városokba. A szabályt erősítő kivételek közé tartozik Ráckeve, ahol — miként Pfendert Mihályné tanácselnökkel folytatott beszélgetésből kiderült — nintjs v.lgülönüsebb gond a szolgáltatásokkal. — A lakosság ellátását többféle szektor szolgálja. Kisiparosok, állami vállalatok, szövetkezetek részlegei, mind megtalálhatók az egységeket üzemeltetők között. Az utóbbi években a szolgáltatásokat illetően jól összeszedtük magunkat — ad rövid helyzetképet a tanácselnök. Közismert, hogy a kisiparosok — összefogással — közös szolgáltatóházat építettek a közelmúltban Ráckevén, amelyben fodrász, kozmetikus, cipész, kulcsmásoló és háztartási gépjavító kapott helyet. Ezenkívül természetesen az építőiparban és a különböző szakipari ágazatokban szép számmal találhatók kisiparosok a járási székhelyen. Ott vannak azonban a versenytársak is. A Terminál szolgáltató vállalat szolgáltatóházában is megtalálhatók a fodrászatok, a gépjavítószerviz, s a kiskunlacházi Vegyesipari Szövetkezet is üzemeltet női fodrászatot Ráckevén. — A legnagyobb dolog mégiscsak az — adja a magyarázatot Pfendert Mihályné —, hogy szót tudunk érteni az üzemeltetőkkel, valóban szolgáltatnak ezek az egységek, az emberek igényeihez alkalmazkodnak. Ez megnyilvánul abban is, hogy esztétikus környezetben .fogadjak az ügyfeleket, hogy akkor vannak nyitva az üzletek, amikor szükség is van rájuk. S külön öröm, hogy a lakosság kérése, kívánsága alapján a már kialakult gyakorlaton is hajlandók változtatni. Azért van, amiben hiányt szenvednek a ráckeveiek is.' Elkelne még néhány cipész a nagyközségben, csakhát megfelelő szakember híján nehéz betölteni a hiányzó űrt. Kevés a tetőfedő, a bádogos és vízvezetékszerelő szakember is. A családi és hétvégi ház építések miatt bizony a jelenleginél jóval több ilyen képzettségű mesteremberre lenne szükség. De ennek megoldása nem elsősorban a tanács feladata, hiszen ha a nem túl népszerű szakmák utánpótlása akadozik, az már az oktatás, no meg a pályaválasztást irányítók, befolyásolok ügye. G. M. A z importtakarékosság olyan fogalom, amelyet manapság nemcsak a közgazdák, a gazdasági szakemberek használnak, hanem a köznyelv is. Köztudottan nyitott gazdaság a mienk, ami közelebbről azt jelenti, hogy termékeink viszonylag nagy részét exportáljuk, és hasonlóan nagy arányban hozunk be külföldről nyersanyagokat, alapanyagokat, félkész termékeket, fogyasztási cikkeket. Nem törekedhetünk öneállátásra, de arra törekednünk kell, hogy nemzetközi kereskedelmi és fizetési mérlegünk egyensúlyban legyen. Ezt az egyensúlyt különösen nehéz megteremteni, fenntartani az iparilag legfejlettebb országokkal, hiszen ezek tudják szállítani számunkra a legkorszerűbb termékeket, s ezeknek tudunk a legnehezebben árukat ajánlani, amelyek nekik is megfelelnek. Lényegében ez a helyzet kényszerít bennünket arra, hogy takarékoskodjunk az importtal. Igen ám, de hogyan? Bármelyik termelő, amelyik HA LEHET, rendszeresen tőkés importból származó alapanyaggal, félkésztermékkel vagy akár csomagolóanyaggal dolgozik, be tudja bizonyítani, hogy számára az a behozatal nélkülözhetetlen. Ilyen viszonyok között mégis, központilag is korlátozni kell a behozatalt, illetve az eddig importált cikkek egy részét hazaival kell helyettesíteni. Másfelől arra kell törekedni, hogy minél több, a világpiacon sikeres terméket állítsunk elő. Persze, korántsem csupán mennyiségekről van szó: legalább ilyen fontos, hogy exportunk gazdaságos legyen, vagyis, hogy viszonylag olcsón, termelékenyen állítsuk elő a külföldre szánt termékeket is. Nem igazán javítja a külkereskedelmi mérleget az olyan áru exportja, amelynek előállítására ráfizetünk. Hasonló a helyzet a behozatallal: vétek olyan termékeket importálni, amelyek előállítására magunk is képesek ÉRDEMES lennénk esetleg jóval olcsóbban, mint amennyiért a világpiacon hozzájutunk. Csakis ebben a megvilágításban szabad az importtal is takarékoskodni. így azonban — kell. Hogy ismét a mindenki által ismert fogyasztási cikkek közül vegyünk példát, említhetjük az olyan egyszerű termékeket, mint a szeg, a csavar, az ásó, a kapa; ilyeneket súlyos hiba konvertibilis valutáért vásárolni. Meg kell, mert meg lehet teremteni az ezek hazai gyártásához szükséges elegendő kapacitást. Másnak minősül az olyan importtakarékosság, amelynek következtében az idén például szórakoztató s.ekt- ronikai cikkekből, bizonyos keresett kötöttárukból kevesebbet hozunk be tőkés piacokról, mint tavaly. Ezt kényszerűségből és átmenetileg teszik az illetékesek, hiszen ilyen fogyasztási cikkeket hasonló minőségben és választékban a belkereskedelem nem tud hazai forrásból beszerezni. T artós javulást csak úgy érhetünk el, ha a mezőgazdaság, az ipar az eddiginél termelékenyebb munkával készít minden piacon jól értékesíthető cikkeket, ugyanakkor magas színvonalú termékek gazdaságos előállításával pótolja a behozatalt olyan cikkek esetében, amelyek importja —, mint például a szegé, vagy a kapáé — földrajzi, természeti, műszaki adottságaink birtokában indokolatlan. Más szóval, egyszerűbben: mindent gyártanunk kell, amit tudunk, és amit érdemes — mert az ilyen terméket tartósan importálni ésszerűtlen —, és nagyobb mennyiségben kell a világpiacon megjelennünk exportképes. korszerű áruinkkal. Ha ezt sikerül elérni, akkor nem lesz szükség arra a tűzoltó munkára, amely itthon szükséges cikkek behozatalát mérsékli pillanatnyi kényszerűségből. G. Zs. L 5 Uniform és thermoton A legújabb téglagyárban Elkészült a Budai Téglaipa- beruházásnál mintegy 10 mil- ri Vállalat új téglagyára Soly- lió forintos megtakarítást ia máron. Kivitelező a 31. sz. elértek. Az új gyárban kor- Allami Építőipari Vállalat, szerű falazóanyagot, a magas melynek mintegy húsz alvál- hő- és hangszigetelési köve- lalkozója volt. A korszerű telményeknek megfelelő uni- technológiai berendezést cseh- form és thermoton kézi fala- szlovák partnereik szállítót- zó elemet készítenek, ták. A gyár végleges kapacitása Az építők és a gépszerelők 40 millió kisméretű téglának összehangolt munkája ered- megfelelő falazóanyag évente, ményeként határidő előtt a második félévben várhatóan megkezdődhetett a termelés. A már 12 milliót gyártanak. Nem is emlékezteti az embert téglagyárra az a látvány, amit a gyártósor egy-egy részlete nyújt Solymáron Aki nem ismeri a téglagyártás hagyományos módját, annak Is nyilvánvaló a kép láttán: könyebb figyelemmel kísérni a vezérlőpulton, hogyan halad a tégla a szalagon, mint kézi erővel több mázsát mozgatni meg műszakonként A technológiai berendezések tervezői tekintettel voltak a munka- védelmi szempontokra is.
