Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-30 / 179. szám

Milliós műkincset foglalt le a rendőrség Becsöngettek, majd betódultak HeringhaSószat Európában a heringhalászat gok évszázados múltra tekint­het vissza. A Keleti-tenger a 10. és a 11. században igen gazdag volt heringben. Az egyik legrégibb történelmi fel­jegyzés a heringhalászatról a 709-es évből maradt ránk. A francia krónikaírók 1030-ban emlékeztek meg első ízben a heringhalászokról. III. Sándor pápa 1160-ban engedélyt adott az északnémet halászoknak, hogy vasár- és ünnepnapokon is kimehessenek heringet fog­ni a tengerre. Hollandiában a heringhalászat a 17. század­ban érte el a virágzását. Két nagy csapás érte: az egyik Cromwell hajózási törvénye volt, a másik a franciák ag­resszivitása, akik például 1703- ban kalózok módjára csaptak rá a békés holland halászha­jókra, és számos halászbárkát elsüllyesztettek. A heringhalászat technikája ebben az évszázadban nagyon sokat fejlődött. A nyolcvanas évek elejétől az NDK halászati szakemberei új fogási techni­kákat dolgoztak ki. Például nem szükséges a halászhajó­nak visszatérni minden egyes halászat után támaszpont-ki­kötőjébe. A gazdag lelőhelye­ket lehalásszak; és a zsák­mányt a nyílt tengeren átrak­ják a feldolgozó hajóra. A fővárosban, a kerületi ta­nácsok családvédelmi csoport­jai egy-egy. íj munkatársat kaptak. Hivatalos elnevezé­sük: tiszteletdíjas pártfogó Munkaköri leírásuk: „A kis­korúaknak védő-óvó intézke­dés keretében való pártfogo- lása, a volt állami gondozott kiskorúak utógondozása, kör­nyezettanulmányok készítése, a kiskorúak körülményeinek helyszíni ellenőrzése.. Együttműködés Hazánkban az állami gon­dozottakon kívül mintegy 100 ezer gyermeket tartanak nyil­ván — veszélyeztetettként. Ez a fiatalkorú népesség négy százaléka. Nekik, értük léte­sült a tiszteletdíjas pártfogói státus. Illetve félstátus, hi­szen a pártfogók másodállás­ban. munka után végzik védő­óvó tevékenységüket. Mit jelent ez? Szemmel tar­tani. állandóan látogatni a gondjaikra bízott négy-öt gyermeket, s szükség esetén eljárni érdekükben. A tiszte­letdíjas pártfogó tájékozódik a tanulmányi eredményekről, ér­deklődik az óvodában, az is­kolában. Feladatai közé tarto­zik minden, ami a gondjaira bízott gyermek érdekét szol­gálja. Olykor még annak ki­nyomozása is. hogy védence kap-e rendesen meleg ételt és tiszta ruhát. Jelzi az illetéke­seknek a család esetleges anyagi problémáit, lakásgond­jait is. Az sem ritkaság, hogy nevelési tanácsokat ad a szü­lőknek, s megbizonyosodik ar­ról, hogy vajon csakugyan al­Ha becsönget lakásunk ajta­ján egy vadidegen ember, s egy pohár vizet kér, vajon mit csinálunk? Megtagadjuk e semmiségnek tűnő szívességet, vagy pedig kérését teljesíten­dő beengedjük a lakásunkba? Nos ha a humanitárius mi­voltunkat nem tagadtuk meg. legfeljebb utólag megbánjuk. Különösen, ha a vizet kérő nyomában még hárman-né- gyen becsődülnek otthonunk­ba... A közelmúltban sajnos töb­ben kerültek hasonló helyzet­be, gyanútlanságuk, jóhisze­műségük következtében nem csekély kárt is szenvedve. Féltve őrzött tárgyaik, arany és ezüst ékszereik, muzeális festményeik és falióráik kerül­tek egy jól szervezett társulat birtokába. Hóna alatt a festménnyel Az említett társulat volta­képpen egy népes család, melynek feje, idős Kozák Far­kas irányította fiain, vejein, menyein, rokonain keresztül a gyűjtési akciókat az országnak szinte minden táján. A tpbb mint húsz tagot számláló cso­portból néhánynak volt hiva­talos engedélye is, persze csak tollfelvásárlásra, s használt- cikk-kereskedésre. Ez azonban milliók szerzésére aligha lett volna elegendő, így aztán' a Kozák família régiségekre, ezen belül is muzeális értékek­re, valamint aranyra és ezüst­re specializálta magát. Persze túlzás lenne azt mondani, hogy nemesfémet, illetve antikvitást vásároltak. Az adás-vétel ugyanis a kö­vetkezőképpen zajlott le: A család éppen beszerzésen levő tagjai becsöngettek egy ház­hoz, például Gyomron és eladó régiség után érdeklődtek. Akadt is egy bronzcsillár, amit Kozák István és Lakatos Zsó­fia megvásárolt. Ekkor meg­pillantottak egy festményt a falon, s anélkül, hogy megkér­dezték volna, eladó- e vagy sem, már le is akasztották. A tulajdonos tiltakozott, a felvá­sárlók azonban nem sokat tö­rődtek vele: Kozák István hó­na alá kapta, s vitte is ki az autójához. S míg folyt ez a herce-hurca. Lakatos Zsófia egy hatszemélyes ezüst evőeszköz­kalmasak-e gyermekük, gyer­mekeik nevelésére. A tiszteletdíjas pártfogók gyakran készítenek környezet- tanulmányt, ha a veszélyezte­tett gyermek környezetéből jelzés érkezik: a kicsi ellátat­lan. esetleg még testi épsége sincs biztonságban. Olyankor is az ő véleményét kérik, ha a szülők újból magukhoz akar­ják venni állami gondozásban levő gyermeküket. A pártfogó véleménye döntő súllyal esik latba: mennyire változtak meg a szülők, mennyire alkalmas a család a gyermek visszafoga­dására. Mi hát a pártfogó legfonto­sabb feladata? A veszélyezte­tett gyermekek érdekeinek mindenkori védelme. Tévedés ne essék, tevékenysége nem a szülők ellen irányul, munkája csak akkor eredményes iga­zán, ha éppen velük együtt­működve dolgozhat. Ez azon­ban nem mindig ilyen egysze­rű ... Egész szívvel A tiszteletdíjas pártfogó egy kicsit pszichológus, kicsit pe­dagógus, szülőheLyettes, a csa­ládvédelmi csoport képviselő­je, a család barátja. Mindezt félstátusban, de egész szívvel kell csinálnia. A fővárosi kerületek család- védelmi csoportjainál még csak néhány hónapja dolgoz­nak tiszteletdíjas pártfogók. A tapasztalatok azt mutatják, nagy szükség van rájuk, és nemcsak a fővárosban. Vélhe­tő. hogy tiszteletdíjas pártfo­készletet összekapkodott a konyhában — s mert a látszat­ra ügyeltek — háromszáz fo­rintot az asztalon hagyott vé­telár gyanánt. Végtére is jó vásár volt, hiszen az ezüsthol­mi cirka négyezer forintot ért. Képletes fizetés Ez azonban csak egyik, s nem is a legtökéletesebb szer­zési forma volt. A családhoz tartozó 15 éves D. Cs. egyma­ga kéredzkedett be — történe­tesen egy pesti lakásba — az­zal, hogy használt cikket vesz. Eléje is raktak ilyen-olyan ka­bátokat, divatjamúlt ruhákat, s miközben az ifjú leány must- rálgatta1 a holmikat, ismét csöngettek az ajtón. A tulajdo­nos az ajtót ment nyitni, s ez idő alatt ötezer forint értékű aranyékszer D. Cs. zsebébe vándorolt. A kárvallott hama­rosan rájött az összefüggések­re: a becsöngető, egy ismeret­len nő volt, feltehetően a bent levő társa. A trükk bevált. És persze még számos hason­ló trükk bevált. Ami nem öt­ezret, hanem sokszorosát hozta a családi társulásnak. Az egyik helyen például zongorára al­kudozott a már említett Ko­zák István. S miközben a tu­lajdonossal a hangszert vizs- gálgatta, társnője a másik szo­bában aranykarkötőket, nyak­láncokat, gyűrűket és brosso­kat pakolt el hirtelenjében a táskájába. Az így összelopko­dott aranyholmi több mint 42 ezer forintot ért.1 A tulajdonos fia vette észre az ékszerek el­tűnését, azonnal rohant, hogy utolérje őket. Már az autóban ültek; a követelésre Kozák István a kárvallott kezébe nyomott ezerötszáz forintot, s azzal gázt adott, elrobogott. Ez utóbbi, képletes fizetés egyébként fölöttébb jellemezte a família beszerző útjait. Gö­döllőn ifjú Kozák Farkas öt­száz forintért vett egy arany­ból készült gránétköves brosst, s egy zománcozott kis dom- . borművet, ezzel azonban még nem elégedett meg. Alkudozni kezdett egy „Hummel” dombo­rított képre, s két bronzfigurá­ra is. A tulajdonos nem állt kötélnek, mire ifjú Kozák két­ezer ötszáz forintot hátrahagy­va erőszakkal elvitte az egyéb­ként 17 ezret érő műtárgyakat. gókat hamarosan a megyék városaiban, községeiben is al­kalmaznak. Az anyagi lehető­ségek azonban végesek. A ta­nácsi költségvetés nem teszi lehetővé, hogy annyi pártfogót vegyenek fel. amennyire szük­ség van. A veszélyeztetett gyerme­kek száma pedig — sajnálatos módon nő. Szükség lenne te­hát társadalmi munkában dol­gozó családvédelmi pártfogók­ra. A KISZ-esektől, főiskolái soktól, egyetemistáktól kezd­ve a nyugdíjas pedagógusig mindenkire. Felderítés Sokat tehetnének a Hazafias Népfront körzeti klubjai, ak­tívái. Nemcsak a védő-óvó, hanem a felderítő munkában is. Hiszen a százezer nyilván­tartott veszélyeztetett gyerme­ken kívül még jó néhányan szorulnának azonnali segítség­re. Az ő környezetükből azon­ban nem érkezik jelzés. Kö­zönyből, nemtörődömségből, vagy a jószomszédi viszony mindenáron való megtartása miatt. Az önként jelentkező pártfogók felkereshetnék az óvodákat, iskolákat, lakóbi­zottságokat. s észrevételeiket továbbíthatnák az illetékes in­tézményeknek. A családvédelmi csoportok minden önkéntes pártfogót szívesen látnának. Mindenkit, aki tenni szeretne valamit a családban, ám ellátatlanul, olykor kegyetlen körülmények között élő, veszélyeztetett kis­gyerekekért. Németh Szilvia Hasonló eset zajlott le Buda­örsön is. ahol a Gyermek Bacchus anyjával című dom­borművel szaladt ki a lakásból Raffael László Jánosné, hátra­hagyva ötszáz forintot az öt­ezres régiségért. A sértettek, vallomásuk sze­rint, többnyire megijedtek, s félelmükben, hogy szabadulja­nak a rájuk szabadult társa­ságtól nem egyszer bele is egyeztek az erőszakos vásárlá­sokba. így kerültek díszes, ré­gi faliórák, ezüst gyümölcsös­tálak, aranyozott cukortartók, értékes festmények, miniatú- rák, muzeális porcelánok po­tom áron a házalók birto­kába. Akadt ugyan a meglepet­tek között, aki elszaladt, hogy a rendőrségnek telefonáljon, ám éppen ez idő alatt, az ott­hon maradt idős házastársat kijátszva vittek el 15 ezer fo­rintnyiezüsttárgyat, háromezer forintot hátrahagyva a háza­lók. Máshol, mint például Sza- dán, szabályos üzletet kötöttek egy zongorára, 25 ezer forin­tért. S miközben a tulajdonos Lakatos Ferenccel a nyugtát körmölte, társa. Raffael László János kilopott egy 20 ezer fo­rintos antik órát a szomszédos szobából. Minek utána — ért­hetően — a zongoravásárlás már csak papíron történt meg. Betétkönyv százezrekkel Megesett azonban, hogy a fa­mília egyik tagja eltért a já­tékszabályoktól. Nem beké­redzkedtek — vízivás vagy tolifelvásárlás i ürügyén — ha­nem egyszerűen: betörtek. Ta­valy novemberben Raffael László egy nógrádi község evangélikus parókiáján tett ilyen látogatást: az egyház tu­lajdonából 75 ezer forint érté­kű muzeális tárgyat, a lel­késztől pedig ezüst evőeszkö­zöket zsákmányolt. Ugyancsak tavaly Kozák Farkasné Berki Julianna, valamint Lakatos Zsófia egy pilisszenljváni há­zat fosztott ki: elemeitek két takarékbetétkönyvet, valamint ötvenezer forint készpénzt, egy Ferenc József arany tízkoro­nást, továbbá arany nyaklán­cokat és -gyűrűket az egyik lakrészből, a másikból- pedig egy harmadik betétkönyvet. Lacházán eltörött Balatonfüredtől Nyíregyhá­záig, Soprontól Miskolcig több tucatnyi helyen megfordult a Kozák-klán. Sóskútról arany­gyűrűt. Balassagyarmatról cu­kortartót, Szabadbattyánról ezüst gyümölcstálat, Budapest­ről gránátköves nyakláncot. Tatáról antik vázát, Salgótar­jánból ezüstholmit, Kiskőrös­ről faliórát szedtek össze. Azt is mondhatnánk sokáig járt ez a korsó a kútra, mire össze­tört. De végül, s éppen Kis- kunlacházán, összetört. Az ot­tani körzeti megbízott tudo­mást szerzett róla. hogy háza­ló cigányok járják a telepü­lést. S mert a községben több besurranó lopás történt. a rend őre a házalókat előállítot­ta. A Kozák család tagjait ke­rítették kézre. A megkezdődő nyomozás egyre több és több dologra derített fényt, majd a házkutatás fantasztikus érté­keket hozott napvilágra. A Pest megyei Rendőr-főkapi­tányság a lefoglalt értékékből kiállítást is rendezett: a meg­lopottak. becsapottak, kárval­lottak közül nagyon sokan je­lentkeztek. Az óriási méretű nyomozás eredményeképpen végül összeállt a kép: a2 Óra Ékszerbolt Vállalat, valamint a Bizományi Aruház üzletei­ben értékesített, illetve a le­foglalt tárgyak értéke megkö­zelíti a 3 millió 700 ezer forin­tot. Idős Kozák Farkas. Raffael László János, ifjú Kozák Far­kas, ifjú Kozák Farkasné, Raf­fael László Jánosné. idős Ko­zák Farkasné. Kozák István s további 14 társuk ügyét a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vádemelési javaslattal átadta a megyei főügyészségnek. Foly­tatólagosan, üzletszerűen, bűn- szövetségben jelentős értékű árura elkövetett üzérkedés, va­lamint a devizagazdálkodás megsértésének, továbbá lopás, egyeseknél csalás, zsarolás ala­pos gyanúja miatt. Tamási István Családvédelmi pártfogók A veszélyeztetett gyermekekért ' EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINTORM JELENTI Karády László: — A hét végén a szokásos főirányokba várható Je­lentős forgalom. Az M7-es autópályán nincs forgalomkorlátozás, de a nagy forgalomban figyelmesen, fegyelmezetten, az indulatokat fél­retéve tanácsos vezetni. A legfontosabb, hogy a követési távolság le­gyen elegendő, nagy sebességnél egy hirtelen fékezés — ha rövid a távolság — sorozatos koccanást eredményezhet. A Dunakanyarba vezető 2-es, 12-es főutakon nincs akadály. A budai oldalon viszont, a 11-es főúton lassú haladásra készüljenek Békásme­gyer és Szentendre között, hiszen végig építési területen visz az út. Kisebb helyi terelések, útszűkület követel figyelmet. Különösen a luppa- szigeti csomópontnál kell vigyázni. Akik Visegrádon túlra tartanak, tudjanak róla, hogy Pilismarót és Dömös között útépítés miatt kisebb korlátozás érvényes. ÍGY BALESET ANATÓMIÁJA Pécelen az esti órákban, de még jó látási viszonyok között P. I. elütött motorkerékpárral egy négyéveh kislányt. A baleset szerencsésnek mondható, mert a kislány csak könnyű sérülése-; két szenvedett. P. I. nem az út- és látási viszonyoknak megfe­lelően vezette motorkerékpárját. B Ez a baleset sincs tanulság nélkül. Elsősorban is az, hogy a köz­úton a szabályok mindenkire vonatkoznak. Másodsorban az, hogy a kisgyermekekre fokozottabban kell figyelni, mozgásuk, viselkedésük kiszámíthatatlanabb, ezért közelükben a szokásosnál is nagyobb óva­tossággal kell közlekedni. P. I. maga is fiatal, tizennyolc éves, s bizo­nyára sohasem fogja elfelejteni, ami a Rákóczi utca 29. előtt történt. Reméljük — bár korántsem vagyunk biztosak ebben —, hogy a négy- esztendős kislány hamarosan elfelejti balesetét. Közúti szerencsétlenségről értesülni, mindig megrázó, de amikor kisgyermek az áldozat, különösen az, gondoljunk erre, s vigyázzunk rájuk különös gondossággal! JAKJUK KÖBÜL A BIZTONSÁGI ÖVÉT (3.) Mit mondanak a biztonsági övék ellenzői és mennyiben van igazuk? A gépkocsivezetők legegyszerűbb ellenvetése, hogy ké­nyelmetlen. A normál öv akadályoz a mozgásban, az automa­ta pedig állandó enyhe szorításával kellemetlen. Mindez —; vallják az ellenzők — csökkenti az aktív biztonságot. A másik gyakori ellenérv, hogy ha a kocsi valamilyen okból kigyullad, a benne ülőket nehezebb kimenteni. Az övék veszélyei közé tartozik az úgynevezett parittya­hatás. Az ütközéskor fellépő rugalmas nyúlás után az előre­dőlt utast az öv csúzliként lövi vissza az üléshez és ha a fej mögött nincs támla, a nyakcsigolyát erős igénybevételnek te­szi ki. Ezért is jó megoldás a beépített fejtámla. A Nagyító hivatkozik az angol fogyasztók lapjára, a Which-re, s abban a fentiekkel kapcsolatban a következők olvashatók. A statisztikák szerint annak a valószínűsége, hogy valakit súlyos autóbaleset ér 1 az 1570-hez, s hogy a kocsi­ja kigyullad további 1 a 350-hez, azaz egy a félmillióhoz a valószínűsége, hogy a balesetnél kigyulladó autóban reked­jünk. A legjobb érv azonban, hogy öt> nélkül ilyenkor az autó­ban ülők aligha gondolhatnak menekülésre az ütközés utáni első pillanatokban. Az automata öv — írja az angol lap — ugyan mindig test­re Szabott, de az öv reteszének záródása úján a dobra lazán felcsévélt hevederből egy keveset a test ránehezedő tömege még kihúz. A szorosra állított nem automata öv viszont azon­nal és progresszíven veszi fel a terhelést. (Folytatjuk) A VASÚTI ÁTJÁRÓKRÓL (5.) Nádast Antal; — A rendelet előírja, hol kell elhelyezni fénysorompót és mikor kell jelzőőrt alkalmazni. Csakhogy: a fénysorompó hibája és a jelzőőr odaállítása között eltelik va­lamennyi idő! És ekkor az áthaladás veszélytelenségéről a gépjárművezető nemigen tud meggyőződni, hiszen azért van ott fénysorompó, mert a vasúti pályát nem lehet kellő távol­ságon belátni. Kérdés: A vasúti átjáróban bekövetkező balesetek nyomán sok szó esik az emberi tényezőkről, de voltaképpen kinek az emberi tényezői­re gondolunk, kinek a magatartása került eddig a jog mérlegére? Pálinkás György: — A legjobb az lenne, ha egyáltalán nem volna közúti-vasúti kereszteződés, ez azonban megoldha­tatlan. Elképzelhetetlen az is, hogy a járművezetők mindegyi­ke nagyszerűen vezessen és amellett intellektuálisan is átlás­sa a közlekedés minden részletét. Nádasi Antal voltaképpen egy szuper autóvezetőt választott modellként. Ezért rendkívül fontos minden ügyben az emberi tényező szerepének vizsgála­ta. Tudomásul kell venni, hogy a hivatásos gépkocsivezetők többsége ma épphogy a nyolc osztályt elvégzi. Ez már önma­gában is meghatározza az elvárhatóság szintjét. Az emberi té­nyező véleményem szerint, a baleseteknél minden objektiv ne­hézségnél döntőbb szerepet játszik. Ha van egy jó-rossz bizton­sági rendszerünk, s ez úgy-ahogy működik, ikkor ez egy szigo­rú társadalmi tilalmat jelent a gépkocsivezető számára, aki e tilalom minden szabályát köteles a maga és embertársai érde­kében betartani. Ezért én nem mondanám, hogy ne foglalkoz­zunk a pszichiátria tárgykörébe tartozó esetekkel. Ma a balese­ti statisztika tanúsága szerint az elkövetők többségét ők teszik ki. (Folytatjuk) Balesetmentes közlekedést kíván járművezetőknek és gya­logosoknak egyaraánt: Boóz Péter Uj bárka Diinaharásztiból A MAHART hajójavító üzemigazgatóságának dunaharaszti üzemében egy új bárka prototípusa készül. A TTS típusjelű, több mint 76 méter hosszú és 11 méter széles vízijárművet a tiszai áruszállításra használják majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents