Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-31 / 180. szám
14 Jt* Ma S. oldal: Falumércék Kulcsátadás csak KISZ-eseknek Kongresszus tolmács nélkül 4. oldal: Önálló életre keltek a szobrok Idegenül vagy magyarul? 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Gyakorlás a határban Új gazdálkodási mód 8. oldal: Növényvédelmi előrejelzés Szociális segélyekről Tudósok Vácrátótról PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM Áru: 1,40 forint 1983. JÚLIUS 31., VASÄRNAP A védelemről nem mondunk le Csak ésszerű kompromisszummal Dmitrij Usztyinov marsall, nisztere válaszolt a TASZSZ Kérdés: a NATO tagál- ^ Iamainak, s mindenekelőtt ^ az Egyesült Államoknak a ^ vezetői azt állítják, hogy a í Szovjetunió „úgy növeli to- ? vább katonai erejét, hogy ^ az már jóval túllépi vé- í delmi szükségleteinek ha- á tárait”. Igaz-e ez az állí- í tás? Válasz: a Szovjetunió és szövetségesei saját védelmi potenciáljukat a Varsói Szerződés tagállamainak megvé- delmezéséhez szükséges szinten tartják. Katonai politikánk lényege a hatékony védelem, és semmi több. A Szovjetunió KÉTKEDÉSEK S okféle furcsa tévedés rabjai vagyunk, ezek egyike az a vélekedés, hogy mert lerójuk a fizetésből a nyugdíjjárulékot, valójában megelőlegezzük magunknak a majdani járandóságot. Valóban megelőlegezzük, de nem a járulék fizetésével, hanem értéket teremtő munkánkkal. Ezen az állításon azután mindenkor vita kerekedik, mint legutóbb is, amikor az újságíró a Magyar Gördü- löcsapágy Művek diósát gyára nyugdíjasai egy csoportjának vendége volt, ők ugyanis váltig állították, bizony, fizették egész életükben a járulékot, futnia kellene abból több nyugdíjra, pontosabban emelésre, mert így a hat, nyolc, tíz esztendeje megállapított havi összeg egyre kevesebbet ér. Ami a nyugdíjak vásár lóértékének megőrzését illeti, az valóban súlyos gond, főként a 2500-3000 forint feletti járandóságok esetében. Ami viszont a futnia kellene véleményt, vélekedést illeti, ott a gondolatmenettel teljesen ellenkező gyakorlati folyamat tanúi lehetünk. A munkavállalók által fizetett járulék 1975-ben az abban az évben kézhez adott nyugdíjaknak a harmincöt százalékát fedezte, 1980-ban már csupán huszonkilenc, 1981-ben 28,3 százalékát. Idén — a járulékfizetés ún. kulcsszámainak megváltoztatása következtében — ez az arány 28,7 százalék lesz, azaz minden száz forint nyugdíjból 28,70 forintot teremt elő a járulék, a többit más forrás fedezi. A megyében a nyugdíjasok — a nyugdíjhoz hasonló járandóságot élvezők — csoportja majdnem kétszázezer főt számlál, egy évtized alatt hetvenezerrel nőtt... ! S nemcsak az ilyen gyarapodás növelte a társadalom kötelezettségeit, hanem az szintén, hogy míg egy évtizede a megyében a nyugdíjba frissen kerülők ellátmányának havi átlaga — a munkások és az alkalmazottak esetében — 1136 forintot tett ki, addig 1980-ban már 3215 forint volt ez az összeg. Napjainkban a nemzeti jövedelemnek több, mint a tíz százalékát fizetik ki a nyugdíjasoknak, s ez az arány a következő években, évtizedben csökkeni nem fog, sőt... A most és a jövőben nyugdíjba vonulók között ugyanis emelkedik azok száma, akik ún. magas jövedelem után jutnak jogos járandóságukhoz. E magas jövedelműeket tévedés lenne bizonyos foglalkozási csoportokra szűkíteni, a megyében például nem csekély az olyan, volt fizikai foglalkozású, a közelmúltban nyugdíjba vonult férfiak száma, akik ötezer feletti forintokat vesznek kézhez a postástól, így termelőszövetkezeti tagok esetében a listavezetők az állattenyésztésben foglalkoztatottak, gyakran kilenc-, tizenegyezer forintos nyugdíjalappal. A kétkedésekkel azért nehéz felvenni a vívóállást, mert a nyugdíjak, a nyugdíjasok, a nyugdíjrendszer körűi rengeteg a jogos, az indokolt kétség, kétkedés. Tévedések keverednek tehát igazságokkal, vélekedések tapasztalatokkal, föltételezések tényekkel, azaz neon egyszerű elválasztani a búzát és az ocsút. A vélemények, a vélekedések egy valamiben azonosak viszont; szenvedélytől fűtöttek. Az érzelmek többszörösen indokoltak, megérthetőek, hi. szén maga az életmódváltás nagy terheket ró arra, aki addig aktív tagja volt a keresők valamely csoportjának, ám egyik napról a másikra nyugdíjas — hivatalosan inaktív — lett, annak erkölcsi, anyagi, közéleti, közgondolkodásbeli következményeivel, s az életmód váltása csak egy a seregnyi elviselendő közül. Mert sokaknak abban a korban már hordaniuk kell különféle — gyakran éppen a munka közben szerzett — bajok, betegségek terhét, rá kell jönniük arra is, hogy sok tekintetben megváltozott a társadalmi státusuk. V íratlanul, mert fölkészületlenül érte társadalmunkat az idős korúak, közöttük egyre döntőbb arányban a nyug. díjasok táborának gyors gyarapodása, az átlagos életkor meghosszabbodása. E felkészületlenségből napjainkra némely részt sikerült pótolni, a java azonban még hátra van, a gondozási hálózat átfogóvá tételétől a nyugdíjrendszer alapvető felülvizsgálatáig, korszerűsítéséig. A kétkedések ismétlődő megjelenése, nagy száma azt mutatja, ritkaságnak vehetők azok, akik elégedetten, egészében megnyugodva, részletekben is tiszta képet látva holnapjuk felől, választják a pihenést. Kétszázezer ember közérzete a megyében, több, mint kétmillióé az országban: elsőrendű közügy! Ez az alapja, mércéje a teendőknek, ez minősíti a feladatokat. M. O. a Szovjetunió honvédelmi mitudósítójának kérdéseire. soha nem kezdeményezett fegyverkezési hajszát, s a jövőben sem szándékozik ezt tenni. Ha összehasonlítjuk az Egyesült Államok katonai potenciálját a Szovjetunió védelmi potenciáljával, akkor kiderül, hogy ez nagyjából egyenlő. A mi katonai erőnk nem haladja meg az amerikai katonai erőt. A Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre. Felmerült azonban a kérdés, a Szovjetunió védelmi szükségleteinek, milyen „határairól” beszélnek a NATO vezetői? Miből indulnak ki akkor, amikor meghatározzák a Szovjetunió védelmi potenciáljának szerintük szükséges nagyságát? Abból indulnak ki, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés védelmi ereje engedje át az elsőbbségei az Egyesült Államok és a NATO katonai erejének. Ilyen védelmi „határokat”, amilyenek az Egyesült Államok követel tőlünk, a Szovjetunió nem enged meg. Mi a nukleáris és egyéb fegyverzet egyenlősége, a katonai fölényről való tényleges és nemcsak szóbeli lemondás, valamint amellett vagyunk, hoíy diktátum és nyomás nélkül tárgyaljunk. A Nyugat és a Kelet közöl, megvan a katonai erők hozzávetőleges egyensúlya. Ez a reális valóság. Elismerte ezt három amerikai elnök is: Nixon, Ford és Carter. Elismeri ezt ma is sok jelentős amerikai személyiség. Csupán Reagan elnök, és öt követve az utóbbi időben néhány más nyugati vezető beszél sokat és gyakran a Szovjetunió „túlfegyverzettségé- ről”. Valójában az Egyesült Államok egészen a hetvenes évek elejéig fölénnyel rendelkezett a hadászati nukleáris fegyverzetek terén, s vannak olyan területek, ahol ma is fölényben van. Nézzünk néhány számot: az Egyesült Államok hadászati erői jelenleg 13 ezer nukleáris robbanótöltettel rendelkezik, a Szovjetunió viszont ennél kevesebbel: a NATO fegyveres erőinek létszáma 5,5 millió főt tesz ki, a Varsói Szerződés fegyveres erőinek létszáma — még hivatalos nyugati források szerint is —, csupán 4,3 millió főt. Az Egyesült Államoknak 13 repülőgép-anyaha- jója van, s rajtuk 520 nukleáris fegyvereket hordozó repülőgép, s ezek a Szovjetunió partjainál teljesítenek szolgálatot, míg a Szovjetuniónak nincsenek repülőgép-anyaha- jói. S a felsorolást lehetne tovább folytatni. A szovjet katonai fölényről, a Szovjetunió túlfegyverzettségéről szóló ál-. Utasok koholt, szünet nélkül terjesztett, rosszindulatú hazugságok. Ha már a túlfegyverkezés- ről van szó, akkor az az ország törekszik erre, amely más államok területén több mint 1500 katonai támaszpontot és létesítményt épített ki; nagy harccsoportokat és hgrei eszközöket tart állandó készültségben. hogy átdobhassa azokat akár a világ legtávolabbi térségeibe. A nukleáris fegyverzet korlátozása és csökkentése helyett szükségletein túl hatalmas mértékben növeli hadászati támadó erőit. Középhatótávolságú rakétákat telepít Európában, s ezzel megteremti az első nukleáris (Folytatás a 2. oldalon.) Hét végi műsiak a konzervgyárakban Kajszi után itt az őszi... Megkezdték a zöldbab betakarítását a ráckevei Aranykalász Tsz-ben, Százhrrminc hektárról „vágják” a termést, melynek egy részét saját hütöházukban. a többit konzervgyárakban dolgozzák fel. Péntekről szombatra virradóra valamelyest csökkent a szinte kibírhatatlan kánikula. A forróság mérséklődése különösen azok számára jelentett felüdülést, akik mint a dunakeszi Gyümölcs- és Főzelék- konzervgyár dolgozói szombaton és ma is a szalagok mellett álltak vagy a földeken tevékenykedtek. A gyár hármas üzemében szovjet exportra dolgoztak speciális ízesítésű uborkát és paradicsomot. A gyár felvásárlóitól megtudtuk, a sárgabarackszezon befejezéséhez közeledik, a jövő héten már az őszibarack a sláger. Ez utóbbi gyümölcsöt felezve befőttként veszik meg, illetve érett állapotban beszállított tételekből lekvárt készítenek. A dunakeszi konzervgyárban már felkészültek a kék és vörös szilva fogadására, és várják a körtét, nyári almát is a nagyüzemekből, áfészektől és a Zöldért Vállalatoktól. Soha ilyen korán még nem fejezték be a dinnyések a szüretet, mint az idén. A vasad! Kossuth Szakszövetkezetben, ahol 67 hektáron termelik a veres bélű gyümölcsöt, tíz nap múlva végeznek a betakarítással azok a családok, akik szövetkezet tagjaiként családi, részes művelés formájában termesztik a mézédes görögdiny- nyét. A hozamok, mivel a közeli vízfolyás szinte teljesen kiszáradt, és öntözésre nincs lehetőség, a szokottnál kisebbek. Fontos tanácskozást rendeznek csütörtökön délelőtt Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei vezető szakembereinek részvételével. Mint arról már korábban lapunkban beszámoltunk, szűkebb pátriánkat aszálysújtotta területté nyilvánították az illetékes országos hatáskörű szervek. A konferencián az elkövetkező időszak teendőivel a várható központi segítségnyújtás módjával foglalkozik Dénes Lajos miniszterhelyettes. V. B. Félév eredményei Népszerű úticél a Dunakanyar Kedvező az idegenforgalom első féléves mérlege. Csaknem 1,7 millió külföldi turista kereste fel . hazánkat, kétszázhatvanöt ezerrel többen, mint a múlt év hasonló időszakában. összesen valamivel több mint 10 millió vendégéjszakát töltöttek nálunk, öt százalékkal többet, mint 1982. első hat hónapjában. örvendetes, hogy Pest megye idegenforgalma az országos átlagot meghaladó mértékben növekszik. Különösen Tettekkel politizálva KiSZ-lakások Vácott Tettekkel politizálva — e jelszóval invitálta vendégeit a tegnapi lakásátadó ünnepségre a KISZ Vác városi Bizottsága. Az átadáson részt vett Pálmai László, az MSZMP Vác városi Bizottságának titkára, Járai Gyula, a KISZ KB titkárságának vezetője és Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára. Iványi Károly, a KISZ Vác városi Bizottságának titkára az egybegyűlteknek elmondta, hogy egy jelentős vállalkozás első sikerét ünnepelhetik most. A KISZ kezdeményezésére és szervezésében huszonnégy lakás épült föl a szokásosnál gyorsabban és olcsóbban. A város vezetésének támogatásával, a leendő fiatal tulajdonosok kétkezi munkájával megteremtett otthonok bizonyítékai annak, hogy az ifjúság nem pusztán követelni tudja jussát, de tenni is képes érte. S ez valóban csak az első lépés; már állnak a falai a következő 32 családot befogadó háznak. összesen pedig mintegy háromszáz lakást kívánnak hasonló módon fölépíteni a váci fiatalok. A sikerben különösen nagy része van a kivitelezés irányítójának, Tóth Pál építésvezetőnek, aki ezért a munkáért az ünnepélyes átadáson a KISZ Vác városi Bizottságának emlékplakettjét vehette át. (A lakótelep születéséről szóló riport lapunk 3. oldalán olvasható.) 5^7. __ j sokan keresik fel a folyó jobb partján Szentendrét, Visegrá- dot, a leányfalui és a viseg- rád-lepencei melegvizű strandokat. Jó az is, hogy gyarapszik a szálláshelyek száma. Űj kempingek, fogadók, panziók várják a vendégeket, akik közül egyre többen töltik rendszeresen ezen a vidéken vakációjukat. De új, viszonylag olcsó szálláshely várja az idelátogatókat Vácott, Verőcemarosom és Nagymaroson is. Egyre népszerűbb, új ága az idegenforgalomnak a horgászturizmus a Ráckevei-Duna partjain. A horgásztanyák, a fogadók, s a nemrég elkészült ráckevei motel vendégei között is egyre több a tőkés valutával fizető vendég. Hódít a lovas turizmus is. Verőcétől Apajpusz- táig lovasiskolák várják a sport külföldi híveit is.-A-;."ű Az átadási ünnepség Az idegenforgalom bevétele az országban 22 százalékkal nőtt, s csaknem 5,6 milliárd forintot tett ki. Az eredmény jelentőségét növeli, hogy olyan időszakban értük el, mikor a gazdasági helyzet a turistákat is takarékoskodásra készteti; kevesebb időt szánnak a külföldi nyaralásra, s az olcsóbb szolgáltatásokat keresik. Pest megyében a háromcsillagos szállótól a legolcsóbb sátorhelyig a legkülönbözőbb szálláshely-lehetőségek között válogathatnak az ide látogatók. Az új fogadókban már személyenként 100—120 forintért is juthatnak kényelmes kétágyas szobához. A félévi kassza biztató az idegenforgalom éves bevételének alakulása szempontjából is, hiszen a főszezon csak júliusban kezdődött. A szocialista országokból január—június hónapokban a tavalyi első félévhez képest csaknem másfélszer annyian, valamivel több mint 1,2 millióan érkeztek Magyarországra, különösen a csehszlovák, a lengyel és a szovjet turisták száma nőtt. A szocialista országok turistái csaknem fél millióval több vendégéjszakát töltöttek hazánkban, mint tavaly ilyenkor. A rubelelszámolású idegenforgalom aktív egyenlege az első félévben 34 millió transzferábilis rubel volt, ami 12 millióval haladta meg a múlt év hasonló időszakának eredményét. Szerényebb mértékben — hozzávetőleg két százalékkal — mintegy félmillióra nőtt a tőkés országokból érkező turisták száma. A tavalyinál 50 ezerrel több éjszakát töltöttek itt. Nagyobbrészt Ausztriából és az NSZK-ból érkeztek látogatók. A tőkés idegenforgalom első féléves mérlege szántén aktív volt, a bevételek 54 millió dollárral haladták meg a kiadásokat.
