Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-07 / 159. szám
1983. JÜLIUS 7., CSÜTÖRTÖK tMiítm Két községben hozzáláttok Jövőre átadják a tantermeket Nem okozott csalódást a tégíajegy Pilisszántó szemérmesen simul a hegyoldalhoz. A falu csendes, reggel fél kilenckor szorgalmas népe olyankor már szerte a környéken dolgozik. A 225 iskolaköteles nebuló is az esztendő háromnegyedében a tantermekben merít a tudás kútjából. Tantermekben?... Ez alighanem egy kis túlzás. A községi iskolának öt tanterme van, de csak egy igazi, vagyis 52 négyzetméteres. Tűrési küszöb A pince padlózata öt méterrel van a föld felszíne alatt. Boltozata nedves. A penész rajzol falaira virágot. Régen borospince volt, ma tornaterem. A szerek, amelyek fából készültek, ki vannak téve az enyészetnek, nemkülönben az ugrószőnyegek is. A nehéz körülmények között tizennégy pedagógus oktatja a gyerekeket. Két takarítónő tart rendet, s egy fűtő melegíti át az iskolát a zordabb napokon. Szó, ami szó, ez a helyzet bizony már elérte a tűrési küszöböt. Az új négy tanterem tervei már elkészültek. A telek egy része tanácsi tulajdon volt, másik felét megvették. Az építkezés költsége tizenhatmillió forint, amiből a megyei tanács kilencmilliót adott. Mire e sorok megjelennek, addigra már elkezdődött a tereprendezés, s még ebben a hónapban indul az építkezés is. A tervek szerint az új négy tanterem jövőre december 31-re lesz készen. S ha azokat is benépesítik majd a tanulók, már cska egy műszakos tanítás lesz Pilisszántón. Ügy tűnik minden rendben van, de korántsem. Erről majd később. Társadalmi munka A másik pilisi községben, Pilisszentkereszten szintén jó híreiket mond Sebesiné Szlá- vik Klára vb-titkár. A faluban kétszázhetven iskolaköteles gyerek él, tizenegy tanulócsoportban tanulnak. A község iskolájának hét tanterme van, de az egyik délben ebédlő, délután napközi. Vagyis: itt is kevés a hely. Éppen ezért tanítanak a klubkönyvtárban, a tanári szobában, sőt még egy erdészlakásban is. A tanács régóta szeretett volna előrelépni, de akadály volt a pénzhiány. Az iskolaépítés megsegítésére kibocsátottak száz-, kétszáz és ötszáz forintos téglajegyeket — s nem is csalódtak — mert a lakosság megértve a célt, megvásárolta azokat. Lett pénz, de nem volt még terv. Aztán az is elkészült — társadalmi munkában! Mi több, a községben levő intézmények is tettek felajánlást: forintokkal, munkával támogatják az új két tanterem és a vizesblokk felépítését. A munka már elkezdődött, s a tervek szerint a két új tanterem jövő áprilisra készül el; így Pilisszentkereszten is megszűnik majd a helyhiány. Szennyes teher Az eddig leírtak biztató jelek; de van ám üröm is. Pilisszántón keseríti az örömöt. Ott ugyanis csatornahiány miatt az iskola zártrendszerű derítőt kap, ami mintegy félmillió forintba kerül. A rendszerbőd hetente egyszer kell majd elszállítani a szennyvizet. Ez évente 800-900 ezer forintba kerül. S félő — hiszen erre számtalan példa van —, hogy a szennyvíz nem jut el rendeltetési helyére, hanem valahol a gépkocsivezetők megszabadulnak majd szeny nyes terhűktől. így hiába lesz zártrendszerű szennyvíztároló, a környezetvédelem mégis csorbát szenvedhet. Ha ez így van, akkor mi lenne a megoldás? — Egy, mintegy kilométernyi hosszú csatorna és tisztítómű megépítése, amely 5 millió forintba kerülne — mondja Kosztolánszky Mátyás tanácselnök. — Ez megoldaná az iskola, az orvosi rendelő, a tanács és a lakóházak egy részének is a megnyugtató szennyvízelvezetését... Mindezek után talán nem szerénytelenség, ha javasoljuk: gondolják meg az illetékesek. ötesztendei szennyvízszállítás költségéért megoldható lenne a község egy részének csatornázása. Vegyék számításba, hogy öt éV alatt elköltenek majd annyi pénzt, amennyiért most csatornázni lehetne. Ha nem ezt az utat választják, öt év múlva a falu ugyanott tart majd, mint ma, de a népgazdaság szegényebb lesz ötmillióval. Rászitázott márkajelek Naponta 8—10 ezer vastag rostirónra szitázzák rá a márkajelzést a PEVDI szentendrei gyárában. A keresett toliakra többek között a képen látható Tar Istvánné segítségével kerülnek rá a feliratok SZENTENDREI kJcíiíob 8 PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜlfiNRMDÁS« Fiókposta nyílik Pontázon A járást járva Budakalászon a tanács rendeletet adott ki, amely a Budakalász községért és a községfejlesztési munkáért emlékplakett és emléklap alapításáról intézkedik. Pilisszentlászlón befejeződött a Béke út helyreállítása, amelynek költségeit a Duna- menti Regionális Vízmű Vállalat fedezte. Visegrádon a legutóbbi tanácsülés napirendjén szerepelt a Lepence-strandfürdő üzemeltetéséről készített beszámoló, a környezetvédelmi feladatok végrehajtásáról, és az operatív bizottság munkájáról beterjesztett tájékoztató. Az első napirendi pont tárgyalásánál megállapodtak abban hogy a strandfürdő" ellátását tovább kell javítani kiskereskedelmi engedélyek kiadásával a két állandó jelleggel működő büfé áruellátásának fejlesztésével. Az orvosi ügyelet a strandfürdő területén a hétvégeken biztosított, azonban ez hétköznapokon még megoldatlan. A Volán tájékoztatása szerint a nyári időszakban a buszok a strandig közlekednek. Leányfalun, a Petőfi sétány mentén szilárd burkolatú utat építettek, s befejezték az Erkel utca és Szamuely utca burkolat-javítását is. A PE- FÉM megkezdte az általános iskola központ fűtésberendezésének teljes felújítását, amely az iskolaév kezdetére befejeződik. Pomázon befejeződött az ősz. Tavasz, Tél és Margaréta utcák kisfeszültségű villany- hálózatának építése. A művelődési háznál társadalmi munkában szabadtéri színpad készül, s ugyanakkor megoldják a felszíni csapadékvíz elvezetését is. Susnyártól a Kőhegyig a néphadsereg egyik alakulata 1200 méter hosszú földutat épített. A közséeben nedig társadalmi munkában 800 méter járdát és utat építettek. És még két jó hír: a Budapest- vidéki Postaigazgatóság még ebben az évben 50 telefonállomást szeréi fel, s szeptember 1-én a Vörösmarty lakótelepen fiókposta nyílik, amely hétköznapokon 10-től 18 óráig tart nyitva. Pócsmegyer—Surányban az MÚZSÁK NEVELETLEN GYERMEKE Szánthó Imre kisgrafikáiV Szerény minitárlat Idézi Szánthó Imre harmincöt éves munkásságát Szentendrén, a Felszabadulás lakótelepi klubban. Ki is Szánthó Imre? kérdezhetik sokan, szentendreiek is, mert harmincöt év alatt a város lakossága majd mégegy- szer annyi betelepülővel gyarapodott. Festő, grafikus, textiltervező, karikatúrarajzoló, linómetsző, plakát- és bélyegtervkészítő? Döntsék el a művészettörténet szakemberei, a kritikusok. Én arról a szentendrei adófizető polgárról szeretnék szólni, aki a városnak nem szülötte ugyan, de már fél évszázada lakója és szerelmese. Egyesek meg nem értett művészként, mások izgága emberként, ismét mások a múzsák neveletlen gyermekeként ismerik, tisztelik vagy éppen bírálják. Akárhogy is van, Szánthó Imre ma már a városhoz tartozik. A Görög Kancsó étterem falára festett képeivel, a negyedszázada zajló nyári kulturális rendezvények jellegzetes linóplakátjaival és bélyegterveivel, de kimért lépteivel is, amelyekkel — mint egy várostulajdonos — végigsétál délutánonként az utcákon. Csatázik, ha kell, ha nem, mert ő ilyen; a város élő lelkiismerete. Nincsenek — nem is voltak — hivatalos társadalmi funkciói, de a várospolitika érdekeltjeként és hívatlan prókátoraként is mindig szenvedéllyel ágált; amikor a belső körút építésekor veszélybe került a régi városi temető, amikor méltatlanul feledés homályába tűnt egy- egy volt jeles városlakó (művész, pedagógus, közéleti ember), amikor pusztulni látta az értékes műemlékeket, és akkor is, amikor nem az ő elképzelése szerint valósult meg valamely kulturális vállalkozás a városban. Leines ápolója ugyanakkor a város történelmi, művészeti, nemzetiségi (elsősorban szerb és dalmát) hagyományainak. Többször voltam tanúja érdekes (néha túlfűtött) előadásainak, amikor hiteles dokumentumok, színes diafelvételek vágy személyes emlékei, élményei alapján tájékoztatást adott a város múltjáról, jelenéről. Mindig lelkesített is a szűkebb pátriájának szerete- tére. Szánthó Imre szentendrei jelenléte, közéleti aktivitása nem ellentmondásmentes. Nincs mindig igaza, de jobbító szándékában nem lehet kételkedni. Szentendre fejlődéséhez még akkor is köze van, ha — ahogy ő vallotta — — számtalan világmegváltó ötlete feneklett meg a városban. Visszatérve művészeti munkásságához, kisgrafikáihoz: képzőművészeti aktivitása szembeötlő. így emlékszik vissza: ... szerettem volna karikaturista lenni — próbálkoztam, de a Ludas Matyi serege nem vett be soraiba ... Azok nem vettek be maguk közé, akiknek a közösségére a legjobban vágytam, a hivatásos művészek. Első szentendrei kiállításától számítva, 1948 óta, töbo mint negyedszáz tárlata volt eddig; részint Szentendrén, részint a fővárosban, vagy az ország más településein. Kiállították képeit az egykori Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban, a Nemzeti Galériában, Omszkban, Szófiában és Bécsben is. Mint autodidakta, tagja a Művészeti Alapnak, a Szentendrei Grafikai Műhelynek egyik alapítója. Szombathy Viktor Szentendre saját művészének tekinti Szánthó Imrét. Ez igaz, csakhogy Szentendrének ma már több mint félszáz saját művésze van, köztük Európa- hírű nagyságok is. A rangsor tehát objektíve is megváltozott. Nem kevésbé változtak meg az eltelt harmincöt év óta a városi képzőművészet szervezeti és szervezési körülményei. A városnak ezért kell megbecsülnie őt, ám az elismerések eddig sem maradtak el. A kisgrafikák a lakótelepi klubban egy életmű sajátos, de nem lezárt darabjait villantják fel, társadalmunk fejlődésének jellegzetes korszakait is idézik. Érdemes megnézni. Július 24-ig látható. Szabó Ferenc áfész bezárta a surányi élelmiszerboltot, létszámhiány miatt. Az alapvető élelmiszer, tejtermék, kenyér, péksütemény forgalmazását az élelmiszerbolt mellett levő vendéglátó egység biztosítja átmeneti jelleggel. Ugyancsak létszámhiány miatt rövidítette meg az áfész a szigetmonostori zöldség-gyümölcs üzlet nyitva tartását. Az üzlet napi négy órát áll csak a vevők rendelkezésére. Gáz lesz Csaknem 7 kilométer hosszúságban fektetnek gázcsövet a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat munkásai Szentendrén. A vezetékrendszer a Fel- szabadulás lakótelep gázellátását biztosítja szeptember végétől. Azt beszélik... i Hetenként egyszer — Az érem másik oldala Hogy megy be az elefánt a rókalyukba? Fogahullott jószág — Potom forintok Nemcsak beszélik, hanem panaszos levelek is útra keltek már, s a beszéd és az írás is azt jelzi, hogy baj van a szemétszállítással Szentendrén. Azt kifogásolja a lakosság, hogy szemben a múlttal, most már csak hetenként egyszer szállítják el a szemetet. A panaszokkal felkerestük Németh Józsefet, a városgazdálkodási vállalat igazgatóját, akitől megtudtuk, hogy a panaszokat ő is ismeri, de azok csak az érem egyik oldalát mutatják. Mi van hát az érem másik oldalán? Ott bizony a vállalat nem is kevés gondja-baja. Először is a város jelentős részén félpormentes szemét- szállítás volt, amely kétségtelenül korszerűtlenebb, mint a kukás, de... ugyebár tudják, főleg a szamárhegyi lakosok, de a környékbeliek nemkülönben, hogy azokba a szűk utcácskákba a 10 tonnás kukás autó bizony a legnagyobb igyekezettel sem fér be. Vagyis, hogyan mehetne be az elefánt a rókalyukba?... Nos, ez az egyik gond. A másik: a vállalatnak két félpormentes szemétszállító teherautója van, s azok már eléggé öregek. Ez a típus lefutott széria. Alkatrész egy szál sincs hozzájuk a piacon. Marad a bizonytalan kimenetelű bütykölés. Űj autót sem lehet venni, mert az sem kapható. Most ehhez tegyük még hozzá, hogy a két öreg, fogahullott jószágnak a városon kívül Leányfalu, Budakalász és Po- máz egy része a területe. Hogy pótolják a szamárhegyi kiesést, oda, ahova a gépkocsi el tud érni, konténereket helyeztek el. Nem vitás — s ezt tudja a vállalat is —. hogy ez a lakosságnak sok kényelmetlenséget okoz. mert néha a háztól 150—200 méterre található a konténer. Hogy mi lenne a megoldás, ami mindenkinek, a lakosságnak, s a vállalatnak is kedvező, azt ma még nem tudják. Ám az egyik félpormentes autót sikerült ismét lábraállí- tani, ezért a szamárhegyi részen a hónap közepén ismét visszaállítják a régi rendet A panaszok másik része a kukás szemétszállítást illeti. A városban ma mintegy 500 család részesül e korszerű szemétszállítási rendszer előnyeiből. De nem élvezi — legalábbis a panaszosok szerint — mert itt is áttértek a heti kétszeri szállításról az egyszerire. Ezt az intézkedést természetesen gondos felmérés előzte meg. Az átállás csak a lakótelepeken okoz gondot, mert mondjuk egy 12 lakásos háznak négy kukája van, s ez így valóban kevés. Ha viszont a 12 család összeadna családonként 48,50-et, s vennének még egy kukát. Mert azt viszont 580 forintért lehet vásárolni, így az egyszeri szemétszállítás hátránya kivédhető lenne. A vállalat most vett 800 ezer forintért egy újabb kukás autót, mert az kapható. Vegyük figyelembe azt is, hogy a múlt esztendőben a lakossági szemétszállításra 770 ezer forintot fizettek rá. Persze azért a szemetet el kell szállítani. A vállalat igyekszik is ennek eleget tenni, de saját árnyékát nem lépheti át. A VGV-nél figyelembe véve a panaszokat, keresik a legjobb módot, hogy valami megnyugtató megoldást találjanak. Csakhogy azt se feledjük, hogy a Felszabadulás lakótelepen például heti kétszeri konténeres szemétszállítás van. S mi van a konténerekben? Nemcsak háztartási hulladék. Egy konténeres autó egy kilométerre 17 forintot emészt fel. Tanácstagok szóvá tették Utcai telefonokat ígérnek Az alábbi levelet kaptuk a Budapestvidéki Postaigazgatóságtól: ... Az 1983. május 26-1 számukban A várospolitika kérdései című cikkükben e tanácstagi beszámolókon tett észrevételekét, panaszokat ismertetik, ebben visszatérő probléma, hogy Szentendrén a Pannónia-telepen és a Vasvári lakótelepen hiányoznak a nyilvános távbeszélő-állomások. A panaszt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Vasvári lakótelepen, a lakótelep közepén és az Aranyosi Pál utcában van nyilvános távbeszélő-állomás. A további nyilvános állomás telepítését a hálózat hiánya akadályozza. A Pannónia-telepen a Fürst Sándor utca és a Dózsa György út sarkán szintén van nyilvános távbeszélő állomás. Ezen felül tervezzük még a Kórsa utcában a vasúti átjáróhoz, és a Hernád utcában is nyilvános távbeszélő állomások felszerelését. Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét. Slristye Mihály távközlési- és műszaki ig.h. ★ örömmel közöltük a posta levelét, hiszen abban ígéret fogalmazódott meg: a Pannó- nia-telep két új nyilvános tábveszélő-áilomást kap majd. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Trencsényi Zoltán