Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-07 / 159. szám
%Mriav 1983. JŰLITTS 7m CSÜTÖRTÖK A bölcs tudós és az őrült majom Az idei ünnepi könyvhéten Szent-Györgyi Albertnek, az Amerikában élő Nobel-díjas biológusnak két könyve látott napvilágot. A Magvető Kiadó népszerű Gyorsuk) idő sorozatában jelent meg Az anyag élő állapota című kisebb terjedelmű munkája, a Gondolat Kiadó gondozta azt a terjedelmesebb, mintegy 320 oldalnyi kötetet, mely Válogatott tanulmányok címmel hagyta el a nyomdát. A két kötet időbeli egybeesése nem Művelődéstörténeti beszélgetések Köztudott, hogy a tudományosság és az eredményes kutatómunka egyik legfontosabb kiindulópontja a kérdés helyes feltevése. Meglepő tehát, hogy ezzel a csöppet sem tudományosnak tűnő kérdéssel a címében — Mi lett volna, ha,..? — jelent meg egy karcsú kis kötet az RTV—Minerva gondozásában. A könyvet Erdei Grünwald Mihály szerkesztette abból a rádióban elhangzott 10 éves művelődéstörténeti sorozatból, melynek beszélgetőrésztvevői Makai László történész, Magyart Beck András pszichológus. Gazda István tudománytörténész, Niederhau- ser Emil történész, Szűcs Ervin mérnök, Vajda Pál tudományos munkatárs, Környei Elek szakíró és szerkesztő riporterként maga Erdei Grün- wald Mihály voltak. A nagy sikerű rádiósorozat bevallott célja, hogy játékos eszközökkel, a gondolati kísérlet szokatlan módszerével igazi és megalapozott tudományos ismereteket terjesszen, népszerűsítsen. ■ ■ Mi lett volna, ha repül Leonardo gépe, ha elterjed az ókori gőzgép, ha az alkimistáknak sikerül aranyat csinálniuk, ha Roger Bacon nem találja fel a szemüveget, ha nem esik Newton fejére az alma. ha nem rándul meg Gal- vani békacombja, ha Bolyai Jánost beválasztják egy német akadémiába, ha Kliegl József megvalósíthatja találmányait, ha Jedlik Ányos német gyáros lett volna, ha Eötvös Loránd Heidelbergben marad? Tíz érdekes kérdés, mely lehetetlenné teszi a sematikus válaszokat, viszont nagyszerű lehetőségeket kínál a tudományok fejlődésének belső, objektív mozgástörvényei bemutatására. így végül is mindegyik beszélgetésből az derül ki, hogy bár a fejlődés sok-sok véletlen segítségével, lángeszű, sokszor bogaras és különc emberek erőfeszítéseivel, zseniális gondolataival tör utat magának, ami megvalósul, az szükségszerű és szinte másjatetfe ként el sem képzelhető. Ugyanis a kor társadalmi igényel, eszmerendszerének meghatározottságai alapvetően befolyásolják egy-egy technikai lelemény, és a felismert szűk* ségszerŰ összefüggések gyakorlati alkalmazásának Tehetőségeit. A beszélgetésekben feltárul az adott kor kiemelkedő természettudósának, zseniális újítójának emberi-alkotói portréján túl a korszak társadalmi-eszmei panorámája. Hallatlanul sok érdekességet tudhatunk meg például a közlekedés fejlődéséről, az ókor szállítási szokásairól, a fogatolás módjáról, az utakról, az alkímiáról, és ezzel összefüggésben a mágikus szertartások eszmei alapjairól, a modem kísérleti kémia kialakulásáról, az elektromosság törvényszerűségeinek feltárásáról stb. Az Ismereteknek és az összefüggéseknek ez a végtelen gazdagsága a könyv legvonzóbb erénye, ez az, amiért ismételten le kell majd emelnünk a kötetet a könyvespolcról. Hasznos és eredményes vállalkozás volt tehát a rádióban elhangzott műsor könyvbe rendezése és a múló pillanatból maradandóbb létbe emelése. véletlen, idén, szeptember 9-én lesz 90 esztendős a világhírű tudós, s ezek a könyvek nyilván a kiadók ünnepi tisztelgéseként készültek. Az anyag élő állapota című tanulmány lényegében a rákkutató Szent-Györgyi Albert tudományos műhelyébe kalauzolja el az olvasókat. Fel- tételezése szerint a rák nem pusztán egy betegség a sok közül, hanem egy igen bonyolult és összetett szabályozási rendszer zavara, mely alapvető összefüggésben van az élet — az élő állapot — lényegével. Ahhoz, hogy beavatkozzunk. meg kell ismernünk ezt a mechanizmust. S mivel a dráma színtere szubmolekulá- ris, főszereplői az elektronok, ezek mozgékonyságának vizsgálata áll a tanulmány központjában. A rákos szövet fehérjéinek kis mértékű az elektrontelítettsége és a pa- ramágneses érzékenysége. Ezeknek a tulajdonságoknak, s azokkal az élő állapot lényegének mélyebb megismerése, a szabályozási rendszerek oksági összefüggéseinek feltárása vezethet el a rákbetegség megértéséhez és a későbbiekben gyógyításához. A Gondolat Kiadó kötete, a Válogatott tanulmányok nemcsak Szent-Györgyi szaktudósi portréját rajzolja meg árnyaltan. A biogenetika, az izomkutatás, a bioelektronika, a C-vitamin élettani hatásának és a rákbetegség kutatásának szentelt évtizedek tudományos eredményein túl megismerhetjük Szent-Györgyi Albert emberi portréját is. önéletrajzi írásán kívül nagyobb részlet olvasható Az őrült majom című publicisztikájából, mely megjelenése idején Amerikán is túlhullám- zó szenzációt és érdeklődést váltott ki. Végül néhány munkatársa, barátja vall a Szent-Györgyi Alberthez fűződő kapcsolatról. Mindezekből egy hallatlanul gazdag, tevékeny és kalandoktól sem mentes emberi élet képe bontakozik ki. Bámulatos az a következetesség és bátorság, mellyel vállalja gondolatainak, erkölcsi és politikai meggyőződésének minden következményét. Tudósok családjából származik. Anyai ágon három generáció legkiválóbb magyar orvosai a rokonai. Nagybátyja, Lenhossék Mihály egyetemi tanár a szövettan neves tudósa. Gyermekkorában megtanulta, hogy a legnagyobb érték a tudás. Maga írja: csak jóval később Hitler tanította meg, hogy a tudás önmagában, erkölcsi érték nélkül haszontalan. Egész tudományos tevékenységét — későbbi közéleti tevékenységét is — áthatotta ez a felismerés. A természettudomány új módszerekhez segítette az embert, amivel problémáit megközelíteni vagy megoldani tudja. A megismerésnek nincs határa. A világ mai nehézségei és veszélyei nem abból adódnak, hogy nem találunk választ kérdéseinkre, hanem abból, hogy a válaszokat pusztításra, uralomvágyunk kielégítésére fordítjuk. Így a haladást az ember történetében nem a tudományos kutatásban, hanem egy új etika, új ember és ember közötti viszony kialakításában látom.” Szent-Györgyi kijelentése természetesen nem tudományellenes, sőt éppen a tudományok mélyebb, etikusabb megértését és hasznosítását sugall ja. Rövid életrajzát önvallomásnak, szellemi végrendeletnek tűnő gondolattal zárja. A tudomány segített, hogy megértsük a Természetet és ural kodjunk felette. Talán segít majd, hogy öntudatunkat is megértjük és uralkodjunk önmagunkon, miközben magasabb szinten új emberi életformát teremt, amelynek gazdagságát és szépségét ma még a legélénkebb képzelet sem tudna megfesteni. Erről a magaslatról tekintve korunk önpusztító embere csak őrült majom. Rajtunk áll, hogy változtassunk ezen. A pacától az elefántig A közlekedés szabályainak megtanulása komoly feladat elé állítja az utcával, a tárgyakkal ismerkedőket. Ezért a könyvkiadás világszerte arra törekszik, hogy olyan hasznos kiadványokat jelentessen meg, amelyek játékos formában, indirekten szinte a gyerekekbe szuggerálják az adott pillanatokra vonatkozó normákat. A Játsszunk közlekedést! (szintén a Móra Ferenc Könyvkiadó jóvoltából) olyan otthoni és óvodai képes foglalkoztató játékokat tartalmaz, amelyek elősegítik a gyermek koncentrált figyelmét,'egyben helyzet- felismerő gyakorlatként is alkalmazhatók. örvendetes, hogy a Móra ‘ “ ti ,mm ** — 1 • ÍV Y<mSfcY ZSUZSA Mese helyett * « <5 A # ▲ * ^ & w * w 1 Hl « - A /3 í «• i & : ív: L * •%. mm Ml /«'V KíM-rl CSUTKAJUTKA meséi mm Bolondériából Harmóniába k .... ' ' í Mit kell csinálni ahhoz, hogy csöppnyi gyermekünk reggel, kitdpegve az ágyból, ne essen hasra? Egyszerű a válasz, hozzá kell szoktatni őt ahhoz, hogy este, lefekvés előtt összerakja játékait. No, persze nem ilyen egyszerű a dolog, ámbár az is meglehet, hogy Bálint Ágnes, megany- nyi televíziós mese, gyermeksorozat kigondolója és megvalósítója most is fején találja a szöget, segít az apróságok szüleinek a nevelésben. Az Én vagyok a Tévé-Maci című, két éven felülieknek szánt kötetében párbeszédre hívja azt a korosztályt, amely- lyel játékos formában, de igen komolyan, nagyon sok mindent meg lehet beszélni. A három éven felüliekhez szól Aaron Judah könyve, a Macóka meséi. Az angol író világszerte sikert aratott történetei valójában a mindennapi élet apróságaiba vezetik el ennek a korosztálynak a tagjait. Ezek olyan helyzetgyakorlatokként is felfoghatók, melyek a gyerekek önálló döntési és cselekvési készségét gyarapítják. Egy gyerek nyelvére nem lehet csomót kötni — jelenti ki Ila néni Szepes Mária Zsákbamacska című kötetében, a Pöttyös óvoda legújabb darabjában. Ez így igaz, teszik hozzá hőseink, Berényi Gabi és vietnami barátnője, a lakótelepi óvoda szereplői. Georgij Jurmín Nagyapó szemüvege címmel írt ismeret- terjesztő munkát Egy szemüveges nagyapó elmeséli oku- láréjának történetét, de magától értetődően más nagyító vagy kicsinyítő eszközökről is mesél, többek között a távcsőről, a periszkópról, a mikroszkópról. Csutka-Jutka meséit Mezey Katalin adja át olvasóinak. Sok-sok valóságrészletből álltak össze a kicsinyek számára írott történetek: a természet titkaitól az öltözködésig. Vlagyimir Mitipov Fut a kismamut című könyvében tizenötezer évvel ezelőtti világot ismertet meg az Öt éven felüliekkel. Hőse egy Óla nevezetű kislány, akinek van egy szarv asgida, egy kölyök- mamut meg egy kutya barátja. Az izgalmasan, jól megírt történetek gyarapítják a gyerekek fantáziakészségét. Fenékéi Judit nemes egyszerűséggel Bolondériából Harmóniába vezeti el olvasóit. Groteszk helyzetek, szellemes megállapítások váltogatják egymást, óhatatlanul hatva a gyermekek mindenkori beszélőkéjére. mind több olyan munkát Is közread, amely különösen most nyáron, szünidőben, elgondolkodtatja a gyermekeiket, s nemcsak passzív részvételre, a felolvasás meghallgatására ösztönzi őket. Votisky Zsuzsa könyve, a Mese helyett tulajdonképpen matematikai kifestő óvodásoknak, de egyben segédkönyv a szülők számára is, hogy később, megismerkedve az új iskolai matematikaoktatással, ne idegen nyelvre írott tudnivalókat lássanak és szemléljenek, hanem játékosan segíteni tudjanak gyermekeinek az érdekességek elsajátításában. A Békés Mária, Kun Anna, Keresztes Dóra alkotóhármas A pacától az elefántig vezeti az öt éven felüliek kezét. Arra ösztönzik a gyerekeket, hogy maguktól is készítsenek játékokat. Nem baj, ha pacát ejtenek, de az sem árt, ha saját kútfejükre támaszkodva a Mackó-sajtos dobozból figurát csinálnak, vagy százlábúval, bohóccal, törökbasával gyarapítják a játéktárat. A könyv — akár az előbbi kettő — rendkívül hasznos, mindenekelőtt a gyermekek manualitásának gazdagodását segíti elő. Heti filmiegyzetb Johohoho! Viktor Csucskov és Kiril Varijszkij, a Johohoho! című bolgár film főszereplői Mese és valóság mosódik egybe ebben az új bolgár filmben, melyet saját regényéből Valeri Petrov írt és Zakó Heszkia rendezett. A valóság: Leonid, a tíz- esztendős kisfiú, kartörése miatt kórházba kerül, s ott összebarátkozik a súlyos beteg Színésszel és annak szobatársával, a kedves öregúrral. Mindnyájuk kedvence a szép szőke ápolónő, Cecília, és mindnyájan utálják a Színészt és az öreg szobatársát, egy izgága, önző, ostoba, nagyhangú frátert. A mese: a Színész, először csak Leonid szórakoztatására, később a maga sötét gondolatait elterelendő, belekezd egy mesébe a Fekete Kalózról, aki Esperanza nevű hajóján a Karib-tengeren vitorlázik, valamikor az 1660-as években. A mese aztán át- meg átszövődik a kórház mindennapjainak valódi eseményeivel, tényeivel, figuráival. A Színész természetesen önmagát képzeli a rettegett, ámde igazságos Fekete Kalóz szerepébe; gonosz csellel foglyul ejtett szépséges feleségének alakját Cecília nővér testesíti meg; a jóságos öreg indiánfőnök a kedves öreg szobatárs Vonásait ölti fel, a kellemetlen fickóból pedig a gonosz spanyol kormányzót alakítja ki a mese során a Színész. Leonidra persze szintén fontos szerep vár: ő a Fekete Kalóz életrevaló, bátor, minden kalandban részt vevő kisfiát „alakítja”. A kalóztörténet persze meg is elevenedik: minden mozzanata lezajlik előttünk, a tengeri csatától a bosszúállásig. A Színész elbeszélése amolyan folytatásos ifjúsági regényhez hasonlóan alakul, de a történetet a pillanatnyi kórházi szituációk is formálják, s formálja Leonid külön nekilóduló fantáziája, meg a Színész egészségi állapota, betegségének alakulása is. Ez a többszörös egymásbajátszás adja egyébként a film egyik érdekes, sajátos vonását is. Mert a másik, és a fő vonása ennél bonyolultabb és mélyebben fekvő. Petrov forgatókönyve és Heszkia rendezése ugyanis lényegében arról szól, hogy a gyermekvilág őszinte tisztasága, igazságérzete, romlatlan etikai képlete milyen szomorúan változik meg a felnőttek világában. Leonid képzelete még naiv makulátlansággal osztja a világot és az embereket jó és rossz dolgokra, jó és rossz karakterekre, bünteti meg a rosszakat, s jutalmazza meg, segíti diadalra a jókat, a szenvedőket, a megalázottakat. De a mesébe folyton beleszól az élet illúziótlan realitása, a go- noszkodókfcal, a kis ellenségekkel, az erkölcsileg gátlástalanokkal, az ügyeskedőkkel. Leonid és a Színész azt megteheti, hogy a mesében elégtételt szolgáltat a jóknak, s úgy alakítják a történetet, hogy pórul járnak a rosszak — de a valóság ettől nem változik meg, sőt, még inkább bántó lesz sok igazságtalansága. A Johohoho! azonban (melynek címe R. L. Stevenson híres kalóztörténetében, A kincses szigetben fordul elő egy matrózdal hujogatószavaként) mindezek dacára sem kiábrándult vagy kiábrándulásra Ösztönző film. Azt mondja, hogy az élét nem oly egyszerű, mint a kalózmese, de aki nem adja meg magát a rossznak és a rosszembereknek, az elnyerheti a jók és becsületesek jutalmát. Értéke még a filmnek a két főszereplő alakítása is. Viktor Csucskov, a kis Leonid alakítója, igen rokonszenves és roppant természetesen mozgó fiúcska; szerencsésen hiányzik belőle a gyermekszereplők oly gyakori merevsége, mesterkéltsége. A Színészt játszó Kiril Varijszkij pedig alighanem felfedezés: ez az első filmszerepe a fiatal színésznek, de olyan biztonsággal mozog a kamerák előtt, s oly érzékeny a filmszínészi játék speciális követelményeire, hogy a néző egy pillanatig sem gondol holmi kezdőre. Zakó Heszkia rendezése jól tartja kézben a több síkon játszódó történet szálait, s általában megfelelő tempóban bonyolítja a mesét. Még arra is ügyel, hogy a kalóztörténetbe egy csönpnvi, a műfai- ial szembeni iróniát is belelopjon. A Johohoho! — talán mondani sem kell — nem gyermekfilm. de a gyerekek is jól szórakozhatnak rajta, s a felnőttek számára is megfelelően elgondolkoztató. Bűnös életem A lengyel rendező, Janusz Kidawa, egy vándor színtársulat, s benne egy mindig bajba kerülő, de mindig mindenből kievickélő fiatal vándor- színész, Franciszek históriáját meséli el, elég tág időhatárok között. A történet kezdete ugyanis valamikor a 20-as évekre nyúlik vis’sza, befejezése pedig a nácik Lengyelország elleni 1939-es háborúja idejére esik. Franciszek és társai persze nem hivatásos színészek. Amatőrök, akiknek eredeti foglalkozása . bányász, munkás és különböző egyéb köznapi tevékenység. Működési területük Szilézia — épp az a terület, amely szinte állandóan a politikai feszültség légkörében élt abban az időben. így aztán amikor Franci szék, a jól megtermett, erős bányászgyerek elmeséli az életét, ebben az életben folytonosan jelen vannak a politika szőkébb és tágabb köreinek mozzanatai. Franciszek- nek is, társainak is meghatározza az egész életét ez a viszonylat. Kidawa pedig — aki a forgatókönyv szerzője is — nem habozik alaposan kiaknázni ^ezeknek a szituációknak a groteszkségét. A német nacionalizmusra rímelő lengyel túlbuzgó hazafiság éppúgy megkapja a magáét, mint a hangzatos frázisokat pufogtató honfiúi tehetetlenség, vagy a tömegek befolyásolhatósága és szűklátókörűsége, önironikus, hamis illúziókat rombOi filmnek is tekinthetjük lehet ezt a lengyel munkát — mely ugyanakkor rendkívül szórakoztató, s humorának stílusában a 60-as évek csehszlovák filmvígjátékaira emlékeztet. Takács István
